Észak-Magyarország, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-02 / 205. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG VIli. évfolyam 205. szám­ára 50 fillér ! A k­ormoapuataial­bányán a fiatalok VL. érték­es kezdeményezése Göncruszka szeptember 25-re teljesíti őszi begyűjtési tervét AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Miskolc, 1952 szeptember 2. kedd Biztosítsuk a téli silózással állataink számára takarmányszükségletet ŐSZI MUNKÁNK egyik legfontosabb része a silózás, a takarmány savanyítás által való konzerválása. A silótakarmány a zöldtakarmány pótlására szolgál. Télen — amikor zöldtakarmány már nincs — olcsó, nagy tápértékű, vitamindús eledel­ként adható az állatoknak. A helyesen elkészített silótakarmány évekig eltart­ható s azt a jószág akármikor, még nyá­ron is szívesen fogyasztja. A silótakarmányok készítésére kor­mányzatunk nagy gondot fordít. A Nép­­gazdasági Tanács múlt év márciusában hozott határozata értelmében az állami gazdaságoknak számos állatonkint 10 köb­méter, a termelőszövetkezeteknek 7 köb­méter, az egyénileg dolgozó parasztoknak 2 köbméter, a kulákoknak 5 köbméter silótakarmányt kell készíteniük. Ennek a feladatnak végrehajtásához az állam messzemenően biztosítja a szükséges elő­feltételeket. Azokban a községekben, ahol szervezetten folyik a silózás, állami költ­ségen föld-silókat építenek. Biztosítja az állam a takarmány felaprításához szük­­séges gépi erőt és a silózáshoz szükséges nedves répaszeletet is, ami a silózásra kerülő takarmány 20 százalékát teszi ki. Minden megyében — így nálunk Borsod­ban is — szakemberek segítséget nyújta­nak az állami gazdaságoknak, termelő­szövetkezeti csoportoknak, egyénileg dol­­gozó parasztoknak a silózás jó megszer­­vezéséhez, helyes végrehajtásához. A siló-gazdálkodással biztosítani lehet és kell a szilárd takarmányalapot, ezzel függetleníteni tudjuk magunkat az idő­járás szeszélyeitől. Aszályos években pél­dául, ha sem­mi mást nem etetünk a szarvasmarhával, mint silózott kukorica­­szárat és naponta 2—3 kg*nyi szálas­­takarmányt, az állatokat könnyen át tud­juk teleltetni. Emellett az állatok tej­hozama sem csökken­ Például: egy 500— 550 kilogramm élősúlyú tehén takarmá­­nyozására, hogy tejhozama 7 liter legyen, naponta 20 kilogramm silótakarmányra, félkiló kukoricadarára, 20 deka korpára, 20 deka extrahált olajosmag-darára, 3 kg lucernaszénára, 2 kilogramm réti szénára, 3 kg törekre vagy tavaszi szalmára van szükség. A SZ­­ÓZÁSRA a legalkalmasabb idő­­szak a tavasz és az ősz. Tavasszal az őszi takarmánykeverékek silózhatók, emellett silózásra alkalmas még a fiatal nád és a különféle faféleségek. A másik silózási főidőszak az ősz. Ilyenkor kerül silózásra a napraforgótányér, a tengeriszár, a leve­les répafej és minden olyan zöldtakar­mány, amely szénává nem szárítható s más módon sem tartósítható- Silózással takarmányozásra olyan szántóföldi termé­keket is hasznosíthatunk, amelyeket eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mennyiségben használtunk fel- Ha a szántóföld és a mezőgazdasági ipar mel­léktermékeit silózás útján takarmányo­zásra felhasználjuk, kb. egymillió szarvas­­marha téli alaptakarmányát biztosítjuk 200 napon át. Előnye a silózásnak az is — ezt a kí­sérletek igazolták —, hogy a pillangósok és a faféleségek tápértékét és a bennük lévő ásványi tápanyagot sokkal jobban meg tudjuk őrizni, mintha azokat szénává szárítanék. Silózással 30 százalékkal keve­sebb a fehérje és keményítő veszteség, mint a széna szárításánál azért, mert a szánaf­éleség forgatásánál, begyűjtésénél fel- és lerakásánál, kazalozásnál, a ka­zal megkezdésénél, etetésnél a fehérjében leggazdagabb levélrészek nagy része le­­pereg. Erősen csökkenti a szénaféleség tápértékét az is, ha a boglyában vagy kazalban b­eázik. Ezeket a veszteségeket helyes silózással kiküszöbölhetjük. SZOVJET TUDÓSOK bebizonyították, hogy a beton- vagy téglasilóban a silózott takarmány csekély veszteséggel 25 éven át is eltartható. A jól elkészített föld­­silóban — ha levegő és víz nem éri, kü­lönösen kötött agyagtalajokban — éppen olyan jól lehet silózni, mint a beton- és a téglasilóban. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy egyik évről a másikra meg­­felelő mennyiségű tartalékot vigyünk át-Most a téli hónapok előtt különösen fontos, hogy jól felkészüljünk a silózásra. Járjanak ebben jó példával elől a ter­melőszövetkezeti csoportok; haladéktala­nul tegyék meg az előkészületeket a ten­geriszár, napraforgótányér, a másodter­­mények, a leveles répafej, a fafélék, sás, burgonyaszár, tökszár, a szénává már nem szárítható herefélék silózására. A jól ösz­­szeaprított takarmányt alapos taposás közben, melaszos vízzel, ha ez nincs, 2 százalékos sósvízzel s ha a cukorgyárak megkezdik munkájukat, nedves répasze­lettel silózzuk be. Előtte tisztítsuk ki jól, mésszel fertőtlenítsük a beton- vagy téglasilót. A földárok silókat is javítsuk és szintén fertőtlenítsük. Ha valamelyik takarmányféleség, mint például a tengeri­szár (a törés után azonnal), a napraforgó­tányér, a cirok, a sarjúnád silózásának ideje elérkezik és sem melasz, sem nedves répa szelet nem áll rendelkezésünkre, de a silózásra kerülő takarmánykeverék cu­kortartalma megfelelő, ne várakozzunk, hanem 2 százalékos sósvízzel silózzunk. TERMELŐSZÖVETKEZETI CSO­PORTJAINK és az egyénileg dolgozó parasztok kövessék a borsodivánkai Petőfi és József Attila, a szentistváni Béke, a tiszakarádi Táncsics termelő­­csoportok példáját, amelyek eddig már többszáz köbméter silótakarmányt készí­­tettek. Nem elég azonban csak elhatá­rozni, hogy silózunk, nem elég, ha az ehhez szükséges melaszt megrendeljük. A munka jó megszervezésével a minden­napi feladatokat úgy kell végrehajtani, hogy a silózásnak is eleget tudjunk tenni. Nem tapasztalható ez a tiszalúci Vörös Hajnal és a szerencsi Lenin termelőcso­portoknál. Mindkét csoportnál elmulasz­­tották a tavaszi silózást, holott például a szerencsi csoport saját jó tapasztalatá­ból tanulhatta volna­­meg, milyen nagy­jelentőségű a silózás. A szerencsi csoport tavaly időben hozzálátott a silótakarmá­nyok készítéséhez, biztosította a téli takarmányszükségletet, ezzel kétszeresére nőtt az állatok tejhozama. Van olyan termelőcsoport is — külö­nösen a ricsei és a sátoraljaújhelyi járás­ban —, ahol egyáltalán nem végezték el a tavaszi silózást. Termelőszövetkezeti csoportjaink, de minden egyénileg dol­­gozó paraszt is használja ki azokat a le­hetőségeket, amelyeket a silózással kap­csolatban biztosít az állam. Kormányza­tunk az egyénileg dolgozó parasztok szá­­mára is biztosítja a silózáshoz szükséges feltételeket. Lehetőséget nyújt számukra, hogy bérsilózási szerződéskötéssel bekap­csolódjon a siló-akcióba. A szerződés nagy kedvezményeket nyújt. Az a dolgozó pa­raszt, aki aláírja a silózási szerződést, a silózásra szánt takarmányféleséget átadja a földművesszövetkeze­tnek és a téli, ta­vaszi hónapokban ugyanannyi súlyban jó­­minőségű silótakarmányt kap vissza. A földművesszövetkezetek már megkezdték a bérsilózási szerződések kötését-MINDEN TERMELŐCSOPORT, min­den egyénileg dolgozó paraszt kötelessége, hogy siló-tervét maradéktalanul teljesítse. Az a termelőcsoport, amely nem teljesíti ezirányú tervét, nem részesülhet központi takarmánykiutalásban. Mielőbb lássunk hát hozzá a silózás­hoz, minél több silózásra alkalmas takar­mányféleséget használjunk fel* HETÉNYI ISTVÁN silózási előadó A fasiszta Titó-rendszer lezülleszti