Észak-Magyarország, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV- évfolyam 27. szám Ára 50 fillér 1958 február 1. szombat Biztos kézzel A kommunista sajtó napja Időszerű gondolatok az eszmei harcban Leltár utáni látogatás­i boltban Edelényben már kikelt a paprika Miskolcon marad-e a Nehézipari Műszaki Egyetem ? Lenio-szobor felállítását kéri az ország második városa ••­­ " Illést tartott a Borsod megyei képviselőcsoport Pénteken délelőtt Miskolcon, a me­gyei tanács előadótermében ülést tar­tott a Borsod megyei képviselőcso­port. Az ülésen részt vett Rónai Sán­dor elvtárs, az országgyűlés elnöke a Politikai Bizottság tagja és Mi­­hályffi Ernő, művelődésügyi minisz­terhelyettes. Ott voltak a megyei és városi pártbizottságok, a Hazafias Népfront-bizottságok, s a tanácsos vezetői. A kibővített ülésen Gácsi Miklós, a képviselőcsoport titkára tartott be­számolót. Elmondotta: A képviselőcsoport tagjai az el­lenforradalom alatt megállták a helyüket, hűek maradtak a párt­hoz és elsőként foglaltak állást a forradalmi munkás-paraszt kor­mány mellett. Beszélt arról, hogy a csoport tagjai milyen tevékenységeket fejtettek ki f­z országgyűlés különböző bizottsá­gaiban, hogyan tartották kapcsolatai­kat a választókkal és hogyan segí­tették a párt- és a tömegszerveze­­tetek munkáját. Megállapította: a képviselőcsoport tagjai — bár mun­kájukban itt-ott van még javítani való,­­ de általában az elmúlt évekhez viszonyítva, eredményeseb­ben dolgoztak. Fő feladatként hang­súlyozta, hogy minél előbb ismertes­sék meg a választókkal az ország­­gyűlésen elhangzottakat és mozgósít­sanak azok végrehajtására. Gácsi Miklós előterjesztésére há­rom fontos kérdésben foglaltak állást a képviselők, így a régen vajúdó Ne­hézipari Műszaki Egyetem sorsában, ti színreáz átépítésében, valamint Le­nin szobor Miskolcon történő felállí­tásában. A vita során számos ér­tékes javaslat, hozzászólás hangzott el­,így többek között az ez évi terv­­feladatokról és beruházásokról. Rónai Sándor Borsod megye or­szággyűlési képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy most az egyik leg­fontosabb feladat az országgyűlés ha­tározatainak ismertetése. A párt, a tanács, a Hazafias Nép­front és a szakszervezetek segítségé­vel olyan közösséget, légkört kell kialakítanunk, amelyben minden ép­kézláb ember, aki a hazának hű fia és egyetért a párt, a kormány hatá­rozataival, bekapcsolódjék ebbe a munkába, s küzdjön az egész nép előtt álló feladatok megvalósításáért. Meg kell mutatnunk — mondotta !—, hogy mit akarunk az ipar, a me­zőgazdaság fejlesztésében elérni, ho­gyan­ tudjuk továbbfejleszteni az élet­­színvonalat. Beszélnünk kell a kor­mányban történt változásokról, mert ha mi hallgatunk — az ellenség be­szél róla. Ezután arról szólt, hogy egyre inkább erősödik a párt és a kormány iránti bizalom. Ezt a bi­zalmat nemcsak megtartani, ha­nem tovább kell fokozni. Ehhez őszinte, igaz emberi hangra van szükség. Ha mi őszintén, nyíltan beszélünk, akkor szót lehet érte­ni az emberekkel. Megállapította: az életszínvonalat csak akkor tudjuk növelni, ha a ter­melékenység is emelkedik. Az elmúlt évben — mondotta — a 14 százalé­kos életszínvonal emelkedésben ben­ne volt a szovjet, csehszlovák és ro­mán munkások termelése