Észak-Magyarország, 1952. január (9. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-04 / 2. szám
ISZAMGMORSZÁG AZ MDP BORSOD-ABAÚjf-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA -1 . - • • __________________- - - - - ■— - - - - __________ Vill. évfolyam 2. szám Ára 50 fillér Hogron kerül! Az elsők körébbonlvstr a begyűjtésben és az adófizetésben Jól bevált módszereket ismertettek a megyei állattenyésztési tapasztalatcserén Életbe lépett az új nyugdíjtörvényI., Miskolc, 1952 Január 4, péntek A pártoktatás megjavításáért írta: Patera László Ismét lezárult egy harcos, kemény m munkával eltöltött, sikereikben és győzelmekben gazdag esztendő. Az utóbbi hetekben a sajtó és rádió nap mint nap közölte, hogy üzemeink, bányáink százai natáridő előtt befejezték tervüket és az év végéig hátralévő időben már túlteljesítésén dolgoztak. Ismét nagyot léptünk előre a szocializmus építése útján a termelés területén. De a szocializmus építésenemcsak a termelés emeléséből áll, hasiern — többek között — az egész dolgozó nép általános műveltségének, kultúrájának emeléséből, a párttagok és pártonkívüliek marxista—leninista tudatának növeléséből is. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy az 1951. évi termelési győzelmek mellett komolysikereket hozott a kulúrforradalom — és ezen belül — a pártokradás területén is. A Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozata nyomán a pártszervezetek a tagságnak mintegy 50 százalékát vontákbe szervezett oktatásba. Az indulásnál elég nagy volt ugyan a hiányzás, a pártszervezetek azonban komoly munkával igyekeztek ezt kijavítani. A létszám biztosítása mellett nagyobb gondot fordítottak a tartalmi kérdésekre is. Nagy lépést jelentett előre — az oktatásban részt a vevők számarányának növelése és a színvonal emelése terén is — a vezetőségek újjáválasztása. Csaknem kivétel nélkül minden taggyűlésen számonkérte a tagság a vezetőségtől: milyen gondot fordított a párttagok és a pártonkívüliek marxista—leninista képzésére. Megbírálták ahanyag vezetőket, ugyanakkor azokat a párttagokat is, akik kimaradoztak a politikai iskolákról. Az elfogadott haározatok között fő helyet foglalt el — a termelés mellett — az okatási munka további javítása. Ennek eredményessége már most lemérhető. A Diósgyőri Kohászati Üzemekben 2 hét alatt 23 százalékkal, Sárospatakon 28 százalékkal emelkedett a résztvevők száma. Pártbizottságaink többsége — az alaptervezeteket segítve — komoly figyelmet fordít a pártoktatás szervezeti és elméléi részére JSgfalan * Szx ,n..ahogy megyénkben jelenleg a párt tagoknak 41 százaléka ••■esz részt szervezet oktatásban. A Politikai Bizottság határozatában előírt 40— 45 százaléknak alsó határát már sikerült elérnünk, ez azonban nem jelenti az , hogy ezen a téren már elvégeztük feladatunkat. Vannak még egyes területek, amelyek igen lemaradtak az átlagtól, például a Diósgyőri és Ózdi Kohászati Üzemek, ahol a párttagságnak csak 28— 30 százaléka tanul. A népnevelők éspártcsoportbizalmiak többsége részt vesz ugyan pártoktatásban, de még mindig sok az olyan népnevelő, aki nem tanul. Például a mezőkövesdi járásban a népnevelőknek csak 50 százalékát oktaták. Az itt dolgozó elvtársak nem tartják szemelőtt, hogy nem tud nevelni az a népnevelő vagy pártcsoport bizalmi, aki maga nem tanul. A POLITIKAI BIZOTTSÁG