Észak-Magyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!r mmemmim A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV■ évfolyam 128. szám Ara: 60 fillér 1958 június 1. vasárnap Juhász és a gazda Ahol a villamosenergia születik“ Karcolatok az egyetemről Törekvő emberek VI. A PIPA Köszöntjük a nevelőket! A mai napon az apák, az édesanyák és a gyermekek meleg sze£*■ retettel köszöntik a nevelőket. A pedagógusok munkája — a serdülő gyermekek nevelése — az egyik legszebb hivatás, amelyet ember elképzelhet magának. A pedagógus munkája egyben a legkomplikáltabb és a legfelelősségteljesebb munka, hiszen ő nem gépet szerkeszt, nem anyagi javakat állít elő, hanem embert formál, embert nevel és készíti elő az életre. Embert, aki megismerve a technikát, működésbe hozza azt, s anyagi javakat termel a gyárakban. — Embert, aki megismerve a biológia törvényeit s az agrotechnikát, mezőgazdasági terményeket hoz létre. Embert, aki elsajátítva a tudományt, új, nagyszerű tudományos felfedezésekkel gazdagítja életünket és viszi előre a társadalmi haladást. Embert, aki megismerve a művészetet, nagyszerű irodalmi, művészeti alkotásokat hoz létre dolgozó népünk kulturáltságának növelésére. Embert nevel, aki elsajátítva a pedagógiai ismereteket, jelenlegi tanítójának örökébe lép majd. A pedagóguson, a nevelőn éppen ezért rendkívüli felelősség nyugszik. Felelős azért, hogy milyen irányban befolyásolja a serdülő gyermekek gondolkodását, hogy dolgos, hazáját, népét szerető, szüleit és társait megbecsülő közösségi embert nevel-e, vagy pedig felelőtlen, könnyelmű, léha életre hajlamos, dologkerülő ember válik-e tanítványából. Épülő szocialista társadalmunknak tudatosan cselekvő, gondolkozni tudó, a szocializmus építésének ügyéhez, a dolgozó néphez hű ifjúságra van szüksége. Ilyen ifjúságot kell ma nevelni! Ha mérlegeljük a pedagógusok munkájának eredményeit, amelyeket a felszabadulás, de különösen az iskolák államosítása óta vívtak ki, elismerésben kell részesíteni őket. Ifjúságunk döntő többsége ismeretekben, szellemi gondolkodásban és magatartásban messze fölötte áll a horthysta-rendszer iskoláiban, nevelkedett ifjúságnak. Tudományos ismeretei megalapozottabbak, politikai, elméleti szemlélete jórészt megváltozott, amely elsősorban annak a következménye, hogy nevelőink ma már nem a vad nacionalizmus, irredentizmus, individualizmus szellemében, hanem őszinte hazaszeretetre, haladó múltunk tiszteletére, s más népeknek, és vívmányaiknak megbecsülésére, irántuk érzett barátságra nevelik őket. Pedagógusainknak nagy segítségére vannak ebben a munkában az általános iskolákban működő úttörő csapatok, s a középiskolákban működő KISZ-szervezetek. Tevékenységük alátámasztja a nevelők fáradságos munkáját. — Segítséget — bár nem kielégítő segítséget — kapnak a helyi államhatalmi szervektől, a tanácsoktól, a pártszervezetektől, a nőtanácsoktól és a KISZ-szervezetektől, amelyek főleg a gyermekek iskolán kívüli nevelésében töltenek be tevékeny szerepet, főleg azáltal, hogy hatnak a szülőkre. E napon azonban nemcsak az eredményekről, de a negatívumokról is beszélni kell. 1956 októbere és novembere s az utána következő néhány hónap rávilágított iskolai munkánk és több nevelőnk munkájának súlyos fogyatékosságára. Jóllehet, oktatási politikánkban, a tananyagok tartalmában előforduló hibák kihatottak az iskolai munkára, bizonytalanná tették a jószándékú nevelőket is, azonban az iskolákban a gyermekek körében meglévő káros nézetek, káros