is, amivel ők is segítettek bennünket. Befejezésül beszélt a népi ellenőr­zés jelentőségéről, elismeréssel nyi­latkozott a társadalmi tulajdon fo­­kozottab védelmét szolgáló kezdemé­nyezésről és javasolta: a képviselő­­csoport akcióprogramot dolgozzon ki a továbbhaladás érdekében, minden társadalmi erőforrás mozgósítására. Ezután Koczm­a Mihály szólalt fel, majd Mihályffi Ernő művelődési mi­niszterhelyettes, Borsod megye kép­viselője a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem sorsáról szólva elmon­dotta: A művelődési minisztérium a nép­­gazdasági érdek és a felsőoktatás tervszerűségét figyelembe véve, úgy határozott, hogy Sopronból a bányá­szati kart Miskolcra hozza át. Ugyan­akkor tovább bővítik a miskolci egye­temet. Ismertette, hogy a város kul­turális élete megfelelő színház hiá­nyában nem kielégítő. Elismeréssel nyilatkozott a Nemzeti Színház mű­vészeinek játékáról, majd bejelentet­te: a miskolci, debreceni, szegedi operarészlegből gördülőoperát szer­veznek. Ez a társulat elsősorban eb­ben a három városban tart előadáso­kat. Egyetértett a Lenin szobor fel­állításával és javasolta, hogy alakít­sanak egy művészeti bizottságot a legjobban megfelelő szobor kiválasz­tására. Kukucska János elvtárs szóvátet­­te, hogy amíg a színház átépítése anyagi problémák miatt húzódik, ad­dig a diósgyőri és Színvavölgyi népi­együttesek művészeti munkájára évente csaknem két- és félmillió fo­rintot költenek. Ugyanakkor ezek az együttesek 16—18 előadásnál nem tartanak többet évente, így egy-egy előadásuk mintegy százezer forintba kerül. Javasolta: a képviselőcsoport vizsgálja meg a lassan már profivá alakuló művészeti együttesek munkáját és ugyanígy a Filharmónia tevé­Pénteken délután a Borsod megyei országgyűlési képviselők csoportja, élén Rónai Sándorral, az MSZMP Politikai Bizottság tagjával, az or­szággyűlés elnökével, valamint Cser­gő János kohó- és gépipari minisz­terrel a Lenin Kohászati Művek műszaki klubját kereste fel, hogy ott a diósgyőri gyáraik mintegy más­félszáz műszaki dolgozójával meg­beszéljék az időszerű kérdéseket. Az ankétet Kukucska János, az MSZMP Borsod megyei bizottsága másodtitkárának szavai vezették­ be, aki üdvözölte a résztvevőket, majd az 1958. éves tervvel kapcsolatos fel­adatokról­­szólt, kitérve ezzel kap­csolatban a műszaki értelmiség fon­tos szerepére. A megnyitó után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke tartott vita­indító beszédet. Bevezetőben — a többi között elmondotta, hogy kötet­len, nyílt, őszinte beszélgetésre van szükség, mert csak az egy­­más véle­ményének megismerése után alakul­hat ki a bizalom légköre, ami külö­nösen szükséges a műszaki és fizikai dolgozók között a szocializmus épí­tésében. A továbbiakban arról be­e­szélt, hogy a múlt évben olyan eredményeket értünk el, amire az év elején még sokan nem is számítottak. Ezek az eredmények a szocialista tá­bor­­ élén a Szovjetunió által nyújtott segítség mellett a ma­gyar nép alkotóerejének, nem utolsósorban a műszaki értelmi­ség döntő többségének jó mun­kája nyomán születtek meg, bi­zonyítékául annak, hogy a nép bizalommal van a párt és kor­mány politikája iránt. A párt és a kormány — mondotta — az iránta megnyilvánuló bizalmat nemcsak megbecsüli és nagyra