Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-01 / 207. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Harcoljanak még jobban, még nagyobb odaadással az elsőségért a Lenin Kohászati Művek dolgozói Termelőszövetkezetek boldog tagjai, akik a felemelkedés útján járnak AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam 207. szava­zra 30 fillér Miskolc, 1953 szeptember 1. kedd * Borsodi kohászok! Előre a III. negyedévi terv maradéktalan teljesítéséért! A diósgyőri és ózdi kohászok pá­rosversenye hosszú évek óta tart és sok dicsőséget szerzett már mind­két üzem kohászainak. Most azon­ban nem hozza meg a kívánt­ ered­ményeket. A nagyolvasztók kohászai a le­maradásban versenyeznek. A diós­győriek 30-an messze lemaradtak a terv tel­jesítés mögött és emiatt a havi terv teljesítésében csupán 91,8 százaléknál tartanak. Ezze­l to­vább növelték amúgy is súlyos nyersvas adósságukat. Az ózdiak még ennél is rosszabb eredménnyel dicsekedhetnek. A martinászok versenyében vál­tozatlanul a diósgyőriek tartják az első helyet. Egy-két napos vissza­esés után 30-án ismét túlteljesítet­ték tervelőírásukat, 102.5 százalé­­ko értek el. Ezzel a havi terv telje­sítését 101.8 százalékra növelték. Az ózdi martinászok a hónap ele­jén fogadkoztak ugyan, hogy most megmutatják, mit tudnak, de mégis lemaradtak a napi és havi terv tel­jesítésében. Mindössze 92,4 százalék­nál tartanak, a diósgyőri martiná­szok jól dolgoznak, de sokkal több figyelmet szenteljenek a technoló­giai fegyelem betartására. Számol­ják fel a megengedhetetlenül ma­gas adageltérések számát- Diósgyőr és Ózd durvahengeré­szei egyaránt lemaradtak a havi terv teljesítésében. A diósgyőriek vezetnek ugyan a párosver­senyben,­­ mert havi tervük eset­ékes részét 30-áig 99,4 százalékra teljesítették, míg az ózdiak 5,7 százalékkal mö­göttük maradtak. Az ózdi durva­hengerészeknek alaposan rá kell kapcsolniuk, hogy behozzák a lema­radást, megelőzzék versenytársu­kat. A diósgyőriek jobban küzd­jenek a programszerinti terme­lésért. A finomhengerészek párosverse­­nyében a diósgyőriek szilárdan tartják a büszke elsőséget- Messze maguk mögött hagyták páros ver­senytársukat. Havi tervük esedékes részét 109.9 százalékra teljesítették. A szombati műszaktervet 116.5 szá­zalékkal zárták. Az ózdiak ugyan­csak teljesítették tervüket, sőt 1.3 százalékkal túlteljesítették. Az ózdi finomhengerészek álltak már ennél jobban is, de két-három nap óta a napi terv teljesítésében lemaradás mutatkozik s ez visszahúzza a havi eredményt is. Ózd, Diósgyőr kohászainak, jó munkájától is függ dolgozó népünk életszínvonalának emelése, a har­madik negyedéves terv maradékta­lan teljesítésével, az adósságok le­­törlesztésével segítsék ezt elő Bor­sod nagyüzemeinek dolgozói! Hajóka­zine és Egeresein az utolsó a bányavállalatok közötti versenyben Az utóbbi napokban megyénk számos szénbányájában felélénkült a verseny, igen sok bányász nemcsak előírásának tett eleget, de vállalását is túlteljesíti. Szom­baton is örvendetesen javult szénbányáink teljesítménye. A műszaki vezetők azon­ban az eredmények mellett továbbra is ügyeljenek az elővárási és feltárási ter­vek teljesítésére, biztosítsák az üzemek egyenletes termelését. Az ózdi és borsodi szénbányászati tröszt üzemei közötti verseny a szom­bati nap értékelése szerint a következő­képpen alakult: NAGYVÁLLALATOK: Új, harci feladat a mezőgazdaságban I­­­ég el sem hallgattak