Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KOsena MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 76. szám Ara 50 fillér S ♦ ni 1959 április 1, szerda Megnövekedtek a vasút feladatai Megyénk vasutasai igen jelentős munkát végeznek. Borsodban van az ország második legnagyobb rendezőpályaudvara, Budapest után a mi vasutasaink bonyolítják le a legnagyobb szállítási forgalmat. A borsodi vasutasokra vár az a nagy feladat, hogy országunk egyik jelentős nehézipari bázisát ellássák alapanyaggal, s az ott gyártott terméket rendeltetési helyükre továbbítsák. A Központi Bizottság március 6-i határozata még nagyobb feladatok elé állítja a borsodi vasutasokat. A kitűzött cél, amely szerint a népgazdasági tervünk néhány legfontosabb területén mégez évben el kell érni az 1960-ra tervezett színvonalat —, a vasutasoktól is több, jobb munkát követel. Mert hiába akarnak az üzemek, bányák jól dolgozni, többet adni a népgazdaságnak, ha a vasút nem szállítja időben a kokszot, az ércet, nincs elegendő üres vagon, nehézkes a kész termékek továbbítása. A vasutasok megnövekedett feladata: a tervek túlteljesítéséből származó többletszállítási munka zavartalan lebonyolítása. E fontos feladat maradéktalan megoldásához egy sor komoly intézkedésre, munkájuk jobb megszervezésére van szükség. A miskolci igazgatóság területén a vasúti kocsik fordulója jelenleg 2,1 nap. A feladat az, hogy 1,9 napra csökkentsék. Ez nem kis célkitűzés, valamennyi vasutastól jobb, odaadóbb, lelkiismeretesebb munkát követel meg. A vasutasok ezirányú törekvése csak úgy lehet eredményes, ha a szállító felek is segítenek ebben. Mégpedig azzal, hogy jobban megszervezik a kocsik megrakását, illetve kirakását. Pontosabban kell tervezni a szállítási-feladatokat, javítani kell a koelrendeléseiket, valamint erősen csökkenteni kell a munkaszüneti és munkanapok, a hét eleje és a hét vége közötti nagy rakodási ingadozásokat. Meg kell teremteni az egyenletes rakodást, mert ha nem teszik ezt, továbbra is nagy lesz a pótkocsi igénylés, amely a MÁV kocsigazdálkodását teszi bizonytalanná s ezáltal a vasút egész forgalmát veszélyeztetik. Különösen javítani kell ilyen irányú munkáján a Berentei Szénosztályozó Műnek, a Lenin Kohászati Műveknek, az Ózdi Kohászati Üzemeknek, a Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnek, mert ezek a vállalatok igényelnek legtöbb pótkocsit. Ezek a szervek gondoljanak arra, hogy amikor egyenletesebbé teszik a rakodást, megszüntetik a kocsik pótigénylését, nemcsak a vasút munkáján segítenek, hanem a saját magukén is jelentős pénzmegtakarítást tudnak elérni. Az egyenletes rakodás, a kocsik helyes igénylése mellett igen nagy feladat: a kocsik jobb kihasználása. Ezen a területen a miskolci igazgatósághoz tartozó vasutasok már értek el szép eredményeket. A korábbi 16, 16,5 tonnás kocsikihasználással szemben ma már 18,2 tonna a kocsikihasználásuk. A kocsikihasználás fontosságára hadd említsünk egy példát: a miskolci vasútigazgatóság területén a kocsik kihasználásának egy tonnával való megemelése egy hónap alatt mintegy 2 060—2 300 kocsinak a megtakarítását jelenti. Vagyis azt, hogy a vasúti szállítás gazdaságosabbá tétele mellett ennyivel több kocsit tud a MÁV a forgalom rendelkezésére bocsátani. A megnövekedett feladatok mellett továbbra is igen komoly figyelmet kell fordítani a szénmegtakarításra. A Központi Bizottság határozata mellett erre igen nyomatékosan felhívta a figyelmet a SZOT határozata is. Megyénk vasutasai előtt ez nem újkeletű. Már hosszú évek óta folytatnak harcot a szénmegtakarítás érdekében s tegyük hozzá, nem eredm '"-'rtrtenül. A miskolci csomópont dolgozói például ez év első negyedévében 7 311 tonna szenet takarítottak meg. A további eredményes szénmegtakarítás érdekében helyes versenyt kezdeményezni, felhasználni mindazokat a módszereket, amelyek már régebben beváltak. A március 6-i határozatból adódó feladatok között szerepel még a személy- és tehervonatok menetrendszerinti közlekedésének további javítása. Különösen a tehervonatok menetrendszerinti közlekedésénél lehet és kell eredményt felmutatni. Növelni kell a rakott kocsik futási idejét s ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az üres kocsik futását. Nagyobb gondot kell fordítani a kocsik