érzé­kenységét, amely elvtelen olcsó szórakoztató műsorokat rendez a megyében. Beszélt arról is, hogy Borsod megye községei a villamosításban elmarad­tak az országos szint alatt. Grubics István a tokajhegyaljai rekonstrukció fontosságát vázolta, Kovács Sándor, a városi tanács el­nöke pedig Miskolc szociális helyze­tét ismertette. Hangsúlyozta: jelezni kell az országgyűlésnek, hogy Miskol­con egyre nagyobbak a lakásgondok. Megoldása ma már politikai kérdés­sé vált és egyre jobban sürgeti a vá­rosrendezési tervek elkészítését. Pél­dának hozta fel, hogy amennyiben a városrendezési tervet sürgősen nem dolgozzák ki, úgy 1959-ben terület hiányában a kislakásépítkezéseket le kell állítani. Beszélt arról, hogy a város szépítésébe egyre több dolgot kell, hanem azt még fokozni is a­kar­ja. Azért jövünk a dolgozók­ közé, hogy elmondjuk a nehézségeket, meghallgassuk a véleményüket. Szólt az ellenforradalom kártevéséről, majd az idősebb és fiatalabb, illetve a régi és új értelmiség kérdéseit elemezte. Hangsúlyozta, hogy ... helytelen ha­tárvonalat húzni új és régi értelmi­ségi­ között. Az értelmiségiek egyet­len helyes értékelése, hogy képessé­geikhez mérten ki mit és mennyit tud nyújtani a szocializmus építésé­hez, munkájukkal miként viszonyul­nak a népi demokráciához. Ezután példákat hozott fel, hogy a népgaz­daság egyik igen fontos kérdésében, az anyagokkal való takarékoskodás­ban milyen feladatok állnak a mű­szaki dolgozók előtt. A műszaki ér­telmiség helyzetével foglalkozva megállapította, hogy a népi demokráciához hű dolgo­zóknak nem kell attól tartaniuk, hogy munkanélkülivé válnak, mert a szocializmus építésében, az ipari fejlődésben egyre több, jól képzett műszaki dolgozóra van szükség. Amit a kormányzat a műszaki dolgozók bérrendezé­se terén eddig tett, abban is a műszakiak megbecsülése vezette. Kiemelte, hogy a bérezés terén nem akarnak egyenlőségi jelet tenni a jól és kevébé jól képzett dolgozó, illetve műszakiak között. A fizetéseknél ki­fejezésre kell jutni, hogy ki mit és mennyit tud nyújtani a szocializmus építésében. A továbbiakban az anyagtakaré­kosság, az önköltségek csökkentését, a gazdaságos termelés kérdéseit ele­mezte és a műszaki dolgozókra ezzel kapcsolatban háruló feladatokról be­szélt, végül pedig az összes aolgozók­ k k­­­zötti bizalom kialakulásának fontos­ságát hangsúlyozta. Rónai Sándor beszédét számos fel­szólalás követte, így többek között­­ Pálmai József, a DIMÁVAG Gépgyár igazgatója az 1958. évi tervvel, vala-­ mint a bérezéssel kapcsolatban tett fel kérdéseket. Bozsik Pál, a Lenin Kohászati Művek főkönyvelője a nyereségrészesedésről beszélt. Pálin­­kási László,a Lenin Kohászati Mű­vek főmechanikusa az üzemfenntar­tási­­ problémákat hozta szóba. A felszólalásokra Csergő János ko­hó- és gépipari miniszter válaszolt. Csergő János — a többi között — elmondotta, hogy az 1957-hez képest az új évben a kohó- és gépiparnak mintegy tíz százalékkal már növeke­dik a termelése és tekintve, hogy az anyaggal takarékoskodni kell, növel­ni kell az értékesebb, munkaigénye­sebb gyártmányok körét. Főként olyan áruféleségek gyártására kell tö­rekedni, ami az ország gazdaságá­nak devizát hoz. Beszélt Csergő Já­nos a bérekről, a létszám, valamint a premizálási rendszer