Észak-Magyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

f Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 51. szám Ára 50 fillér 1958 március 1. szombat Beszédek a bukaresti magyar—román barátsági nagygyűlésen 1­5%, Gh. Gheorghiu-Dej: A szocialista országok egysége államaink fejlődésének és szuverenitásának biztos záloga — Hazánk dolgozó népe — mon­dotta a többi­­között — a Román Munkáspárt és a Román Népköz­­társaság kormánya kifejezi nagy megbecsülését a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája iránt, s meleg együttérzé­séről biztosítja azokat a magyar munkásokat, parasztokat és értelmi­ségieket, akik a párt vezetésével erő­sítik a népi hatalmat és egyre jelen­tősebb sikereket aratnak a szocia­lista társadalom építésében. Gheorghiu-Dej elvtárs kiemelte, hogy az imperialista körök rágalmai és fondorlatai ellenére Magyaror­szág nemzetközi helyzete állandóan erősödik, majd részletesen szólott a román nép szocialista építőmunká­jának nagy sikereiről. A román és a magyar dolgozók nagy vívmánya — mondotta, a továbbiakban — a román—ma­gyar barátság, amely megbont­hatatlan testvéri szövetségbe tö­möríti államainkat és népeinket. Ez a barátság különös erővel nyil­vánult meg akkor, amikor a magyar népnek az ellenforradalmi felkelés nehéz megpróbáltatásaival kellett szembeszállnia. A román nép kifeje­zésre juttatta, hogy teljesen szolidá­ris a magyarországi dolgozók har­caival, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás­paraszt kormány vezetésével vívtak az ellenforradalom leveréséért és a dolgozó nép forradalmi vívmányai­nak megvédéséért. A Magyar Népköztársaság párt-és kormányküldöttségének látogatása hazánkban — állapította meg Gheorghiu-Dej —, valamint azok a határozatok, amelyeket ez alkalom­mal közösen hoztunk, jelentős határ­kövek a magyar és a román nép törhetetlen barátsága szüntelen fej­lesztésének, erősítésének és testvéri együttműködésének útján. Eszmecse­rénk során tüzetesen megvizsgáltuk a két ország kapcsolatai állandó fejlesztésének kérdéseit, valamint a népeinket érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. A­­két kormány és a két párt között az összes megvitatott kér­désekben teljes az egyetértés és a nézetek azonossága, s ez a szerdán aláírt közös nyilatkozatban kifejezésre jut. Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott, hogy a szocialista országok az álla­mok anyagi és kulturális fejlődésé­nek, békéjének és szuverenitásának biztos záloga. Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott, hogy a két ország baráti kapcsolatai szüntelen elmélyítésének és fejlesz­tésének legszebb biztosítékát párt­jaink gyümölcsöző testvéri együtt­működése alkotja. A magyarországi ellenforradalom tanulságai újból megmutatták a szocialista országok munkái, pártjainak, hogy legfonto­sabb kötelességük harcolni minden olyan kísérlet ellen, amelynek az a célja, hogy gyöngítse a pártnak a társadalmi élet minden területén érvényesülő vezető szerepét. A kommunista és munkáspártok— hangoztatta Gheorghiu-Dej elvtárs — szerte a világon sikeresen har­colnak a revizionizmus, a mai mun­kásmozgalmat fenyegető legfőbb ve­szély ellen, valamint a dogmatizmus és a szekta-szellem ellen. Gheorghiu-Dej elv­társ a továbbiak­ban hitet tett a különböző társadal­mi rendszerű államok békés együtt­élésének, a béke megvédésének poli­tikája mellett. Gheorghiu-Dej elvtárs kijelentette, hogy figyelembe véve az imperialis­ták fegyverkezési hajszáját, a Román és a Magyar Népköztársaság teljes erejével hozzájárul a varsói szerző­dés szervezetének megszilárdításá­hoz. A román és a magyar kormány teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak az összes országok békés együttélésére és újabb háborúk megelőzésére irá­nyuló akcióit — folytatta. — A két kormány tá­mogatja a szovjet kormánynak a kormányfői csúcsértekezlet összehí­vására irányuló javaslatát. A két küldöttség támogatja a lengyel kor­mánynak az atommentes övezet, léte­sítésére irányuló javaslatát, s mele­gen üdvözli a Kínai Népköztársaság kormányának kezdeményezését, hogy a kínai önkéntesek kivonulnak Ko­reából. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde vé­gén a román és a magyar nép test­véri barátságát és együttműködését, a Szovjetunió vezette, legyőzhetetlen szocialista tábor megingathatatlan egységét és a népek békéjét éltette. Kádár János: Barátságunk kölcsönösen teljes bizalmat fejez ki Gh. Gheorghiu-Dejnek, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége el­ső titkárának nagy tapssal fogadott beszéde után. Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Teljes meggyőződéssel állíthatjuk — mondotta beszédében a többi kö­zött Kádár János —, hogy barátsá­gunk ma mind párt- és állami kap­csolatunk, mind népeink közvetlen kapcsolatainak vonalán tiszta, igaz, felhőtlen barátság. Jól ismerjük, tiszteljük és igaz barátainkként sze­retjük Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica elvtársat, valamint a román dolgo­zók többi ismert vezetőjét. Baráti viszonyunk kölcsönösen teljes bizal­mat fejez ki. Kádár elvtárs ezután a magyar­­országi ellenf­orradalmi események­ről szólt: 1956-ban — mondotta — az ellen­­forradalmár burzsoá nagybirtokos osztály, valamint imperialista és megvetésre méltó revizionista áruló segítőik kiaknázták a régebbi ma­gyar vezetők csoportjának súlyos hi­báit és meg akarták dönteni a Ma­gyar Népköztársaságot. Átmeneti si­kereiket annak köszönhették, hogy az áruló Nagy Imre-féle csoport átállt oldalukra és kinyitotta számukra a kaput. A továbbiakban az ellenforradalom leverését ismertette Kádár elvtárs, majd így folytatta: Harc közben olyan tapasztala­tokat szereztünk, hogy a jószán­dékú tévedőket türelemmel és jó szóval kell meggyőzni, de az ellenség táborába átment áru­lókat nem agitálni, hanem ütni kell az ellenséggel együtt. Azt tapasztaltuk, hogy jobb, ha a gyakran ingadozók nincsenek a pártban. A párt­ számszerűen most kisebb, mint­­volt, de egységesebb, harcosabb és így nagyobb a tekin­télye is, ereje is, mint az ellenforra­dalmi támadás előtt volt. A múlt hibái nyomán levont egyik legfőbb tanulságunk, hogy a párt és fő dolgozók széles tömegei között élő kapcsolat, kölcsönös bizalom a párt, a népi rendszer legfőbb és nélkülözh­­­etetle­n ereje. Népünk az ellenforradalom felett aratott győzelmét is a szocialista or­szágok népes egységének és támoga­tásának köszönhetik, örülünk, hogy most a bukaresti dolgozók képvise­lői előtt személyesen van alkalmunk megköszönni azt az értékes segítsé­get, amelyet nekünk a nehéz napok­ban a­ Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság kormánya és népei nyújtottak. Az adott segítség nem volt hiába­való. Politikai irányvonalunk helyes­nek bizonyult, gazdasági terveink reálisak. A magyar dolgozó tömegek tá­mogatják törekvéseinket, s ezért a Magyar Népköztársaság erősen áll a lábán és megy előre a szo­cialista társadalom építésének útján, örülünk, hogy személyesen láthat­juk most a Román Népköztársaság dolgozó népének eredményeit. Olvas­tuk a keddi jelentést az 1957-es terv túlteljesítéséről és küldöttségünk minden tagja szívből gratulált ahhoz, hogy a Román Népköztársaság dol­gozói az ipari termelést 3,5 százalék­kal növelték. Mi ezekről az eredményekről be fogunk számolni a magyar népnek. Egymás eredményeinek jobb isme­rete önmagában is erősíteni fogja a román és a magyar nép barátságát. Gondolnunk kell arra, hogy még nem haltak ki azok az emberek, akik a burzsoá­ nacionalizm­us mérgezett nyilával készen állnak mindig arra, hogy megkíséreljék népeink viszo­nyát megzavarni. De ezeknek mi ne­m