Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

Világ proletárjai­ egyesüljetek ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KOsena MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 76. szám Ara 50 fillér S ♦ n­i 1959 április 1, szerda Megnövekedtek a vasút feladatai Megyénk vasutasai igen jelentős munkát végeznek. Borsodban van az ország második legnagyobb ren­dezőpályaudvara, Budapest után a mi vasutasaink bonyolítják le a legnagyobb szállítási forgalmat. A borsodi vasutasokra vár az a nagy feladat, hogy országunk egyik je­lentős nehézipari bázisát ellássák alapanyaggal, s az ott gyártott ter­méket rendeltetési helyükre továb­bítsák. A Központi Bizottság március 6-i határozata még nagyobb fel­adatok elé állítja a borsodi vas­utasokat. A kitűzött cél,­­ amely szerint a népgazdasági tervünk néhány legfontosabb területén még­­ez évben el kell érni az 1960-ra tervezett színvonalat —, a vasuta­soktól is több, jobb munkát köve­tel. Mert hiába akarnak az üze­mek, bányák jól dolgozni, többet adni a népgazdaságnak, ha a vasút nem szállítja időben a kokszot, az ércet, nincs elegendő üres vagon, nehézkes a kész termékek továbbí­tása. A vasutasok megnövekedett fel­adata: a tervek túlteljesítéséből származó többletszállítási munka zavartalan lebonyolítása. E fontos feladat maradéktalan megoldásá­hoz egy sor komoly intézkedésre, munkájuk jobb megszervezésére van szükség. A miskolci igazgatóság területén a vasúti kocsik fordulója jelenleg 2,1 nap. A feladat az, hogy 1,9 nap­ra csökkentsék. Ez nem kis célki­tűzés, valamennyi vasutastól jobb, odaadóbb, lelkiismeretesebb mun­kát követel meg. A vasutasok ez­­irányú törekvése csak­­ úgy lehet eredményes, ha a szállító felek is segítenek ebben. Még­pedig azzal, hogy jobban megszervezik a ko­csik megrakását, illetve kirakását. Pontosabban kell tervezni a szállí­tási-­feladatokat, javítani kell a ko­­elrendeléseiket, valamint erősen csökkenteni­ kell a munkaszüneti és munkanapok, a hét eleje és a hét vége közötti nagy rakodási ingado­zásokat. Meg kell teremteni az egyenletes rakodást, mert ha nem teszik ezt, továbbra is nagy lesz a pót­kocsi igényl­és, amely a MÁV kocsigazdálkodását teszi bizonyta­lanná s ezáltal a vasút egész for­galmát veszélyeztetik. Különösen javítani kell ilyen irányú munká­ján a Berentei Szénosztályozó Mű­nek, a Lenin Kohászati Műveknek, az Ózdi Kohászati Üzemeknek, a Borsodi és az Ózdvidéki Szénbá­nyászati Trösztnek, mert ezek a vállalatok igényelnek legtöbb pót­kocsit. Ezek a szervek gondoljanak arra, hogy amikor egyenletesebbé teszik a rakodást, megszüntetik a kocsik pótigénylését, nemcsak a vasút munkáján segítenek, hanem a saját magukén is­ jelentős pénz­megtakarítást tudnak elérni. Az egyenletes rakodás, a kocsik helyes igénylése mellett igen nagy feladat: a kocsik jobb kihasználá­sa. Ezen a területen a miskolci igazgatósághoz tartozó vasutasok már értek el szép eredményeket. A korábbi 16, 16,5 tonnás kocsiki­használással szemben ma már 18,2 tonna a kocsikihasználásuk. A ko­csikihasználás fontosságára hadd említsünk egy példát: a miskolci vasútigazgatóság területén a ko­csik kihasználásának egy tonnával való megemelése egy hónap alatt mintegy 2 060—2 300 kocsinak a megtakarítását jelenti. Vagyis azt, hogy a vasúti szállítás gazdaságo­sabbá tétele mellett ennyivel több kocsit tud a MÁV a forgalom ren­delkezésére bocsátani. A meg­növekedett feladatok mel­lett továbbra is igen komoly figyel­met kell fordítani a szénmegtaka­­rításra. A Központi Bizottság