Északmagyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-02 / 152. szám

¥osíTof\ Mill, évfolyam, 15%- »asám ‘ m­y f­S­K­Q' ¥ • r Vill,proletári­aí, eggyesülí © teki A MAGYAR SZOCIALIST­A munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja­ira: 70 fillér 1962. július 1. vasárnap bocsátottak fel a Szovjetunióban V Újabb mesterséges holdat Aratás elő € T­ermelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságain­k _ sze­melő gondoskodással művelt, hatalmas földtábláin szűkülnek a tömött búza- és árpakalá­­szok. Késett a tavasz, késett a nyár, azonban az utóbbi he­tek esőit követő meleg nap­sütés meggyorsította, siettette a kalászosok, az élet növeke­dését, fejlődését. S körülbelül egy hét múlva megyénk terü­letén is megkezdődik a leg­nagyobb, a legszebb nyári munka, az aratás. Mintegy noégyszáz aratógép, több mint­­ háromszáz kombájn, s tízezer kézi kasza „indul több a határba, hogy mielőbb biztos­­ helyre kerüljön az ország ke­­­­n­yere. Az aratás soha nem tart, s ez évben különösen nem tűr kés­lekedést Kétszázezer holdnyi kalászos vár betakarításra, se­, bem .csekély dolog. Az idei nyáron megyénkben nem csu­pán a learatandó terület na­gyobb párezer holddal, mint a közelmúlt esztendőkben, ha­nem a betakarításra legalkal­masabb optimális időszak is •rövidebb jó másfél héttel. Ha­vi kései érés miatt nem végez­nénk az aratással az általában szokásos időpontig, elmarad­nánk a késedelmet nem tűrő t „alaj munkálatokkal: a nyári íné­gszántással, vetőszántással. ez a jövő évi termést te­kintve okozna jóvátehetetlen károkat. Mindezek arra figyelmeztet­tek, hogy a gyors, kapkodást ,tervezetlenséget, nem tűrő banka alapos felkészülést, kö­­rültekintő gondoskodást igé­­nyel. Ha időben akarunk vé­­tezni az aratással, a csépléssel tarlóhántással, a nyári mély­en­tással, s a takarmányszük­­­­séglet szempontjából ez ösztén­­­ében annyira fontos tarlóve­­ése­­kel, akkor ez azt jelenti gyetlen órát sem állhatnak tervezési hibák miatt a kom­­bájnok, az arató- és cséplőgé­­lek. Annál inkább, mert nem­ tudr­i, milyen időjárás kíséri i­s m­unkát, hány napot „lop” el a br>­velkezésre álló néhány hét­el az eső. Az eddigi tapasztalatok, a megyeszerte tett intézkedések­­ bizonyítják, hogy a felké­szülés jó. A gépállomások és a­­­rmelőszövetkezetek géppark­ji készen várja a munkát, s a­­­ több termelőszövetkezetben Már ki-ki pontosan tudja fel- T’atófc. Kijelölték az arató­­epekhez, a kombájnokhoz, a ' /alma letakarításához szüksé­­ss munkaerőt, összeállították a­­ cséplő-munkacsapatokat, s a írási szervek, Gépállomások sgítségével kijelölték, több í, helyen már elő is készítették kombájnszerűt, a betakarí­­ott mag tisztításához, szárítá­­s. Azonban arra is van oda — a szerencsi járás, de a kis járások termelőszövetke­­z­einél is —, hogy a közös gazdaságok vezetői, szakembe­­i még a mai napig sem sum­­ázták, tisztázták a gépállo­­mások vezetőivel, brigádveze­­tivel, milyen segítségre van s­zükségük az aratáshoz, s mi­én intézkedéseket tettek, így mindenütt biztosítsák a ivartalan munkát. Holott v Eleked­és, az utolsó pillana­­tok lótása-futása sohasem szül A­z elmúlt esztendők tapasz­talatai között sajnos bő­­ss­égesen akad példa a szerve­­­tlenség okozta káros kapko­­isra. A megye vezető szak­­hbereinek, a gépállomások egyes vezetőségének számos etben kellett, előre nem ter­­vezett álo.m­­­i­ztosításokat vég­­rehajtani a lig a legnagyobb mun­ka kellős ahálPtén, mert egy­­egy közös ipoddaság nem készí­tett alapos csöv­et, nem jól mérte fel a rend zédí j­ésre álló saját erőt, s két fá Wierte fel, hogy nem tud Udki­k­ megbirkózni a munkával.s az nek elkerülése végett: a ndítéjg, a járások ve­zetői és aielt /állomások min­dent megti­ét/ és megtesznek. Ehhez a­zo>an feltétlenül szükséges, _o hy a közösségek vezetői, szí­nemberei is időben keressék az­l­­kalmat, s időben ismertessék­ az alapos, sok­oldalú, mistennel számoló in­tézkedési Zsidót. Az év elejéig eltelt hónapjai nem örvei­­ztették meg ki­fogástalan e­ljárással megyénk mezőgazdalmát sem. Kevés csapadék, a­vés meleg jelle­mezte a ti oszt. Ennek