engedünk teret és zavart keltő kísérleteiket az igazság erejével és világos hirdetésével lehetetlenné tesszük — mondotta Kádár elvtárs. Ebben a szellemben mondjuk, hogy a Magyar Népköztársaságnak nincs egy országgal szemben sem területi, sem más igénye. Aki ilyet felvet, nemcsak a velünk testvéri barátságban élő szomszéd népköztár­saságok ellensége, hanem halálos ellensége elsősorban a Magyar Nép­­köztársaságnak és az urak miatt oly sokat szenvedett magyar dolgozó népnek. Ma népeink vállvetve harcolnak a béke megszilárdításáért és biztosítá­sáért, a szocializmus felépítéséért, egész táborunk egységének további erősítéséért. Kormányaink támogat­ják azt a politikát, amely e célok megvalósítását szolgálja. Helyeseljük a nemzetközi tár­gyalások és megegyezések mód­szerét és hisszük, hogy a kor­mányfők találkozója, amit a Szovjetunió kormánya javasolt, létrejön és minden nép érdeké­ben szükséges és fontos eredmé­nyeket tud elérni. Támogatjuk azt a követelést, amely a tömegpusztító fegyverekkel való kísérletek megtiltását kívánja. Tá­mogatást nyújtunk minden javaslat­nak, amely a leszerelést, a külföldi csapatok kivonását, általában a bé­kés együttélést, a békés gazdasági versengést szolgálja. Kádár elvtárs a nemzetközi hely­zetről szólva rámutatott, hogy a magyar kormány minden pozi­tív javaslatot támogat, ezek kö­zül is különösen azokat, ame­lyek közvetlenül­­érintik a ma­nép életbevágó érdekeit. Ilyen például az NDK javaslata a két német állam egyesítésére, a lengyel kormány javaslata az atommentes zóna létesítésére, a román kormány javaslata Románia, Bulgária, Albá­nia, Jugoszlávia, Görögország és Tö­rökország jó viszonyának és a Bal­kán tartós békéjének megteremté­sére. Aláírtuk az álláspontunkat és a közös törekvéseinket kifejező nyilat­kozatot — mondotta Kádár elvtárs. — Mindent megteszünk, hogy amit aláírtunk, valóra is váltsuk. Erősöd­jék még jobban barátságunk, érvé­nyesüljön még jobban a kölcsönös előny és a kölcsönös segélynyújtás szocialista elve népeink javára. Kádár elvtárs végezetül egész né­pünk nevében további sok sikert kí­vánt a Románn Munkáspártnak, Ro­mánia népének, minden dolgozójá­nak a szocializmus építésében és a béke védek­ezésében. A hatalmas éljenzéssel fogadott beszédek után Kádár János és Gh. Gheorghiu-Dej a nagygyűlés több­tízezer résztvevőjének viharos tapsa közepette megölelte egymást. (MTI) A kis kötekedő Pityuka nem ijed meg a saját árnyékától. Kicsi a bors, de erős — gondolja nagy önbizalommal és szembeszegül a nagyobb akaratával. Majd ő megmutatja, ki az úr a bölcsődében... (Sütő József felvétele) Fogadás Bukarestben a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére Keleti Ferenc, a Magyar Népköz­­társaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott­ nagykövete csütör­tökön este a bukaresti Hadsereg Házában fogadást adott a Román Népköztársaságban tartózkodó ma­gyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A rendkívül szívélyes, baráti lég­körben lefolyt fogadáson pohárkö­szöntőt mondott Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, s Avram Bunaciu, a Román Népköztársaság külügyminisztere. (MTI) -pop- Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormányküldöttség Bukarest (MTI) Csütörtökön 24 óraikor elutazott Bukarestből a Magyar Szocialista Munkáspárt és­ a forradalmi munkás­­paraszt kormány küldöttsége. A késő éjszakai óra ellenére a bukaresti dol­gozók nagy tömege gyűlt össze a ka­­ncasi pályaudvaron, hogy búcsút ve­gyen a vendégektől. A magyar párt- és kormánykül­döttség tagjainak búcsúztatására Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica veze­tésével a román párt- és állami élet számos vezetője megjelent a pálya­udvaron. Ott voltak a Bukarestben akkreditált egyes diplomáciai képvi­seletek vezetői, a Magyar Népköztár­saság