Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-01 / 258. szám

m Világ proletárjai egyesüljetek smmmire A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X/F. évfolyam 258. szám Ára 50 fillér 1958 november 1. szombat Whi ai . Megfizetett tandíj FÉSZEKRAKOK Embermilliók átöleltek Rádióműsor Válságos a disszidált magyarok helyzete — Több lesz itthon a bútor — Nő a beruházás a könnyűiparban A kormány szóvivőjének sajtóértekezlete Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a hazai és a külföldi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan értékelik Magyarországon a lengyel párt- és kormányküldöttség látogatását , elmondotta: őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Lengyel Népköztársaság kapcsolata a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal mind szorosabbá válik. A szocialista országok közötti testvéri barátság elmélyítése és továbbfejlesztése nemcsak minden egyes szocialista állam érdeke, hanem elengedhetetlen alapfeltétele az egész szocialista tábor további erősödésének és a békének is. A szocializmus ellenségei napjainkban arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy megbontsák a szocialista tábor egységét. Ez a törekvésük azonban kudarcra van ítélve, mert a szocialista tábor egysége napról-napra erősödik és a szocialista országok testvéri együttműködése mind szélesebb alapokon bontakozik ki. A Brazíliába került magyarokról több ízben megjelent tudósításokkal kapcsolatban feltett kérdésre a szóvivő elmondotta: Az egész nemzetközi sajtót foglalkoztattak azon magyar családok kálváriája, akiknek sikerült Brazíliából visszaszökni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is foglalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagyták el Brazíliát. Sorsukról a különböző nemzetközi szervekhez küldött levelek hű képet adnak, kérdésére kérneik tőle választ és nem ez az első eset, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma hallatta hangját, amikor jobb lett volna hallgatnia. Minden egyes ilyen természetű megnyilatkozása ugyanis csak azt bizonyítja, hogy az amerikai kormánykörök csökönyösen ragaszkodnak a más népek belügyeibe való durva beavatkozás elvéhez és gyakorlatához. A magyar kormány ennek tudatában elítéli és visszautasítja az Egyesült Államok kormányának ezt az újabb provokációját. A dunavíz energiájának hasznosítására létrejött magyar—csehszlovák megállapodással kapcsolatban a szóvivő elmondotta, hogy ez a kérdés most már a megvalósulás stádiumába került. A Minisztertanács október 23-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a közös érdekű Duna-szakasz vízenergiájának hasznosításáról szóló határozatot. A kétségkívül hatalmas jelentőségű közös erőmű-építkezési kiemelkedő példája a KGST-hez tartozó országok baráti együttműködésének, békés törekvéseinek, egyúttal pedig újabb hozzájárulás a magyar—csehszlovák gazdasági és politikai együttműködés elmélyítéséhez és kiszélesítéséhez. Külkereskedelmünk helyzetéről Gyáros László közölte a feltett kérdésekre: Nehézipari exportunk terén az a szándékunk, hogy a piaci igényeknek megfelelően fokozzuk a komplett gyári berendezések, elsősorban a gyümölcs- és főzelék, baromfi- és egyéb húsfeldolgozó gyárberendezések, malmok, továbbá hűtőberendezések exportját. Világszerte elismert távközlési iparunk gyártmányainál korszerűsítéseket hajtunk végre. Például a Rotary-rendszer telefonközpontok mellett a Grossbar-rendszerű telefonközpontokat is rövidesen exportálni fogjuk. Meszer ipari vonatkozásban exportunk a Szovjetunió nagy rendelései eredményeként át tud térni a tömeggyártásra, választ adta Gyáros László. A magyar kormány álláspontját Mindszenty bíboros ügyében szóvivői értekezleteken már nem egy ízben leszögeztem. A kormány álláspontja nem változott. A jövő évi