határozatában legdöntőbb helyet az eszmei-politikai színvonal emelésének kérdése foglalta el. Nagy fejlődést értünk el az 1951-es év folyamán ezen a téren is. A propagandisák, a hallgatók a tanult anyagot már jobban kapcsolják mindennapi munkájukhoz és igyekeznek a termelés megjavítására felhasználni. A Diósgyőri Kohászati Üzemek nemesacélkovácsműhelyében Szombati László elvtárs vezetésével a politikai iskolán belül megvitatták a Gazda mozgalom jelenősségét és ott rögtön elhatározták, hogy ezt megvalósítják üzemükben is. Ennek eredményeképpen hulladék-acélból esztergakéseket gyártanak, ezekkel ellátják a diósgyőri tanulóváros és több miskolci üzem esztergakés szükségletét. Falvainkban is egyre gyakoribb jelenség, hogy a politikai iskolákon tanultak hatására egyre többen lépnek be a tszcs-be, mint ahogyan azt Tolktakenézen Kállai Imre elvtárs tette, aki 7 hold földjével belőnett s III. típusú tszcs-be és a példáját ugyanaznap 14 dolgozó paraszt társa követte. EZEK AZ EREDMÉNYEK igen jelentősek, azonban még mindig komoly hiányosság van a tartalom, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása terén. Még nem minden propagandista szemináriumvezető foglalkozik olyan odaadóan hallgatóival és készül a foglalkozásokra olyan lelkiismeretesen, mint Tállyai és Tóth elvtársak a Diósgyőri Kohászatban. Megtörténik még több esetben olyan is, hogy 15—20 hallgatóból csak 5—6 jelenik meg a propagandista-szemináriumon, mint pl.: a ricsei járásban. Egyes vezetőknél az elmélet lebecsülése folytán megmutatkozik saját tanulásuk elhanyagolása. Borsodnádasdon Kormos Lajos elvtárs, aki középkáderoktatásban vesz részt, tanulónapja alatt vadászni ment, majd amikor felelősségre vonták, akkor egyszerűen azzal válaszolt, hogy „senkinek semmi köze, hogy én a tanulónapokon mit csinálok“’. Az ilyen elvtársak — különösen, ha vezetők — nemigen tudnak jó példát mutatni a tagság számára. Az elmúlt évet értékelve összegében megállapíthatjuk, hogy pártszervezeteink komoly, áldozatos munkája, a tagság tanulási kedve eredményeképpen nagyot fejlődött a pártoktatás, az elmélet színvonal. De amikor ezt így megállapítjuk, nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy az előbb említett hiányosságok gáolhatják az elméleti színvonal további fejlődését. MIT KELL TENNÜNK az 1952-es évben, hogy maradéktalanul megvalósítsuk a Politikai Bizottság május 17-i határozatát? Elsősorban is biztosítani kell minden területn, minden alapszervezetnél, hogy a párttagok 50 százaléka részt vegyen pártoktatásban. Minden népnevelővel, pártcsoportbizalmival meg kell értetni, hogy nem nevelhet az, aki maga nem anul. Rövid idő alatt el kell érnünk, hogy minden népnevelő és pártcsoportbílmi példamutatóan részt vegyen a tanulásban. A számszerűség növelésére fel kell használnunk az eddig bevált jó módszereket Pb: a tanulókör-beosztást, amelynek lényege, hogy 5—5 tagú csoportokba osztják be a hallgatókat, egy elvtársit megbíznak a csoport vezetésével, akinek feladata, hogy elbeszélgessen a hozzá beosztott négy elvtárssal a politikai iskola előtti napon. A tanulókörvezeők munkáját minden politikai iskola előtt az előadó röviden értékeli és ezzel serkenti őket jobb munkára. Egyes nagyüzemek a vidékről bejáró dolgozók lakóhelyére levelet írnak a tanácselnöknek, hogy dobogtassa ki azok nevét, akik rendszeresen és