Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

*~S­Z­AKMAG­Y­ARORSZÁG A magyar parlamenti küldöttség előadásai vett részt a prágai Nemzeti Színházban Prága (CTK) A prágai Nemzeti Színházban pénteken ünnepi előadás keretében mutatták be Bedrich Smetana Limbu­sa című operáját a tu­agy zeneszerző születésének százharminckettedik évfordulója alkalmából. Az ünnepi előadáson megjelent a magyar országgyűlés küldöttsége Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével. Jelen voltak az előadáson a cseh­szlovák kormány tagjai, a csehszlo­vák nemzetgyűlés képviselői Zdenek Fierlinger elnökkel az élen. Ott vol­tak a köztársaság politikai és kul­turális életének képviselői. Megtekintette az előadást Hor­váth Imre, a Magyar Népköztársa­ság­ prágai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, valamint a nagy­­követség több tagja. Az előadás megkezdése előtt Jozef Burda, a színház igazgatója üdvö­zölte a magyar vendégeket (MTI) A Minisztertanács határozata az 1956. évi tavaszi vetőmagellátásról A Minisztertanács határozatot ho­zott az 1956. évi tavaszi vetőmagellá­tásról. A határozat szerint minden termelőnek gondoskodnia kell a tava­szi vetéshez szükséges vetőmagról. A szerződéses termeléshez szüksé­ges vetőmagot a termeltető vállalat a szerződésben előírt feltételek mellett biztosítja. A nagyobb terméshozamok biztosítása ér­dekében a földművelés­­ügyi­­minisztérium ebben az évben is nagyobb mennyiségű felülvizsgált, jó­­minőségű nemesített és — szükség szerint — szokványvetőmagot bocsát a termelők rendelkezésére. A termelőszövetkezetek és az egyé­ni termelők kenyér és takarmányga­bona vetőmagot azonos mennyiségű szokvány cseretermény ellenében, az egyéb gazdasági magvakat készpénz­­fizetés ellenében kapják. A földművelésügyi minisztérium a nagyobb termést adó Óvári 5. fajta­­heterozis kukoricavetőmagból ebben az évben nagy mennyiséget biztosít azonos szokvány kukorica-csere elle­nében a term­el­őszöve­tkezetek és az egyéni termelők részére. Azonos fajú szokvány cseretermény igazolt hiánya esetén kenyér- és ta­karmánygabona vetőmag ellenében — az érvényben lévő átszámítási kulcs alapján — másfajt kenyér vagy takarmánygabona és naprafor­gó is beadható. A termelőszövetkezetek vetőmag­­igényüket a járási tanácsok vb me­zőgazdasági osztályának, az egyéni termelők pedig a községi tanácsok végrehajtóbizottságának jelenthetik be. A központi készletből igényelt vetőmagot a termelőszövetkezetek­nek közvetlenül címükre szállítják, az egyéni termelők a kenyér és ta­karmánygabona vetőmagot a helyi begyűjtő telepeken, az egyéb gazda­sági vetőmagvakat pedig a földmű­vesszövetkezetekben vehetik át. (MTI) Szombaton reggel Pozsonyitól erőteljesen megmozdult a jég, számolni lehet a Duna magyarországi szakaszán is jégtorlaszképződéssel Az Országos Vízügyi Főigazgató­ság közlése szerint a Duna ausztriai szakaszán egyelőre csak kisebb víz­­szín­­emel­kedést okozott a hirtelen be­következett olvadás és a csapadék. Pozsony környékén szombaton reg­gel a Dunán úgynevezett jégdugó ke­letkezett s ennek következtében a vízszint két óra alatt két métert emelkedett. Számolni lehet azzal, hogy a Rajka és Gönyü közötti sza­kaszon­­ jégtorlódások keletkeznek, amelyek helyi jellegű vízduzzadáso­kat okozhatnak. A Tiszán az esetleg keletkező jég­dugók valószínűleg nem okoznak ko­molyabb nehézségeket. A belvizek alakulásánál kedvező az a körülmény, hogy a tiszamenti vi­dékeken a hó vastagsága nem nagy. A Dunántúlon a kis vízfolyások völ­gyeiben — ha az időjárás továbbra is ilyen ihazad — számolni kell a belvi­zek elleni erőteljes védekezéssel. (MTI) V ezess balesetmentesen ! Az elmúlt évben igen jelentékenyen fejlődött közlekedésünk. 