a tudományt Jugoszláviában A ,,Za Szocijaliszticsk­a Jugoszlaviju”, a jugoszláv forradalmi emigránsok Mosz­kvában megjelenő lapja írja: A fasiszta Tito-rendszer népellenes po­litikája következtében teljesen lezüllött a jugoszláv tudomány és a közoktatás* A Tito-banda a költségvetés 72 százalé­­kát háborús előkészületekre fordítja­Közoktatási, kulturális és tudományos célokra a költségvetésnek mindössze 0,7 százaléka jut. A jugoszláv tudományos tevékenység és az iskolai oktatás mai helyzetéről vilá­gos képet nyújt Matijevicsnek, a zágrábi egyetem természettudományi kara asszisz­tensének a „Vjesnik” című titóista lap­ban megjelent cikke, amelyben megírja, hogy az egyetemeken nem folytatnak tudományos kutatási munkálatokat, mert semmiféle eszköz sem áll a kutatók ren­­delkezésére. Az állam a gyakorlati mun­­kákat egyáltalában nem támogatja. Az egyetemi hallgatók kénytelenek saját pénzükön megvásárolni a gyakorlatokhoz szükséges eszközöket. A titóista „Borba” kénytelen volt be­vallani, hogy a belgrádi egyetem termé­szettudományi karának fizika és kémia szakos hallgatói elhanyagolt laboratóriu­mokban dolgoznak. A laboratóriumokat nem lehet szellőztetni. A levegő klór-, bróm- és jód­gőzzel van tele­ A hallga­tók ennek következtében gyakran kapnak mérgezést. A tiszadobi „Táncsics“ termelőszövetkezetben járt borsodi küldöttek felhívása megyénk dolgozó parasztjaihoz Megyénk dolgozó parasztságá­nak megbízásából meglátogattuk Szabolcs megyében az országos­­h­író­ tiszadobi „Táncsics“ termelő­­szövetkezetét. irtunkról visszatérve átadjuk ta­pasztalatainkat megyénk termelő­szövetkezeteinek, egyénileg dolgozó piarasztjainak. Ezek a tapasztala­tok nagy segítséget jelentenek megyénk mezőgazdasága szocialis­ta átszervezésében. A tiszadobi „Táncsics“ termelő­szövetkezetben olyan kimagasló eredményeket láttunk, melyet csak­is a társas nagyüzemi gazdálko­dással a fejlett szovjet agrotechni­ka és a gépi munka alkalmazásá­val lehet elérni. Láttuk a termelő,­szövetkezet belső és külső gazda­ságát, hatalmas állatállományát, öntözéses kertészetét, amely pár év alatt sohasem látott jólétet, boldogu­l­ot biztosított a termelő­szövetkezet dolgozóinak. A többszörös milliomos termelő­szövetkezet hatalmas eredményei magával ragadták Tiszadob község egyénileg dolgozó parasztjait. Szemtanúi voltunk annak, amikor a községi dolgozó parasztjai t­öm­e­­gesen léptek be a „Táncsics“ ter­melőszövetkezetbe és Tiszadob va­sárnap szövetkezeti község lett. Megtekintettük a büdszentmihályi gépállomás modern gépeit, melyek nagy segítséget nyújtanak a tisza­dobi „Táncsics“ tsz-nek és a kör­nyék termelőszövetkezeteinek, egyé­­nileg dolgozó parasztjainak. Igen értékes munkát, korszerű gazdálkodást és nagy gazdagságot láttunk a gyu­la­ tanyai kísérleti ál­lami gazdaságban is. A­ kísérleti telep a Szovjetunió szé­bházainak tapasztalatait felhasználva, hatha­tós segítséget nyújt Szabolcs me­gye dolgozó parasztjainak. A gaz­daság laboratóriumában új kultúr­növények nemesítésével és megho­nosításával kísérleteznek. Mi, a parasztküldöttség tagjai már régebben termelőszövetkezeti tagok vagyunk. A társasgazdál­kodás útján olyan eredményeket értünk el, melyet a kisparcellás gazdálkodással még álmodni sem lehet. Termelőszövetkezeteink és termelőcsoportjaink dolgozói bol­dog, megelégedett, emberek és biz­tosan haladnak a ragyogó jövő felé. Dolgozó parasztok! Lépjetek be a termelőszövetkezetekbe, termelő­­csoportokba, mely egyetlen záloga a jólétnek, a felemelkedésnek, a falu kultúrájának, a béke és a szocializmus felé vezető úton, mely szebbé és még boldogabbá te­szi magatok és gyermekeitek jövőj­­ét. Termelőszövetkezetek dolgozói! Erősítsétek és fejlesszétek tovább a nagyüzemi gazdálkodás útján