akik rendszertelenül járnak politikai iskolákra, így az egész község megtudja, hogy egy-egy elvársnak milyen a viszonya a pártoktatáshoz, a tanuláshoz. Párszervezeteinknek ki kell alakítaniok a pártoktatás térülőén is azt a légkört , amely kialakulóban van a ,r „.'A—----*=¤ ’nedvben megbélyegzik és felelősségre vonják a hanyag, kimaradozó hallgatókat Tovább kell fejleszteni azt a módszert, hogy taggyűlésen vonják őket felelősségre. Javítanunk kell a tanulási fegyelmet is, mert nem elég, ha megjelennek ez egyes elvtársak a politikai iskolákon, de nem készültek jól az anyagból, mint azt gutóbb Balsai elvtárs, az ózdi Mátrtin vezetője tete. Az ilyen elvtársakat maguk a hallgatók vonják felelősségre és mutassanak rá, hogy a szemináriumon vagy konferencián már nem lehet megtanulni az anyagot. NAGY FELADATAINK VANNAK az 1952-es évben az oktatás és a tag-, tagjelöltfelvételi munka jobb összekapcsolása terén is. Többezer pártonkívüli vesz részt a pártoktatásban, különös gonddal kell foglalkozni oktatásukkal nevelésükkel. El kell érnünk az oktatási évad végére, hogy a pártoktatásban résztvevő pártonkívüliek legjobbjai, akik méltónak bizonyulnak erre a kitüntetésre, tagjelöltek legyenek. Igen helyes kezdeményezés indult meg a Diósgyőri Kohászati Üzemekben, ahol a politikai iskolák párttag hallgatói minden hónapban egyszer, a politikai iskola végén megvitatják, hogy melyik pártonkívüli fejlődött legjobban és tagjelöltnek javasolják az alapszervezet felé. Ezt a módszert széles körben alkalmaznunk kell. E feladatokon túl, legdöntőbb az elméleti színvonal további emelése, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának megjavítása. Minden pártbizottságnak követnie kell a diósgyőri üzemek példáját ahol 3 tagú előadói irodát szerveztek, amelynek feladata az elméleti kérdések összegyűjtése, megválaszolása és a helyi anyagok kidolgozása. A jövőben jobbára kell hasznosítaniuk a propagandistáknak és a hallgatóknak egyaránt a megyei és üzemi lapokban megjelenő oktatási segédanyagot. Fel kell használni a filmet is a tanult anyag elmélyítéséhez, pl.: : klerikális reakció c. anyagnál a „Különc házasság” c. filmet, amely élethűen bemutatja a klérus többségének szennyes munkáját. A propagandistáknak jobban kell hasznosítaniuk a régi — tíz-húsz éves — újságokban és folyóiratokban megjelent cikkeket, képeket, amelyekkel igen jól lehet bizonyítani a múlt rendszer rothadt voltát. Ebben a munkában a Megyei Pártbizottság úgy kíván segítséget adni, hogy létrehozza a Pártoktatás Házában a„propagandisták szobáját”, ahol mindezek a régi anyagok megválhatók. Igen nagy munkát kell végeznünk — a pártoktatáson túlmenően — az egész ideológiai vonalon. Egyre inkább rá kell térnünk arra az útra, hogy pártbizottság MINDENNAP TELJESÍTSÜK TÚL A TERVET! 08 százalékra teljesítette napi tervét a diósgyőri Martin A diósgyőri Martin-acélmű dolgozói alaposan megvizsgálták előző évi munkájuk tapasztalatait, úgy kezdtek 1952. évi feladataik végrehajtásához. A legtöbb hiba a pódium és az öntőcsarnok együttműködésében mutatkozott. Az azonnali intézkedések megtételére mindkét üzemrészben egy-egy diszpécsert állítottak be mindhárom műszakban. Az öntőcsarnok és a kemencék között közvetlen telefonvonalat is létesítettek, hogy az esetleges hibákat nyomban kijavíthassák. A gyárrészleg vezető minden reggel a műszak megkezdése előtt megbeszéli az üzemvezetőkkel az előző nap munkájának hibáit és eredményeit, — a jó tapasztalatokat hasznosítják. A darusoknál — ahol eddig a legtöbb panasz volt, — a darukezelők kezdeményezésére verseny indult a gázállási idő csökkentésére. A diszpécser és a darusok munkáját ellenőrző dolgozó közösen vizsgálja meg, mi volt a daruállás oka. Ilyen munkaszervezés mellett a Martinban már az év első napján kiváló eredmény született. 