1600 új teherautót, 262 új távolsági autóbuszt, sok vontatót, személyautót, motorkerékpárt állítottak forgalomba. Mindezekkel 13 százalékkal emel­kedett a közúti forgalomban résztvevő gépjárművek száma. Sokat javult az általános közlekedési rend, kevesebb szabálysér­tés, s kevesebb baleset történt. Megyénkben a közlekedési balesetek száma 1955-ben 15 százalékkal csökkent. Örvendetes javulás követte a BM Megyei Főosztály által szervezett »Vezess baleset nélküli verseny­­mozgalmat is. A gépjárművezetők felelősségének növekedését bizonyít­ja, hogy az ittas vezetésből eredő balesetek száma 1955-ben csökkent. Különösen csökkent a hivatásos gépkocsivezetők által okozott baleset. Ugyanakkor azonban sajnálatosan megnövekedett a motorkerékpárve­zetők, vontatóvezetők, fogatosjárművek és kerékpárosok által okozott balesetek száma. Most, az időjárásra való tekintettel figyelmeztetünk minden gép­járművezetőt, számoljon azzal, hogy az esetleges hirtelen olvadás meg­nehezíti, s veszélyesebbé teszi a közlekedést. Gondolni kell arra is, hogy ha nagy hó van, az utak túlnyomó részén csak egy járt­nyom van, s így könnyen balesetet okozhatnak, ha nem térnek ki időben. Fokozot­tabb figyelmet kell fordítaniuk a vezetőknek a reggeli jeges úton a se­bességkorlátozásra. Az elmúlt évi baleseti statisztika alapján azt a következtetést von­hatjuk le, hogy figyelmesebb, szabályszerűbb, gondosabb vezetéssel a balesetek nagy része elkerülhető. Szolgáljon ez tanulságul az 1956-os évre is. VARGA JÁNOS közi.­oszt. Akadémiai nap Miskolcon A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya a magyar –A szovjet mezőgazdasági hét kereté­ben március 1-én akadémiai napot tartott a SZOT székházában. A Tu­dományos Akadémia rendezvényét rendkívül nagy érdeklődés előzte meg. Az ülésen a következő elvtársak vettek részt: Csege Géza a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, Kelemen Sámuel a me­gyei tanács vb. .elnökhelyettese, Rusz­nyák András a megyei mezőgazda­­sági igazgatóság vezetője, Németh Imre a megyei mezőgazdasági állandó bizottság­ elnöke. Megjelentek a já­rási pártbizottságok képviselői, a já­rási tanácsok elnökei, elnökhelyette­sei, mezőgazdasági osztályvezetői, a termelőszövetkezetek küldöttei, a megye legkiválóbb szakemberei, az állami gazdaságok főagronómusai, a járások agronómusai, valamint több egyénileg dolgozó paraszt. Kelemen Sámuel a megyei tanács vb. elnökhelyettese megnyitó szavai után Kreybig Lajos kétszeres Kos­suth-díjas akadémikus »A talajter­mékenység fokozásának alapelvei« címmel tartott előadást. Kreybig La­jos, a magyar mezőgazdasági tudo­mány kiváló képviselőjének előadá­sát feszült érdeklődéssel hallgatták az akadémiai nap résztvevői. A neves tudós részletesen ismer­tette a talajerózió hatását Borsod megyében s meghatározta azokat a legfontosabb eszközöket a talajerő visszapótlásra, amelyekkel terméke­nyebbé tehetjük megyénk földjeit. A kétszeres Kossuth-díjas akadémikus tudományosan, de mindenki számára érthetően elemezte a talaj­tem­ékeny­­ség fokozásának alapelveit. Utána Mattyasovszky Jenő a Ma­gyar Tudományos Akadémia Agro­kémiai Kutató Intézetének tudomá­nyos munkatársa »A talajerózió s az ellene való védekezés jelentősége Borsodban« címmel