ösztönök, amelyek kiütköztek az ellenforradalom alatt, nemcsak az előző időszak politikájának fogyatékosságai, hanem éles tükörképei voltak a pedagógusok egy része gondolkodásának is. Főként a sovinizmus, a nacionalizmus, s a fyurzsoá individualizmus maradványainak, csak örülni lehet annak, hogy pedagógusaink öntudatos része elhatárolta magát ezektől az emberektől. Az viszont kevésbé örvendetes, hogy — jóllehet, döntő többségük becsületesen dolgozik — a pedagógusok egy tekintélyes része még ma is távol tartja magát fontos politikai, emeleti kérdésektől és néhány alapvető feladat megoldásától. Pártunk politikája az, hogy türelmesen vitatkozzunk velük, elméleti, politikai vitákban tisztázzuk a nézetkülönbségeket, s így szót értve, vívjuk ki támogatásukat. A pedagógusok egy része azt sérelmezi, miért beszélünk mi állandóan az értelmiség — közöttük a pedagógusok — megnyeréséről Egyik feljegyzés, amely hozzánk érkezett, a következőket tartalmazza: „Az értelmiség nagy többsége egyetért a szocializmus céljaival és sokan nem értik, miért akarják őket újból és újból megnyerni, mikor ők sokszor áldozatos erőfeszítéssel végzik mindennapos munkájukat, hogy minél előbb megvalósuljon a szocializmus hazánkban. Ebben a pártnak az értelmiség felé megnyilvánuló bizalmatlanságát látják Meg kell mondani: mi újból megnyerni azokat a pedagógusokat akarjuk közös ügyünk számára, akik ma passzívak és távoltartják magukat az alapvető feladatok megoldásától. De e munka elvégzésében éppen azokra kívánunk támaszkodni, akikről a fentebb idézett sorok azt mondják, hogy áldozatos erőfeszítéssel végzik mindennapos munkájukat, hogy létrejöjjön a szocializmus! A mai pedagógus nap alkalmából is azt kérjük pedagógusainktól, segítsenek nekünk nyugodt, higgadt vitákban, beszélgetésekben meggyőzni és tevékeny társadalmi munkához segíteni azokat az elvtársaikat, kartársaikat, akik ma még passzív szemlélői az eseményeknek. Bizalomra bizalmat, segítő szándékra és tettekre segítő szándékot és tetteket várunk, mert meggyőződésünk, hogy csakis közös erőfeszítéssel oldhatjuk meg nagy feladatainkat. Nem kérünk mást pedagógusainktól, mint azt, hogy hűen szolgálják a népet, legyenek gyermekeinknek, de a felnőtt lakosságnak is igazi nevelői és tanítói. Tartsák szem előtt, hogy egy olyan világért dolgozunk, amelyben már nem olyan az élet, mint amilyet a kapitalizmus korszakában népünk nagy költője, Ady Endre rajzolt: „Gyujtatott lelkek víg mécsesének. Ott, hol Sötétül várost és falut S hol eped fényért cellák milliója. Magyar sivatag magyar tanítója Rabok között a rabként senyvedt, aludt.” A felszabadulás, de különösen az iskolák államosítása, aminek 10. évfordulóját ünnepeljük most, gyökeres változáshoz vezetett az iskolákban is, a nevelők helyzetében is. Jóllehet munkánkban voltak súlyos ellentmondások, tévedések és hibák, mégis büszkék lehetünk arra a történelmi tettre, amit 13 esztendő alatt e haza földjén népünk erőfeszítései árán végrehajtottunk. Becsüljük meg ezt a történelmi tettet! Az MSZMP megyei bizottságának, a megye felnőtt társadalmának és serdülő ifjúságának nevében meleg szeretettel köszöntjük az idei pedagógus nap alkalmából megyénk pedagógusait és kívánunk további munkájukhoz nagyon sok sikert! . Komszomol küldöttség Borsodban ifjúsági nagygyűlés a diósgyőri Szabadságkertben A hazánkban tartózkodó nyolctagú Komszomol küldöttség, melyet A. N. Akszionov elvtárs, a Komszomol Központi Bizottságának titkára vezet, a napokban, megyéinkbe