terv előkészítéséről a szóvivő kijelentette: végleges adatokat még nem nyújthat, azért csak néhány fontosabb célkitűzésről adhat hozzávetőleges képet. Ismeretes, hogy idei eredményeink — a munkásosztály, a műszaki értelmiség áldozatos munkája, valamint a kormány céltudatos gazdasági intézkedései következtében — jobbak a vártnál. Ezért a jövő évi beruházások emelése azonban nem vonja maga után az életszínvonal és a fogyasztási színvonal csökkentését. Éppen ellenkezőleg, 1959-ben a fogyasztási alapot csekély mértékben ugyan, kb. 1 százalékkal, de ugyancsak felemeljük a hároméves terv eredeti előirányzatához képest. Ezután a belterjesebb gazdálkodás megteremtését, a növénytermelés helyesebb szerkezetének kialakítását, az állattenyésztés fejlesztését előmozdító intézkedésekről adott a szóvivő felvilágosítást. Majd arra a kérdésre, hogymost vizsgálják felül az úgynevezett működési engedélyeket, jelenleg hány tagja van az ügyvédi kamarának, azaz hány ügyvédnek, van működési engedélye? — elmondotta. Amíg a panaszok felülvizsgálata folyik, részletes adatokkal nem szolgálhat. Az előzetes adatok szerint tervszámokat az eredeti hároméves tervhez képest valamelyest felemelhetjük. Ez elsősorban a beruházásokra vonatkozik. A beruházási többletnek mintegy negyedét a lakásépítkezések meggyorsítására kívánjuk fordítani. A megmaradó összegből pedig elsősorban a Dunai Vasmű hengerművét és a Tisza vidéki Vegyikombinát építését akarjuk előbbrehozni. A hengermű elkészültével olyan hengereltárut tudunk majd az ipar rendelkezésére bocsátani, amelyet eddig legnagyobbrészt nyugati valutáért vásároltunk. A vegyikombinátnak pedig egész ipari struktúránk átalakítása, egyebek közt műanyagellátottságunk szempontjából van igen nagy jelentősége, azonban az ügyvédek túlnyomó többsége máris megkapta, vagy a felülvizsgálat során megkapja működési engedélyét. A budapesti rádió nemrég bejelentette, hogy két személyt, Méred Ferencet és Fekete Sándort államellenes bűncselekmények gyanúja miatt letartóztatták. Mikor tárgyalják az ügyet és nyilvános lesz-e a tárgyalás? — hangzott a következő kérdés. Az ügyet a szükséges vizsgálat befejezése után tárgyaljak. A tárgyalás módját a bíróság határozza meg — válaszolta Gyáros László. Majd a közelgő (november 16-i) választásokra vonatkozóan, kapott kérdésekre adott tájékoztatást. A jelölőgyűlések iránt érdeklődőiknek elmondotta: Írtik-verik, börtönnel fenyegetik a Braziliába disszidált magyarokat Gyáros László néhány szemelvényt felolvasott ezekből a levelekből. Egy Lindthez, az ENSZ menekültügyi főbiztosához írt okt. 1-én keltezett levél így kezdődik: »Mélyen tisztelt elnök úr! E levélben több mint 700 személy, gyerek, asszony, férfi fordul Önhöz és Önön keresztül a magyar kormányhoz segítségért. Több mint 700, a nyugati propaganda által megtévesztett személy, akiket mint rabszolgákat eladtak és éhhalálra ítéltek. Nem tudunk máshová fordulni védelemért a »magyar komité«, a brazil hatóságok és az organizáció véres kegyetlen terrorja elől...« »A »magyar komité« vezetői — dr. Jordán Emil perjel, dr. Kogl Szeverin páter és dr. Jancsó Albert volt hadbíró-százados — többmilliót sikkasztottak a »menekültek« részére összegyűjtött pénzből. E hatalmas sikkasztási botrány ma már a brazil bíróság előtt van. A levélíró a továbbiakban beszámol arról is, hogy ez év február 8- án Rio de Janeiroban, a virágok szigetén több mint 230 személyt,közöttük sok gyereket, asszonyt, beteget és öreget véresre, kékre-zöldre vertek, majd erőszakkal elhurcolták őket az őserdő vidékére. A megkínzott emberek közül többeket olyan nyilatkozat aláírására, vagy megírására kényszerítették, mintha sorsukkal elégedettek lennének. A levél írója szerint dr. Alberto Gonzago Fernandhez, az ENSZ délamerikai menekültügyi megbízottja mindenben