tartott előadást. Tudományos alapon részletezte a ta­lajerózió okozta talaj­leromlás kérdé­seit. Ismertette a Sajó- és Hernád­­völ­gye, valamint a Tisza-mente talaj­­pusztulásának okait, felsorolta az erózió elleni védekezés módszereit. Az előadás után hozzászólások kö­vetkeztek. Felszólalt Csege Géza a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Géczy Gábor a miskolci OMMI osztályvezető főmér­nöke, Fekete Zoltán egyetemi tanár. Göncz Árpád az »Agroterv« csoport­­vezetője, Nyékes István az Országos Micsurin Agrártudományi Egyesület vezetője, dr Vitkovszky Endre a Sző­lészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, Vér Ferenc a kaposvári OMMI osztályvezető főmérnöke, Kö­rösi József az Országos Mezőgazda­­sági Minőségvizsgáló Intézet főagro­­nómusa, Király Lajos erdőmérnök, Vuskits Béla megyei főagronómus. A kiválóan sikerült akadémiai nap megrendezéséért dicséret illeti a Ma­gyar—Szovjet Társaság borsodmegyei vezetőségét. Köszönetet mondunk Kreybig Lajos kétszeres Kossuth­­díjas akadémikusnak a magas szín­vonalú előadásáért s ugyanígy min­den tudományos kutatónak, mezőgaz­dasági szakembernek. Megteremtjük az élüzem elnyeréséhez szükséges előfeltételeket­­ Mi, a miesei gépállomás dolgozói megtárgyaltuk a Központi­ Vezetőség­nek a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztésére, megerősítésére, s a mezőgazdasági hozamok növelésére hozott határozatát. A párthatározat jó végrehajtása érdekében verseny­­felhívással fordulunk Borsod gép­állomásaihoz és párosversenyre hív­juk a sátoraljaújhelyi gépállomás dol­gozóit. A következőket vállaljuk:­­ A körzetünkhöz tartozó terme­­­lőszövetkezetekben a termés­átlagot búzából a tervezett 9,2 mázsa helyett 9.8 mázsára növeljük, rozsból 9 mázsa helyett 9.5 mázsát, ősziárpá­ból 10.5 mázsa helyett 12 mázsát, tavaszi árpából 9 mázsa helyett 10 mázsát, kukoricából 15.4 mázsát (má­jusi morzsol­ra átszámítva) takarí­tunk be holdankint.­­ Az állattenyésztés színvonalát a korszerű zootechnikai módsze­rek alkalmazásával a lehető legmaga­sabb szintre emeljük. A cigándi Pe­tőfi Tsz-ben a laktáció ideje alatt a tehénenkénti tejtermelést 2500 literre, a többi termelőszövetkezetben 2000 literre növeljük. A pácini Dimitrov Tsz-ben megszervezzük a tenyész­­süldő nevelést. Húsz darab mangalica kansüldőt előkészítünk az őszi mező­­gazdasági kiállításra. Körzetünkben elérjük a 4,5 kilogrammos juhonkinti gyapjúhozamot.­­ A hozzánk tartozó termelőszö­­­vetkezetekben 475 holdon a ka­lászosokat keresztsorosan, 172 holdon a kukoricát pedig négyzetesen vet­jük, biztosítjuk a háromszori gépi kapálást. 640 katasztrális holdon vegyszeres gyomirtást alkalmazunk. A talajerőutánpótlás érdekében az­ összszántóterület 25 százalékán is­tállótrágyázunk, 20 százalékán pedig a kalászosok betakarítása után zöld­­trágyázást végzünk. 1956-ban minden termelőszövetkezetben megvalósítjuk a szakaszos trágyakezelést.­­L A cigándi Petőfi és Kossuth,­­ a pácini Dimitrov, a kisroz­­vágyi Petőfi Tsz-ekben bevezetjük az egyedi takarmányozást, a többi cso­portban pedig a csoportos takarmá­nyozást. November 30-ig számosálla­­tonkint 10 köbméter jó minőségű silót készítünk. Ebben az évben csak mi­nőségi munkát végzünk.­­ Éves termelési tervünket 120­­ százalékra teljesítjük. Május 1, augusztus 20 és november 7 tisztele­tére vállalásokat teszünk. Éves ter­melési tervünkben az egy normál­holdra eső önköltséget 3,5 százalék­kal csökkentjük. Az üzemanyagok felhasználásánál 6 százalékos, az anyag és alkatrész felhasz­­álásánál 3,5 százalékos megtakarítást érünk el. Megteremtjük az élüzem elnyerésé­hez szükséges előfeltételeket.