Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-02 / 180. szám

W­AVMWYA DHDCZ AV, As M mi­­ XI. évfolyam 180 sz­ám ARA 50 FILLÉR ! A kenyércsata hátramozdítós Pártszerűen élni, cselekedni AZ MDP E30RSQD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP­JA Miskolc, 1955 augusztus 2. kedd A falu jelenti m­a Zalkod az országban elsőnek befejezte a kenyércsatát A sárospataki járás kis községe, Zalkod az idén ismét dicsőséget szerzett megyénknek: szombaton délután 4 órára az egész országban elsőnek befejezték a cséplést, teljesítették egész évi kenyér- és takar­mánygabonabeadásukat, valamint a község szabadfelvásárlási tervét. Amint már az elmúlt napokban hírt adtunk róla, Zalkod dolgo­zó parasztjai az aratás kezdetekor megígérték, hogy szombatra teljes egészében befejezik a kenyércsatát, é épp úgy, mint az elmúlt öt évben, minden alkalommal.­­ a zalkodiak most is betartották adott szavukat. A közös erővel végzett gyors behordással biztosították a községben dol­gozó cséplőgépek folyamatos munkáját. A legjobb eredményt Sajószegi György cséplő munkacsapata érte el. A nagyrészt zalkodi fiatalokból álló brigád megérdemelte a községi tanács jutalmát, a vasárnapi arató­­ü­nnepen átadott hordó sört. A cséplőgép alóli beadásra a zalkodi kommunisták és tanácstagok példamutatása, állandó népnevelő munkája buzdította a község dolgo­zó parasztjait. Egyetlen olyan gazda sem akadt, aki az első gabonát ne vitte volna azonnal a begyű­jtőhelyre. De nemcsak kötelezettségüket teljesítették­ a zalkodiak, hanem azon túlmenően is nagymennyiségű szabad gabonát adtak a hazának. A község 150 mázsás szabad fel­vásár­lási tervét 250 mázsára teljesítette. Kristóf János 2 holdas gazda pél­dául 50 kilóval. Kozma János egy mázsával, Lipic János 2 mázsával, Hódmezei Béla másfél mázsával. Bus József egy mázsával teljesítette túl kenyérgabonából szabadbeadási előirányzatát. A zalkodiak a kenyércsatában aratott győzelmüket vasárnap vi­dám aratási kultúrműsorral és bállal ünnepelték meg. Borsod dolgozó parasztjai! Kövessétek a zalkodiak példáját! Új szakasz került a nemzetközi kapcsolatokban A négy hatalom , a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország kormányfőinek július 18 és 23-a közt tartott genfi értekezlete történelmi jelentőségű. Fontos határ­kő ez az értekezlet a nemzetközi fe­szültség enyhítése, az államok közötti bizalom megteremtése felé vezető úton. Az általános elvekre vonatko­zólag létrejött megegyezés utat nyit a megérett nemzetközi problémák további megvizsgálásához és megol­dásához. A genfi értekezletet az együttmű­ködés és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. A küldöttségek igyekeztek megtalálni az értekezlet sikerének útját, türelmesen meghallgatták egy­más szempontjait és közös erővel ke­resték a nemzetközi kapcsolatok ren­dezésének módjait. Az értekezlet fo­lyamán a felek személyes kapcsolatot teremtettek s jobban megismerték egymást. Ennek köszönhető, hogy létrejöttek a megoldatlan kérdések rendezésének kedvezőbb feltételei s kirajzolódtak a különböző országok további közeledésének körvonalai. A genfi értekezlet éppen azért törté­nelmi jelentőségű, mert az államok politikai és társadalmi berendezkedé­sétől függetlenül s a békés egymás mellett élés alapján lerakta az álla­mok közti bizalom megteremtésének alapját. A genfi értekezlet új szakasz kezdetét jelenti a nemzetközi kapcso­latokban. Az értekezlet résztvevőire nagy fe­lelősséggel járó feladat hárult: meg kellett találniuk a megoldásukat sür­gető nemzetközi problémákban való megegyezés módjait, meg kellett ta­lálniuk az utat az államok közti bizalom megteremtéséhez, mert enél­kül a népek nem lehetnek nyugodtak jövőjük felől, lehetetlen a ,,hideg­háború“ megszüntetése, s