állapotára, óvatosabban kell végezni a ki- és berakodást, a tolatást. Gondoljanak a kocsirongálók arra, hogy egy vagon ugyancsak sok pénzbe kerül, nem beszélve arról, hogy míg javítják, ki is esik a forgalomból. A Központi Bizottság március 6-i, valamint a SZOT határozata komoly erőpróbát jelent a miskolci igazgatóság valamennyi vasutasának. A miskolci vasúti csomópontnak ez évben mintegy 80 millió tonna árut kell számítani, egymillió tonnával többet, mint tavaly. E megnövekedett feladatok végrehajtásához azonban megvan az erő vasutasainkban. A feladatokat ismerve, most már csak össze kell fogni s a pártszervezet, szakszervezet, KISZ segítségnyújtása mellett, s egy célért küzdve, cselekedni kell. S most, amikor e nagy munkához hozzákezdenek a miskolci igazgatóság vasutasai, gondoljanak arra, hogy az ő eredményes munkájuktól nagyban függ az egész borsodi iparvidék munkája, a március 6-i határozat célkitűzéseinek megvalósítása. Befejeződött Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa London (TASZSZ) Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának szombati ülésén Palme Dutt, a párt végrehajtó bizottságának elnökhelyettese „Az afrikai népek harca a szabadságért” címmel rendkívüli határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé. A határozati javaslat többek között hangsúlyozza, hogy az afrikai népek szabadságmozgalma elválaszthatatlan az angol munkásosztálynak az angol kapitalizmus ellen vívott harcától. A javaslat szolidaritását fejezi ki a nyaszaföldi nép hősi harca iránt és határozottan elítéli a középafrikai angol hatóságok megtorló intézkedéseit. Követeli, vessenek véget Közép-Afrikában a rendkívüli állapotnak; vonják ki az angol csapatokat; bocsássanak szabadon minden bebörtönzött afrikait; hatálytalanítsák a délrhodéziai fasiszta törvényeket; adjanak szavazati jogot minden afrikainak; tegyék lehetővé, hogy Nyaszaföld kiléphessen a középafrikai szövetségből; ismerjék el az afrikai népek jogát a függetlenségre. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. A kongresszus szombat délutáni ülésén A. M. Rumjanicev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust. Méltatta Nagy-Britannia Kommunista Pártjának a revizionisták ellen vívott harcát. A vasárnap délelőtti ülésen folytatták a politikai beszámoló vitáját. Több küldött élesen bírálta az angol kormány gazdasági és népművelési politikáját. Elmondották, hogy Angliában több mint félmillióan vannak munka nélkül, a középiskolák és főiskolák most végző hallgatói nem tudnak elhelyezkedni. A kongresszus egyhangúlag elfogadott határozata elítéli a rádió- és televízió társaságoknak a kommunista párttal szemben folytatott megkülönböztető politikáját. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa hétfőn befejezte munkáját. (MTI) Nagy idők Az újjászülető miskolci színház Ósdi életképek labirintusában A Magyar Népköztársaság kományának nyilatkozata az Északatlanti Szövetség Tanácsának ülésszakával kapcsolatban A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya március 29-én nyilatkozatot tett abból az alkalomból, hogy az Északatlanti Szövetség Tanácsának rendes ülésszakát április 2-ára összehívták Washingtonban. A Magyar Népköztársaság kormánya tanulmányozta a Szovjetunió kormánya által a szóbanforgó nyilatkozatban tett javaslatokat s álláspontját a következőkben Összegezi: A Magyar Népköztársaság kormánya melegen üdvözli a szovjet kormány március 29-i nyilatkozatát, és úgy véli, hogy az abban foglalt javaslatok teljes egészükben alkalmasak a világ népei, köztük a magyar nép érdekeinek megfelelően a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közti bizalom légkörének megteremtésére és megerősítésére. A szovjet kormány őszinte békeakaratát bizonyítja az Északatlanti Szövetség tagállamainak kormányaihoz intézett, az elmúlt években már lobbizóan megtett javaslatának megismétlése a varsói szerződés tagállamai és a NATO országok közt kötendő megnemtámadási szerződés megkötéséről, valamint, hogy a két szerződés szövegébe iktassanak pontot: az agresszortól meg kell vonni minden nemzetközi támogatást. A magyar nép, amely egy emberöltő alatt két ízben vérzett idegen érdekekért, átélte a horthysta ellenforradalmi rendszer minden nyomorúságát, alig másfél évtizede