­­ Megszilárdítjuk a munkafegyel­­­met, az önkényes kimaradozók­­kal szemben szigorúan eljárunk. Megszervezzük a jó munkamódsze­rek átadását. A munkagépeken rend­szeresen elvégezzük a hibamegelőző karbantartásokat, ezáltal a gépek műszaki kiesését minimálisra csök­kentjük. A riesei gépállomás dolgozói nevé­ben: Veres László igazgató Bányai Lajos vb. elnök Bodnár András párttitkár Burján József brig. vez. Kocsis József DISZ-titkár Vasárnap, 1958. március 4 Tanácsülés a mezőkövesdi és a mezőnyárádi gépállomásokon A mezőkövesdi járás gépállomá­sainak és termelőszövetkezeteinek, a mezőgazdaság dolgozóinak , köz­tük az egyéni dolgozó parasztoknak­­képviselői még soha ilyen nagy számban nem jelentek meg gépál­lomási tanácsülésen, mint most leg­utóbb. Ez azt mutatta, hogy a járá­si p£rt-végrehajtó bizottság felhívása, a gépállomási pártszervezetek jó előkészítő munkája nyomán átérez­­ték nagy felelősségüket pártunk Központi Vezetősége határozatainak jó végrehajtásáért. Jelentősen növelték a tanácsülés létszámát az újonnan alakult tsz-ek és tszcs-k küldöttei is, akiket külön köszöntöttek a gépállomási tanácsülésen. Szabó elv­társ, a bor­­sodgeszti Kossuth elnöke a járás leg­fiatalabb tsz-ének életéről így szá­molt be: — Január 24-én alakultunk 23 családdal. Most 60 család, 95 tag van a tsz-ünkben 480 kh. szántóval, 25 kh. szőlővel és 26 kh. réttel, de a szervezőmunkát tovább folytatjuk. — Ezt az eredményt a pártszer­vezet és a mezőnyárádi­ gépállomás segítségével értük el — mondotta. — Most kérjük további segítségüket közös gazdálkodásunk megszervezé­séhez, terveink teljesítéséhez is. A tanácsülésen megállapították, hogy a szövetkezeti mozgalom szám­szerű növekedésének alapja az el­múlt évi nagy siker és a jó felvilá­gosító munka volt. 1955-ben a me­zőkövesdi járás szövetkezetei egy munkaegységre 36,89 forintot osztot­tak ki, de a szentistváni Új Élet Tsz 54 forintot adott munkaegysé­­genként. Megtárgyalták a gépállomások és a termelőszövetkezetek kapcsolatá­nak kérdéseit is. A termelőszövet­kezetek vezetői örömmel jelentették be, hogy sok traktorvezető kérte felvételét a tagság soraiba. Mező­kövesden már több mint 50, Mező­­nyárádon 20 traktorvezető lett ter­melőszövetkezeti tag. .. így most már biztosítva látjuk a jobb kapcsolat kialakulását, a szerződések teljesítését, a több és jobb minőségű gépi mupl­át, a ma­gasabb termést, a több '''jövedelmet­­­­ jelentették­­ki a termelőszövetke­zetek vezetői. Sokat várnak az új bérezéstől is, de hangoztatták, hogy ezentúl a traktorvezetők munkáját is jobban kell segíteni. Ezért mint a szentisváni Béke Tsz elnöke, Ördög elvtárs javasolta, "minden növényter­melő és traktoros brigád 10 napon­ként tartson közös brigádmegbeszé­lést a kampánymunkák idején, a gépállomás vezetősége pedig erősítse meg a munkafegyelmet, mert — kü­lönösen­ a m­ezőnyárádi körzetben — sok hiba van ezen a téren. Legfontosabb feladatként a tanácsi­ülésen a legutóbbi megyei aktiva­­ülés alapján, a tavaszra való felké­szülést határozták meg. A mezőke­resztesi Új Élet Tizcs február 16-i versenykihívásához egymás után csatlakoztak a körzet szövetkezetei. A versenykihívás célja: az alap­szabály szerinti működés, a tavaszi munkák határidő előtti jó minőségű elvégzése, az első negyedévi adó és beadási kötelezettség