a cséplőgé­pek, máris meg kell kezdenünk e jövő évi bő termés alapjainak le­rakását, az őszi szántási, vetési tani­kákat- Ilyen a paraszti munka ter­mészete, egyik munka a másikat kö­veti és egymásba kapcsolódik. De megyénk dolgozó parasztjai becsü­lettel elvégzik ezeket a feladatokat Világosan látják, hogy a kormány progr­a­mjában megjelölt nagyszerű virágzó életet formáló távlatok el­érése döntő mértékben rajtuk is mú­nk­ Azt is tudja minden egyes me­zőgazdasági dolgozó, hogy semmi­féle program nem valósul meg ma­gától, semmiféle terv nem teljesül jó munka nélkül. Tettek mutatják meg hogy egy-egy község, termelőszövet­kezet, vagy gépállomási dolgozó mennyiben érzi magáénak a program végrehajtását, hogyan harcol a dol­gozók jólétének emeléséért- A jólét nem születik magától, ezért keményen meg kell dolgozni. Ezt bi­zonyítja a mezőnagymihályi „Új barázda"­ termelőszövetkezet, a her­cegkuti, a károlyfalvai dolgozó pa­rasztok és még számos község és ter­melőszövetkezet, példája, amelyeknek az egész évi szorgalmas munka bősé­ges, dús termést biztosított. De el­mondható ez megyénk egész dolgozó parasztságáról is, amely ebben az évben is jól állta meg helyét az or­szág kenyeréért vívott csatában Igyekezni kell ezt a sikert tovább fejleszteni és most a cséplés, a ga­­bonabegyülés után sürgősen hozzá kell látni a­ további feladatok meg­valósításához. Igénileg dolgozó parasztjaink­nak, termelőszövetkezeteink­­nek, állami gazdaságainknak már most meg kell kezdeni az őszi szán­tást, vetést, s ugyanakkor fel kell­­készülni a­ különböző termények be­takarítására. Ezek a fontos teendők új, harci feladatot jelentenek a me­zőgazdaság minden dolgozója szá­mára. Termelőszövetkezeteink és egyéni­leg dolgozó parasztjaink jövőre is minden bizonnyal még jobb és több termést akarnak betakarítani. Ez fo­kozott harcot, még nagyobb odaadást és szorgalmat követel. Elsősorban időben, gyorsan földbe kell tenni a magot, fel kell készülni alaposan a vetésre. Jó magágyat kell készíteni, tisztított, csávázott vetőmagot kell vetni. Ősrégi közmondás: „aki sze­metet vet, ocsut arat“. Már most meg kell kezdeni a vetőmagvak tisz­títását, gondoskodni kell az őszi ár­pának és búzának vetés előtti csává­­zásáról is. Az őszi vetés sikere természetesen a jó, gondos és idejében végzett ta­lajmunkától függ. Ha idejében szán­tunk a vetés alá, a talaj a vetés ide­jéig megülepedik, morzsalékossá vá­lik,­­ jó minőségben, idejekorán vethetünk. Az ilyen talajban a jókor elvetett gabona hamar fejlődésnek indul, jól bokrosodik, mélyre ereszti gyökereit, jól ellenáll a tél viszon­tagságainak, az esetleges nyári szá­razságnak, s gazdag termést hoz. Joggal mondhatjuk: most ezekben a napokban és hetekben javíthatjuk még tovább az ország jövő évi ke­nyér- és lisztellátását, s egyben a fa­lu dolgozó parasztjainak jövedelmét­­i­gen nagy jelentősége van az őszi mélyszántásnak is. Ha ezt a munkát korán végezzük el, a talaj a tél beálltáig még „beérik“ és szinte ez utolsó cseppig magába fogadja, tá­rolja az őszi csapadékot. A jó mély­szántás tehát a koratavaszi dús ve­tés előfeltétele, egyben kitűnő véde­kezés az aszály ellen. Minden dol­gozó paraszt tudja, hogy jórészt a mélyszántás szabja meg, milyen lesz a kukorica, a burgonya, a naprafor­gó és egyéb kapásnövények termése. Ennek pedig óriási jelentősége van a kormányprogram megvalósításában, az életszínvonal emelésében. A napokban