Észak-Magyarország, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-02 / 51. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG A vesetőségválaastások tapasztalataiból Bokk Pál szuhakállói vájár levele bányásztársaihoz v____________________| AZ MDP BORSOD-ABRUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Miskolc, 1954 március 2. kedd X. évfolyam 51. számára 50 fillér A beadás pontos teljesítésével az életszínvonal emeléséért Pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak az elmúlt év júniusa óta hozott határozatai új szakaszt nyitottak meg népgazdaságunk fejlődésében, a szocializmus építésében. Az új szakasz lényege: életszínvonalunk fokozottabb emelése és a dolgozókról való állandó nagyfokú gondoskodás. Elsősorban ezt szolgálja pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozata. A pártunk júniusi határozata alapján kidolgozott kormányprogram bejelentése óta dolgozó parasztságunk már számos jelentős kedvezményt kapott, ezek között az egyik legjelentősebb a begyűjtési előírások csökkentése. Ez a rendelet nagymértékben fokozta dolgozó parasztságunk termelési kedvét, elősegíti a város és falu jobb ellátását. Az új begyűjtési rendelet végrehajtásában az első lépés a beadási kötelezettségnek az egyes termelőkre történő megállapítása volt. A rendelkezés az volt, hogy községi tanácsaink beszéljék meg a falu dolgozóival: előírásuk teljesítésére ez évben mikor és mennyi sertést, baromfit, marhát, tojást és tejet adnak be. Itt minden dolgozó elmondhatta véleményét, észrevételeit, melyeket a kivetés összeállításánál községi tanácsaink a legmesszebbmenőkig figyelembe is vettek. Egyes községi tanácsaink azonban nem használták ki ezt a lehetőséget úgy, ahogy feltétlenül szükséges lett volna. A dolgozó parasztokkal csupán a begyűjtési nyilvántartók tárgyaltak, a tanácstagok és a begyűjtési állandó bizottság tagjai sok községben nem voltak jelen a tervek felbontásánál, így nem beszélgethettek el a falu dolgozó parasztjaival a begyűjtésről, az állam iránti kötelesség teljesítésének fontosságáról. Ez hiba volt azért, mert minden dolgozó parasztnak feltétlenül ismernie kell a begyűjtési rendelet lényegét, az abban rejlő nagy kedvezményeket. De hiba volt azért is, mert az új begyűjtési rendeletet a falun megbúvó ellenség igyekezett kiforgatni és félremagyarázni. Nem véletlen, hogy számos esetben találkozhattunk dolgozó parasztságunk között olyan igen helytelen és káros vélekedéssel, hogy „a kormányprogram és az új begyűjtési rendelet megjelenése, a számos könnyítés bejelentése óta az állam iránti kötelezettség teljesítése már nem is olyan fontos a dolog“. Ez elsősorban abból adódott, hogy tanácsaink, a falusi pártszervezetek nem fordítottak kellő gondot arra, hogy megmagyarázzák a dolgozó parasztságnak: a számos könnyítés folytán nem csökkent, hanem nőtt a beadási, kötelezettség teljesítésének jelentősége. Nem magyarázták meg, hogy az életszínvonal emelkedéséért vívott harcból most mindenkinek még fokozottabban ki kell vennie részét, mint eddig. Az ipari munkások több, jobb minőségű munkával törekszenek arra, hogy minél több mezőgazdasági géppel, felszereléssel siessenek a mezőgazdasági munka megsegítésére. Mezőgazdasági szakembereink falura mennek és tanácsaikkal, segítségadásukkal hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott párt és kormányhatározat végrehajtásához. Tanácsaink, a falusi pártszervezetek nem magyarázták meg a falu dolgozó parasztjainak: ahhoz, hogy a falu több árucikket, több mezőgazdasági felszerelést kapjon, az ipari munkásságnak, a városi lakosságnak is jobb ellátásra, több élelmiszerre van szükség. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha — a termelés emelése mellett — dolgozó parasztságunk csökkentett beadási kötelezettségének pontosan és maradéktalanul eleget tesz. Ebből következik: megyénk dolgozó parasztságának egy része még ma sem érzi, hogy beadási kötelezettségének pontos, maradéktalan teljesítése hazafias kötelesség és , elsőrendű személyes érdek. Ezeket a mulasztásokat sürgősen pótolni kell. Tanácsszerveink ismertessék meg alaposan dolgozó parasztságunkkal , begyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseket, kedvezményeket. Minden dolgozó parasztnak tudnia kell, hogy például a sertés, és marhabeadási kötelezettség a termelőszövetkezeteknél, az I. és II. típusú termekcsoportok tagjainál 30 százalékkal, az egyénileg gazdálkodó termelőknél pedig 25—30 százalékkal kevesebb mint az elmúlt évben volt. Igen nagy hiba, hogy dolgozó pantettságírok nagy része még mindig nem ismeri azt a rendeletet, amely előírja a hízottsertés határidő előtti beadásával járó kedvezményeket: aki 1954. évi hízottsertés beadását március 31-ig teljesíti, az 300 kilogramm, aki június 30-ig, az 260 kilogramm, aki augusztus 31-ig, az 220 kilogramm kukoricabeadási kedvezményben részesül. Ezen a területein szép eredményt ért el a sárospataki járási tanács. A rendelet széleskörű ismertetése folytán például Szabó Istvánná és Soltész András tolcsvai dolgozó parasztok évi sertésbeadásukat már februárban teljesítették. Szplánczi Ernő pedig úgy határozott, hogy nem társul, hanem saját erejéből teljesíti beadását és a felesleget átviszi a következő évre. Az olaszliszkai Rózsa Ferenc termelőszövetkezet 810 kilogramm sertésbeadását az első félévben teljesíti, ennek alapján közel 20 mázsa kukoricával kell kevesebbet beadnia. A kesznyéteni Szabadság termelőszövetkezet közel 70 mázsa kukoricakedvezményt kap a hízott sertésbeadás határidő előtti teljesítéséért. A hús- és zsírbeadás teljesítése most mindannyiunk különösen fontos ügye. Kormányunk 10—15 százalékkal kívánja leszállítani a hús és a zsiradék árát. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő mennyiségű hússal, zsiradékkal rendelkezünk. Ebből következik, hogy községi pártszervezeteink és tanácsaink népnevelőinek sokkal körültekintőbben, gondosabban kell foglalkozniuk a hús- és zsírbeadás kérdésével. A mezőcsáti járásban például a tanácsok és a tömegszervezetek közös erővel vállvetve harcolnak azért, hogy a dolgozó parasztok megértsék kötelezettségük pontos teljesítésének nagy fontosságát. Sok községi tanács azonban nem veszi igénybe a pártszervezet segítségét s így magára marad a mimikában. Az ilyenek tanulhatnának Bocs község tanácsától. Bocs községben Balázs Mihály vb. elnök öntevékenyen szervezi a begyűjtési munkát s mindig kéri a pártszervezet segítségét. 8—10 lakóházon kivitt egy-egy népnevelő beszéli meg a dolgozó parasztokkal problémáikat, a begyűjtés teljesítésének fontosságát. Az eredmény nem is marad el. Ha a dolgozó parasztok részletesen megismerik a határozatokban és rendeletekben számukra biztosított sok könynyítést, a népnevelők felvilágosító szavából biztosan megértik, hogy az életszínvonal emelése csak úgy lehetséges, ha beadási kötelezettségének feltétlenül eleget tesz. A siker érdekében falusi pártszervezeteink vezetői állandóan és az eddiginél jobban ellenőrizzék és segítsék a tanács munkáját. Mozgósítsák a kommunistákat, az élenjáró termelőket, hogy példamutatással, felvilágosító munkával vigyék sikerre a begyűjtést. Tanácsszerveink, pártszervezeteink bátran támaszkodhatnak arra a lelkesedésre, mellyel a falu dolgozói pártunk III- kongresszusára készülnek. Község a községgel, termelőszövetkezet a termelőszövetkezettel, egyénileg dolgozó paraszt az egyénileg dolgozó paraszttal versenyezzen a tavaszi munkára való felkészülésben, a beadás határidő előtti teljesítésében. Ennek a versenymozgalomnak