ha­tározata mellett erre igen nyomat­­ékosan felhívta a figyelmet a SZOT határozata is. Megyénk vas­utasai előtt ez nem újkeletű. Már hosszú évek óta folytatnak harcot a szénmegtakarítás érdekében s tegyük hozzá, nem eredm '"-'rtrte­­nül. A miskolci csomópont dolgozói például ez év első negyedévében 7 311 tonna szenet takarítottak meg. A további eredményes szén­megtakarítás érdekében helyes versenyt kezdeményezni, felhasz­nálni mindazokat a módszereket, amelyek már régebben beváltak. A március 6-i határozatból adó­dó feladatok között szerepel még a személy- és tehervonatok menet­rendszerinti közl­ekedésének továb­bi javítása. Különösen a tehervo­natok menetrendszerinti közleke­désénél lehet és kell eredményt felmutatni. Növelni kell a rakott kocsik futási idejét s ezzel párhu­zamosan csökkenteni­ kell az­ üres kocsik futását. Nagyobb gondot kell fordítani a kocsik állapotára, óvatosabban kell végezni a ki- és berakodást, a tolatást. Gondoljanak a­­ kocsirongálók arra, hogy egy va­gon ugyancsak sok pénzbe kerül, nem beszélve arról, hogy míg ja­­­vítják, ki is esik a forgalomból. A Központi Bizottság március 6-i, valamint a SZOT határozata komoly erőpróbát jelent a miskol­ci igazgatóság valamennyi vasuta­sának. A miskolci vasúti csomó­pontnak ez évben mintegy 80 mil­lió tonna árut kell számítani, egy­millió tonnával többet, mint ta­valy. E megnövekedett feladatok végrehajtásához azonban meg­van az erő vasutasainkban. A feladato­kat ismerve, most már csak össze kell fogni s a pártszervezet, szak­szervezet, KISZ segítségnyújtása mellett, s egy célért küzdve, csele­kedni kell. S most, amikor e nagy munkához hozzákezdenek a mis­kolci igazgatóság vasutasai, gon­doljanak arra, hogy­ az ő eredmé­nyes munkájuktól nagyban függ az egész borsodi iparvidék munkája, a március 6-i határozat célkitűzé­seinek megvalósítása. Befejeződött N­agy-Britannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa London (TASZSZ) Nagy-Britannia Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának szombati ülésén Palme Dutt, a párt végrehajtó bizottságának elnökhelyettese „Az afrikai népek harca a szabadságért” címmel rendkívüli határozati javas­latot terjesztett a kongresszus elé. A határozati javaslat többek között hangsúlyozza, hogy az afrikai népek szabadságmozgalma elválaszthatat­lan az angol munkásosztálynak az angol kapitalizmus ellen vívott har­cától. A javaslat szolidaritását fe­jezi ki a nyaszaföldi nép hősi harca iránt és határozottan elítéli a közép­­afrikai angol hatóságok megtorló in­tézkedéseit. Követeli, vessenek véget Közép-Afrikában a rendkívüli álla­potnak; vonják ki az angol csapato­kat; bocsássanak szabadon minden bebörtönzött afrikait; hatálytalanít­sák a délrhodéziai fasiszta törvénye­ket; adjanak szavazati jogot minden afrikainak; tegyék lehetővé, hogy Nyaszaföld­­ kiléphessen a közép­­afrikai szövetségből; ismerjék el az afrikai népek jogát a függetlenségre. A határozati javaslatot egyhangú­lag elfogadták. A kongresszus szombat délutáni ülésén A. M. Rumjanicev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja üdvözölte a kon­gresszust. Méltatta Nagy-Britannia Kommunista Pártjának a revizionis­­ták ellen vívott harcát. A vasárnap délelőtti ülésen foly­tatták a politikai beszámoló vitáját. Több küldött élesen bírálta az angol kormány gazdasági és népművelési politikáját. Elmondották, hogy Ang­liában több mint félmillióan vannak munka nélkül, a középiskolák és főis­kolák most végző hallgatói nem tud­nak elhelyezkedni. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadott határozata elítéli a rádió- és televízió társaságoknak a kommu­nista párttal szemben folytatott meg­különböztető politikáját. Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa hétfőn befejezte mun­káját. (MTI) Nagy idők Az újjászülető miskolci színház Ósdi életképek labirintusában A Magyar Népköztársaság kományának nyilatkozata az Északatlanti Szövetség Tanácsának ülésszakával kapcsolatban A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya már­cius 29-én nyilatkozatot tett abból az alkalomból, hogy az Északatlanti Szövetség Tanácsának rendes ülés­szakát április 2-ára összehívták Washingtonban. A Magyar Népköz­­társaság kormánya tanulmányozta a Szovjetunió kormánya által a szó­­banforgó nyilatkozatban tett javas­latokat s álláspontját a következők­ben Összegezi: A Magyar Népköztársaság kormá­nya melegen üdvözli a szovjet kor­mány március 29-i nyilatkozatát, és úgy véli, hogy az abban foglalt ja­­vaslatok teljes egészükben alkalma­sak a világ népei, köztük a magyar nép érdekeinek megfelelően a nem­zetközi feszültség enyhítésére, az ál­lamok közti bizalom­ légkörének megteremtésére és megerősítésére. A szovjet kormány őszinte békeaka­ratát bizonyítja az Északatlanti Szövetség tagállamainak kormányai­hoz intézett, az elmúlt években már lobbizóan megtett javaslatának meg­ismétlése a varsói szerződés tagálla­mai és a NATO országok közt kö­tendő megnemtámadási szerződés megkötéséről, valamint, hogy a két szerződés szövegébe iktassanak pon­tot: az agresszortól meg kell vonni minden nemzetközi támogatást. A magyar nép, amely egy ember­öltő alatt két ízben vérzett idegen ér­dekekért, átélte a horthysta ellen­forr­adalmi rendszer minden nyo­morúságát, alig másfél évtizede vált valóban szabaddá, alig több mint két éve hárította el a létérdekeire törő ellenforradalmi kísérletet, bé­kében és biztonságban kíván­­élni. Megmásíthatatlan akarata, hogy a nép igazi otthonává lett hazájában felépíti a szocialista társadalmat, s hogy független államát megvédi. A szocializmust építő társa­dalomban — a nép tudatos ellenségeinek szá­nalmas csoportjától eltekintve — nincs egyetlen ember sem, aki érde­kelt volna egy új világháború ki­rob­bantásában. A Magyar Népköztársa­­ság kormánya a nép érdekeitől és akaratától vezéreltetve, éppen, ezért teljes súlyával támogatja a Szovjet­unió kormányának a nemzetközi biztonság megnövelésére, a tartós béke megteremtésére tett fenti kezde­ményezését és a varsói szerződés tagállamaként kész a NATO-orszá­­gokkal kötendő­­ megnemtámadási szerződés aláírására. A Magyar Nép­­köztársaság kormánya egyetért azzal is, hogy e szerződések szövegébe ik­tassanak megfelelő rendelkezést: az agresszoroktól meg kell tagadni minden nemzetközi támogatást. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának véleménye szerint a varsói szerződés és az északatlanti szerző­dés államai közti megnemtámadási szerződés megkötése egyúttal ked­vező talajt teremtene a világbéke szempontjából legfontosabb, meg­oldásra megérett nemzetközi kérdé­sek rendezésére békés tárgyalások útján. A magyar nép érdekei mindenek­­előtt azt k­övetelik, hogy a német­ kérdés rendeződjék a kontinens biz­tonságának, a történetei tapasztala­toknak messzemenő figyelembevéte­lével, az Európa népeinek békéjét olyannyiszor feldúló német milita­­rizmus végleges megfékezésével. A Magyar Népköztársaság országgyű­lése február 1­5-i határozatában fel­hatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt a német kérdés rendezésére összehívandó konferencián; a kor­mány, tagjai és képviselői már ismé­telten sí­kraszállh­tóa­k a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képviselőivel kö­tendő békeszerződés mellett. 