jó teljesítése. A tanácsülésen kibővítették a ver­senyt a 30 mázsás kukorica terme­lési, a 200 mázsás cukorrépa terme­lési és a 80 mázsás burgonya terme­lési mozgalommal, melyben a mezőgazdászok fontos szerepet vállaltak. A verseny célkitűzéseit csakis a termelés technikai színvonalának emelésével érhetjük el. Ezért vállal­ták a kukorica 100 %-os négyzetes vetését Makkai István, Papp Béla, Dusza Tiborné mezőgazdászok és még többen. Ugyanakkor a kapálás és a takarmánybetakarítás gépesí­tésének növelését is célul tűzték ki, amelyet szerződésekben is rögzíte­nek. Az új agrotechnikai eljárások bevezetése és továbbfejlesztése érde­kében kísérleteket végeznek a ku­korica ikersoros termelésére. A tsz vezetői helyeselték a tech­nika fejlesztését — mint Olasz An­tal, a borsodivánkai Petőfi Tsz el­nökhelyettese mondta: — A párt ed­dig is, most is javunkat akarja ez­zel. 1956-ban kalászosaink nagyobb részét ezért kombájnnal akarjuk le­aratni, aminek előnyéről már 1955- ben meggyőződtünk. A megjelent termelőszövetkezeti párttitkárok vállalták a helyenkint megnyilvánuló maradi, gépellenes nézetek megváltoztatását. Szteran­­kó János elvtárs, a négyesi Új Ba­rázda Tsz párttitkára egyes növé­nyek termelésének komplex gépe­sítését kérte a gépállomástól. Kevés szó esett —­ különösen a me­zőkövesdi gépállomási tanácsülésen — az I. típusú tszcsek közös gazdál­kodásának segítéséről, amit Káló Jó­zsef, a mezőkövesdi Kossuth Tszcs elnöke joggal hiányolt. —• Nagy szükség van a segítségre — mon­datta —, mert fejleszteni akarjuk a közös gazdálkodást. Ugyancsak keveset beszéltek az egyéni dolgozó parasztok, elsősorban a szeg­ényparasztok gépi megsegí­téséről, másrészt a tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok közötti jó kapcso­lat fejlesztéséről, szövetkezetekbe való beszervezéséről. Erre a hibára a járási pártbizottság gépállomási titkára is felhívta a résztvevők fi­gyelmét. Elítélte a mezőnyárádi gépállo­mási tanácsülés a mezőgazdászok évenkénti cserélgetését a termelő­­szövetkezetek rovására, például a mezőkeresztesi Táncsics Tsz-nél. Fi­gyelmeztetett szakem­­bereink na­­­gyobb megbecsülésére, ugyanakkor Mi •X. .­. Twie szakembereinkkel szemben a nagyobb, lelkesebb segítségnyújtás igényét támasztotta. A tanácsüléseken a községi taná­csok vb. vezetői bírálták a gépállo­mási brigádvezetőket a hiányos kap­csolatok miatt. Bírálták a munkafe­gyelem lazaságát, a szocialista tu­lajdon hanyag kezelését is. A gépállomási tanácsülések részt­vevői megtekintették a gépállomá­sok gépi berendezéseit, a speciális gépeket és új tervekkel, nagy elha­tározásokkal indultak haza tsz-eik­­be, a tanácsülésen elhangzott sok jó javaslat, útmutatás megvalósításá­ra, melyben biztosan számíthatnak gépállomások dolgozóinak lelkes­ segítségére. ■ MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI PÁRT VB. Megérkezett Moszkvába a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete Március másodikán Moszkvába érkezett Wilhelm Haas, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. A repülőtéren Wilhelm Haast L. F. Tyeplov, a Szovjetunió külügy­minisztériuma protokoll-osztályának ideiglenes vezetője fogadta. (MTI) TAVASZ A TÉLBEN Oda künn a gyerekek még hóembert építenek, de az Aranycsillag étteremben Grósz Sándor elvtárs, az üzem ötletes — és a tervet minden­áron teljesíteni akaró — vezetője fagylalttal sietteti a tavaszt. Az „elő­szelekből” reméljük, nem is várat sokat magára! (Fotó:­ Weisal

Next