Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-01 / 281. szám
1790 ÉSZAKMAGYRORSZÁG ! D pártszervezetek feladatai MTH intézeteinkben Tíz perc az ózdi könyvtárban Az első békekölcsön húzásának nyereménylistája AZ MDP BORSOD-ABRUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam 281. szazasra 50 fillér Miskolc, 1553 december 1. kedd 1 ". ÚJABB GOMBOS!®ÁS BÁNYÁSZAIMUISi Szénbányászok ... vájárok ... Egész dolgozó népünk tisztelettel, megbecsüléssel beszél róluk. A szocialista építőmunka legelső vonalában harcolnak ők. Szenet adnak a hazának. Szinte minden mozdulatuk, minden csákányütés, minden lapát szén, melyet útnak indítanak a tárnák mélyéről — egy-egy szívdobbanását jelenti új éltünknek. Indulni kell a munkagépnek. Szén kell hozzá! Száguldania kell a vonatszerelvénynek. Szén kell hozzá! Villanyra van szüksége a falunak. Szén kell hozzá! Szén ... szén... és szén. Ej, felszabadult életünk első pillanatától hányszor hallottuk már e szinte szállóigévé vált mondatot: „Több szenet a hazának!“ Azt azonban mindnyájan tudjuk, hogy egy-egy ilyen felhívás sohasem talált közönyre bányászaink körében. Több szén kellett? Több szenet adtak. Vájárok, csillések, szállítómunkások minden nap azzal az elhatározással szálltak alá a föld mélyébe: — ma többet kell termelnünk, mint tegnap. S elhatározásukat mindig tett követte. Hőstett! Egész dolgozó népünk egyre inkább megtanulta becsülni a bányászokat. Szénbányászaink megbecsülése sohasem maradt csupán a szavakon és érzéseken alapuló megbecsülés. Pártunk, kormányunk — ahogy azt bányászaink tették a néppel, a hazával szemben — tettekben — az életszínvonal emelésében, a körültekintő emberi gondoskodás állandó gyakorlásában — mondott köszönetet a szocialista építőmunka erős élharcosainak. A széncsata legkeményebb, legelső harcosai, a vájárok ráa már azzal a megelégedett érzéssel szállnak le munkahelyükre, hogy pártunk és kormányunk ismét tettekben, életszínvonaluk emelésében juttatta kifejezésre a szénbányászok iránti szeretetét, megbecsülését. Mit jelent bányászainknak, a bányászcsaládoknak ez a megbecsülés? Országos viszonylatban 1'' százalékkal emeli vájáraink keresetét. Eddig csak a százon felül százalékért részesültek progresszs bérezésben vájáraink, normánfelül másfélszeres bérezésben. Az a premizálási rendszer azt jelenti hogy az alapszenet termelő üzemeknél 90, a nem alapszenet termelő üzemeknél 95 százaléktól felfelé minden százalékért már kétszeres, a normánfelüli minden százalékért pedig háromszoros bérezést kapnak vájáraink. Ez az új bérezési rendszer arra ösztönzi bányászainkat, hogy mind több és több szenet adjanak a hazának, mind magasabb és magasabb teljesítményt érjenek el. Ugyanakkor új, korszerű bértarifát dolgoztak ki a kisegítőszemélyzet részére is. Ez átlagosan 15 százalékos béremelést jelent. Gondoskodik kormányunk arról is, hogy minden bányaüzemben a legmegfelelőbb műszaki feltételek álljanak bányászaink rendelkezésére, megszűnjenek a termelésre ma még zavarólag ható hiányosságok. Napjainkban pártunk és kormányunk programja azt a felelősségteljes feladatot bízta ránk, hogy a nehézipar fejlesztését lelassítva, szilárdítsuk meg eddigi eredményeinket. Nem könnyű, de szép és felelősségteljes feladat ez. Ebben a munkában, harcban ismét szénbányászainknak kell elfoglalniuk az első vonalakat. Sok és jó szénre van szüksége az üzemeknek, gyáraknak, a vasútnak, egész dolgozó népünknek. Ez azt jelenti, hogy hazánk minden bányaüzemében keményen meg kell ragadni a fejtőgép indítókarját, a csákány nyelét. A műszakiak, mérnökök, vájárok és a kisegítőszemélyzet munkája között olyan egységet kell teremteni, amely kizárja a termelés csökkenésének legkisebb lehetőségét is. Megyénk számos bányaüzeme kövesse Máriabánya, Somsály példáját, hogy a terv maradéktalan teljesítésével, túlteljesítésével biztosítsa nehéz- és könnyűiparunk zavartalan