megyénk szocialista mezőgazdasá­gát. A BORSOD MEGYEI PARASZT­­KÜLDÖTTSÉG TAGJAI. A RÁKOSI ELVTÁRSNAK TETT FOGADALOM VALÓRAVALLÁSÁÉRT, A HARMADIK NEGYEDÉVI TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT Vasárnap 108 százalékra teljesítette napi tervét a diósgyőri óriáskohó A diósgyőri óriáskohó dolgozói augusz­tus 31-én 108 százalékra teljesítették napi tervüket. A brigádok közül legjobb eredményt Gál Zsigmond brigádja érte Az ózdi finomhengermű brigádjai közülit nemes vetélkedés folyik az elsőségért. Augusztusban egészen a harmadik dekád elejéig az abroncs­­sorozat dolgozói haladtak az élen. Augusztus 23-tól 29-ig az évi nagy­javítás miatt leállt a hengersor, ez­alatt versenytársaik a finom- és a középhengersor dolgozói szorosan felzárkóztak mögéjük. Bódi Béla Kossuth díjas sztahánovista, Nagy­­marci András sztahánovista és Boj­­tos István előhengerész brigádjai a nagyjavítás után lelkesen kezdtek a munkához, hogy biztosítsák a hengersor elsőségét. A lendületes munkának meg is lett az eredménye. Szombaton reg­gelre 125 százalékos napi tervtelje­­sítést értek el az abroncs­soriak. A vasárnap reggelig tartó műszakon 1­1,2 százalékos eredményüket írták az üzem versenytáblájára. A hétfő reggelig tartó műszakon minden eddigit felülmúló teljesítményt értek el, 150,4 százalékra teljesítették ter­vüket. Augusztus utolsó napján a Bojtos brigád 35, a Nagymaros bri­gád 33, a Bódi brigád pedig 16 ton­nás anyagot hengerelt terven felül. Hétfőn már a hangszórók hirdet­ték, hogy a finomhengerdő brigád­jai közül elsők lettek az abroncsso­­riak, mert augusztusban 275 tonna acélt hengereltek terven felül. A Borsodnádasdi Lemezgyár valamennyi üzeme túl­telje­sítette augusztusi tervét A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói kiszélesítették az üzemrészek és a brigá­dok közötti párosversenyt. Enn­ek ered­­ményeképpen a gyár valamennyi üzeme túlteljesítette augusztusi tervét. A leg­­jobb eredményt a hengermű dolgozói ér­ték el, akik nemcsak behozták a kettes számú hengersor szüneteltetéséből eredő­ 300 tonna lemaradásukat, hanem 78 tonna anyagot termeltek terven felül. A brigádok közötti versenyben az Érsek­brigád jár az élen. Havi tervét­ 20 tonna hengerelt áruval szárnyalta túl. Az acélmű a szovjet tapasztalatok kö­vetkezetes alkalmazásával 102,7 százalékra teljesítette tervét. A lemezszerelőben Zsindely Mátyás sztahanovista lemezszerelő brigádja került ki győztesen a brigádok közötti verseny­ből. Augusztusi tervén felül 20 tonna lemezt szerelt. A „Termelj ma többet, mint tegnap“-mozgalom eredményei a putnoki bányaüzemben Lelkes munkaversenyben a Borso­di Szénbányászati Tröszt dolgozói nyerték el a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Szeptember 1-ig esedékes tervükért 5.533 tonna­ él, amely 120 százalékra teljesítette napi tervét-A műszaki vezetők nagyban hozzájárul­tak a jó eredmény eléréséhez­, jól bizto­sították a kohó anyagellátását,­val teljesítették túl. Nemcsak tör­lesztették július hónapról maradt adósságukat, hanem 1727 tonnával túl is szárnyalták július és augusz­tus nőnapra eső 3000 tonnás vállalá­sukat. A vállalatok közötti versenyben a rudolftelepi vállalat került az első helyre. Az üzemek közötti verseny­ben Ormospuszta és Edelény egy­aránt 111,4 százalékos eredmény­­nyel tűnt ki. Behozta lemaradását az Ózdi Szénbányászati Tröszt is, amely au­gusztusi tervét 109,9 százalékra tel­jesítette. A vállalatok közötti ver­senyben legjobb eredményt a somsályi vállalat érte el. Az egyenletes terme­lés biztosításával 107.9 százalékra termelt. Az üzemek között a put­­noki bányaüzem került az élre 111.7 százalékos teljesítménnyel. A mű­szaki vezetők minden harmadra mű­szaki felelőst osztottak be, aki a helyszínen