teljes erővel meg kell kezdeni a szántást. Ennek minden feltétele meg­van, hiszen a cséplés befejezésével felszabadul a traktorok és a fogatok túlnyomó része, s mivel az ősziek betakarítása még csak szór­ványosan indult, meg, mi sem akadá­lyozza, hogy minden erőt a szántás­nál használjunk fel. Az alsóregmeci dolgozó parasztok, akik eddig már több mint 100 holdon végezték el a vetőszántást, külön di­cséretet érdemelnek. Igaza van G. Timkó Miklós alsóregmeci élenjáró dolgozó parasztnak, amikor ezeket mondja: „Mi tudjuk, hogy az őszi szántás, vetés a jövő évi jó termés­ alapja. Ahogy szántunk, vetünk, úgy aratunk. Tudjuk, hogy egy szántás egy kenyér, két szántás két kenyér ezért sietünk a munkával“. Nemet­ik Alsóregmecen, megyénk több közsé­gében kezdték már meg a szántást A hercegkút­iak — akik valameny­nyien jó gazdák — most is mint min­den évben példát mutatnak, mert tudják, hogy a dús termés, a gazdag aratás egyedüli feltétele az időben és jó minőségben végzett őszi munka de különösen a szántás és a vetés. Ugyancsak meg kell említeni az abaújszántói technikumhoz tartozó állami gazdaság kiemelkedő szép munkáját. Ebben a­ gazdaságban az őszi árpa 50 százalékát már elvetet­ték a jól előkészített, gondosan meg­munkált talajba. Hasonlóan dicsére­tes munkát végeznek az emődi állami gazdaság dolgozói is, kik már közel 50 százalékra állnak az őszi vető­szántással. Í De a szép példák felsorolása mellett azt is meg kell mon­danunk, hogy az őszi szántást, ve­tést megyénk területén még csak je­lentéktelen területen végeztük el Ennek az az oka, hogy községi taná­csaink az utóbbi napokban figyelmük túlnyomó részét a gabonabegyűjtés ütemének javítására összpontosítot­ták. Ez helyes, de nem szabad meg­feledkeznünk az őszi szántásról, ve­tésről sem, különösen a miniszterta­nács új határozatáról, amely az őszi munka sikeres elvégzéséhez hatalmas segítséget ad. Éppen ezért jelentős feladat hárul a tanácsokra, a mező­­gazdasági szakemberekre. Elsősorban az ő jó munkájukon, kezdeményezé­sükön múlik az őszi munka, a szán­tás, vetés és a betakarítás sikere. Tanácsainknak, tanácsaktíváinknak, az állandó bizottságok tagjainak moz­­gósítaniok kell a falvak dolgozóit Mindenekelőtt ismertetniök kell a minisztertanács határozatát, úgy amint az alsóregmeci tanács teszi, s amelynek eredményeként a falu dol­gozó parasztja az őszi árpát szep­tember 15-ig, a búzát október 15-ig elvetik. Ezt vállalták és kétségtele­nül teljesíteni is fogják, mert sok éves tapasztalatból tudják, hogy aki korán vet, korán arat, s aki korán arat , dús termést tesz a zsákba , őszi kalászosok korai elvetésé­ben most is oroszlánrész jut a gépállomásokra, a traktoristákra. Rajtuk múlik, hogy termelőszövetke­zeteink időben és minőségileg el tudják-e végezni a vetést. A gépállo­mások traktorosainak az a feladata, hogy percnyi késedelem nélkül kezd­jék meg az őszi szántásokat. Jól lát­tak hozzá a munkához a szendrői és sajószentpéteri gépállomás dol­gozói, akik a cséplés befejezése után megvizsgálták, kijavították a­ trakto­rokat, megkezdték a szántást a ve­tések előkészítéséhez. Gépállomá­saink, traktoristáink feladatát növeli, hogy ebben az évben a termelőszö­vetkezetek táblái mellett sok dolgozó paraszt egyéni parcelláját is meg kell művelniök. Minden gépállomási dolgozónak , vezetőnek, agronó­­musnak és szerelőnek egyaránt fel kell készülni a nagy munkára. Nagy feladat hárul a