szénellátását, eredményes munkáját. Bányászok! Vájárok! Adjatok méltó feleletet pártunk, kormányunk szerető gondoskodására! } MI TÖRTÉNIK BORSODBAN II megye legjobb kohász üzeme az ózdi martin Ózd-Diósgyőr kohászati üzemeinek versenyében a legjobb eredményt az ózdi martinászok érték el. November 20-án 102,1, november 29-én 105,4 százalékra teljesítették a napi tervet. A havi tervben is jóval 100 százalék felett állnak. Eredményük értékét növeli, hogy az ózdi martinkemencék azt gyártanak, amire a népgazdaságnak szüksége van. Jó minőségű acélt adnak a kormányprogram megvalósításához. Továbbra is az Ózdi Szésibártyászai Tröszt vezet Az Ózdi és a Borsodi Szénbányászati Tröszt hagyományos vetélkedésében, már hosszabb ideje az ózdiak vezetnek. Napjainkban tovább szilárdították első helyüket. Az ózdi tröszt november 29-ig havi tervét 1001 százalékra teljesítette, a borsodi tröszt 15,9 százaléknál tart. Új népbolt a miskofíai Sztáin úton Néhány hete új népbolt nyílt a Sztálin úton, nem messze a régi vámtól. Bőséges áruraktára a dolgozók igényeinek legmesszebbmenő kielégítését szolgálja. A Sztálin úti bérházak lakói köszönik az új, nagyszerű, tiszta népboltot. Munkagyőzelmek születnek Somsályon Egyre eredményesebben harcolnak az éves tervatáridő előtti teljesítéséért a somsályi bányászok, különösen szép eredményt értek el a frontbrigádok.ulyás Sándor brigádja 138 százalékra, Fogta János cigádja 110 százalékra teljesítette napi előirányzatát. A többi brigádok is mind 100 százalékon felül teljeítették napi tervüket. Vasárnap a somsályi bányászok öbb mint 850 tonna szenet hoztak a felszínre. Haovábbra is így dolgoznak, minden esélyük megvan arra, hogy határidő előtt, december 21-re befejezik éves tervüket. A borsodnádasdi Lemezgyár példája A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói joggal büszkék eredményeikre. November 29-ig az acélmű havi tervét 110 százalékra, a hengermű 101,7 százalékra teljesítette. Nagyszerű tettük méltó válasz a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásra. A gönci földművesszövetkezetben (Tudósítónktól.) Szerte a megyében új belépőkkel erősödnek földművesszövetkezeteink. A gönci földmű vesszövekezetben az elmúlt hónapban 9195 forint részjegyet fizettek be a dolgozó parasztok. Október hónapban csupán zománcozott tűzhelyből 36 darabot vásároltak a község lakói, emellett több rádiót és kerékpárt vettek a szövetkezet boltjában. A gönci dolgozó parasztok azt kérik a nagykereskedelmi vállalatoktól, hogy a jövőben több csizmát és férfi esőkabátot szállítsanak a szövetkezetnek, mert ezekből a cikkekből még mindig kevés kapható a földművesszövetkezetben. FEHÉR FERENC Gönc. Aki Tornaszentandráson élenjár a beadásban Tornaszentandrás községben az áldandó bizottság elnöke Tóth Bertalan középpanaszt. 12 holdon gazdálkodik, földjét példásan megműveli. Gondos, hozzáértő gazda, akihez sokan elmennek tanácsért. Jó hírneve eljut mesznyire,túl a község határán. A kapások beadását ez évben is egyidőben kezdte meg a betakarítással. Nem okoz már gondot neki a tojás, baromfi és egyéb termék beadása, mert az utolsó dekáig rendezte már kötelezettségét. Példamutatásával serkemtőleg hat a falu többi dolgozó parasztjaim. Tóth Bertalan nemcsak a begyűjtési tervek teljes hitelében jár elől, hanem példát mutat az őszi mimikában is. Tudja, hogy a korai vetéssel, a föld jó megművelésével jövőre is bő termést takaríthat be és továbbra is példásan teljesítheti beadási kötelezettségét. Munkagyűizelem Putnokon Aputnoki bámyaüzem fenntartási csapata, a Béke-sikló alatti fővonal kibővítését, a vállalt december 1ő. helyeit, november 25-re befejezte. Ezzel megkönnyítették a Béke-sikló ivescsillével való ellátásait. A Lászka-brigád nagyszerű példát mutatott, hogyan kell harcolni, a jólét programja megvalósításáért. Új áruféleségek a mezőcsáti járás szövetkezeti boltjaiban Még ebben az évben három