Észak-Magyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

fü­­lg protéiAriat egréáíttjaiék ? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 102. szám Ára: 80 fillér 1958 mű vus !, csütörtök r VÁWzu­­x ■ Májusi történelem Virágnyitó mája» Diákok az úri kaszinóban Visszapillantás "s K.J ÉLJEN MÁJUS 1, a munkásösszefogás harcos ünnepe irta: Papp Károly, a megyei pártbizottság titkára Szlyság proletárjai egyesülje­­­ i f leld« — ezzel a jelszóval indultak harcba 1890-ben A merce a világon a munkások, a lö­kés rendszer ellen a munkásság jogaiért, az emberiség boldogabb, szabadabb jövőjéért. Azok a mun­kások, akik Ady szavai szerint: ».... új világot akarnak ...« és Ady szavaival élve »ez a vöröszászlós tábor úgy no, úgy jó, miként a lavina«. Mintha a­ történelmet érzékelte volna Ady, amikor több mint fél­évszázaddal ezelőtt e sorokat írta. A proletariátus vörös zászlaja alatt menetelő munkások tábora az utóbbi félévszázad alatt valóban úgy megnövekedett, olyan legyűr­­hetetlen erővé változott, mint a »lavina«. E vörös zászlós tábor ma felölel több mint 900 millió népet számláló szocialista országot. Ma­gában tömöríti a munkásosztály jogaiért, függetlenségéért, szabad­ságáért és jobb életéért küzdő mun­kás és dolgozó százmilliókat. Hatvannyolc esztendő nem nagy idő az emberiség történetében. Az első május elsején tüntető munká­sok még a három nyolcasért, a nyolc órai munkáért, a nyolc óra pihenésért és a■ nyolc óra szabad­időért küzdöttek. 1958 május else­jén a májusi zászlók alatt menetelő munkások örömmel írhatják a zászlóra, hogy kivívták nemcsak a 8 órás munkaidőt, hanem az Elbá­tól a Csendes-óceánig kivívták a munkáshatalmat, s győzelmesen építik a szocializmust. Joggal írhat­ják a májusi zászlókra, hogy 1945 óta a Szovjetunió felszabadító harca folytán és lelkesítő példája, nyomán több mint 700 millió em­bert felölelő nemzetek szabadultak fel a gyarmati rabság alól, s léptek az önálló fejlődés útjára. A világ haladó népei 1958 május elsején demonstrálni fogják, hogy a harc, amelyet évtizedek óta foly­tatnak a munkásosztály ügyéért, — bár küzdelmes tiolt, de történelmi győzelmekhez vezetett. Demon­strálni fogják elszántságukat a béke, a munkásosztály jogainak, s a népek szabadságának és függet­lenségének megvédésére. S jól­le­het különböző imperialista orszá­gok kormányai ebben az esztendő­ben is arra törekedtek, hogy május 1-én belefojtsák a munkásokba a szót, (erről tanúskodik a francia kormány május 1-i tüntetést eltiltó határozata)­, de mint ahogyan 68 esztendőn keresztül soha, úgy 1958- ban különösen nem sikerülhet az imperialisták ármánykodása, hogy elhallgattassák a­ munkásosztályt, a világ haladó népeit, akik szabad­ságot, békét, jobb létet akarnak. A munkásság a történelem során bebizonyította, hogy olyan erőt képvisel, amelyet elhallgat látni, le­győzni soha többé nem lehet. En­gels szavaival élve »A munkásság seregszemlét tart. Egységes had­seregként, egy zászló alatt, egy cél érdekében. A mai nap megmutatja, hogy a világ proletárjai valóban egyesültek.