kérdéseiről, majd a program szerinti termelés fon­tosságát hangsúlyozta. Elismeréssel szólt a diósgyőri kohászok munkájá­ról, akik múlt évben számos újszerű műszaki kezdeményezéssel igyekez­tek a gazdaságos termelést, a műsza­ki színvonalat elősegíteni. A társa­dalmi tulajdon védelméről szólva el­mondotta, hogy a műszaki vezetők és fizikai dolgozók együttesen lépjenek fel a kártevők ellen, majd egy felve­tett kérdéssel kapcsolatban kijelen­tette, hogy az üzemek a törvényes keretek között a saját házépítőket a továbbiakban is segítik építőanyag­gal, fuvarral. Az esti órákba nyúló ankét meleg, baráti légkörben folyt le. Borsod megyei képviselők találkozása a diósgyőri gyárak műszaki dolgozóival Műszaki értelmiségi ankét Diósgyőrött t Bulganyin távirata Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnökéhez: „Kedves Münnich elvtárs! A szovjet kormány, valamint a magam nevében melegen köszöntöm önt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából, s kívánom, hogy magas tisztében érjen el nagy sikereket a Magyar Szocialista Munkás­párt vezetése alatt a szocializmust építő magyar nép javára. Erősödjék és fejlődjék országaink megbonthatatlan barátsága a marxizmus—leninizmus tanításának mindent legyőző zászlaja alatt. Moszkva, 1958 január 30. „ BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke” --------------------------poo-------------------------­ Maurice Thorez a francia fiatalság helyzetéről Az Avant-Garde, a francia kom­munista ifjúság hetilapja eheti szá­mában Maurice Thoreznek, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkárának cikkét közli. Rámutat arra, hogy a francia fiatalságot különösen érinti a kormány háborús nyomor­politi­kája. Algériában egy igazságtalan és kegyetlen háború az ifjúság vérét ontja, a katonai szolgálat tartama megkétszereződik, a kilövőpályák lé­tesítése és a háború terhei ránehe­zednek az állami költségvetésre, és megakadályozzák a sport, az oktatás, a lakásügyek, a szakmai képzés te­rületén az ifjúság által igényelt léte­sítmények és reformok valóraváltá­­sát. A megyei párt-végrehajtóbizottság üdvözlete az Északmagyarország és az Ózd és Vidéke című lapok dolgozóihoz Kedves Elvtársak! A megyei­­párt-végrehajtóbizottság szeretettel köszönti Önöket a Magyar­ Sajtó Napja alkalmából. Az ellenforradalom utáni nehéz időkben áldozatkész, jó munkájukkal eredményesen gyorsították konszolidáció megteremtését, hirdették a forradalmi munkás­paraszt kormány és az MSZMP politikáját, sikeresen mozgósítottak annak vég­rehajtására. Kívánunk a sajtó összes dolgozójának további eredményes jó munkát, és sok sikert. Miskolc, 1958 február 1. MSZMP MEGYEI PÁRT-VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG zó kapcsolódik be társadalmi mun­kájával. Javasolta, hogy egy képvise­lő kizárólag ezzel a problémával foglalkozzon. Végül bejelentette: új nyolcszáz férőhelyes színházterem­mel rendelkező SZOT székházat épí­tenek Miskolcon, az Avason pedig tervbe vették, hogy egy lengyel ven­déglőt és egy csehszlovák sörözőt nyitnak a domboldalán. A több mint három óráig tartó vita Gácsi Miklós zárszavával ért véget. Nyugat-Németországban kijelölték a rakéta­támaszpontok helyét Berlin (MTI) A bonni külügyminisztérium kije­lölte azokat a pontokat, ahol