nagykövetségének tagjai, a ro­mán és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar himnusz hangjai közepette Kádár János Gheorghiu-Dej-zsel együtt ellépett a díszszázad előtt. Egy fiatalok­ból álló csoport virágot nyújtott át a magyar küldöttség tagjai­nak. A vendégek búcsút vettek a diplomáciai testület tagjaitól és a megjelent hivatalos személyiségektől. A magyar és a román állami és párt­­vezetők baráti kézszorít­ással, búcsúz­tak egymástól, Kádár Jánost és Gheorghiu-Dej melegen összeölelkez­­tek. A pályaudvaron összegyűlt lel­kes tömeg hosszasan éltette a ma­gyar és a román nép örök barátságé­t A magyar párt- és kormánykül­döttséget Malnaseanu külügyminisz­­terhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokolloszt­á­­lyának vezetője elkísérte a magyar­­román határig. A magyar küldött­séggel utazik Ion Popescu, a Román­­Népköztársaság nagykövete is. M­egh­osszabbították a magyar—dán árucsereforgalmi megállapodást Február 27-én Koppenhágában 1958. március 1-től 1959. februárjának vé­géig meghosszabbították a magyar­dán árucsereforgalmi megállapodást. A hosszabbítás a múltévi megállapo­dással azonos mennyiségű és ugyan­olyan áruk kölcsönös szállítását irá­nyozza elő. Magyarország a többi kö­zött gépeket, vegyszereket, gyógysze­reket, textíliákat szállít Dániába, ahonnan gyógyszereket és élelmisze­reket, így például halféléket, továbbá textilipari alapanyagokat és egyes géptípusokat szállítanak számunkra.­ (MTI) Elkobozták a France Observateur-t Párizs (MTI) A France­ Observateur című pá­rizsi baloldali hetilapot elkobozták. Hivatalos körökben azzal magyaráz­zák az eljárást, hogy a hetilap ve­zércikke az SS-hez hasonlította az algériai hadsereget. A hetilap közöl­te volna Henri Alley kommunista újságíró „A kérdés” című nemrég megjelent könyvének egy részletét. A kommunista újságírót — mint is­meretes — Algériában letartóztat­ták és megkínozták. Könyvében felsorolja kínzóinak nevét és pon­tosan leírja az elszenvedett kín­zásokat. A France-Observateur tiltakozott az elkobzás ellen. A szerkesztőség nyilatkozata hang­súlyozta, a hatóságok azt remélik, hogy a sorozatos elkobzásokkal el­hallgattatják a lapot, vagy arra kényszerítik, hogy „eltűnjék”. A lap elkobzása — írja a Monde — nemcsak a sajtószabadság újabb megsértése, hanem annak a ténynek erősítése is, hogy a hatóságok képte­lenek egy olyan probléma mélyére hatolni, amely a kormány felelőssé­gét veti fel. (MTI) Az indonéz kormány feketelistára telt tíz külföldi fiáját Djakarta (AP) Suprapto indonéz igazságügymi­niszter közölte, hogy feketelistára tettek 10 külföldi hajót, amelyet az­zal vádolnak, hogy gumit, kókusz­diót és más fontos árucikket csem­pész szu­mátrai és észak-cél­ebeszi kikötőkből külföldre. Az igazság­ügyminiszter figyelmeztette a kül­földi hajóstársaságokat, hogy az in­donéz területi vizek megsértőit szi­gorúan megbüntetik, esetleg elko­bozzák a hajókat és elítélik a vétkes kapitányokat. (MTI) oo-------------------------- De Gaulle visszatér a politikai életbe? Párizs (MTI) A csütörtök esti párizsi, sajtóban ismét felbukkan, az a hír, hogy De Gaulle tábornok , rövidesen újból visszatér a politikai porondra. A Paris-Presse elsőoldalas szenzációja ez a hír, ha a lap kérdőjeles formá­ban közli is. 1954 decembere óta hall­gat a tábornok. Gaulle azt is értésére adja a vele,tárgyalóknak, hogy köte­lessége megszakítani visszavonultsá­gát, ha a francia helyzet tovább rosszabbodik. Mégha »átmeneti meg­bízatásról­« lenne is szó, csak törvé­nyes úton szándékozik visszatérni a hatalomra. De Gaulle egykori pártja tájékoz­tató bulletinjében Roger Fray főtit­kár így ír: Franciaország­­halálos ve­szélyben van. Itt az ideje, hogy De Gaulle megkapja azt az átmeneti megbízatást, amely megmentheti a holnap Franciaországot.

Next