vált valóban szabaddá, alig több mint két éve hárította el a létérdekeire törő ellenforradalmi kísérletet, békében és biztonságban kívánélni. Megmásíthatatlan akarata, hogy a nép igazi otthonává lett hazájában felépíti a szocialista társadalmat, s hogy független államát megvédi. A szocializmust építő társadalomban — a nép tudatos ellenségeinek szánalmas csoportjától eltekintve — nincs egyetlen ember sem, aki érdekelt volna egy új világháború kirobbantásában. A Magyar Népköztársaság kormánya a nép érdekeitől és akaratától vezéreltetve, éppen, ezért teljes súlyával támogatja a Szovjetunió kormányának a nemzetközi biztonság megnövelésére, a tartós béke megteremtésére tett fenti kezdeményezését és a varsói szerződés tagállamaként kész a NATO-országokkal kötendő megnemtámadási szerződés aláírására. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért azzal is, hogy e szerződések szövegébe iktassanak megfelelő rendelkezést: az agresszoroktól meg kell tagadni minden nemzetközi támogatást. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint a varsói szerződés és az északatlanti szerződés államai közti megnemtámadási szerződés megkötése egyúttal kedvező talajt teremtene a világbéke szempontjából legfontosabb, megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezésére békés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei mindenekelőtt azt követelik, hogy a német kérdés rendeződjék a kontinens biztonságának, a történetei tapasztalatoknak messzemenő figyelembevételével, az Európa népeinek békéjét olyannyiszor feldúló német militarizmus végleges megfékezésével. A Magyar Népköztársaság országgyűlése február 15-i határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehívandó konferencián; a kormány, tagjai és képviselői már ismételten síkraszállhtóak a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képviselőivel kötendő békeszerződés mellett. 14 év teltt el a hitlerista Németország szétzúzása óta. Itt a legfőbb idő a háború, maradványainak végső felszámolására. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió kormányának a német kérdés rendezésére előterjesztett javaslatai reális alapot nyújtanak majnd a békeszerződés megkötésére, mind Nyugat- Berlin státuszának rendezésére. E javaslatokelfogadása nem ellentétes egyetlen tén,,egyetlen békeszerető kormány érdekeivel sem. Ugyancsak Európa, a világ népeinek érdekelt, a nemzetközi biztonság javát szolgálná a szovjet kormány és más szocialista kormányok által már korábban is előterjesztett javaslatok elfogadása, az atom- és hidrogénfegyverek törvényterennté nyilvánítása és az államok fegyverzetéből való kitiltása, az e fegyverekkel végzett kísértetek örök időkre szóló eltiltása, a középeurópai atom- és hidrogén- és rakétafegyvereiktől mantes övezet megteremtésére tett lengyel kományjavaslat elfogadása, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentése, az európai államok területén állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a varsói szerződés többi tagállamai nemcsak javaslatokat tettek e tárgyban, de egyoldalúan tettekkel is alátámasztották békés szándékukat. A Szovjetunió többízben csökkentette fegyveres erőinek létszámát ésa varsói szerződés értelmében egyes országok területén tartózkodó csapatainak jelentékeny részét kivonta. A varsói szerződés többi tagállamai — köztük Magyarország — ugyancsak többízben csökkentették saját fegyveres erőinek létszámát. A Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette az atom- és hidrogénfegyvereikkel végzett kísérleteket és csak azután kényszerült újabb kísérletek végzésére, hogy a nyugati hatalmak tovább folytatták kísérleteiket. A sor most a NATO-országok kormányain van. A szovjet kormány békeszerető javaslatainak elfogadásával, vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizonyíthatják, hogy a maguk részéről valóban készek a hidegháború felszámolására és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormá-nya üdvözli a Szovjetunió kormányának állhatatos kiállását, a nemzetközi kérdések rendezését valóban előre mozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, valamint azt a mély felelősségérzetről tanúságot tevő hajlékonyságát, hogy hajlandó résztvenni a NATO-hatalmak által május 11-re javasolt