108zázalékra teljesítette napi tervét. Az olvasztárok közül különösen kitűnt az I-es kemencénél dolgozó Fancsalszki brigád, amely tervét 118 százalékra teljesítette és a Csohány brigád, amely 121 százalékos teljesítést ért el. 102 százalékos napi tervteljesítés az ózdi Martinban Az Ózdi kohászati üzemekben szép eredmények születtek a tervév első napján. Az acélmű az elmúlt év tapasztalatait hasznosítva 102 százalékra teljesítette napi termelési tervét. A legjobb eredményt az I. számú kemencénél Medve Bálint, illetve Borsodi Géza brigádja érte el 152 százalékra teljesítették napi tervüket. A IX-es kemencénél dolgozó Sáfi László, Halik Sándor és Guttyán István olvasztárok brigádjai 133 százalékos eredményt értek el. Az V-ös kemencénél Koós Tibor, Angyal János és Szűcs Ferenc olvasztárok brigádjai 120 százalékot teljesítettek. A következő napon az acélmű napi tervelőirányzatának 102 százalékban tett eleget. A TV-es számú kemencénél Komer János, Kormond Lajos és Borbás István brigádjai 137 százalékos eredményt értek el. A kohónál több dolgozó értékes felajánlást tett. Így a II-es számú kohó főolvasztárai: Jakab József, Varga rigó Károly, Erdődi Pál és N. Garda József vállalták, hogy az első negyedév minden napján legalább 101 százalékos teljesítményt érnek el, a megrongálódott hűtőszekrényeket műszak közben kijavítják, hogy a következő műszaknak megfelelő állapotban adják át. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében megszüntetik a kimaradozásokat és az igazolatlanul mulasztókat kizárják brigádjukból. Ezekkel a feltételekkel versenyre hívták az I., a XII. és a IV-es kohó brigádjait. alábbi versenypontok szerint: 1. A tervteljesítési százalékot az első negyedévben átlagban 112 százalékon tartjuk. 2. Az időkihasználást az első negyedévben átlagban 80 százalékra emeljük. Ez 1951 negyedik negyedévéhez viszonyítva 3 százalékos javulás. 3. A tonna óra kihozatalt* a múlt év negyedik negyedéhez viszonyítva 3 százalékkal emeljük. 4. A selejtet 1951 második félévéhez viszonyítva 10 százalékkal csökkentjük. A diósgyőri finom hengerdében a Kugler brigád tagjai — jól bevált gyakorlatuk szerint — a műszak megkezdése előtt megbeszélést tartottak, megbeszélték a feladatokat a melegítő kemence dolgozóival is. A jó szervezés eredményeként a brigád az év első műszakján 101,3 százalékos tervteljesítést ért el. Jelentősen csökkentették a kiesési időt. A brigád vállalta, hogy 28 százalékról 22 százalékra csökkenti a hengersorok állási idejét. Ezt a felajánlásukat már az első műszakon túlteljesítették a kieső idő nem 22, hanem 13,7 százalékra csökkent. Az ózdi Bódi-brigád versenyre hívta a diósgyőri Kugler-brigádot az első negyedévi terv túlteljesítésére Az ózdi finomhengerde abroncssorán dolgozó Bódi sztahánovista britrett a veersenytársukhoz, a diósgyőri finomhengerde Kossuth-díjas sztahánovista előhengerészének, Kugler