az eredménye egész biztosan nem marad el, ha tanácsaink, falusi pártszervezeteink jó felvilágosító munkával,az értékes kezdeményezések felkarolásával elősegítik a versenymozgalom kiszélesítését. Pártszervezeteinknek, tanácsszerveinknek, népnevelőinknek most — fokozottabban mint eddig — ott kell élniük a dolgozó parasztok között. Gondoskodniuk kell arról, hogy minden dolgozó paraszt ismerje a párt- éskormányhatározatokat. Ismerje a párt-, a kormány adta számos könnyítést, éljen vele, de ugyanakkor érezze hazafias kötelességének, tekintse elsőrendű személyes érdekének az állam iránti kötelezettségek — ezek között elsősorban * beadása—, teljesítéséül ELŐRE A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT! Ismét a diósgyőriek vezetnek kohászaink párosversenyében Február utolsó napján is a Lenin Kohászati Művek vezettek a kohászati üzemek között folyó versenyben. A diósgyőri nagyolvasztómű február 28-án 1202 százalékra teljesítette napi előirányzatát. Ugyanezen a napon az ózdi olvasztárok csak 00 százalékos tervteljesítést értek el. Az acélművek versenyében az ózdi martinászok kerültek az élre, 110,6 százalékos eredménnyel. A diósgyőri martinászok csak 784 százalékra tettek eleget előirányzatuknak. Munkájukat számos előre nem tervezett javítás gátolta. A hengerészek versenyében ismét a diósgyőriek járnak az élen, bár az ózdi durvahengerde is 106,2 százalékos kiváló eredményt ért el. A diósgyőri durvahengerészek azonban 120 százalékos tervteljesítéssel büszkélkedhetnek. A legkiemelkedőbb eredményt a Lenin Kohászati Művek finomhengerészei érték el. Ezen a napon 204 százalékra teljesítették tervüket. Ezzel a nagyszerű termelési győzelemmel szemben az ózdi finomhengerészek csak 87 3 százalékra termeltek. Diósgyőr és Ózd kohászai! Martinászok és hengerészek! Minden erőtökkel javítsátok tovább termelési eredményeiteket. Az élenjárók mellé felzárkózva, együttes erővel küzdjetek a Központi Vezetőség és a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlajának elnyeréséért! Ózdi Szénbányászati Tröszt 107-1 %* Az ózdi és a borsodi szénbányászati tröszt termelési eredményei híven tükrözik a két tröszt havi munkáját. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt vállalatai az egercsehi bányavállalat kivételével valamennyien 100 százalék fölött teljesítették tervüket. A legszebb eredményt a farkaslyuki vállalat érte el, 112 9 százalékos teljesítést mutatott fel. A somsályi vállalat 109,9 százalékkal a második helyre került. Jól termeltek februárban a királdi bányászok is, akik 76 százalékkal szárnyalták túl előirányzatukat. Az egercsehi vállalat dolgozói csak 863 százalékos tervteljesítést értek el, így nagymennyiségű szénnel adósai népgazdaságunknak. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt összesített február havi eredménye 107,1 százalék. Borsodi Szénbányászati Tröszt 98-1 % A Borsodi Szénbányászati Tröszt legjobb vállalata a sajószentpéteri, amely februári előirányzatának 105-2 százalékban tett eleget. A diósgyőri és perecesi vállalat 103 százalékos, a kurityáni pedig 102 százalékos havi eredményt ért el. A borsodi tröszt többi vállalata nem teljesítette havi tervét. A leggyengébben a lyukói vállalat termelt, amely havi előirányzatát csak 86 százalékra teljesítette. A borsodi tröszt havi tervkötelezettségének így csak 98,1 százalékban tett eleget. Teljesíti vállalását a hejőbábai Haladó termelőszövetkezet A hejőbábai Haladótermelőszövetkezet tagjai lelkesen végzik munkájukat, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy elnyerjék a kongresszusi zászlót. Ők hívták ki megyénk termelőszövetkezeteit kongresszusi versenyre. Számos termelőszövetkezet csatlakozott felhívásukhoz. Munkájukat úgy végzik, hogy adott szavukat valóra váltsák. A