lehetetlen, a népek közti tartós és huzamos béke megteremtése. Nyilvánvaló, hogy a genfi értekez­let nem oldhatott meg egycsapásra minden nemzetközi problémát. Ehhez hosszas, türelmes, kitartó munkára van szükség. Az országok közti fe­szültség enyhülését, a népek közti béke megszilárdítását, a új háború veszedelmének elhárítását azonban már az is előmozdítja, amit Genfben végeztek. A Genfben megvizsgá­lt legfontosabb kérdések gerince az európai bizton­ság kérdése volt. S ez nem véletlen. A történelem tapasztalata arra tanít, hogy a legvéresebb és a legpusztítóbb háborúk Európában dúltak. Az egye­temes béke megóvása szempontjából ezért oly nagyjelentőségű az európai béke megszilárdítása A bék­e biztosításának és az új európai agresszió megakadályozásá­nak az a legjobb útja, ha valameny­­nyi európai állam és az Amerikai Egyesült Államok részvételével létre­jön a kollektív biztonsági rendszer, miként a Szovjetunió javasolta. A Szovjetunió tekintetbe veszi az egy­mással szemben álló államcsoportosu­­lások megalakulása miatt létrejött európai helyzetet és abból indul ki, hogy az e csoportosulásokhoz tartozó államok viszonyát elsősorban a nor­mális, békés együttműködésnek, a vitás­ kérdések békés rendezésének útjára kell terelni. Ha az európai feszültség enyhítésében már sikereket arattak és megteremtették az államok közti bizalmat, ezeket a csoportosulá­sokat me­g lehet szüntetni és a kol­lektív biztonsági rendszerrel lehet helyettesíteni. Ez kétségkívül új európai helyzetet eredményezne, meg­javítaná az európai­­ légkört és elő­segítené a világbéke megszilárdulá­sát. Az európai biztonság kérdéséről Genfben folytatott eszmecsere meg­mutatta, hogy az értekezlet valameny­­nyi résztvevője e probléma megegye­zésen alapuló megoldására törekedett. A német­ kérdésre nagy figyelmet fordítottak az értekezleten. A prob­léma megoldásának két különböző felfogását észlelhettük. A három nyu­gati állam küldöttségei ahhoz ragasz­kodtak, hogy a párizsi egyezmények alapján remilitarizált Nyugat-Német­­ország, majd az egyesített Német­ország a nyugati hatalmak háborús csoportosulásaihoz, az északatlanti csoportosuláshoz és a nyugateurópai katonai szövetséghez tartozzék. A német kérdés megoldó­s­nak ez a fel­fogása veszélyes következményeket, rejt Európa népei s különösen a német nép számára s természetesen tárgytalanná teszi a Németország egyesítéséről folyó vitát. A szovjet küldöttség az európai béke megszilárdítása végett Német­ország egyesítésének más módját vé­delmezte az értekezleten. Abból indult ki, hogy előbb a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövet­ségi Köztársaságnak, majd az egyesí­tett Németországnak be kell lépnie az általános európai kollektív bizton­sági rendszerbe. Ennek a biztonsági rendszernek a létrehozása elősegítené a Németország egy­esítésének útjában álló akadályok elhárítását. Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Németország terüle­tén két szuverén állam keletkezett. Mind a kettőnek saját, gazdasági és társadalmi rendszere van. Világos, h­ogy m ilyen körülmények között nem lehet felvetni Németország két része mechanikus egyesítésének kérdését. Nem lehe­t a német kérdést a Német Demokratikus Köztársaság érdekei­nek rovására sem megoldani. Az NDK dolgozói sohasem lennének hajlandók erre az útra lépni. Genfben elismerték, hogy a német kérdés rendezését és Németországnak szabad választások útján való újra­egyesítését a német nép nemzeti ér­dekeinek megfelelően és az európai biztonság javára kell megvalósítani. A les­zerelés kérdése jelentékeny he­lyet foglalt, el az értekezlet munká­jában. E kérdésben széleskörű eszme­csere folyt. A szovjet küldöttség ja­vasolta az értekezleten, rögzítsék le a már elért megállapodást