fedezi a ,,magyar komité” üzelmeit és az elégedetlenkedőket egyik legutóbbi látogatásakor súlyos börtönbüntetéssel fenyegette meg, ha nem nyugszanak bele sorsukba. Egy másik levél szintén azokról a nélkülözésekről és nyomorról beszél, amit már nem lehet leírni és rámutat: San Paoloban még hatszáz magyar van, akik haza akarnak menni. A levél közli kétszáz Rióban élő rútul becsapott, félrevezetett magyar adatait és segítséget kér. — Könnyű volna most előszedni — mondotta Gyáros László — a Szabad Európa és társai különböző hátborzongató rémmeséit a magyarországi állapotokról és szembeállítani azokat, a külföldre szökött magyarok tényleges helyzetével. Ehelyett inkább azon vagyunk, hogy valamilyen formában elérjük az illetékes nemzetközi fórumokon a külföldre került magyarok kiszolgáltatott helyzetének valamelyes javítását, illetve hazahozataluk megoldását. Az illetékes magyar hatóságok már több esetben tárgyalásokat folyattak Lindt úrral, az ENSZ menekültügyi főbiztosával. Meg kell azonban jegyeznem, hogy eddig nem sok látható eredménnyel. Arra a kérdésre, ho°v mi a kormány szóvivőjének álláspontja az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1958. október 23-i nyilatkozatával kapcsolatban, a kormány szóvivője megjegyezte, nem ez az első alkalom, hogy hasonló természetű Növeljük a beruházást — mégis mi az életszínvonal! Több és jobb lesz a bútorollátás a közeljövőben A lakosság közszükségleti iparcikkekkel való ellátását, a választók bővítését részben a külkereskedelem útján valósítjuk meg. Közszükségleti importcikk-ellátottságunk ma már az 1954. évinek hatszorosára emelkedett. Az 1959. évi behozatali program az import további fejlesztését, irányozza elő. Tervbe vettük, hogy nem csupán az itt gyártott számos közszükségleti cikk alapanyagait importáljuk a baráti és tőkés országokból, hanem kész gyártmányokat is vásárolunk közvetlen fogyasztás céljaira. Bútorhiányunk csökkentésére a következő időszakban nagy beruházásokat hajtanik végre. Korszerű megmunkáló gépeket állítunk be, de az eddiginél nagyobb mértékben hozunk majd be kész szobaberendezéseket, vagy egyedi kisbútorokat is. A lakosság műanyagellátottsága jelentősen javulni fog és a keresett háztartási gépekben is nagyobb lesz a választék. Gondoskodni fogunk 1959-ben a személygépjármű-import növeléséről, amennyiben biztosítjuk Moszkvics, Spartak, Wartburg és más kiskocsi-típusok behozatalát. Külkereskedelmünk terveinek megvalósítását célzó külföldi tárgyalásaink jó mederben folynak. Az idén a tőkés országokkal való külkereskedelmi forgalmunk is kedvezően alakult. Kereskedelmi mérlegünk szeptember végével érdemlegesaktívumot mutat, gazdasági integrációs törekvések növekedő feladatok elé állítják exportvállalatainkat. Ezek a nehézségek részben a piaci helyzettel, részben azonban egyes nyugati országok import-korlátozásaival függnek össze. Ezért több nyugati országgal a soron lévő kereskedelmi tárgyalások keretében kell majd megvitatnunk olyan kereskedelempolitikai kérdéseket, amelyek helyes rendezése elősegíti a nyugati országokkal való, kölcsönös érdekeken nyugvó kereskedelmi kapcsolataink fejlesztését is. Az amerikai imperialisták még mindig nem akarják lezárni a „magyar kérdést46 991 Az AP október 23-án Bécsből azt jelentette, hogy ,,A kommunisták szerdán este az amerikai követség épülete előtt Mindszenty-ellenes tüntetést szerveztek.” Ezzel a hírrel kapcsolatban feltett kérdésekre a szóvivő megjegyezte: Alig múlik el olyan hét, hogy egyes amerikai hírügynökségek bécsi keltezéssel ne költenének Magyarországról egy-két kacsát. Rendszerint olyan kacsákról van szó, amelyeknek tojásain Budapesten tartózkodó nyugati urak kotlanak, mielőtt azonban még a kiskacsák kikelnének, gyorsan átszállítják őket Bécsbe. Az AP egy másik híre — nehogy a