Lajosnak brigádjához. — A múlt évi verseny a mi győzelmünkkel végződött — írja levelében többek között Bódi Béla. A filmjük, hogy győzelmünk a szocializm noé, Vidiban a ti győzelmetek is. Azt akarjuk, hogy az ötéves terv harmadik évében is veletek párosversenyben küzdjünk az évi terv túlteljesítéséért. Ennek érdekében versenyre hívunk titeket az első negyedévi terv túlteljesítésére az Többszáz százalékos eredmények a Diósgyőri Gépgyár rugóüzemében A diósgyőri Gépgyár rugóüzemében dolgozik Tóth Julia. A gyártásra kerülő acél minőségét vizsgálja. A harmadik tervév első napján úgy osztotta be idejét, hogy a keménység-próba alatt rugólapokat csiszol. Ezzel egyszerre két munkafolyamatot végez el. A csiszolást eddig egy betanított munkás végezte, most őtmás munkára oszthatják be. Tóth Júlia az első műszak alatt 305 százalékot ért el. KdVenansi,Ki Rreska sztamanovie- ta rugóköszörűs a rugólapokat eddig egyenként köszörülte. Most sablont szerkesztett, amelybe egyszerre több rugólapot tud befogni és köszörülni. Teljesítményét az év első műszakján 212 százalékra növelte. Sztálin elvtárs üzenete a japán néphez hatalmas figyelmet és érdeklődést keltett az egész világon A tokiói rádió az üzenet rendkívüli jelentőségéről Moszkva A TASzSz-iroda közli Sztálin elvtársának K. Ivamotohoz, a Kiodo hírügynökség főszerkesztőjéhez intézett táviratának külföldi visszhangját. Tokió A japán rádió január elsején többször közölte azt az üdvözletét, amelyet I. V. Sztálin küldött a japán népnek, válaszul a Kiodo hírügynökség főszerkesztője kérésére. Reggeli adásában a tokiói rádió ismertette Sztálin elvtárs üzenetének tartalmát. Később Szaszaki rádióhírmagyarázó kommentálta az üzenetet. — Sztálin, a Szovjetunió miniszterelnöke — mondotta Szaszaki — január elsején fontos üzenetet intézett a japán néphez. Ez az üzenet válasz Ivamotonak Sztálin miniszterelnökhöz intézett arra a kérésére, hogy küldjön újévi üdvözletet a japán népnek. Az üzenet hangoztatja, hogy a Szovjetunió népei mély együk érzést tanúsítanak az idegen megszállás folytán súlyos helyzetbe került japán nép iránt. Sztálin miniszterelnök az egész japán népnek teljes sikert kíván a hazája újjászületéséért és függetlenségéért vívott harcban. A munkásokhoz fordulva azt kívánja nekik, hogy megszabaduljanak a munkanélküliségtől és az éhbértől, kívánja a közszükségleti cikkek magas árának felszámolását és sikereket kíván a béke fenntartásáért folytatott harcban. A japán parasztoknak Sztálin miniszterelnök azt kívánja, hogy megszabaduljanak a földnélküliségtől, kívánja a magas adók felszámolását és sikereket kíván a béke fenntartásáért folytatott harcban. Sztálin miniszterelnök az egész japán néphez és értelmiségéhez fordulva, a japán demokratikus erők teljes győzelmét, az ország gazdasági élete megélénkülését és fellendülését, a nemzeti kultúra, a tudomány, a művészet felvirágzását kívánja és sikereket kíván a béke fenntartásáét folytatott harcban. Amikor meglátogattuk Ivamoto! — folyatta a hírmagyarázó —, közölte velünk, hogy a Kiodo hírügynökség a világ tizennyolc országának miniszterelnökéhez fordult azzal a kéréssel, intézzen üzenetet a japán néphez. Azt is közölte velem Ivamoto, hogy január elsején csak Sztálin miniszterelnök küldte el üzenetét. „A Szovjetunió képviselői minden nemzetközi értekezleten és