14 év teltt el a hitlerista Németor­szág szétzúzása óta. Itt a legfőbb idő a háború, maradványainak végső felszámolására. A Magyar Népköz­­társaság kormányának szilárd meg­győződése, hogy a Szovjetunió kor­mányának a német kérdés rendezé­sére előterjesztett javaslatai reális alapot nyújtanak majnd a békeszer­ződés megkötésére, mind Nyugat- Berlin státuszának rendezésére. E javaslatok­­elfogadása nem ellentétes egyetlen tén,,­­egyetlen békeszerető kormány érdekeivel sem. Ugyancsak­­ Európa, a világ­ népei­nek érdekelt, a nemzetközi biztonság javát szolgálná a szovjet kormány és más szocialista kormányok által már korábban is előterjesztett ja­vaslatok elfogadása, az atom- és hid­­rogénfegyverek törvényterennté nyil­vánítása és az államok fegyverzeté­ből való kitiltása, az e fegyverekkel végzett kísértetek örök időkre szóló eltiltása, a középeurópai atom- és hidrogén- és rakéta­fegyvereiktől mantes övezet megteremtésére tett lengyel kományjavaslat elfogadása, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényeges csökkentése, az európai ál­lamok területén állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a varsói szerződés többi tagállamai nemcsak javaslato­kat tettek e tárgyban, de egyolda­lúan tettekkel is alátámasztották bé­kés szándékukat. A Szovjetunió többízben csökkentette fegyveres erőinek létszámát és­­a varsói szerző­­dé­s értelmében egyes országok terü­letén tartózkodó csapatainak jelenté­keny részét­­ kivonta.­ A varsói szer­ződés többi tagállamai — köztük Magyarország — ugyancsak több­ízben csökkentették saját fegyveres erőinek létszámát. A Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette az atom- és hidrogénfegyvereik­kel végzett kí­sérleteket és csak azután kényszerült újabb kísérletek végzésére, hogy a nyugati hatalmak tovább folytatták kísérleteiket. A sor most a NATO-országok kor­mányain van. A szovjet kormány bé­keszerető javaslatainak elfogadásá­val, vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizo­nyíthatják, hogy a maguk részéről valóban készek a hidegháború fel­számolására és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormá-­­nya üdvözli a Szovjetunió kormányá­nak állhatatos kiállását, a nemzetkö­zi kérdések rendezését valóban előre mozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, valamint azt a mély felelősségérzetről tanúságot tevő haj­lékonyságát, hogy hajlandó részt­­venni a NATO-hatalmak által május 11-re javasolt külügyminiszteri ér­tekezleten, a német­ b­ékeszerződés és a nyugatberlini helyzet megtárgya­lása céljából. A magyar nép­ békeakaratát felnet­­ve, a Magyar Népköztársaság kor­mánya teljes erejével küzd a megol­dásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért, s éppen ezért úgy véli, hogy a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya által tett javaslatok, illetve a NATO-ha­­talmak által esetleg teendő, hasonló eredménnyel kecsegtető előterjeszté­sek elfogadása, a születendő meg­egyezés kedvező hatást gyakorolná­nak az egész nemzetközi helyzetre és megteremtenék Európában az ál­talános béke és biztonság korszakáé­nak előfeltételeit. (MTI) -----------poo----------­ A KGST építésgazdasági tagozatának ülése Bukarestben rendezték meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban működő építésgazdasági