tavaszi munkák jó elvégzésével akarják biztosítani a magasabb terméseredményeket- Tíz mázsa tavaszbúza kivételével minden vetőmagot a saját erejükből szereztek be. A szerszámok javításátazonban csak most fejezik be, mert a szükséges faanyagot későn kapták meg. Az istállótrágyát a tavasziak alá 98 százalékban már kihordták. A komposzttrágyát, mihelyt az idő engedi, szétszórják. A beadás terén is értek el már eredményeket. A tej-, tojás- és baromfibeadásban kevés erőfeszítéssel a legjobbak közé kerülhetnek. Megkezdték a szarvasmarha-, valamint f a sertésbeadást is ,és a napokban újabb állatokat adtnak be A csoportban eddig 15 tag tett felajánlást arra, hogy a kongresszus tiszteletére teljesíti egész évi háztáji beadási kötelezettségét. Ebben a kezdeményező Csapó István növénytermelési brigádvezető volt. Lelkesítse a sikereken kívül a hejőbábaiakat az a sok segítség, amit a kormányprogram alapján kaptak, hogy eredményeikkel elnyerhessék a kongresszusi zászlót- Csatlakozott a cigándi Petőfi tsz is a versenyhez Mi, a cigándi Petőfi termelőszövetkezet tagjai az életszínvonal állandó emelése érdekében, pártunk III. kongresszusának tiszteletére elfogadjuk a hejőbábai Haladó termelőszövetkezet versenykihívását. Az eddiginél mégsokkal fokozottabban harcolunk a mezőgazdaság fejlesztődéséért, a Központi Vezetőség és a minisztertanács határozatainak maradéktalan végrehajtásáért- s Tagságunk megértette, hogy csakis jó minőségi munkával, önfegyelemmel és a munkafegyelem legmesszebbmenő be s tartásával érhetünk el eredményeket. Egyemberként tettünk lérre fogadalmat, mert így akarjuk meghálálni pártunknak és kormányunknak azt a sok-sok kedvezményt, amit az utóbbi időben nyújtott nekünk. GYÖRGY KÁROLY tsz elnök FODOR ISTVÁN LEHÓCZKI ANDRÁS ZSKT ANTAL levelező 900 megtakaró borona készült el a Borsodvidéki Gépgyár üzemeiben A Borsodvidéki Gépgyár dolgozói pártunk III. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy még februárban 900 darab magtakaró boronát készítenek el s azokat a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt átadják gépállomásainknak. Szavukat valóra is váltot- ták. Kiss András lakatos ifi brigádja vgezte a gépek összeszerelését. Jó munkájukat bizonyítja, hogy az egész országban a legjobbak ezek a sboronák. Különösen értékessé teszi a felajánlás teljesítését az, hogy hónapközben súlyos anyagellátási nehézségekel küzdőnél.. A Budapesti Csavarárugyár nem szállította időre a koronafogakat és ezzel veszélyeztette a felajánlás teljesítését.. Fehér Gyula sztahanovista gépkocsivezető azzal segítette az üzem vállalását, hogy szinte egész héten utazott Budapest és Miskolc között és gépkocsival hozta le az elkészült korongjogokat. A műszaki és szellemi dolgozók, hogy behozzák az anyagellátás nehézkességéből származó elmaradást, munka után gyakran lementek a boronaműhelybe és maguk is beálltak a szerelőbrigócéba. A műszaki osztály technikusai a minőség javításával, segítették sikerre a gyár közös vállalását. A boronafogakat felfekvő peremmel és az autóiparban használt rugós alátétekkel látták el. Ezzel megakadályozták, hogy a csavaranyák elforduljanak. A Borsodvidéki Gépgyár dolgozóinak együttműködése azt mutatja, hogy valamennyien magukénak érzik a mezőgazdaság fejlesztésének ügyét, becsületbeli kötelességüknek tartják a kongresszus tiszteletére tett vállalásuk pontos és kiváló minőségű teljesítését. iHÍiiiiiitiiiiiititiini)niiiiiititttiiiiiHiiitiuiiiiitiiiHiitiii|iiiltiiűi)iinitiiiHiiiiiiiiiiuiitiiiiii«iititiitiiiiiiiiiitut»iiiiiHiiiiiiiiiiMiiiiii!Hiiiiiiitiiiiiiiiitiutimnimiiitni!!i::iit!iiuiii!itiimiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiinniiinniiiiiiininnii Cailtog | « kristályhó a reggelinapsütésben. A hegyek déli oldala barna