torzszülött kacsa veleszületett végelsilengülésben gyorsan kimúljon — arról számol be, hogy a budapesti amerikai követség egyik szóvivője kijelentette: „A követség amerikai személyzetét nem zavarták meg szerdán este a követség körüli utcákból jelentett tüntetések.” A nemlétező tüntetések persze vajmi nehezen zavarhatják a követség beosztottjait. Ámde felvetődik a kérdés: miért nem tartotta szükségesnek az Egyesült Államok budapesti követsége, hogy ezt az álhírt kereken megcáfolja? Talán csak nem azért, mert a követség hosszantartó, vendégszeretetét élvező Mindszenty víziói a követség beosztottjaira is átragadtak és tüntető tömegnek nézték a békés járókelőket, vagy a követség előtti téren sétálgató szerelmes párokat...? A Mindszenty ügyben történt amerikai-magyar jegyzékváltásra vonatkozó kérdésre a következő . A nép választl: a nép érdekei érvényesülnek november 16-án Nálunk a nép választ és a nép érdekei érvényeselnek a választásokon. A mi szocialista rendszerünkben a választás a nép ügye! Vajon melyik nyugati burzsoá demokráciában kérdezik meg a néptől már a választások előtt, hogy kiket látna szívesen az államhatalomban, a parlamentben? Egyikben sem, Magyarországon viszont 107 ezer gyűlésen vitatták meg a választók, hogy kiket jelölnek a választási listákra. Ez természetes is. Nálunk népi hatalom van. S ez a népi hatalom nemcsak a szavazás napján nyilvánul meg, hanem mindennap, tehát a választás előkészítésében is. A jelölőgyűlések a népi hatalom beszédes megnyilvánulási formái. A 107 ezer jelölőgyűlés önmagában is szélesebb körű, demokratikusabb megnyilvánulása a nép akaratának, mint egyes nyugati országok egész választási rendszere. A jelölőgyűléseken a nép saját soraiból választott jelölteket: munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, a maga embereit. A jelölőgyűléseken a választóknak körülbelül a fele részt vett. Ezeken a gyűléseken a fővárosban csaknem 15 ezren szólaltak fel. Mindez nemcsak választási rendszerünk demokratizmusának bizonyítéka, hanem a politikai érdeklődést is mutatja, a dolgozók bizalmát a szocialista rendszer, a párt és a kormány politikája iránt. A jelölőgyűlésekről készült jegyzőkönyvek alapján a Hazafias Népfront-bizottságok állították össze a jelölt-listákat, amelyeket végső fokon a választási elnökségek hagytak jóvá. A listákat november 5-én függesztik ki. Arra a kérdésre: hogyan ellenőrzik a választás törvényességét? — kifejtette a szóvivő. Helyi választási elnökségek, választókerületi bizottságok és az Országos Választási Elnökség őrködik a választások törvényessége felett és ellenőrzi az előkészítő munkát. A legmesszebbmenően ügyelnek a szavazás titkosságára. A választási elnökségek, a választókerületi bizottságok, a szavazatszedő bizottságok munkájában 415 ezer választópolgár vesz részt. Ez világosan mutatja, hogy a választások törvényességének felügyelete, a szavazás levezetése Magyarországon a nép ellenőrzése alatt áll. A nyugati propaganda bizonyos változásokat vár Magyarországon a választásokat követően. Mi erről a szóvivő véleménye? — kérdezték ez- után. A november 16-i választásokon a párt és a kormány a nép elé áll, s a népi demokratikus rendszer és az ellenforradalom óta követett politikai vonal megerősítését kéri, hogy tovább haladjon az eddigi úton. Népünk helyesli ezt az utat, s bízunk benne, hogy a választásokon is emellett foglal majd állást. A helyes útról, amellyel a nép egyetért és amelyet jóvá fog hagyni, semmilyen irányban nem kanyarodunk el. Ami a kormányban „várható” változásokat illeti, meg kell mondanom: a megválasztandó országgyűlés szuverén joga, hogy milyen kormányra bízza az ország vezetését, de véleményem szerint nem lesz semmiféle változás az ország politikai vezetésében — mondotta befejezéssül a kormány, szóvivője. (MTI)