« Az imperialista uraknak tudomá­sul­ kell venniök ebben az eszten­dőben, hogy mint ahogyan nem tudták elhallgathatni 1890-ben Bu­dapest 60.000 dolgozójának felvonu­lását, mint ahogy nem tudták el­fojtani 1918-ban Miskolc és Diós­győr 10.000 munkásának májusi seregszemléjét, ugyanúgy nem tud­ják elhallgattatni a munkások és haladó emberek májusi seregszem­léjét az imperialista országokban. A munkásosztály, a haladás, a béke ügye feltartóztathatatlanul utat tör magán­ak az egész világon, épköztársaságunk, szeretett s szép hazánk munkásai és dolgozó népe az első 1919- es szabad május elseje után, 25 esztendős horthysta terror után 1958-ban tizennegyedszer ünnepli a szabad május elsejét. Nyugodtan emlékezhetünk meg arról, hogy 14 esztendő alatt nem­csak a földbirtokosok földjét osz­tottuk föl az éhező és nyomorgó földnélküliek és szegény parasztok között, hanem elődeink májusi lo­bogója alatt kivívtuk a­ munkás­­hatalmat, a munkások lettek az or­szág gazdái, s a föld méhének kin­csei, a gyárak ter­mékei a dolgozó népet szolgálják. Szabadok va­gyunk. Hazánk független szocia­lista ország, né­pünk a haladás vonalában áll! 1958 május el­sején a magyar munkás nyugod­tan kiálthatja vi­lággá: kivívtuk, megvalósítottuk május­­ jelsza­vait, — hazánk­ban van munkás­­szakadsács, van munk­áshat­alom és alkotó mun­kánk nyomán szé­pül virágzik szo­cialista él­etünk! Nyugodtan, fel­emelt fővel ál­lunk, május else­jén a proletár­­szolidaritás tün­tetőinek hatalmas táborában, a ma­mink frontján tet­tünk és me­gte­snünk. ^mindent a néz­ek, békéidnek védelmében. Min­dent megteszünk azért, hogy fennen lobogjon és páll­jon sem lehetet­lenné május else­jének vérrel öntö­zött, vörös zászla­ja S^T dolgozó népünk különösen­­ 1956 ellenforradalmi esemé­nyei után, jól megjegyezte magának József Attila szavait: »A történelem futószalagára szerelve igyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az Ember vörös csillagát!« Jóllehet* 1956 októberében a gyá­rak homlokzatáról leverték azokat a vörös csillagokat, amelyeknek odaszegezéséről a legsötétebb Hor­­thy-terror idején József Attila ál­modozott. De tanultunk. Megtanul­tuk, hogy május 1-e proletárinter­nacionalista eszméi nemcsak fel­jogosítanak bennünket tüntetni a májusi vörös lobogók alatt, — ha­nem köteleznek: köteleznek arra, hogy megvédjük a munkásság, a proletárinternacionalizmus vívmá­nyait, — köteleznek arra, hogy soha ne engedjük megbecsteleníteni azokat az eszméket, azokat a zász­lókat, amelyekért elődeink életüket és gyakran szabadságukat áldozták. Éppen ezért az 1958-as május el­seje, a magyar munkásosztály, a dolgozó nép részéről még határo­zottabb kiállás lesz azokért az esz­mékért, amelyekről Ady mondotta, hogy olyan munkások tüntetnek május elsején, akik »Új világot akarnak«. Igen, új, szocialista vilá­got akarunk! Szabad, független, boldog, szocialista életet akarunk és ennek megvédéséért, biztosításá­ért tüntetünk a májusi zászlók alatt ebben az esztendőben. Kiállás lesz ez a május elseje a József Attila által hirdetett »sötét gyárra szegzett vörös csillagok­ mellett, azok mellett a jelképek mellett, amelyek tükrözik, hogy országunk­ban miénk a gyár, a föld, a mun­kásosztályé, a dolgozó népé a hata­lom, és nincs erő, amely vissza­állíthatná a gyűlölt tőkés és földes­úri rendszert ennek az országnak szabadságharcosok vérével áztatott földjén. Igen, „a történelem futószalagjá­ra igyen készül a világ’". Küzdel­mek, véres harcok árán, a szocia­lista tábor országaiban a munkás­­osztály kivívta a hatalmat, új vilá­got, szocialista világot alkotott. A mi országunk, a Magyar Népköz­­társaság is megrázkódtatások és tragikus botlások után ugyan, de büszke tagja a szocializmus világ­­rendszerének. Nagy elődeink — Petőfi, Ady és József Attila esz­méit váltjuk valóra. Május elsejé­nek Marx és Engels által megvi­lágított nyomdokain haladunk és büszkén vallhatjuk, hogy hazánk a nemzetközi haladás élvonalában halad.­­É­i­­, borsodi munkások, dol­­gozó parasztok és értelmi­ségiek, akik végig éltünk 14 szabad május elsejét, s azok, akik részesei voltak az 1910-es évek rendőrterrorja által korláto­zott május elsejei tüntetéseknek,­­ megtanultuk, mit jelent a mun­káshatalom, mit jelent megvédeni ezt a hatalmat, s megtanultuk, mit jelent odaadóan, hűen szolgálni a népet, s mit jelent kérlelhetetlen harcot folytatni a nép ellenségeivel szemben. Az idei május elsején vannak eredményeink, amelyekkel büsz­kélkedünk. Büszkék lehetünk arra, hogy az ellenforradalmi megráz­kódtatás után a gazdasági életet rövid idő alatt talpraállítottuk. Ma a terveket teljesítjük és hasznosan dolgozunk 1958. évi népgazdasági terv­ünk megvalósításán. Büszkék lehetünk arra, hogy a különböző szervekből — okulva az ellenforradalomból — eltávolítot­­tuk az ellenséges, a politikaila­g ingatag elemeket, saját munkate­rületünkön megszilárdítottuk­ a néphatalmat. Joggal mondhatjuk ezen a május elsején, hogy a revizionista és burzsoá­ nacionalista, soviniszta uszítás után újból megerősítettük dolgozó népünkben a proletár­­internacionalizmus, a haladó em­beriség összefogásának eszméjét. Vannak, nagy feladataink vannak, hogy lebírjuk a revizionizmus mér­ges nyilainak maradványait me­gyénkben is. Ne tűrjünk uszító, na­cionalista, az emberek gondolko­dását károsan mételyező anti­­marxista nézeteket. Es kész haladó múltúnk, s má­­­j­­us elseje történelmi em­léke kötelez bennlünket arra, hogy hazánk ma és a jövő­ben a nemzetközi haladás vona­lában haladjon, erősítse a szövetsé­get azokk­al a né­pekkel, mindenek­előtt a Szovjet­unióval, akik a munkásosztály, a dolgozó népek ügyéért, a szabad­ság, a független­ség, a szocializ­mus ügyéért har­colnak. Ezért min­den becsületes embernek erkölcsi kötelessége véde­ni azokat a vív­mányokat, ame­lyekért magyar és szovjet, vala­mint más testvén népek, hazafiak vére ömlött. Er­kölcsi kötelessége védelmezni és gyarapítani a nép­­vagyont, dolgozni úgy, hogy nép­köztársaságunk ereje állandóan szilárduljon, s or­szágunk valóban szilárd támasza legyen a békéért harcoló népek nagy családjának. Mindannyian, akik ma e rügyfa­kadó és virágdísz­be borult május elsején felvonu­lunk vagy megem­lékezünk május el­seje, a proletár­­nemzetköziség nagy ünnepe tra­dícióiról, tudnunk kell, nagy törté­nelmi felelősség hárul ránk: meg­védeni saját családjaink békés ott­honát, megvédeni szabad hazánk békéjét és hozzájárulni az egész világ békéjének megóvásához, a háborúra törekvő imperialisták al­jas szándékaival szemben. A május elsejei tüntetőknek van harci programjuk. E harci prog­ramnak a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa határozata ad gyakorlati ér­telmet: tiltsák be az atom- és hid­­rogénbomba kís­éri eteket az egész alágon, kövessék a Szovjetunió példáját, amely egyoldalúan meg­szünteti az atom- és hidrogénfegy­verekkel való kísérletezést! E har­­ci programnak gyakorlati értelmet ad a marxil leniai eszméken ala­puló program, amelyet a kommu­nista pártok képviselnek: küzde­lem a népek szebb és boldogabb életéért, békés versengés útján bi­zonyítani be, hogy mely társadalmi rendszer képes biztosítani az em­beri haladás, a nép jobb életét. Nekünk, kommunistáknak, meg­győződésünk, hogy ez olyan prog­ram, amely kiállta eddig is, és ki­állja­ a jövőben is a történelem próbáját. A kommunista pártok ve­zette szocialista rendszer nemcsak az ipar fejlesztése, a mezőgazda­­ság fejlesztése, a tudományos fel­fedezések terén alkotott rövid idő alatt többet, mint a legfejlettebb kapitalista ország, de épp a fen­tiek következtében a nép életkörül­ményeinek megjavításában össze­hasonlíthatatlanul többet tett tör­­■ ténelmileg rövidebb idő alatt, mint bármely kapitalista állam. Mi tovább haladunk ezen az úton s tudjuk, hogy küzdelmünkben, munkánkban támogat bennünket a ■május elsejei zászlók alatt tüntetős a kapitalista országokban élő mun­­kásság, mert az ügy melyet kép­viselünk az egész világ dolgozóinak ügye, és éppen ezért le­győzhetetlen. A munk­ásmozgalom 1890-es má­jus elsejei virágzó ágacskája a szo­­cialista világrendszer hatalmas fá­jává terebélyesedett. Jelenlegi egyik legfőbb felada­­t­uk, hogy a tavaszi kék égboltról eltüntessük a háborús fenyegetést az atom- és hidrogénbomba felhői, hogy a világbéke tiszta égboltja ragyogja be azt az utat, amely a szocializmus felépítéséhez vezet, amely az emberi haladás egyetlen napfényes útját jelenti. Éljen a világ munkásosztályának harcos, nemzetközi ünnepe, május elseje!­­Mi egyes pártbizottságunk ezen a napon megyénk minden munkásának, dolgozó pa­rasztjának, értelmiségi dolgozójá­nak jó egészséget, sok sikert kíván a szocialista építő munkában, ha­zánk felvirágzása és a béke meg­óvása érdekében. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának üzenete az osztrák nemzetgyűléshez Bécs (MTI) A bécsi lapok szerdán vezető he­lyen ismertetik azt az üzenetet, ame­lyeket Lobanov és Petre, a Szovjet Legfelső Tanács két házának elnöke Hardeshez, az osztrák nemzetgyűlés elnökéhez és Staisch­hoz, az osztrák szövetségi tanács elnökéhez intézett. Az üzemeit a többi között hangsú­lyozza: A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa kötelességének tartja az osztrák parlamentet figyelmeztetni ama, hogy a nyugatnémet Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel terve­zett felszerelése és rakétatámaszpon­­tok létesítése Nyugat-Németország­* bani a jelenlegi viszonyok között ko­molyan veszélyezteti az európai álla­ mok, köztük a semleges Ausztria biz­ tonságát. A Legfelső Tanács, a szov*­jet nép megingathatatlan és egyön­tetű békeakaratát kifejezve, azzal a felhívással fordul az osztrák parla­menthez, hogy csatlakozzék azokhoz a törekvésekhez, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság atom- és rakétafegyverekkel való felszerelésé­nek elhárítására irányulnak. (MTI) --------------------------OOO' A Szocialista Internacionál­é elnökségének felszólítása az atomrobb­a­n­t­ások fe­l­függes­ztésér­e London (MTI) A londoni rádio jelenti: A Szocialista Internationálé elnök­sége, amely Londonban ülésezik, felszólította az Egyesült Államokat és Nagy-Bri­tanniát, hogy függesszék fel az atomrobbanási kísérleteket. A felfüggesztés első lépéséül szolgál­hatna az általános leszerelési egyez­mény felé. Az elnökség sürgeti a csúcsértekezlet mielőbbi megtartását is, függetlenül az előkészítő ím*véna­­­kozásoktól. (MTI)

Next