már, de a völgyekben és az északi lejtőkön most is eléri még a harminc centimétert. Március felé jár már az idő, de még mindig tél van, szokatlanul kemény tél. Pajkos szél cikázik a Garadna patak völgyében, lebegteti a szunnyadó bokrok ágait, fölszántja a hó tetejét. A festői szépségű hámori tavon is áll még a jég. A hóban vadnyomok, őzek, rókák, vaddisznók járnak a patakra szomjukat oltani. Látszólag csendes, békés az erdő■ Ám feljebb, a Szomorúvölgyben, ahol a kőbánya zúzógépei dohognak, eleven élet zajlik, frissen pezseg a munka. Nyolc férfi dolgozik a rakodón. Vattázott, zöld kabát van rajtuk, kucsma a fejükön, kezükben vasbotok, j árudák. Hatalmas bükkrönköket görgetnek a kisvasúti kocsikra. Csikorog a hő a lefektetett rudak — úgynevezett „londínák“ alatt, melyeken végiggördül a lomha rönk. Farkas János brigádja dolgozik, itt Naponta hetven-nyolcvan köbméter tűzifát, rönköt raknak fel a vasúti kocsikra. — Honnan hozzák a fát? —— kérdezhetné valaki. mellett jégpáncéllal borított műút kapaszkodik fel a hegyoldalra. Csaknem ötkilométeres szerpentin. Éles fordulók, dűlők, lejtők és emelkedők váltogatják egymást Létrástetőig. Bátorszívű ember , kőbánya legyen az, aki ilyen útnak nekivág, gépkocsiján százötvenre ázsárnyi rakománnyal! A rönköt és tűzifát az Erdőgazdasági Szállító Vállalat autói hozzák a szomorúvölgyi rakodóra! Éppen ebben a pillanatban bukkan elő a hegy mögül az egyik vontató, melyet Bajzát József vezet. A kocsi lassan, óvatosan teszi meg az utolsó száz métert a csúszós lejtőn, s beáll a rönkterhelő térre. A munkások megnyitják a rakoncákat s vasrudakkal lökdösik a méternyi vastag fatörzseket. Urbán Béla szállításvezető elvtárstól megtudom, hogy a pótkocsin — mehet a vontató hozott — kilenc és fél köbméter bükkrönk van, — súlyra kerül- ■ belül tizenöt tonna. — Keménykötésű gyerekek kellenek ide kocsivezetőnek. — mondja Urban elvtárs. Ezen az úton lehozni a rakományt veszélyes munka. Láthatja az elvtárs, olyan sima az út, mint a tükör! A múlt hetek ió időjárása megolvasztotta kissé a havat, ami aztán jéggé fagyott, tudnak mégis lejönni a kocsik Urban elvtárs? — kérdezem. — Naponta kétszer is elküldöm a létrási vágásiban dolgozó leányokat, hogy szórják be az utat dolomitzázalékkal. Ez persze magában véve még nem elegendő. Gépkocsivezetőink szaktudása, bátorsága és leleményessége kell ahhoz, hogy ezekben a napokban is dolgozhassunk. • Nem várhatna ez a munka tavaszig ?. Fejét ingatva válaszol: — Tavasszal, amikor felmelegszik az idő, a bükkrönk hasadozni kezd. A hasadt rönk pedig nem alkalmas hámozási rönknek, nem lehet jumnirlemezt készíteni belőle! ■— Tehát ez az idő a legalkalmasabb fatermelésre és szállításra . • • — Úgy van! Mire az idő felmelegszik, a bükkrönknek a gyárban kell lennie! Ott is lesz! A mi gépkocsivezetőink nem félnek a nehézségektől! Simkó András, Szondi József, Ladányi László, Pető István, Lukács Ferenc és még sokan, egész télen át szállították a fát. Hét-nyolc fordulót is megtettek naponta. Amígbeszélgettünk, a brigád legörgette a rönköket Bajzáth József kocsijáról. A rakodókezelő aláírásával igazolja a szállítást, megfordul a hatalmas vontató s elindul visszafelé. Haragos mozgással viszi előre a motor a robusztus járművet. Font a Létrástetőn fűrészek, fej* ......... " szék, vontatók hangja veri fel a csendet. Az Erdődi- és a Novákbrigád szaporán döntögeti, aprítja a hatalmas szállókat. Az öt leány lapátokkal, söprűkkel takarítja a havat a terhelésre kerülő rönkökről. A tizenkét tagból álló felterhelő csapat minden tagja így is nyakig havason birkózik a fával. Vidám tréfák, kacagások hangja vegyül a munka zajába s a tábori tűzön száraz fa pattog. Zeng, zúg, lábrakelt az erdő... BORSODI GYULA GÉPKOCSIK A HEGYEK KÖZÖTT. — Hogyan