és tudo­mányos műszaki együttműködési ál­landó bizottság építésgazdasági ta­gozatának második tanácskozását. ♦ MTI Handel- és Haydn-est a miskolci filharmonikusokkal RÜGYEK ÉS SZERELMEK mel­lett lassan hagyománnyá lesz Mis­kolcon a tavaszi Zenei Napok hang­versenysorozata is. Ez esztendőben nagy évfordulók megünneplésével esik egybe, természetes, hogy a meg­nyitó zenekari hangverseny e nagy mesterekre való emlékezés jegyében folyt. Händelnek, a barokk zene mes­terének halála 200., Haydnnak, a bé­csi klasszikus iskola nagy alkotójá­nak 150. évfordulóját ünnepli az egész művelt világ. A miskolci filharmonikus zene­kar Händel, g-mall concerto grossó­­jának, F-dúr orgonaversenyének és Haydn Üstdob-szimfóniájáénak elő­adásával adózott. A hangversenyt Lukács Ervin vezényelte, közremű­ködött Virág Endre orgonaművész. A miskolci Zenei Napokat hirdető műsorfüzetben ilyen sorok állnak: „Reméljük, ez évi zenei napokon a Händel és Haydn művek megszólal­tatásával nagyságukhoz méltó emlé­ket állíthatunk­­nekik."­ Ez nagyrészt sikerült is, meg nem is. De talán sorrendben. A vezénylő Lukács Ervin kiváló karmesteri ké­pességei nem ismeretlenek Miskol­con. Örömmel gondolunk vissza ar­ra­ az időre, amikor Lukács Ervin dirigálta a miskolci filharmonikus zenekart­. Most sem változott meg róla való jó véleményünk. Hiszen a hangverseny egész folyamán nagyon gondos, stílusos, választékos zenei ■ízlést mutató, kitűnő muzsikát pro­dukált. SZÉP VOLT A G-MOLL concerto grosso. Kézben tartott, ízlésesen megformált, bár a szólókat nem tartottuk elég szárnyasdnak és he­lyenként elég nyugodtnak. Különö­sen áll ez az első hegedűre. A következő »emlékező« műsor­számot — úgy találjuk — nagyon csak az emlékezésért szólaltattuk meg. Noha a­ közönség nagyon me­leg elismeréssel fogadta, mi nem mindenben osztjuk ezt a véleményt. A közreműködő Virág Endre ki­tűnő orgonaművész. Hallottuk már sokszor. Ez az előadás azonban nem mutatta ismert erényeit. Lehet, hogy az orgonát kifogásolhatjuk. (Vi­szont máskor is ezen a hangszeren játszott.) Ez az előadás színtelen volt. Regisztrálása nem használta ki még a hangszer meglévő adottságait sem. A játék helyenkint (különösen) a 3. tételben ragadt. A zenekar pon­tos volt, jól alkalmazkodó. Virág Endre művészetéből sokkal több te­lik ki és ezt várjuk is tőle. Az Üst­­dob-szimfóniát fölényesen nagy biz­tonsággal, kívülről dirigálta Lukács Ervin. A zenekar hangzása■ szép volt, friss­ élvezettel játszották, mag­ás szívesen hallgatták. A hayd­ni tréfa, mely szerint az esetleg elalvó kö­zönséget fel kell ébreszteni, nem si­kerülhetett volna, mert mindenki fi­gyelt és előre élvezte, minket nem­­­apnak rajta. Haydn szimfóniájának előadása csak jó előadás esetén tűnik könnyűnek, van ott buktató bőven. Örülünk annak, hogy zenekarunk ezeket könnyedén győzte. Mindkét nagynevű szerző ismeri még a zenében talán kevéssé tájé­kozottak között is (akik viszont nem jönnek el). Nem találjuk szerencsés­nek az egyes műsorszámok előtt tartott ismertetést. Némi hasonlat­tal olyan, mintha az Opemházban előadás előtt ismertetnék a sorra kerülő operát. Megvan annak is a­ jó alkalma és ideje. LUKÁCS ERVIN SZEREPLÉSE a zenekar mi szép estét adott. Ki lesz a Filharmónia következő hangverse­nyének karmestere? Hovatovább már csak vendégkarmesterek fogják vezényelni, ami — bár vitat­hatatla­nul sok jó oldala van — állandó kar­mester, vagy másutt erősen elfoglalt karmester hiányában, előbb utóbb azonban a művészi fejlődést gátol­ni fogja. V. ZALÁN IRÉN

Next