azokban a kérdésekben, amelyekre né­zve a nagyhatalmak álláspontjai vagy tel­jesen megegyeznek vagy pedig je­lentékenyen­­ közeledtek egymáshoz. E kérdések közé tartozik elsősorban az államok birtokában levő fegyver­zet színvonalának megszabása, az atomfegyver eltiltása, s a hatékony nemzetközi ellenőrzési rendszer meg­terem­tésének szükségessége. A genfi értekezlet valamennyi résztvevője erre a fontos s a népek biztonságára nézve döntő jelentőségű problémára vonatkozóan is úgy nyilatkozott, hogy megegyezésen alapuló döntést kell keresni. Az értekezleten megvizsgálták a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét, is. E kérdés megoldása hatalmas jelentő­ségű a béke szilárdítása, a nemzet­közi gazdasági és kulturAls együtt­működés bővítése s a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. A négy hatalom kormányfőinek ér­tekezlete jóváhagyta a külügyminisz­tereknek adandó irányelveket. A ha­tározat értelmében a külügyminiszte­rek az idén októberben Genfben talál­koznak, hogy megkezdjék azoknak a kérdéseknek megtárgyalását, amelyek­ről a kormányfői értekezleten eszme­csere folyt. A népek remélik, hogy ez az értekezlet újabb lépés lesz majd az éles nemzetközi problémák rende­zésének útján. A világ demokratikus közvéleménye azonban kénytelen sajnálkozását ki­fejezni amiatt, hogy az értekezleten nem fordítottak kellő figyelmet Ázsia és a Távol-Kelet problémáira. Pedig a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli törvényes jogainak helyreállítása, a Tajvan körzetében keletkezett hely­zetnek a kínai nép vitathatatlan jogai elismerése alapján történő rendezése, az Indokínára vonatkozó genfi meg­állapodások teljesítése és más kérdé­sek nem tűrnek halasztást. E kérdé­sek megoldása nemcsak az ázsiai és a távol-keleti népek érdekeit szolgál­ná, hanem az egyetemes béke meg­szilárdításának is javára válna. A világ valamennyi jóakaratú em­bere mélységes megelégedéssel fogadta a genfi értekezlet sikeres befejezésé­ről szóló közleményt. A különböző or­szágok és a különböző politikai irány­zatok sajtója nem titkolja, hogy a várhatónál sokkal többet értek el. A világ már rég nem tapasztalt olyan egységet a nemzetközi események ér­tékelésében, amilyet most a különböző országok közvéleménye tanúsít e nagy történelmi jelentőségű eseménnyel kapcsolatban. A genfi értekezlet nem csalta meg a népek reményeit és vágyait. Ez az értekezlet újból bebizonyította, hogy a t­itos nemzetközi problémák meg­oldásának van reális útja, hogy a béke megóvásáéért lehetséges és szük­séges az együttműködés. Az értekezlet sikere még inkább megszilárdította a népekben a hitet, hogy lehet békésen egy ír­ás mellett élni s hogy tárgyalá­sok útján a legélesebb nemzetközi kérdéseket is meg lehet oldani. A genfi értekezlet sikere különösen megörvendezteti a béke hiveit, akik mint ismeretes, évek óta küzdöttek a nagyhatalmak kormányfőinek talál­kozásáért. A béke hívei a sikereken fellelkesülve még nagyobb erővel har­colnak a békéért és a népek biztonos­ságáért, az atom- és a hidrogénfegy­ver eltiltásáért. Nem kétséges, hogy e nemes küzdelemben új, nagyszerű sikereket aratnak. Rá­ kell azonban mutatni, hogy a nemzetközi feszültség további eny­hülését illetően sok rosszakaró­ em­ber, a béke sok ellensége és a ,,hideg­háború“ számos híve igyekszik ború­látást elhinteni a nyugati országok­ban s ki akarják rekeszteni Genf friss szellőjét. Egyes nyugati körök például a német kérdéssel szeretnék fékezni az európai biztonság szavato­lását Akinek kedves a béke és biz­tonság, annak a jövőben is éberen kell ügyelnie a béke ellenségeinek !"