Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
CZAKMAGYARORSZÁG AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA XI. évfolyam 50. számára 50 fillérrőt forint története Miskolc, 1955 március 1. kedd NÉPÜNK MINDEN HŰ FIÁNAK ÖSSZEFOGÁSÁVAL MEGVÉDJEK Befejeződött a IV. magyar békekongresszus XIV. magyar békekomgresszus vasárnap reggel fél 9-kor folytatta tanácskozásait. Az elnöklő Szilágyi Albert bejelentette, hogy az ország minden tájáról sok üdvözlő távirat érkezett a kongresszusra. Felolvasott néhány táviratot, majd bejelentette a kongresszusnak, hogy az tetták. A második nap vitája Ezután, Gál Ferencné küldött tolmácsolta a Csongrád megyei békeharcosok üdvözletét, majd átnyújtotta az elnöknek a Csongrád megyeiek ajándékát: egy szépensült, jókora cipót. Az elnök megszegte a kenyeret, s ezeket mondotta: „Ezt a kenyeret igyekezzék megvédeni minden magyar dolgozó’ Ezután Nyitrai László dolgozó paraszt a Heves megyei dolgozók ajándékát, egy üveg bort nyújtott át az elnöknek, majd özvegy Kovács Jánosné, a Szolnoki Járműjavító dolgozója szólalt fel. A következő felszólaló Káldy Zoltán pécsi evangélikus esperes volt. A magyarországi evangélikus egyház üzemi békemozgalmi munkával foglalkozó bizottság reggel megkezdte munkáját. Ezután Kiss Ferenc, a Tolna megyei békebizottság titkára javaslatot tett a békekongresszus jelölő bizottságára. A jelölő bizottság tagjait egyhangúlag megválasznevében köszöntötte a foércekongreszszust, majd ezeket mondotta: — Egyek vagyunk népünkkel a béke megőrzéséért vívott küzdelmében, mert továbbhaladásunkat csak a béke biztosítja. A német militarizmus és az atomfegyver együtt a világ elpusztításához vezetne. Nem akarjuk sem a német militarizmust, sem az atomháborút, mert nem akarjuk a világ elpusztítását. (Taps.) A mi egyházunk népe tudja, hogy nem elég nemet mondani a hidrogénbombára és a német militarizmusra. Igenre van szükség a békéért való munkálkodás területért, gyár nyelven. ..Kedves békeszerető magyar testvérek! A Koreai Népi Demokratius Köztársaság békebizottságának nevében forró szeretettel üdvözlöm a IV. magyar békekongresszust. (Taps.) A koreai nép, amely megismerte és tapasztalta a háborús gyújtogatók által okozott szenvedéseket, a világ népeivel együtt tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése és az atomháború ellen. (Taps.) A koreai nép is csatlakozik a Béke-Világtanács felhívásához, amely harcba szólította minden ország népét a béke megvédésére. Kívánom, hogy a békeszerető mai gyár nép erősítse, fejlessze tovább gazdag országát, s arasson újabb ragyogó sikereket az emberiség életének megmentéséért vívott harcban." (Taps.) Kim Gi Szu ezután átadta a kongresszusnak a Koreai Béketanács zászlaját A következő felszólaló Kovács Pál a kardvívás olimpiai és világbajnoka volt. „Mi, sportolók, nem felejtettük még el, hogyan lelte halálát a fasiszták által felrobbantott Margithídon Kabos Endre olimpiaibajnokunk, hogyan esett áldozatul bombatámadásnak Csik Ferenc olimpiai bajnokunk, hogy kínoztálhalálra Petschauer Attila olimpiai bajnokunkat és hogyan pusztult el sok-sok sportolótársunk és ifjúságunk színe-java haláltáborokban és csatatereken. Mi nem akarjuk, hogy ez megismétlődjék. Ezért e helyről is felemelem tiltakozó szavamat valamennyi sportolótársam nevében a béke ellenségei, az új háború előkészítői és az atombomba megszállottjai ellen. (Tapsi Sportolni is csaj: békében lehet és mi a sportpályákon, a sport küzdőterén kívánjuk erőinket más országok sportolóival összemérni, nem pedig véres háborúban! (Taps.) Most pedig engedjél meg, hogy a Ganz vagongyári dolgozók üzenetét tolmácsoljam. Mi, a Ganz Vagongyár dolgozói a III. magyar békekongresszuson bizony nem sok eredménnyel büszkélkedhettünk, csak békeakaratunkból fakadó ígéreteket tettünk. És most, a IV. magyar békekongreszszusnál, jelenthetem, hogy ígéretünket beváltottuk: az elmúlt éviben elüzemlettünk és elnyertük a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. (Taps.) A Ganz vagongyáriak továbbra is békében akarnak dolgozni és motoros vonataikkal akarják a világpiacon összemérni erejüket más országokkal, s nem a csatatéren.’ Ezután Pacman Herman Vas megyei küldött átadta községének albumba kötött békeíveit, a község magyar és németajkú lakosainak aláírásával. Dr. Kolta Ferenc, a pécsi Pedagógiai Főiskola docense volt a következő felszólaló. Ezután Szabó István altábornagy az Országos Béketanács elnökségének tagja, néphadseregünk képviseletében szólalt fel. Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatók újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatók még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára , a háborús gyújtogatóknak rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbanthatják háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállásunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszínű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott, milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretlétüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar békeharcosok* békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkeL Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes ean bérre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amely* től megriad és visszahúzódik a hábo-»rú fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven való* ság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a béke, szerető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a go* n észtévét! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és békénk védelmei egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadítása* nak, szabad életünk születésének ti* zedik évfordulójára készülve, fogad* juk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanság* ban, becsületben. Erősítjük hazán kat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk, a béke védelmében: készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni: felvilágositó szóval minden ajtón bekopogtattunk, s megtaláljuk az utat a béke* ért már aggódó, de tettre még nere dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erő* sítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szov*jetúnió nagy történelmi harcát, amel lyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hűt fiának összefogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS Is IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Josef Lukacevic: Megvédjük barátságunkat a béke megbontóival szemben Ezután Josef Lukacevic szlovák építésügyi megbízott, a csehszlovák békeharcosok küldötte lépett a szónoki emelvényre. „Engedjék meg —– mondotta — hogy az önök anyanyelvén üdvözöljem a Csehszlovák Békeszövetség nevében a magyar békekongresszust. (Nagy taps.) Nem véletlen, hogy a Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus Csehszlovákia dolgozói történelmük folyamán először találkoznak olyan igazán őszinte és meghitt barátsággal és éppen a béketáborban. Mindkét nép a fasizmus embertelenségéből szabadult fel. Mind az önök, mind a mi népünk dolgozói a nagy és dicső Szovjet Hadseregnek köszönik felszabadulásukat. (Nagy taps.) S mindketten a történelemben először értek meg olyan kort, amelyben a szociális felszabadulás és a nép teremtő erejének jegyében saját sorsukat maguk igazítva, megépítik a dolgozó nép boldog otthonát. Az első világháború után Magyarország a Horthy-rendszert, Csehszlovákia a burzsoá, úgynevezett demokráciát szenvedte át. Mesterségesen szították a sovinizmust, szembeállították a magyar és csehszlovák dolgozókat. Ma nincs sovinizmus, mert mindkét országban a dolgozók uralkodnak. (Taps.) A béketábor és a szocializmus eszméje összehozott bennünket. Nekünk éppen úgy értékes Sztálinváros épülése, új erőművek és vízművek létesítése, mint önöknek. (Taps.) Tudjuk, hogy önöknél szintén örülnek a mi sikereinknek. (Taps.) Ez a magyar békekongresszus annak a nagy gondolatnak szolgálatában áll, hogy mindenki, aki a békéért harcol, még jobban érezze át a béke hatalmas erejét. Nagy erő áll mögöttünk! Népeink erős békeakarata és a hatalmas Szovjetunió békepolitikája. (Élénk taps.) A szocializmus, a béke táborában megerősödött őszinte barátságunkat megőrizzük, tovább építjük, s közös erővel, a népi demokratikus országok és a Szovjetunió békeharcosaival együtt megvédjük a béke megbontóival szentben! (Nagy taps.) Esze Gábor tarpai parasztember szólalt fel ezután: „Országunk legtávolabbi vidékéről, Tappa községből. Esze Tamás, Bajcsy-Zsilinszky Endre falujából jöttem a kongreszszusra. Ez a vidék volt az, amely már 250 évvel ezelőtt bátran kiállt a szabadságért. Békét akarunk, a békéért dolgozunk, a becsület, a munka fegyverével, kapával, kaszával! (Taps.) Termelünk, mert tudjuk, hogy minden szem gabona a békét erősíti, termelni akarunk, mert népünk szeret dolgozni! A következő felszólaló Jenei Lajos, a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas olvasztára volt. Jelsei Lajos Kossuth-díjas