atom-­ rakétatámaszpontokat létesítenek. Eszerint rakétatámaszpontok lesz­nek nem csupán Bajorországban, ha­nem Hessen tartományban és Észak- Raj­na-Vesztfáliában is. A megfelelő építési munkálatok máris megkez­dődtek. A bonni NATO légierő eddig már 14 katonai repülőtérrel rendel­kezik. Ezeket a repülőtereket más NATO-államok légierői is használ­hatják. Mint a Berliner Zeitung jelenti, amerikai atomszakértők megerősítet­ték azokat a híreket, amelyek szerint éles atombombákkal ellátott ameri­kai repülőgépek rendszeres őrjárati repüléseket végeznek Nyugat-Európa felett. Az atombombákat a nyugatné­metországi Rajna Pfalz­ tartomány­­ban Dahn közelében lévő raktárak­ban őrzik. A bombákat, mielőtt az őrjárat repülőgépeibe szerelnék, mint­egy kétórás munkával illesztik be. .• Ismét elhalasztották az amerikai mesterséges hold kilövését Washington (MTI) A capecanaverali kísérleti köz­ponttal érintkezésben álló szakértők — az AFP jelentése szerint — csü­törtökön a koraesti órákban még azt mondták, jó kilátások vannak arra, hogy a péntekre virradó éj­szaka kilövik az amerikai mester­séges holdat. Emlékezetes, hogy a kísérletet a szerdára virradó éjszaka a kedve­zőtlen időjárási viszonyok miatt el­halasztották. Az AFP pénteken hajnali hírében már arról számolt be, hogy a had­sereg mesterséges holdjának kilövé­sét ismét elhalasztották. A hírügy­nökség szerint nagyon valószínű, hogy a mesterséges holdat hordozó Jupiter C-rakétát a közeljövőben kilövik. Jelenleg a légkör felső rétegeiben uralkodó heves szélviharok gátol­ják a kísérletet. Jóllehet a sajtónak semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adtak, feltehető, hogy még né­hány nap eltelik, amíg a légköri vi­szonyok annyira megjavulnak, hogy a kísérlet lehetővé válik. (MTI) A nyugatnémet hírügynökség jelenti: Kedvező előjelekkel folynak a német-szovjet tárgyalások Bonn (DPA) Bonn­ban óvatos optimizmussal íté­lik meg a moszkvai német—szovjet­­tárgyalások kilátásait. Politikai meg­figyelők azt hiszik, hogy a tárgya­lások eddigi jó lefolyása hatással lesz a jövendő politikai érintkezésre is, amely talán már belátható időn belül létrejöhet Bonn és Moszkva között. Bonnban nagy figyelmet keltett, hogy a szovjet kormány hosz­­szas nehézségeik után hajlandó volt tárgyalni a német hazatele­pítési kívánságról. Mindenesetre még bizonytalan, hogy megegye­zésre jutnak-e erről a problémá­ról. Lahr különleges megbízatású nagy­követ, a német tárgyaló küldöttség vezetője, aki csütörtökön este Düs­seldorffból visszautazik Moszkvába, szerdán megbeszélést folytat Szanal’i­nov bonni szovjet nagykövettel. Arra számítanak, hogy a tervezett kereskedelmi és konzuli egyezményt kora tavasszal Brentano és Gromiko írja alá Bonnban. Addig még több problémát tisztázni kell és tökélete­sen össze kell állítani az árulistát* (MTI) ------------— ------* LONDON. Az angol külügyminisz­térium jelentése szerint a jemeni kormány kérte, hogy hívják vissza Oliver Kempet, Nagy-Britannia ügy­vivőjét. A kérelmet Jemen londoni ügyvivője közölte január 17-én a külügyminisztériumban. Az ügyvivő nem tudja indokolni kormányának kívánságát, úgy, hogy a külügymi­nisztérium felkérte, kérjen kormá­nyától magyarázatot. Ezideig semm­i­­féle válasz nem érkezett

Next