pártszerveze­tekre, tömegszervezetekre is. A párt helyi zászlóvivői, a népnevelők ma­gyarázzák meg a dolgozó parasztok­nak, hogy mit jelent számukra a kormány programjának megvalósítá­sa. A kormány programja olyan zászló, amely körül népünknek szi­lárdabb, szélesebb egységét lehet lét­rehozni, mint bármikor ezelőtt. Ma­gasra kell emelni ezt a zászlót, s meg kell magyarázni jelszavát: ,,Ter­melj többet, jobban élsz“. Ezt a me­zőgazdaságban is jobb munkával, az őszi szántás, vetés jó elvégzésével érhetjük el. A szocialista szektor , a termelő­csoportok és az állami gazdaságok kommunistái ismét álljanak a harc élére. Legyenek kezdeményezők, ők legyenek az elsők, akik a mezőgaz­daság soron lévő feladatainak sikeres elvégzése érdekében szocialista vál­lalásokat tesznek, s ezek teljesítésé­ben kommunista módra példát is mutatnak. A pártszervezetek vezetői, a ve­zetőségi tagok mozgósítsanak erre minden falusi párttagot, minden kommunistát, minden pártonkívüli dolgozót. A tömegszervezeteknek — főkép a MEDOSZ-szervezeteknek — szabják meg feladataikat a szocialista munkaverseny fellendítésében. Gon­.­­doskodjanak arról, hogy a MEDOSZ- szervezetek harcoljanak a feladatok maradéktalan megvalósításáért. Legyen most a jelszó minden falu­ban: szántani, vetni, betakarítani! Ezekben a napokban az ország, a megye dolgozóinak tekintete a falu felé fordul. Bányászaink és kohá­szaink jövőre, még több és jobb ke­nyeret, még eredményesebb munkát várnak a mezőgazdaság dolgozóitól. Megyénk dolgozó parasztjai, akik már nem egyszer bizonyították be hűségüket, forró szeretetüket pár­tunk és kormányunk iránt, a cséplés és gabonabegyűjtés gyors befejezésé­vel, az őszi szántás, vetés és a be­takarítás sikerével válaszoljanak ipari dolgozóink kérésére. Tegyék lehe­tővé, hogy üzemeink a jövőben még több géppel, felszereléssel segítsék a­­falut. _ A mezőgazdaság dolgozói előtt ál­ló feladatok nagyok, de végrehajtha­tók. Csak az szükséges, hogy az Al­kotmány ünnepének nagyszerű ver­senylendületével szántson minden traktor, vessen minden gép, hogy mielőbb földbe kerüljön a szem. Ha így dolgozunk, akkor elmondhatjuk, hogy hozzájárultunk a kormány­­program végrehajtásához, a boldog jelen és a még fényesebb jövő for­málásához. A diósgyőri fínomhengermű példamutató brigádjai A diósgyőri fínomhengermű dolgozói az augusztus 20 i verseny során is pél­damutatóan megállták helyüket a terv teljesítéséért vívott csatában. Munka­lendületüket nemcsak megtartották, ha­nem továbbfokozták. Bizonyítja ezt az, hogy havi tervük esedékes részét 109,9 százalékra teljesítették. A brigádok közötti nemes versengés még lendületesebb lett. A Kossuth-díjas Kugler Lajos darvasori hengerész, szom­­baton 153,5 százalékos tervteljesítéssel tűnt ki. Mislóczky Sándor finomsori sztahanovista hengerész selejtmentes munkával 145 százalékot ért el. Lévai István brigádja 151 százalékos havi tel­jesítésével az elsők közé küzdötte fel magát. Szombaton ismét kitűnő ered­ményt, 13,­­ százalékot ért el. Németh Albert brigádja kövesse az élenjárók példáját, lemaradásával ne húzza vissza a fínomhengermű eredményét. Ne hozzon szégyent az ózdi III. és XII. kemence kollektívája a martinászokra Az ózdi martin I. és XI. kemencéjé­nek párosversenye a vasárnapi mű­szakon kiváló termelési győzelmet eredményezett. Nemcsak jelenté­keny mennyiségű acélt termeltek terven felül, hanem jóminőségű acél­lal járultak hozzá kiváló