új szövetkezeti bolt nyílik a mezőcsáti járásban: egy Mezőcsáton, egy Igriciben, egy pedig a keselyűhalmi állami gazdaságban. Azonban nemcsak a boltok száma, hanem a választék is nőtt. Több olyan közszükségleti cikket és vasárut is lehet kapni a mezőcsáti boltokban, amelyeket ezidáig nem árusítottak. Például rizst, kocsitengelyt, olcsó kartonárut. Hiányolják azonban a dolgozó parasztok, hogy a kocsitengelyt csak párosával árusítják. Ezt a bürokratikus eljárást a MESZÖV haladéktalanul szüntesse meg. Családi házakat építenek termelőszövetkezeteink tagjai Az aszalói Szabadság termelőcsoportban 18, a szikszói Vörös Csillagban 29, a léhi Vörös Fény tszcsben 12, a kázsmárki Szabadságban 10, az ongai Új Barázda tszcsben 11, a rásonysápberencsi Szabadság termelőcsoportban pedig 11 tag épít új családi házat. Ezek a tények mind azt igazolják, hogy a termelőszövetkezeti tagok jómódban élnek, pártunk és kormányunk támogatásával bizakodva néznek a jövőbe. ÜZEMI LAPJAINK ÍRJÁK IWUWUWWWI GÉPGYÁRI MUNKÁS A lap november 26-i számában az első oldalon közli, hogy a DIMÁVAG Gépgyár rugóüzeme 113,4 százalékra teljesítette a novemberi második dekád tervét. A dolgozók vállalták, hogy a Wilhelm Pieck gyár részére december 31-én leszállítják a megrendelt rugókat. Vállalásukat október 30-ra becsülettel teljesítették. Az üzem dolgozói most elhatározták, hogy december 15-ig elkészítik azt a 230 kocsihoz szükséges rugót, amit december 31-re ígértek meg. DIÓSGYŐRI KOHÁSZ A Lenin Kohászati Művek üzemi lapja örömmel jelenti, hogy a III. negyedévben 130 dolgozó nyerte el a sztahanovista kitüntetést, vagy oklevelet, 10 dolgozó pedig sztahanovistajelvényt kapott. ÓZDI VASAS Az Ózdi Kohászati Üzemek újságja .,Eredmények sorokban" című cikkében példaképül állítja a gyár dolgozói elé Bredár József hengerészbrigádját. A durvahengerdében dolgozó brigád már több mint 127 százaléknál tart terve teljesítésében. Megelőzték páros versenytársukat, a Benus-brigádot. A finomhengerdében Sípos Ferenc brigádja vezet a sorozatok közötti versenyben. ÓZDI BÁNYÁSZ Az Ózdi Szénbányászati Tröszt üzemeinek lapja arról ad hírt, hogy decemberben beköltözhetnek a dolgozók a Királdon épült új munkáslakásokba. A napokban fejezik be 9 családi ház építését, s december 20-án már átadják boldog tulajdonosaiknak. A vidékről bejáró dolgozók legnagyobb örömére tavasszal 100 személyes munkásszálló építését kezdik meg. TERHELJ MA TÖBBET, MINT TEGNAP A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak lapja legutóbbi számában „Várjon ki lesz a győztes" címmel Ormosbánya és a diósgyőri bánya nemes párosversenyéről ír. A diósgyőriek november 29-ig 108,7 százalékra teljesítették havi tervüket, az ormosbányaiak 101,3 százalékot értek el. Ormosbánya lelkes dolgozói elhatározták, hogy december 12-re befejezik évi tervüket. Csütörtök. Délután 3 óra. Az öntőcsarnok előtt lovaskocsi. Két ló, vígan lakmározik nagy csomó szénából. A kocsiból téglát pakolnak. Valahonnét erős kolompolás hangzik. Hirtelen tűzpirosra változik a szürkés levegő, a diósgyőri martin végén csapolnak. Középütt az öntőcsarnokban óriási üst himbálódzik. Miskolc . . . kicsit . . . még . . . sok. Vissza. Jó. Jó — hangzik egyszerre több helyről is a figyelmeztető?. Fent a darukosárból nem sokat lát a darus. Mégis pontosan ráilleszti az üstöt a kokillákra. Mindezt a pódium öntőcsarnok felőli részéről figyeltük. Azután tovább siettünk. Az I. kemencénél nagy a sürgés-forgás. Átépítik a kemencét. Sok ember dolgozik itt. Az egyik csapat félig elégett téglákat adogat kifelé, a másik már az újakat építi be. Sietnek a I . előtt hatalmas, félelmetes berasx hemPUCCn kadaruk nyugodt lassúsággal mozognak. Biztoskezű emberek irányítják őket. Jobbra, balra feliratok tarkítják a falakat. A pódium elején nagy plakát: Diósgyőri martinászok, meddig tűritek, hogy az ózdiak vezessenek! A festés friss, nemrég tették