olvasztár felszólalása —• Sohasem feledjük el — mondta—, hogy Miskolcon egyetlen bombázáskor 150 sebesült volt és 143 ember halt meg. A fasiszták rombadöntötték a lakóházak 33 százalékát, rombadöntötték a gyárakat. Ezeket nem lehet feledni! Diósgyőr dolgozói a felszabadulással mindent megkaptak: békét, boldogságot, szabadságot. Úi élet indult a romok helyén, felépült az óriáskohó, megkezdte működését Közép-Európa legnagyobb hengersora, a középhengersor és a 180 tonnás buktatható martinkemence. Megkezdte működését az új mozi, bölcsődék épültek, üzembe helyezték az új oxigéngyárat. A diósgyőri dolgozók egy emberként kiáltják oda a háború előkészítőinek: gyilkosok, megálljától, ne tovább, mert rajtavesztetek! (Taps.) A béke adja az életet, a jövőt, a boldog jelent. Tíz éve élünk boldogan, szabadon. Tíz esztendeje röppent fel a szó: béke, amelyet, ha kell, fegyverrel is megvédünk. (Taps.) A diósgyőri dolgozók a kongresSzust megelőző héten békehetet tartottak. A martin 139 tonnával adott többet a hazának, mint amennyit terve előír. A durvahengerde blokksorán szerdáig bezárólag 431, a nagy kovácsműhelyben 764, az acélöntödében 344 tonnával termeltek többet! (Taps.) Ezután Sümegi János szécsényi dolgozó paraszt szólalt fel. A koreai nép testvéri üdvözlete Utána Kim Gi Szu, a koreai nép küldötte szólalt fel— a kongreszszus lelkes tapsaitól kísérve — van Szabó István altábornagy: A magyar néphadsereg népünk szeretett gyermeke i Mi, a néphadsereg katonái, feszülten figyeljük a háborús gyújtogatóknak az új világháború kirobbantására irányuló mesterkedésed. Tudatában vagyunk annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok militaristáinál: az egész haladó emberiség által megbélyegzett durva beavatkozása a Kínai Népköztársaság belügyeibe, a Wehrmacht újrafelfegyverzésének tényei, fokozott éberséget és tetteket követelnek tőlünk szeretett hazánk, békés építőmunkánk védelmének biztosítása érdekében. A népi demokratikus Magyarország békés ország. A mi békeszeretetünk és békeakaratunk azonban egy pillanatra sem jelenti, hogy hazánk kiszolgáltatott és védtelen ország. Mi békét akarunk, nem akarjuk, hogy édes hazánk az imperialista kalandorok háborús területe legyen. Ezért hozta létre pártunk és kormányunk népünk, szeretett gyermekét, a magyar néphadsereget. (Taps.) . Szocialista államunk jellegéből következik, hogy néphadseregünk sohasem fog hódító, rabló háborút viselni. — A béke megvédéséhez nem elegendő a békevágy. A béke megvédéséhez olyan erő is kell, amely fékentartja és ha szükséges, meg is semmisíti a népek békéjére és szabadságára törő agresszorokat. (Taps.) Hála pártunknak és kormányunknak, hazánkban is megvan a béke alapvető feltétele: a magyar néphadsereg. (Taps.) Honvédelmünknek olyan kiapadhatatlan forrásai vannak, mint népük egyre izzóbbá váló hazaszeretete, erősbödő erkölcsi-politikai egysége, növekvő gazdasági ereje és nem utolsósorban mérhetetlen szeretete a béke legfőbb őre, a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok iránt. (Taps.) Az imperialista országoknak már módjukban állott a Szovjetunió katonai erejét megismerni. Természetesen nem szabad lebecsülni az ellenséget. Szakadatlanul munkálkodnunk kell azon, hogy hazánk gazdasági erejét növeljük. Ezért is kell a helyes arányok figyelembevételével tovább fejlesztenünk nehéziparunkat, amely a mezőgazdasági termelés növelésének, az életszínvonal emelésének, s nem utolsósorban honvédelmünk erősítésének alapvető feltétele. (Taps.) Mi, a néphadsereg harcosai, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai látjuk munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk erőfeszítéseit, áldozatkész munkáját a párt által kitűzött nagyszerű célok megvalósításáért. Tudja meg minden magyar dolgozó, a magyar nép hű fiai, a magyar néphadsereg katonái mindenütt ott lesznek, ahol a nemzet legdrágább kincsének, a szabadságnak megvédéséről lesz szó. (Taps.) Vörös Béla, a győri Vendéglátóipari Vállalat dolgozója következett szólásra, majd Tóth János, zalaistvándi egyénileg dolgozó paraszt szólalt fel. Lukács György beszámolója az értelmiségi bizottság munkájáról Ezután Lukács György, a Béke bebizonyította: a magyar értelmiség Világtanács tagja emelkedett szólásra. Lukács György bevezetőben megállapította, hogy a III. és IV. békekongresszus között eltelt időszak is tevékenyen kiveszi részét a békéért folytatott harcból. Rámutatott arra is, hogy a vezető értelmiségiek kő (Folytatás a 2. sz),3■■1 — '