külügyminiszteri értekezleten, a német békeszerződés és a nyugatberlini helyzet megtárgyalása céljából. A magyar nép békeakaratát felnetve, a Magyar Népköztársaság kormánya teljes erejével küzd a megoldásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért, s éppen ezért úgy véli, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya által tett javaslatok, illetve a NATO-hatalmak által esetleg teendő, hasonló eredménnyel kecsegtető előterjesztések elfogadása, a születendő megegyezés kedvező hatást gyakorolnának az egész nemzetközi helyzetre és megteremtenék Európában az általános béke és biztonság korszakáénak előfeltételeit. (MTI) -----------poo---------- A KGST építésgazdasági tagozatának ülése Bukarestben rendezték meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában működő építésgazdasági és tudományos műszaki együttműködési állandó bizottság építésgazdasági tagozatának második tanácskozását. ♦ MTI Handel- és Haydn-est a miskolci filharmonikusokkal RÜGYEK ÉS SZERELMEK mellett lassan hagyománnyá lesz Miskolcon a tavaszi Zenei Napok hangversenysorozata is. Ez esztendőben nagy évfordulók megünneplésével esik egybe, természetes, hogy a megnyitó zenekari hangverseny e nagy mesterekre való emlékezés jegyében folyt. Händelnek, a barokk zene mesterének halála 200., Haydnnak, a bécsi klasszikus iskola nagy alkotójának 150. évfordulóját ünnepli az egész művelt világ. A miskolci filharmonikus zenekar Händel, g-mall concerto grossójának, F-dúr orgonaversenyének és Haydn Üstdob-szimfóniájáénak előadásával adózott. A hangversenyt Lukács Ervin vezényelte, közreműködött Virág Endre orgonaművész. A miskolci Zenei Napokat hirdető műsorfüzetben ilyen sorok állnak: „Reméljük, ez évi zenei napokon a Händel és Haydn művek megszólaltatásával nagyságukhoz méltó emléket állíthatunknekik." Ez nagyrészt sikerült is, meg nem is. De talán sorrendben. A vezénylő Lukács Ervin kiváló karmesteri képességei nem ismeretlenek Miskolcon. Örömmel gondolunk vissza arra az időre, amikor Lukács Ervin dirigálta a miskolci filharmonikus zenekart. Most sem változott meg róla való jó véleményünk. Hiszen a hangverseny egész folyamán nagyon gondos, stílusos, választékos zenei ■ízlést mutató, kitűnő muzsikát produkált. SZÉP VOLT A G-MOLL concerto grosso. Kézben tartott, ízlésesen megformált, bár a szólókat nem tartottuk elég szárnyasdnak és helyenként elég nyugodtnak. Különösen áll ez az első hegedűre. A következő »emlékező« műsorszámot — úgy találjuk — nagyon csak az emlékezésért szólaltattuk meg. Noha a közönség nagyon meleg elismeréssel fogadta, mi nem mindenben osztjuk ezt a véleményt. A közreműködő Virág Endre kitűnő orgonaművész. Hallottuk már sokszor. Ez az előadás azonban nem mutatta ismert erényeit. Lehet, hogy az orgonát kifogásolhatjuk. (Viszont máskor is ezen a hangszeren játszott.) Ez az előadás színtelen volt. Regisztrálása nem használta ki még a hangszer meglévő adottságait sem. A játék helyenkint (különösen) a 3. tételben ragadt. A zenekar pontos volt, jól alkalmazkodó. Virág Endre művészetéből sokkal több telik ki és ezt várjuk is tőle. Az Üstdob-szimfóniát fölényesen nagy biztonsággal, kívülről dirigálta Lukács Ervin. A zenekar hangzása■ szép volt, friss élvezettel játszották, magás szívesen hallgatták. A haydni tréfa, mely szerint az esetleg elalvó közönséget fel kell ébreszteni, nem sikerülhetett volna, mert mindenki figyelt és előre élvezte, minket nemapnak rajta. Haydn szimfóniájának előadása csak jó előadás esetén tűnik könnyűnek, van ott buktató bőven. Örülünk annak, hogy zenekarunk ezeket könnyedén győzte. Mindkét nagynevű szerző ismeri még a zenében talán kevéssé tájékozottak között is (akik viszont nem jönnek el). Nem találjuk szerencsésnek az egyes műsorszámok előtt tartott ismertetést. Némi hasonlattal olyan, mintha az Opemházban előadás előtt ismertetnék a sorra kerülő operát. Megvan annak is a jó alkalma és ideje. LUKÁCS ERVIN SZEREPLÉSE a zenekar mi szép estét adott. Ki lesz a Filharmónia következő hangversenyének karmestere? Hovatovább már csak vendégkarmesterek fogják vezényelni, ami — bár vitathatatlanul sok jó oldala van — állandó karmester, vagy másutt erősen elfoglalt karmester hiányában, előbb utóbb azonban a művészi fejlődést gátolni fogja. V. ZALÁN IRÉN