tanácskozáson hangoztatják, hogy Európa és általában a világ fölött lebegő veszély közvetlen oka az, hogy az Északatlanti Egyezmény értelmében amerikai katonai támaszpontokat építenek európai országokban. Azt lehet mondani, hogy ez most teljes mértékben vonatkozik Japánra is.” A hírmagyarázó véleménye szerint Szálin elvtárs üzenete „a Szovjetunió Japánnal kapcsolatos új politikájáról tanúskodik”. A hírmagyarázó így folytatja: „ Emlékezünk arra, hogy a múlt év november 7-én a japáni szovjet misszió hivatalosan meghíva díszebédjére a mi kormányunk tagjait, élén Josida miniszterelnökkel Ez a meghívás az első volt a háború befejezése óta. Ugyancsak novemberben ellátogattak a szovjet misszió tagjai a japán parlamentbe és a képviselőkkel beszélgetek a Japán és a Szovjetunió közötti kereskedelemről. Ezenkívül japán gazdasági tényezők Ioio Iszikavával az élükön meghívást kaptak, hogy Japán képviseletében vegyenek részt az idén áprilisban Moszkvában tartandó nemzetközi gazdasági értekezletn. A napokban, Sztálin miniszterelnök születésnapján Ikuo Ojamát Sztálin-békedíjjal tüntették ki. Ojamát, mint békeharcost tüntetek ki, bár nem is kommunista. Mindezeket összegezve megállapítható, hogy Sztálin miniszterelnök üzenete a Szovjetuniónak Japánnal kapcsolatos új politikájáról tanúskodik. A tokiói rádió egyébként közölte az United Press hírügynökség távolkeleti osztálya vezetőjének jelentését a diplomáciai körök visszhangjáról. „Egy diplomáciai képviselő — hangzik a jelentésben — kijelentette, hogy Sztálin miniszterelnök üzenete rendkívül fontos.” Egy másik diplomata kiemelte Sztálin miniszterelnök üzenetének mélységes jelenőségét, rámutatott ugyanis arra, hogy az idegen megszállást átélt szovjet népek teljesen megérik a most idegen megszállás alatt lévő japán nép szenvedéseit. Egy magasrangú japán személyiség kijelentette, hogy Sztálin miniszterelnök üzenete, amelyet teljes egészében baráti szellem hat át, különös figyelmet érdemel. P e It t n s A pekingi rádió január 2-án közölte annak a táviratnak teljes szövegét, amelyet Sztálin elvtárs a japán tárügynökség főszeszkesztőjénekküldött. aink a felelősek a területükön folyó ideológiai munkáért, amely művészeti, irodalmi, sport és egyéb területeken is folyik. Ebben a munkában élen kell járniuk az ágit. prop. osztályoknak, annál is inkább, mert a többi osztályok segítsége révén nagymértékben mentesülnek a szervezési feladatoktól. Meg kell vizsgálnuok egy-egy területen, hogy például milyen tartalommal folyik a kultúrmunka, az iskolákban a nevelés, stb. Bírálatunkkal kell segítenünk, hogy mindezek valóban marxista-leninista tartalommal legyenek megtöltve. A PÁRTOKTATÁS, AZ IDEOLÓGIAI MUNKA terén az 1952-es évben előttünk álló feladatok igen nagyok. A Politikai Bizottság határozatának megvalósítása nem könnyű feladat, de minden erőnkkel dolgoznunk kell sikeres megvalósításáért, ha nem akarjuk, hogy az elméleti képzetlenség gátolja a szocializmus gyorsabb ütemű építését. A Pokai Bizottság határozata megállapító hogy „Pártunk és országunk további fődésének most egyik fő akadálya marxista-leninista szellemben nevelt derék hiánya”. Elsőrendű feladatunk hát, hogy sok, magasan képzett, hat kádert neveljünk az oktatási évad berzéséig és akkor sikerrel megoldjuk mi azokat a nagy feladatokat, amelyet Irunk IT. Kongresszusa elénk tűzött.