ki. Meg is állnak előtte sokan. Van, aki fejebubjára tolja sapkáját, némelyik megvakarja a nyakát. Mindenki a maga módján fejezi ki: ez sehogyan nincs rendjén. Másodiknak lenni, annyi dicső elsőség után. Nem járja. November 26-án a jelentés 98,2 százalékos havi teljesítményről számol be. Az ózdiak jóval előbbre vannak, 101 százalék. Lehet,, hogy már ennél is több. Figyelem, figyelem! — szólal meg hirtelen a hangosbeszélő. — Az ügyeletes villanyszerelők azonnal menjenek az öntőcsarnokba. A II. öntődaru elromlott. Nem tudja az adagot leönteni. Nagy a futkosás. Az acél az üstben hamar kihal. Ezrek megmentéséről van szó. Alig telik el pár perc, a hangszóró újból jelentkezik: — Figyelem, figyelem! Az ügyeletes lakatosok azonnal menjenek a III. kemencéhez. — No, mára kijutott az üzemzavarból — jegyzik meg a közelben állók. — Ez bizony nem jó jel. A kevés az üzemzavar. Tervszerűbb a vszuon karbantartás. Meg is van az eredménye, ők vezetnek ! A Sallai-kemencénél Lakos elvtárs brigádja dolgozik. — Szabadság Lakos elvtársia! — Szabadság!— Az ózdiak nagyon »hegyesnek« , szúrjuk közbe rögtön. Kicsit elgondolkozik, aztán válaszol is. — Na, majd a negyedév végén eldől. — Többet nem is szól. Nem ér rá, no meg kedve sincs. Ha az ózdiak nevét említik a diósgyőri martinban, az emberek arca elkomorodik. ózd . . . ózd . . . ózd . . . mit özd! — robbannak ki többen is. Most ózd, de nemsokára Diósgyőr vezet. Tovább sétálunk. Két nappal ezelőtt az ózdi martinban voltunk, most figyeljük a különbséget. Van különbség. Ózdon ma nyugodt, a munka. Az jön ki a kemencéből, amit a program előír, amire az országnak szüksége van. Az egyik kemencénél hosszasan figyeltük a berakást. Ózdon nem így raknak be. De nem ám! Ott szépen elrendezik a kanalakban a hulladékot. Nem nyomják be az ajtót, falat, mint a diósgyőriek. No, meg a berakókanalak is igen megtépázotak. Néhány lyukas, hiányzik az oldala. Talán, mint hulladék , jobb szolgálatot tenne. Arról ne is beszéljünk, hogyan rakják meg itt a kanalakat. Szénaboglya az egész.Nem vágják a hulladékot. Ha lehetne egy egész hídroncsot beledugnánk a kemencébe. Meg is próbálják. A Sallaikemencénél józ percet kínlódott a berakódarus, míg benyomott belőle egy kétméteres darabot. Hát igen, Ózdon rendesebb a munka. A diósgyőri raarlinisz a tóbbi napokban javított. Eredményei már biztatóbbak. Most már csak az kell, hogy kevesebb üzemzavar legyen, kevesebbet figyelmeztessen a hangszóró, mindenki becsülettel dolgozzék a maga posztján. Aztán rajta, visszaszerezni az elveszett, elsőséget! Olyan olvasztárok dolgoznak itt, mint Riovszki, Oláh, Jenei, Sziliman Tódor és a többiek. Akik kiválóan értik szakmájukat, csak jól kell őket vezetni. Sötét lett, de a diósgyőri martinászok szemében biztató fény csillog. Nem hagyják magukat. — Idefigyeljen elvtársi — ragadja meg a karomat hirtelen valaki. — Cipóra vertük az angolok száját labdarúgásban! 6:3 érti? ! — s úgy megráz, hogy alig jutok lélegzethez. Majd így folytatja: — Tudja, amikor a rádió mellett ültem és vége lett a közvetítésnek, megfogadtam, hogy . . . aztán hirtelen elhallgat. — De különben is figyelje meg majd a martin termelési eredményét. — Megbiccentette kalapját és otthagyott, haladt pár lépést, újból visszafordult. — Most Ózd javára 1:0 — mutatja kezével. —De lövünk mi még ebben a negyedévben gólt, nem is egyet, többet ózdi láb nem fog közbenyúlni. Amikor magunkra maradtunk, azon töprengtünk, hogy mit fognak szólni ehhez az ózdiak, mert a magyar labdarúgók világraszóló sikere ott is új munkagyőzelmek forrásává vált, s hogy a finisben ki tudi Mdjd meglátjuk, elüsíteni. Ózd. vagy Diósgyőr? Mire a tió leesik, az év vége is eljön, s választ kapunk. BODA ISTVÁN :CA diósgyőri ma miiiiiiiniiuiiiiiiiiHiiimimiiiiiiiiimmiimiiiiiiiiiiiNnmiimiiinminiiimiiiiiiiimiimiiimniiMmimiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiminiiiiniiimiiiim