Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
Kedd, 1955. február 1. Északmagyarország Enni mindennap kell... (Megyénk dolgozó parasztsága, az elmúlt évi beadási hátralékot búzakilogrammban számítva, 2300 vagon búzával adósa államunknak ... A megyei tanügy értekezletének anyagából.) Kétezerháromszáz vagon búza akkora mennyiség, hogy Miskolc lakosságának fele egy esztendő alatt sem fogyasztaná el a belőle sütött kenyeret. Hány gyermek kezébe adhatnánk hófehér, kalácsszeletet a több mint 200 vagon terményből? Hirtelenében kiszámítani is nehéz lenne. S még többnek tetszik ez, ha figyelembe vesszük, hogy a tartozás nem is búzatartozás, hanem 1450 darab sertés, jóval több mint 1000 darab szarvasmarha, többszáz mázsa tojás, többszáz hektoliter tej a valóságban. Amelyekben sokkal nagyobb a kereslet, mint kenyérben. Enni mindennap kell. Kell a pöttöm gyereknek, hogy nőjjön, az ipari munkásnak, bányásznak, hogy emelni bírja a kalapácsot, csákányt, a dolgozó parasztnak, hogy legyen erő aszántáshoz, vetéshez. A test megköveteli a magáét. Ez a tartozás egyik oldala. Lakások, iskolák ezrei, gyárak, üzemek épültek megyénkben az elmúlt tíz esztendő alatt és épülnek ma is. Államunk építi, szépíti mánkat, holnapunkat. Építi, mert ezt kérjük, ezt várjuk mindannyian, szükségünk van rá. A párt, a kormány nem marad adósa senkinek. Nem maradhat adósa, mert határozatokat hoztunk, törvényeket hoztunk, hogy mindezt meg kell adni. Mindezekhez joga van a népnek, munkásnak, dolgozó parasztnak egyaránt... A jog viszont kötelezettséggel jár, a szolgáltatás viszontszolgáltatással. Ha az állam ad , nekünk is kötelességünk adni! Lehetünk-e adósai az államnak ? Nem, mert hiszen erre is törvény van, ezt is törvény szabályozza, mégpedig igen jó törvény. Ez a tartozás másik oldala ... Megyénk mégis adós nem kevesebb, mint 2300 vagon búzával. Pedig volna miből teljesíteni, mint a termelési statisztika és egyebek, no meg a mindennapi élet apróbb élelmiszerbeszer■ isi jelenségei bizonyítják. Csakhát!!... - ez a csakhát az akarom — nem akarom és az ébertelenség. Naponta 20.000 forint kidobott pénz?! ..Beadjam, ne adjam?“ így latolgatják megyénk igen sok községében a kötelezettségteljesítést. „Be kellene adni, mert a becsület így kívánja ... De jólenne, ha itt maradna a kamrában és eladnám valakinek, drágábban, mint az állam veszi! Talán nem is lenne baj belőle, mert legfeljebb elengedik. Itt van a szomszéd, mennyi tartozása van, mégis, felé se néznek... Tudja fene, hogy lenne jobb!!“ így latolgatnak meglett, becsületes dolgozó parasztok, s múlik egyik nap a másik után. Hogy mindennap enni kell a bányásznak is, az ipari munkásnak is? Enni kell persze, de rendszerint a saját gyomor az első, a másé csak negyedik... S a hiba ott van, hogy hiányzik a biztató szó, hiányzik a határozott útmutatás. Pedig ma már minden községben begyűjtési megbízottak, mezőgazdasági előadók dolgoznak. Azután jónéhány vállalat: zsírbegyűjtő, baromfifelvásárló, állatforgalmi jó egynéhány munkatársa járja a községeket, mind egy céllal: begyűjteni. Csak éppen azokat nem keresik fel, akiket kellene, csak éppen azoknak nem nyújtanak útmutatást, akik várják, mert maguk sem tudják, hogy lenne helyesebb, hogy nem. Dolgoznak, ugyan a begyűjtési megbízottak, hiszen naponta idézések tömkelege kél útra a dolgozó parasztok lakása felé. Igen, de ezzel megint úgy van akárki, mint magával a beadással: „elmenjek, ne menjek?“ S ő sem megy, meg a „hegy“ sem megy Mohamedhez. (Mármint a begyűjtési megbízott. Tél van, hideg van!) Pedig egyetlen szó kellene csak sok dolgozó parasztnak. Egyetlen szó, hogy: — Kovács bácsi, nem szép dolog a tartozás, s maga még tartozik. — Vagy ha kevés, elbeszélgetni kissé: — Pista bácsi, mikor is vezették be a villanyt! Egy éve! Azután mit szólna hozzá. Pista bácsi, ha holnap kikapcsolnánk a villanyt. Azért, mert maga kérte és az állam bevezette. Az állam meg kéri azt a néhány kilós húst és maga nem adja be. Igazság szerint hála kellene kapcsolni... — Az ilyen beszélgetésnek is volna eredménye. Ha volna, aki beszélgetne. Nem sok számadás kell hozzá, nem nehéz kiszámítani, hogy itt Borsod megyében naponta 20.000 forintnyi munkabért kapnak a begyűtőszervek munkatársai. A bizony van olyan nan, hogy a munka eredménye nem több mint két darab hízottsertés. Ingyen mi nem osztogathatjuk a pénzt, nekünk meg kell becsülni minden fillért! Kofák, kupecek siserahada Ha a begyűjtési megbízottak, vállalati emberek nem dolgoznak, annál inkább a kupecek és kofák. Százával járják mostanában a községeket és kapnak sertést, kapnak tojást. Pirigy községben egyetlen kupéé 40.000 forint haszonra tett antót jóformán minden ellenszolgáltatás nélkül. Hizoldsertés, vágómarha beadójára társult dolgozó parasztoktól pénzt szedett össze, hogy majd ő megveszi a sertést is, marhát is. Megvette. .. Szépen keresett rajta s a tanács, a begyűjtési megbízott,, a gazdák hagyták ... Hentes-kisiparosok gazdák nevére vágják a sertéseket háznál és 40 forintot kérnek egy kiló húsért. Akad eladó, akad vevő?! Akad, aki hagyja, hogy kiemeljék zsebéből a pénzt, a becsületesen megkeresett filléreket! Piacokon kofák százai árulják az olyan élelmicikkeket, amelyek keresettek, amelyekből ma még nincs annyi, mint kellene. A kupecek már annyira „kiépítették“ kapcsolatukat, hogy néhány vállalati felvásárló nem is a gazdáktól, hanem a kupectől vásárol. S a vállalatok tűrik, a tanácsok tűrik az élősködőket! Feketeüzletek ezrei születnek naponta a szemünk előtt, a mi bőrünk rovására. S a tartozásunk nem csökken, de nő, ezer búza vagonokra menően. De hol vannak a törvényeink, hol a törvényesség!! Fele adósságunk kuláktartozás! Nézzük csak végig néhány község adóslistáját. Kik is tartoznak voltaképpen? Kik azok, akik ezrek és ezrek becsületébe gázolnak, akik gátat emelgetnek kitűzött utainkon? Elsősorban a kulákok. 2300 vagonnyi tartozásunk felét a kuláktartozások eredményezik. Hízott sertések, vágómarhák mázsái. Forintok tízezrei sorakoznak egy-egy kulák neve után. S a tanácsok nem érvényesítik velük szemben igen jó törvényeinket. Sőt, inkább középparasztokat dolgozó parasztokat számoltatnak el, mint kulákot. Kány községben huszonhét elszámoltatási határozatot hoztak. Tizenhetet végrehajtottak. Csenyéte kis községben tizenhét tehenet szedtek be egy nap alatt és sem Krányban, sem Csenyétén egyetlen kulákhoz sem mentek elszámoltatni. Nem más ez, mint a legnagyobb fokú liberalizmus, nem más ez, mint törvénysértés! Érvényt szerezni törvényeinknek! Ki kell egyenlíteni adósságunkat, hiszen adósság. Van miből kiegyenlíteni, nem volt rossz az elmúlt évi termés. Ki kell egyenlíteni, mert törvény van rá. Vannak notórius késlekedők is bőven, vannak, akik a kulákokkal való bánásmód alapján adnak, avagy nem adnak. Enni azonban minden nap kell gyáraink, bányáink dolgozóinak, mint ahogy szén, ruha, világítás kell nap mint nap a falunak. Érvényesíteni kell tehát a törvényességet elsősorban a kulákokkal szemben, másodsorban követőikkel szemben, harmadsorban ... harmadsorban azokkal szemben is, akik karbateltt kézzel nézik az élősködők siserahadának tevékenységét. A mi céljaink nagyok, szépek s ha az úton akadály tornyosul, azt el kell sepernünk. Keményen! Ezt követeli most a 2300 vagon adósságunk is! MEZŐGAZDASÁGI HÍREK Egyre több dolgozó paraszt csatlakozik a felszabadulási versenymozgalomhoz. Center község dolgozói versenyre hívták Kissikátor dolgozóit s vállalták, hogy első negyedévi begyűjtési tervüket március 25-ig 102 százalékban teljesítik, adófizetési tervüknek pedig március 10-ig 105 százalékban tesznek eleget. Fónagy Zoltán és Bárdos Pál egyénileg gazdálkodók párosversenyre hívták egymást. • Sajónémeti község dolgozói első negyedévi begyűjtési tervüket március 19-re teljesítik s ugyanakkor adófizetési előírásuknak is eleget tesznek. Február 25-ig kihordják a trágyát és megtisztítják a legelőt. Thuza Imre— Bartók Zoltán, Boros Dénes—Stelbaczki Gyula, Bodó József—Farkas Lajos dolgozó parasztok párosversenyre hívták egymást. A versenyben Berecz Béla és DISZ-brigádja is részt vesz.9 Komaháza dolgozó parasztjai versenyben állnak Borsodszentgyörgy dolgozó parasztjaival s versenyre hívják az ózdi járás valamennyi községét. Hat nappal határidő előtt fejezik be a tavaszi kalászosok vetését. Február 15-ig kihordják az istállótrágyát a szántóföldekre. Első negyedévi adófizetési tervüket március 30-ig száz százalékban teljesítik. Félévi szarvasmarhabeadási tervüknek március 31-ig tesznek eleget. Sok dolgozó paraszt egyéni versenyfelosulást is tett. Répáshuta községi tanácsa és a községi pártszervezet határozatot hozott ez erdővédelemről. Meg fogják szüntetni az erdei legeltetést, a fásításban és fakitermelésben, nagy segítséget fognak nyújtani az erdőgazdaságnak. Felhívják a többi község tanácsait és pártszervezeteit, hogy vegyenek részt az erdővédelmi mozgalomban. A hernádszentandrási termelőszövetkezet dolgozói és az egyénileg dolgozó parasztok vállalták, hogy a trágyát határidő előtt kihordják, február 18-ig kijavítják a kisgépeket s február 20-ig beszerzik a szükséges vetőmagvakat. Felülvizsgálják az őszi vetéseket a fagy- és vízkárokat szenvedett területeket rendbehozzák. A község dolgozói több értékes felajánlást tettek, melyek az egész gazdasági évre érvényesek.• Susa község dolgozói és a Kossuth termelőszövetkezet tagjai február 15-ig kihordják a trágyát. Tavaszi vetésüket határidő előtt 5 nappal befejezik. A legelőn elvégzik a gyomirtást és kitisztítják a kutakat.A Bőcs község tanácsa a talajerő pótlása érdekében az elmúlt évben a trágyázási tervet 144 százalékra teljesítette. Ebben az évben főképpen a legelőjavítással akarnak foglalkozni. A helyi földművessző vetkezett el karöltve a tavaszi növényvédelmi munkákat gyorsan és jól fogunk elvégezni. • Hangony község dolgozói február 20-ig kijavítják az összes mezőgazdasági gépet és szerszámot, beszerzik a szükséges vetőmagvakat. A gyengén telelt vetéseket fejtrágyázzák, a felfagyottakat hengerelik. A tavaszi vetést határidő előtt három nappal befejezik. _j • Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat értesíti a lakosságot hogy LÓSZERSZÁM és lószerszámalkatrész szükségleteit a helyi földművesszövetkezeti boltokon keresztül rendelhet meg. Lószerszám díszes kivitelben is kapható. Gázoló sofőrt, tolvajokat és verekedőket büntetett meg a bíróság A miskolci megyei bíróság Kiss János 20 éves segédmunkást 4 évi börtönbüntetésre ítélte, mert Kazincbarcikán az italboltban dulakodás közben Sebő Istvánt zsebkéssel hasbaszúrta úgy, hogy csak gyors orvosi beavatkozás tudta megmenteni életét. Lázár Gyula 24 éves ózdi lakos sertést akart berakni jogosulatlanul egy iparvasúti kocsiba. A vasutasok és közötte emiatt vita támadt. Anélkül, hogy Lázár Gyulát bárki is bántotta volna, elővette kését és Bárdos Géza Antal vonatvezetőt hátbaszúrta. A miskolci megyei bíróság két és fél évi börtönre ítélte. Ifjú Mata István 45 éves sármunkás és Mata Rudolf 16 éves nőtlen alkalmi munkás krasznokvajdai lakosok a szászfai Vörös Csillag termelőszövetkezetből kukoricát loptak. Az encsi járásbíróság ifjú Mata Istvánt négy hónapi, Mata Rudolfot háromhónapi elzárásra ítélte. A mezőkövesdi járásbíróság Lázár Gergely 26 éves büntetett előéletű adóbeszedőt 3 évi börtönre ítélte, mert mint a mezőkövesdi járási tanács alkalmazottja a beszedett adókat tíz-tizenkét napi késéssel adta postára. Egy 1300 forintos befizetésről kiállított nyugtát 130 forintra javította át, a többletet elsikkasztotta; egy 500 forintos nyugtára beszedett pénzzel úgy számolt el, hogy egy talált ötszáz forintról szóló csekkelismervényt csatolt hozzá. Az elsikkasztott összeg legnagyobb részét elmulatta. Dankó István 24 éves nőtlen gépkocsivezető a bányászokat szállító gépkocsit ittas állapotban vezette, s elütötte a vele szemközt kerékpáron haladó Hangonyi Hildát. A sértettet az árokba szorította és magára hagyta. Dankó István a baleset után nem állt meg, hanem továbbhajtott. A sértett combtörést szenvedett. Dankó Istvánt három évi börtönre ítélte a járásbíróság és örökre eltiltotta a gépkocsivezetéstől. 3 Tiltakozó békegyűlések „Békében akarjuk építeni hazánkat!" Az encsi és a szikszói járásban a tojás- és baromfibegyűjtő vállalat dolgozói békenagygyűlésen juttatták kifejezésre, hogy békében akarják építeni szépülő hazánkat. — A legmesszebbmenően tiltakozunk — hangoztatták — a nyugatnémet militarista hadsereg feltámasztása ellen! Tiltakozunk az ellen, hogy Németországot továbbra is kettészakítsák. Minden erővel erősíteni akarjuk a béke védelmét, ezért becsülettel akarjuk megállni továbbra is helyünket a békeharcban. Ígérjük, hogy első negyedévi tojás, és baromfibegyűjtési tervünket 102 százalékra teljesítjük. „Nem engedjük!" — Kistokaj — mint neve is mutatja, — kicsi ugyan, de a béke védelmében erős az egysége. Békegyűlésükön 360 ember emelte fel tiltakozó szavát a háború ellen. 360 ember ajkáról hangzott el a kiáltás: „Nem engedjük, hogy a háborús uszítók ismét rdngba borítsák a világot.“ „A német militarizmus feltámasztása a világbékét veszélyezteti" A perecesi szénbánya dolgozói békegyűlésükön kijelentették: „ Egyhangúlag tiltakozunk a német militarizmus feltámasztását célzó törekvések ellen, mert ezek a világbékét veszélyeztetik. Mi, perecesi bányászok békét akarunk, a háborús uszítók megfékezését kívánjuk.“ „Nem akarunk több árvát!” ..Békében akarjuk felnevelni gyermekeinket!“ — emelték fel szavukat Kisgyőr község dolgozói. — Nem akarunk több árvát, özvegyet, rokkantat! Vesszenek a háborús gyujtogatók, az imperialisták! Békeakaratunk kifejezéséül többet, jobbat, olcsóbban akarunk termelni, teljesíteni az állam iránti kötelezettséget. „Elitéljük az imperialisták aljas politikáját” — Mi, lyukói bányászok elítéljük az imperialisták aljas politikáját, tiltakozásunkat fejezzük ki a harmadik világháború előkészítése ellen. Többtermelésünkkel bizonyítjuk be, hogy mi, Lyukóbánya dolgozói egyemberként sorakozunk fel a Szovjetunió vezette béketábor mellé. „Ne legyen több vérözön!" Ezzel a jelszóval tiltakoztak a Semmelweis-kórház dolgozói a német militaristák felfegyverzése ellen. A kórház minden osztályán röpgyűlést tartottak, amelyen követelték az atomerő békés célokra való felhasználását." „Gyűlöljük, és megvetjük, azokat — mondották —, akik a háborús rombolásból, pusztításból akarnak hasznot húzni Követeljük, hogy az atomerő az emberiség közkincsévé legyen, tiltakozunk Nyugat-Némdország felfegyverzése ellen. s-*» - — Új bányász-kulturpalota épül Alberttelepen A Borsodi Szénbányászati Tröszt alberttelepi bányaüzemének dolgozói már sok dicsőséget szereztek a borsodi bányászoknak. Innen indult diadalmas útjára a magyar Sztahanov-mozgalom, a Log-mozgalom, mely kiváló termelési eredményeivel országos hírt szerzett az alberttelepi bányászoknak. A felszabadulás óta az egykori „kincstári“bányatelep lakóinak száma is szinte megháromszorozódott. A munka utáni pihenőjüket a bányászok a telep mozijában, a bányászklubban, a könyvtárban tölthetik el tanulva, szórakozva. Nagy népszerűségnek örvendenek az ismeretterjesztő előadások, valamint a kulturcsoportok is. A művészegyüttesben a bányatelep fiatalsága, régi és új bányászok együtt szórakoznak, szerepelnek. A megélénkült kulturális élet azonban nem tudott teljes egészében kibontakozni helyiséghiány miatt. A bányászklub vagy a felolvasó nagyterme már kicsinynek bizonyult egy-egy rendezvényhez. Az éves beruházások során most ezen is segítenek. Új, hatalmas kultúrpalota épül az alberttelepi bányászoknak. A kultúrpalotában 500 fő befogadására alkalmas színházterem épül. A karzati ülőhelyekkel is ellátott színházteremben korszerű színpad és öltözők létesülnek. Vetítő fülkét is beépítenek, mozielőadások tartására. Külön előadóterem szolgál majd a közművelődési előadások tartására. A kultúrpalotában helyezik majd el a könyvtárat is. Itt kapnak helyet a különböző tömegszervezetek. A kultúrpalotát külsőleg is művészi módon képezik ki, hogy méltó legyen Alberttelep bányászaihoz. Belül a bányászéletből vett képek díszítik majd a falakat. A kultúrpalota építését már meg ikezdték. A mintegy 2 millió forinttal épülő új, nagyszerű létesítményt a tervek szerint még ez évben átadják az alberttelepi bányászoknak. (K. L.) Könnyűipari ruházati kiállítás nyílt Miskolcon A könnyűipari minisztérium rendezésében Budapest után Miskolcon nyílt meg szombaton a könnyűipari ruházati kiállítás, melyen az 1955 második felében gyártásra kerülő ruházati cikkeket mutatják be. A kiállítás elsősorban a nőknek szolgál örömére. Számtalan formában láthatják, hogy kormányzatunk a lakosság jobb ellátására, az igények kielégítésére milyen új textilfélék gyártását kezdi meg ez évben. Nemcsak a már ismert és a kereskedésben nagy mennyiségben kapható textíliákban gyönyörködhetnek, hanem azokban az új, mintás kartonokban, flanellfélékben, melyből eddig nem kaptak eleget. A düftin, mely az utóbbi időben a női öltözködés egyik kedvenc anyaga lett, kilencféle színváltozatban kerül gyártásra. Nagyobb választékban gyártják majd a nyári ruhának közkedvelt panama-anyagot, valamint megkezdik a zsávoly gyártását is. Minden bizonnyal nagy kelendőségnek örvend majd a mindkét oldalán használható dublé „Mókus“ elnevezésű kabátszövet is. Bemutatja a kiállítás hazai iparunk által gyártott nylon anyagot, melyet végben is lehet majd vásárolni. Nyolcféle színárnyalatban kerül a vásárlók elé A szövetek mellett különböző, konfekcionálit, nagyon ízléses női ruhafélék, blúzok, kardigánok, valamint női fehérneműk azok, mellyel iparunk a vásárlóközönségnek kedveskedik. Nem panaszkodhatnak azonban a férfiak sem. A nyári szellős mganyagok, fehérneműek mellett különböző új mintájú férfiszövetek kerülnek iparunk jóvoltából még ez évben a kereskedésekbe. A „Nikolás“ elnevezésű tisztagyapjú sportszövet például csak 186 forintba kerül. Külön részleg foglalkozik a sokfajta gyermek-ruhaféleségekkel. Nagy választék készül mackókból, gyermek ruhákból, egészen olcsó áron. A kiállításon a kiállított tárgyakon feltüntetik az eladási árat is. A látogatók pedig ,,szavazócédulát“ kapnak, melyre felírják annak a kiállított tárgynak a számát, mely tetszésüket legjobban megnyerte. A gyártási tervek elkészítésénél, a kereskedelem a gyárak felé menő megrendelésénél a közönségnek ezeket az igényeit is figyelembe veszik. A kiállítás február 1-ig marad nyitva délelőtt 10 órától este 8 óráig. Már a megnyitás napján nemcsak a szakemberek, a kereskedelem dolgozói, de az érdeklődők is nagy számban keresték fel. Hétfőn, a kiállítás során a Déryné Színházban ruha modell bemutatót is tartottak. (K. L.) Építőipari tanulók tanévzáró vizsgája Diósgyőrött Az elmúlt napokban a diósgyőri 114. számú MTH építőipari tanulóintézetében tanévzáró ünnepélyt tartottak, ahol az ácska kőművestanulók szüleikkel és hozzátartozóikkal együtt jelentek meg. Cseh István elvtárs, az intézet igazgatója tarlott ünnepi beszédét, méltatta a fiatalok lelkes munkáját, s megemlítette hogy két alkalommal nyerték el az építésügyi minisztérium „legjobb tanépítkezése" vándorzászlaját. Vincze Géza elvtárs, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója örömmel üdvözölte a 120 ifjú szakmunkást, az intézet oktató tanárait, majd a legjobb eredményt elért tanulók között pénzjutalmat, a „kiváló ipari tanuló“ jelvényt és könyvjutalmat osztott ki.