«-t­erjedéseire A béke ügye diadalt arat, ha vala­­mennyi nép végig kitart mellette. (Megjelent, a „Tartós békéért, népi demokráciáért“ legutóbbi, számában.) MEZŐCSÁTON A csati gépállomás kovácsműhelyében azon iparkodnak, hogy a gé­pek jók legyenek, zavartalanul dolgozzanak. Képünkön: Nádai Ferenc és Szabó Ferenc elvtársak egy újításon dolgoznak. A mezőcsáti járás öt termelőszövetkezete már 11 vagon kenyérgabonát adott el szabadáron az államnak A mezőcsáti járás községeiben a csépléssel egyidőben megkezdődött az állami kötelezettség teljesítése is. A járás valamennyi községének dol­gozó parasztjai vállalták, hogy ke­nyér- és takarmánygabona beadási előírásukat cséplőgép alól teljesítik. A járás termelőszövetkezetei már a cséplés első napjaiban — beadási kötelezettségükön felül — nagy­­mennyiségű kenyérgabonát adtak el szabadpiaci áron az államnak. A já­rás öt nagyobb termelőszövetkezete az elmúlt napokban már 11 vagon szabad kenyérgabonát szállított be az állami raktárakba. Az ároktői Vö­rös Csillag tsz 4. a mezőcsáti Sza­badság tsz 3. a hejőpapi Petőfi tsz. 2. a tiszatarjáni Alkotmány tsz és a tiszabábolnai Rákóczi tsz. 1­1 va­gon kenyérgabonát adott be szabad­piaci áron. A járás területén sok egyéni gaz­da teljesítette már túl szabadbeadási előirányzatát. Mezőcsáton Csutka István 961 kiló búzát, ifj. Kovács József 228 kiló búzát és 100 kiló ro­zsot, Dámfi Lajos 680 kiló búzát, Ny. Tóth János 500 kiló búzát és 270 kiló rozsot, Németh István 3 holdas egyéni gazda pedig 460 kiló búzát adott el szabadpiaci áron az államnak. He­iőszalontán özv Dudás Ferencné 1078 kiló búzát, Pincés­ Péterné pedig 381 kiló búzát adott el beadási kötelezettségén felül az államnak. Valamennyien nagyon meg voltak elégedve a szabadpiaci őrrel Akik nem tartottak igényt a kedj­ozményekre, azok a búzáért 280, a rozsért 260 forintot kaptak má­­zsánként. Még jobban járnak azok a gazdák, akik igényt tartanak a kedvezményekre, mert így számítá­saik szerint egy mázsa búzáért 300, egy mázsa rozsért pedig 280 forintot kapnak. MONOKON Amióta a monoki Kossuth tsz-ben» Kartalin Lajosné és Szilágyi Lajos átvették a szarvasmarhák gondozdá­sát, állandóan javul az állatán®r­mány. Júniusban 8 fejőstehéntől 2620 liter tejet fejtek, így a napi fejés átlag 10,5 literre emelkedett. Ünnepi falugyűlésen új tsz alakult Kenéztőn Szombaton este Kenéztőn az egész falu ünneplőbe öltözött. Öre­gek és fiatalok, lányok és asszon­­yok tizes-huszas csoportokban mentek a községi kulturházbe, ahol aznap este tartották meg az új termelőszövetkezet alakuló gyű­lését. n* Este nyolc órakor már zsúfolásig megtelt a kulturház , körülbelül hatszáz ember szorongott a helyi­ségben, várta a gyűlés kezdetét. Részt vett ezen Mihályfi Ernő elv­­társ népművelési miniszterhelyet­tes, a Hazafias Népfront Országos Bizottságának titkára, a járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottságának több tag­ja is. A lelkes hangulatú gyűlésen Mihályfi Ernő népművelési minisz­terhelyettes mondott ünnepi beszé­det. Felszólalt Vakles elvtárs, a ján­­ási pártbizottság első titkára­­. Ezután 35 új belépő kimondta 11 termelőszövetkezet megalakulását. A termelőszövetkezetnek az­ Új Élet nevet adták. Megválasztották, a vezetőséget és az ellenőrző bi­zottságot is. A belépők között van Karakó Lajos 14 holdas és Béres Gábor 8 holdas középparaszt. A falugyűlés után a községi ta­nács, a helybeli Dózsa termelőszö­vetkezet és a földművesszövetke­zet vacsorán látta vendégül az új termelőszövetkezet tagjait és a gyűlés valamennyi résztvevőjét. Vacsora után a sárospataki járási kulturcsoport színvonalas műsorral szórakoztatta a község dolgozóit. DA­MOCON Cjak Béla elvtár néhány napig.. ezelőtt is­ szervezem gyűlést tartott Dámócon. Képünkön a dámóci asszonyok figyelmesen hall­gatják az előadást a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. (Kisgyörgy Pál felvételei.)

Next