biztosította a műszaki feltételeket. A bányászok 30 száza­léka csatlakozott a I.ov.mozgalom­hoz, ennek eredménye, hogy a 100 százalékon alul teljesítők száma ez év­­januárjához viszonyítva 32 száza­lékkal csökkent. Az ózdi finomhengermű abroncssori brigádjai augusztusban 275 tonna acélt hengereltek terven felül Megyénk megkapta a gabona Dolgozó parasztságunk augusztus 20-ra csaknem 95 százalékra teljesítette gabona­­beadási kötelezettségét. Ezzel bizonyságot tett hazafiasságáról, a nép állama iránti hűségéről­ Dolgozó parasztságunk zöme közvetle­nül a cséplőgéptől teljesítette beadását. Felismerte, hogy gyors beadásával hozzá­járul népünk államának fejlődéséhez, de egyben saját egyéni érdekét szolgálja. A párt és a kormány mint mindig, most is pontosan betartja ígéretét. Már eddig is a jól teljesítő községek és termelőszö­vetkezeti csoportok százai kapták meg a kenyér- és takarmánygabonára a sza­badpiaci értékesítés jogát­ Most a be­gyűjtési miniszter azonnali hatállyal meg­szüntette a búza, rozs, árpa és zab­­or­ szabadpiaci értékesítés jogál­ talmának ideiglenes korlátozását, mind­azokban a megyékben, amelyek tervüket száz százalékra, illetve száz százalékon felül teljesítették.­­ Szeptember 1-től kezdve Vas, Heves, Zala, Veszprém, Pest, Szolnok és Borsod megyék dolgozó pa­rasztjai közül minden korlátozás nélkül vihetik terményüket a szabad piacra, korlátozás nélkül őrölhetnek, illetve az árpát megdaráltathatják azok, akik be­adási kötelezettségüknek eleget tettek. Azoknak a megyéknek, amelyek még nem érték el a száz százalékos teljesítést, tovább kell folytatniuk a harcot a terv maradéktalan teljesítéséért. Ezt követeli az állami fegyelem, de ez a dolgozó pa­rasztok érdeke is, mert csak így nyer­hetik el az engedélyt a szabadforgalomra. A szovjet dolgozók újabb felajánlásai a XIX. pártkongresszus tiszteletére A kirovi „Május 1” gépgyárban ver­seny indult az SZK(b)P XIX. kongres­­­szusa tiszteletére­ A gyár nagyteljesít­ményű emelődarukat gyárt. Tíz darut már elküldött Kujbisevbe, Kahovkába és Türkméniába, a kommunizmus építkezé­seihez. A sztálingrádi vízierőmű építkezésénél e napokban a dolgozók ezrei tartanak sztahanovista műszakot a pártkongresz­szus tiszteletére. A vízierőmű építői pénteken ünnepi ülésen emlékeztek meg a sztálingrádi vízierőmű építéséről szóló minisztertanácsi határozat megjelenésének második évfor­dulójáról. Az építők megfogadták, hogy újabb munkasikerekkel köszöntik a XIX. pártkongresszust. A leningrádi gyárak és üzemek dol­gozói is sztahanovista műszakokat tarta­nak a XIX. pártkongresszus tiszteletére. A Molotov“ acél- és dróthengermyi hideghengerlő műhelyében valamennyi brigád vállalta, hogy csak kitűnő minő­ségű termékeket gyárt és határidő előtt teljesíti a harmadik negyedévi tervet. A hitleri Németország I5 évvel ezelőtt támadta meg Lengyelországot A hitleri Németország fasiszta hadserege tizenhárom évvel ezelőtt, 1939 szeptember elsején indította meg rablótámadását a lengyel nép ellen. Az évforduló alkalmából a „Naues Deutschland“ emlékeztet a német és a lengyel nép viszonyában 1945 óta végbement alapvető változásokra.­­ A lengyel és a német nép örök barátságot köttet a Szovjetunió pél­dája nyomán, amely bebizonyította, hogy a népek békében és jólétben él­hetnek és alkothatnak egymás mel­lett. A német és a lengyel nép őszin­te barátságán meghiúsulnak azok a tervek, amelyekkel az Odera-Ne­sse békehatárt új háború kiindulópont­jává akarják tenni.­­ A német és a lengyel nép váll­vetve harcol az amerikai imperializ­mus ellen, amely ismét egymás el­len akarja uszítani a népeket. A német és a lengy­el nép megbontha­tatlan barátsága segíti a két népet a szocializmus építésében — írja a „Neues Deutschland.“

Next