látogatott. A kétnapos látogatás során pénteken délután ifjúsági nagygyűlésen találkoztál, a diósgyőri nagyüzemek és megyénk fiataljaival. Nagyszámús fiatal jött el a nagygyűlésre, hogy meghallgassa Komócsin Zoltán elvtársnak, az MSZMP Politikai bizottsága póttagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának előadását, és Akszionov elvtárs felszólalását. A nagygyűlést megelőzően a Komszomol küldöttség tagjai ellőkét kérdésről szeretnék beszélni, — kezdte beszédét Komócsin elvtárs. — Az egyik: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség jelenlegi helyzete. A másik: a szovjet—magyar ifjúsági kapcsolatok és ennek összefüggésében természetesen a lenini Komszomol küldöttségének, a mi kedves barátainknak magyarországi látogatásával.. Emlékezzünk csak, mi volt a helyzet egy, egy és negyedévvel ezelőtt az ifjúságii fronton, a KISZ megalakításakor. Abban az időben bizony, többen nem dicsértek bennünket kommunistákat. Akkor még elég sokan és meglehetősen hangosan emlegettek nem is annyira bennünket, mint inkább az édesanyánkat. Gyakran eszünkbe juttatták a régi világból, a felszabadulás előtti időkből származó történetet új változatban. A régi horthysta hadseregbe bevonul az egyszerű falusi fiú katonának. Pár hónap múlva szabadságot kap és hazamegy a szüleihez látogatóba. Az édesanyja nagy szeretettel érdeklődik a sorsa iránt: hogy megy a sorod, fiaim? Meglehetősen, — válaszolja a fiú. Megszoktak-e dicsérni? Nemigen! Hát szidni szoktak-e? Nem mondhatom, engem nem, de margát, édes Egymagában az, hogy szövetségünk kommunistának vallja magát, az egy és negyedévvel ezelőtti zűrzavarban, jó vízválasztónak bizonyult és ez lesz a jövőben is. És jelenleg már a szövetségünkhöz nem tartozó, becsületes, tisztánlátó ésgondolkodó fialtalok is elismeréssel nyilatkoznak világos, nyílt beszédünkről, céljainkról. Egy év alatt gyakorlatilag eldőlt az vita, hogy támogatják-e, belépnek-e a KISZ-be a fiatalok? Azt a legfontosabb célkitűzésünket, hogy elsősorban az üzemi munkásifjúság körében hozzuk létre szervezeteinket, teljes mértékben megvalósítotuk összes tagjainknak több mint egyharmada ifjúmunkás és ipari tanuló. Mindez azt bizonyítja, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség alapjában egészségesen fejlődik. Azok az egyévvel ezelőtti aggodalmak, hogy a párt az ifjúság látogattak a Lenin Kohászati Művekbe, ahol a párt- és a KISZ-szervezetek vezetői, valamint a fiatalok fogadták a kedves vendégeket. A tanácsteremben Valkó Márton elvtárs, a gyár Kossuth-díjas igazgatója ismertette a diósgyőri gyárak jelentőségét, történetét, munkásmozgalmi jelentőségét. Járdán Ferenc elvtárs, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára a fiatalok munkájáról és életeiről beszélt a vendégeknek. Ezután a küldöttség tagjai gyárlátogatásra indultak. A nagygyűlést délután fél háromkor Bialis József, a városi KISZ-bizottság titkára nyitotta meg. Elsőnek Komócsin Zoltán elvtárs emelkedett szólásra, anyám, sokszor emlegetik. — Mi is így voltunk. Sok becsületes, de megtévesztett ember, fiatal fiú és lány nyilatkozott rólunk nem éppen kedvező hangnemben. Amikor napirendre került a KISZ megalakításának gondolata, az akkori hangulat hatására még az elvtársak is vitatkoztak egy ideig: vajon helyes lesz-e kommunista elnevezésű ifjúsági szövetséget alakítani? Egy, egy és negyedévvel ezelőtt még nagy volt az eszmei, politikai zűrzavar, sok fiatal és felnőtt fejében is. A nacionalista ellenforradalmi gőz még erősen gomolygott. Abban a helyzetben jó elvtársak, kommunisták is akadtak, akik őszintén aggódtak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt elszigetelődik az ifjúság széles tömegeitől, ha Kommunista Ifjúsági Szövetséget alakítunk. Amikor Kádár János elvtárskezdeményezte a KISZ megalakítását, két nézete állt egymással szemben. Az egyik, amit Kádár elvtárs vallott és azok,, akik vele egyetértettek, a másik, a KISZ ellenzőinek a nézete. Az idő teljes mértékben és visszavonhatatlanul Kádár elvtársinak és követőinek álláspontját cololta, meg ez elöl elszigetelődik, nem igazolódtak be. Ellenkezőleg: a KISZ politikai, befolyása, hatása, taglétszámánál lényegesen nagyobb ifjúsági tömegekre terjed ki. Ma már egészen nyilvánvaló, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány a népgazdasági feladatok: termelés, takarékoság és egyéb munkaakciók, valamint az ellenforradalmárok elleni eszmei, politikai harcban biztosan számíthat a KISZ-re. Mi a forrása a KISZ tagadhatatlan sikereinek? Mindenekelőtt az MSZMP helyes politikája és gondoskodása az ifjúságról, a KISZ-ről. A párt a lakáskérdés kivételével megoldotta az ifjúság összes lényeges problémáit. A KISZ tagjai csak meghatódottsággal és büszkeséggel tudnak erre gondolni. Tényeink és céljaink, de ha bevonjuk őket a ma álmodozásainkba, megismertetjük velük az egyéni boldogságról vallott nézeteinket, s ezzel már fölkelthetjük érdeklődésüket. Álmodozni mindenki szeret, egyéni boldogságra minden fiatal vágyakozik. Nekünk kommunista fiataloknak vannak álmaink, nagyok, merészek, megvalósíthatók. Ebbe a megvalósít, ható, szívet-lelket gyönyörködtető álmodozásba miért ne vonhatnák be a fiatalok nagyobb tömegeit, azokat is, akik ma üres, céltalan életet élnek. Ezeket a fiatalokat megkell tanítani élni tudni, helyesen, jól. Komócsin elvtárs befejezésül a Szovjetunió fegyvérbarátságáról, a lenini Komszomolról beszélt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának első percétől kezdve nyíltan hangoztatja, hogy a proletár internacionalizmus eszméi alapján áll, a magyar-szovjet barátságot vallja, a lenini Komszomolt tekinti példaképének, — mondotta. — A világ egyetlen más ifjúsági szervezete sem tud olyan eredményeket felmutatni a fiatalok nevelésében, munkára és harcra mozgósításában, fiatal hősök tömegeinek kiképzésében, mint a lenini Komszomol. Arra számunkra a lenini Komszomol követése ragaszkodás a marxizmus-leninizmus eszméihez, a kommunista párthoz való hűségben, az ifjúság milliós tömegeinek nevelésé-ben, munkára mozgósításában. Megfogadjuk: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség úgy fog dolgozni, hogy kiérdemelje: ■ méltó követője nagy példaképének, a jenáná Komszomolnak. — Engedjétek meg kedves lányokk és fiúk, kedves elvtársak, hogy a ti nevetekben is kifejezzem őszinte örömünket és megelégedésünket a lenini Komszomol küldöttsége vezetőjének, Akszionov elvtársnak, ésa küldöttség minden tagjának azért,hogy ellátogattak hazánkba. Meggyőződésünk, hogy látogatásuk hozzájárulás lesz a magyar és a szovjet ifjúság, a KISZ és a Komszomöl közötti barátság erősítéséhez. Éljen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség! Éljen a lenini Komszomol! Éljen a szovjet és magyar ifjúság örök és megbonthatatlan barátsága! Felejthetetlen élményekkel hagyjuk itt országukat, — mondotta Akszionov elvtárs, a Komszomol KB titkára Lzomócsin elvtárs előadása után a' Komszomol küldöttség vezetője, A. N. Akszionov elvtárs szólt az