eredmé­nyeikhez. Az I. kemence sztahano­vista olvasztárai, Suszter Sándor, Hanyiczkó Pál és Szalóki János kol­lektívája 128 százalékos gyönyörű eredményt ért el. A XI-es kemencé­nél Várkonyi József, Mizserák Ist­ván és Petró István brigádjai 125,8 százalékos eredményt harcoltak ki. A két kemence kollektívájának len­dületes munkája magával ragadta a IV-es és X-es kemence martinászait is. Ezt bizonyítja a X. kemence 30 tonnás és a IV. kemence 24 tonnás terütúlteljesítése. Az ózdi martinászok eredményes munkáját nagy mértékben rontják a tervet nem teljesítő kemencék. Pél­dául a III. és X­II. kemence kollek­tívája elhúzta a berakást, munkáját rosszul szervezte meg, emiatt az adag elhúzódott. A III. kemence csupán 47 százalékot, a XII. pedi£ 62,8 százalékot ért el. Vegyenek példát a szép eredményt elérő kemencék kollektívájától, har­coljanak keményebben, hogy a har­­madik negyedéves tervet mindet­ kemence maradéktalanul teljesítse. Dolgozó parasztok az Elnöki Tanács új rendeletéről • Ahogy vasárnap ebéd után le­­heveredtem, kinyitottam a rádiót, hát hallom a mezőgazdasági hírek között, hogy kormányunk újabb ren­delettel gondoskodik a dolgozó pa­rasztságról.­­ Mindjárt számolgatni kezdtem. Szeretek tisztán látni, így voltam a gabonabeadáskor is. Akkor nyugod­­tam meg, amikor rendeztem állam iránti adósságomat. Évi tojásbeadá­somat már teljesítettem. Esedékes baromfi- és tejbeadásomnak is idő­ben eleget teszek. Kormányunk ren­delkezése így rám is vonatkozik. A 10 százalékos kedvezménnyel csaknem egy mázsa burgonyával, fél mázsa kukoricával, 30 kilogramm napraforgóval marad több szabad­piacra. A kukoricát és burgonyát sertéshizlalásra hasznosítom, a nap­raforgót kiüttetem és mint olajat értékesítem a piacon. Pártunk és kormányunk gondos­kodására, mint az ipari dolgozók, én is munkával válaszolok: megkez­dem a vetést. BARDOS KÁROLY 15 holdas dolgozó paraszt Bánréve Az újságban olvastam az Elnöki Tanács rendeletét. A kapásokra vonatkozó 10 száza­lékos kedvezmény igen sokat jelent. A rendelet rám is vonatkozik, hi­szen a cséplőgép alól teljesítettem gabonabeadási kötelezettségemet. Már ki is számítottam, hogy a 6 má­zsa májusi morzsolt kukorica és a 3 mázsa burgonya beadásomból a 10 százalékos kedvezmény után 70 kilós kukorica marad vissza. Ebből a ku­koricából meg tudok hizlalni 4 libát. Kettővel teljesítem bízottbaromfi beadási előírásomat, kettővel pedig szabadon rendelkezem. Kormányunk rendelkezését továb­bi jó munkával, a beadás pontos, időbeni teljesítésével viszonzom. KOVÁCS BARNÁNÉ 7 holdas putnoki dolgozó paraszt Gazdagon részesedtek az upponyi „Rákóczi“ tszcs tagjai Az upponyi "Rákóczi“ termelőcsoport tagjai már 6 holdat szánha­tottak vetés alá. A héten megkezdik a rozs vetését is. Azt akarják, hogy jövőre is bő termést takarítsanak be, s nagy jövedelmük legyen. Ez év­ben is sokat gazdagodtak a csoport tagjai. Jövedelmük bátran versenyez­het bármelyik középparasztéval. Kenyérgabonából 13 kiló jut egy mun­­kaegységre. Ezen felül kapnak takarmánygabonát és egyéb terménye­ket is- I Patvaros József tsz tag családjával 35 mázsa búzát és 8 mázsa árpát kapott előlegosztáskor. Ebből 12 mázsát tesznek félre egész évi kenyérre. A többit piacon értékesítik. Ugyanakkor Patvaros Bálint 14 holdas középparasztnak 35 mázsa gabonája termett. Ebből a beadáson, vetőmagon és a fejadagon kívül mindössze 5 mázsa 20 kiló marad szabadpiacra.

Next