egybegyűltekhez. Bevezetőben köszönetet mondott a meleg baráti fogadtatásért. — Nagyon örülünk, hogy ezen a napfényes szép napon az egész szovjet ifjúság nevében átadhatjuk üdvözletünket, — mondotta többek között. — Mi rajtotok keresztül azgész magyar ifjúságnak szeretnénk átadni üdvözletünket, szeretnénk minden magyar fiatallal kezet szorítani. Bennünket, a Komszomoll központi bizottságának küldötteit meghatottak azok a szavak, amiket Komócsin elvtárs mondott a szovjet ifjúságról és népünkről. Tudjuk, hogy ez a baráti fogadtatás nemcsak nekünk szól, hanem az egész szovjet ifjúságnak. Mi őszintén mondhatjuk, hogy a szovjet ifjúság igaz barátjának érzi a magyar ifjúságot. A Komszomol központi bizottságának küldöttsége, a KISZ központi vezetősége meghívására látogatott el Magyarországra, hogy jobban megismerkedjék a KISZ-szel, a magyar ifjúsággal. Ezt a meghívást mi kitüntetésinek vettük. A látogatás folyamán meggyőződtünk arról, hogy a mi barátságunkat semmilyen ellenség nem tudja megbontani. Szívünk tele van felejthetetlen élményekkel. Nehéz szavakban kifejezni és elmondani mindazt az élményt, amiben városaitokban, falvaitokban részünk volt. Sohasem felejtjük el e nagyszerű találkozást. Meggyőződtünk, arról, milyen lelkesedéssel, akarással (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség jelenlegi helyzetéről A KISZ politikai befolyása, hatása a taglétszámnál lényegesen nagyobb ifjúsági tömegekre terjed ki Nekünk magunknak kell az eredmények számbavételével újra és újra bírálat alá vetni fogyatékosságainkat Az előadó beszélt a továbbiakban az idős kommunisták, a baráti országok ifjúságának segítségéről is, a KISZ mai problémáiról, nehézségeiről. Nem szabad megfeledkeznünk az 1956-os ellenforradalomról, — hangsúlyozta — különösen két szempontból. Az egyik: engesztelhetetlenül gyűlölnünk kell a proletárdiktatúra, a szocializmus, a párt, a proletár internacionalizmus belső és külső ellenségeit. A másik: nincs jogunk szemet hunyni a szocializmus építésében jelentkező, az ifjúság körében fellelhető megoldásra váró problémák felett. Nekünk magunknak kell az eredmények számbavételével együtt újra és újra vizsgálat, bírálat alá venni fogyatékosságainkat. Én most csak egy eléggé általános problémáról, beszélek, amely a mi munkánk KISZ tevékenységének lelégtelenségét mutatja. .Közöttünk meglehetős nagy számban élnek olyan fiatalok, akik politikailag passzívak. Ha jobban megnézzük őket, akkor legalábbis egy részükre inkább illik az a jellemzés, hogy cél és tartalom nélküli életet élő, a jövőt nem -''látó, arra nem is gondoló, gyáva fiatalembereikről van szó. Ezek a munkájukat gépiesen végzik, különösebb érdeklődés, lelkesedés nélkül, mert pénzt kapnak érte. A politika őket nem érdeklő, könyv, színház, film, a szakmai ismeretek szélesítése hidegen hagyják.. »-így is megkeresem a magamét« — mondják. Valamilyen érdeklődést csak akkor mutatnak, ha táncról, esetleg ivásról esik szó. Számaimat keltő figurák az ilyen koravén, se sava, se borsa fiatalemberkék. Nem hiszem, hogy a mai lányok ilyennek képzelnék álmaik lovagját, ha ezek egyike-másika még oly veszettül is rángatja magát, amikor a szaxofon hangjára vonaglik. A mi dolgunk — mivel nem az irgalmas testvérek gyülekezete vagyunk, hanem a Kommunista Ifjúsági Szövetség — nem a szánakozás, hanem a segítségnyújtás. iVelsM, kommunista fiataloknak vannak álmuink, nagyok, merészek, megvalósíthatók Ezeket a koravén, se hús se hal fiatalokat nemigen érdeklik a mi esz