elle­nére általán­ nem lesz keve­sebb a téli­­­ hozam a tavalyi­nál. S enne­k faka, hogy az el­múlt évben é­s ez év tavaszán is jól elélhetett talajba ke­rült a maSlrtermelőszövetke­­zeteink, ál . „mt gazdaságaink egyaránt is zsépléssel fiú­t­t az aratással, zamosan vé­gezték a ti yáhántást, a nyári mélyszántát s volt erő, volt idő a kapáikat termő terüle­tek őszi Mélyszántásához is. Éppen ezért lényeges az ara­tási, cséplés munkálatok olyan megszervezne, hogy minél több erő, lí,­­is---- pár­huzamos#­ízi aratással és a csépléssel ° s­ínhez viszont az szükségest hgy a termelőszö­­vetkezet tiöpsága késlekedés nélkül le­ kí h’tsa, kazlazza a visszamaO,szal­mát, az arató­gépek utat,m előbb keresztek­be rakja iz­ évét, azaz tiszta területet. 1 l. ásítson az eke szá­mára els,fá ban ott, ahová terv szerint tarlóvetés kerül. A nyári npszántás és a tarló­hántás bi­ssítására a Gépállo­mások Miffei Igazgatósága ez évben is nagy erőfeszítéseket tett és re­p traktorok és más erőgépek ötműszakos, illetve nyújtott iszákos alkalmazá­sára. Ez­­­­onban csak a ter­­melőszövetfizetek segítségével valósulhat m­eg. Termelőszövet­­kezeteinktő­l sok a traktorhoz, a traktoritáshoz értő osz­­tag. Csak az ő segítségükkel, s az esi­k más területeken dolgozó, Ház adott időszak­ban ott plkülözhető traktor­­vezetők Hítségével biztosít­hatjuk aS főgépek kétműsza­­kos üzengetését, az éjszakai szántást.­­ Az arcsi munka alapos, gondos feszervezésénél nél­külözheted, hogy termelő­­szövetkezeink feltétlenül tö­rődjenek kombájnvezetők, traktorok­ jó ellátásával. Hi­szen az perekről való gon­doskodás, megfelelő szociális ellátottság elengedhetetlenül szükséges gyors, eredményes munkához K­özös­zdaságaink a fon­­tos, gy nyári feladatok végrehajthoz megkapnak minden Iható Azonban bátran, segítséget. tervszerű munkára is úgy számítha­tunk, ha termelőszövetkeze­tek­ az ársza s az aratással egyidőbenigzendő munkála­tokra csontosítanak minden szükséges­et. S a hátralévő néhány n alatt elvégzik a szükséges vényápolási mun­kálatokat, így a kenyér be­takarítását zavarja, ne­ aka­dályozza a szervezetlenség, sem más,addig elvégezhető tennivaló. Barcsa Sándor 1 ' % Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 28—29-én kibővített ülést tartott. Az ülésen tanácskozási joggal mintegy 80 elvtárs vett részt: a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a tömegszervezetek vezetői, az ipari minisztériumok, a főhatóságok vezetői, akadémikusok, tudományos kutatók, a nagy gépgyárak igazgatói, gépipari szakemberek, az országos napilapok főszerkesztői és más meghívottak, közöt­tük pártonkívüliek. A Központi Bizottság ülésének napirendjén 4 kérdés szerepelt, első 1. Az ülésen Apró Antal elvtárs beszámolt a KGST-ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai titkárainak és ez országok miniszterelnökeinek moszkvai tanácskozásáról és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XVI. ülésszakáról. A Központi Bizottság határozatban szögezte le egyetértését a magyar küldött­ségnek az értekezleten, illetve az ülésszakon kifejtett tevékenységével és a tanácskozáson hozott határozatokkal. 2. A kibővített ülés részvevői Csergő János elvtárs kohó- és gépipari miniszter bevezető előadása után meg­vitatták „A gépipar helyzetéről és további feladatairól“ szóló jelentést és határozati javaslatot. A napirenden szereplő két kérdés vitájában 34 elvtárs szólalt fel és tett kiegészítő javaslatokat.­ A vitát köve­tően a Központi Bizottság a beterjesztett javaslatot az elhangzott kiegészítésekkel egyhangúan elfogadta. 3. Kádár János elvtárs javaslatára a Központi Bizottság úgy határozott, hogy a párt soron következő kong­resszusa 1962. november 20-án nyílik meg. 4. Gáspár Sándor elvtárs, a Központi Bizottság titkára, javaslatot terjesztett elő a Központi Bizottság 1962 második félévi munkatervére. A Központi Bizottság a javaslatot határozattá emelte. % a nemUj szakasz kezdődik­zetközi békem­ozgalom fejlődésében Tanácskozott az országos békekonferencia Szombaton országos békekonferenciát tartottak a parla­mentben. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben he­lyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ál­lamminiszter, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, vala­mint társadalmi és politikai életünk sok más vezető szemé­lyisége. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az országos békekonferenciára hazánkba érkezett külföldi vendégek is. Dr. Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsi főtitkárának üdvözlő szavai után Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke terjesztette elő referátumát A magyar békemozgalom a leszerelési és béke-világkongresszus sikeréért címmel. Szakasits Árpád megnyitó beszéde­ t Szakasits Árpád referátumá­ban többi között a következő­ket mondotta: —­ Már csak napok választa­nak el bennünket a moszkvai leszerelési és béke-világ­kongresszus megnyitásától. Nem máról holnapra szüle­tett a nagyszabású esemény gondolata. Igazán kézzel­fogható formát azután öltött, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió­nak elnöke Minisztertanácsa­1960 őszén az ENSZ közgyűlésén a népek szívét és elméjét egyaránt megragadó szavak kíséreté­­ben benyújtotta a szovjet kor­mány javaslatát az általános, teljes és szigorúan ellenőrzött leszerelésről. ,— Azzal, hogy az általános­­ és teljes leszerelés kiharcolása lehetséges és elérhető politikai céllá vált, a békemozgalomra az a kötelesség hárult, hogy hatásosan megszervezze a vi­lág békeszerető erőinek egysé­ges fellépését és egységes ak­cióját. A leszerelési világ­értekezlet összehívását 1961 decemberében a Béke-Világ­­tanács stockholmi ülésén ha­tározták el, s ennek nyomán látott napvilágot az idén már­ciusban Bécsben a BVT elnök­ségének nagyhatású felhívása. A mostani békekonferenci­ánknak az a célja, hogy a le­szerelésért vívott­ küzdelem jelenlegi helyzetének és lehető­ségeinek általános áttekintése után számba vegye: mit tett békemozgalmunk a leszerelési és béke-világkongresszus sike­réért; miként foglalt állást né­pünk ebben az égető sorskér­désben. Végül feladatunk az is, hogy útmutatást adjunk: milyen elvi és gyakorlati állás­pontot képviselnek küldötteink a kiemelkedő jelentőségű moszkvai tanácskozáson; Szerelik az elektrolízis üzemet .A A Hwrutttei Vegyiművek néhány üzemegységében már elkezdődtek a belső szerelések. Képünkön az elektrolízis üzemben folyó munkákat ellenőrzi Jenei Péter gépészmérnök. _____________ Foto: Paulovits Kállai Gyula beszéde vében köszöntötte az országos békekonferencia küldötteit, külföldi vendégeket, majd így a folytatta: — A béke védelme korunk legfontosabb feladata. Mi bé­kében, nyugalomban akarunk élni, ezért tisztán kell látnunk a világ helyzetét. Ismernünk kell a béke ellen, s a béke mel­lett felsorakozó erőket. Az utolsó két évtized alatt gyöke­resen megváltozott a világ. Napjainkban már nem el­sősorban az imperializmus határozza meg a világpoli­tika alakulását. A világ sorsára egyre nagyobb befolyást gyakorol az egymilli­­árd embert számláló szocialista világrendszer, amely a fejlődés döntő tényezője lett. Ma már Európában, Ázsiában, sőt a nyugati féltekén is diadalma­san leng a szocializmust építő népek zászlaja, s mindenütt egyre nagyobb vonzóerőt je­lent, egyre nagyobb tért hódít a szocializmus, s ami tőle elvá­laszthatatlan, a béke eszméje. Üdvözöljük a Béke-Világta­nács munkáját támogató újabb millió és millió békeharcos társunkat, üdvözöljük a nem­zetközi Pugwash konferenciák békéért küzdő tudósait, a la­tin-amerikai orvosok békemoz­galmát; üdvözöljük a leszere­lésért küzdő amerikai nőket; az angol atomleszerelési moz­galom tagjait, a békemenetek­ résztvevőit; üdvözöljük az aec­­rai „bombák nélküli világi­­kongresszusának békeharcosait. Szívünk minden melegével üd­vözöljük, testvéri szolidaritá­sunkról biztosítjuk a nyugati világ békeharcosait, akik szem­benézve minden terrorral és (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országos békekonferen­cián Kállai a többi között felszólalt Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ne- t *, a­ ű 34 és >st Sé­'en ki­fáj­du­lést va­tták aró­agy­­ zsás Imé­­•lyan­­i és vol­­szat­­-mad elyes j ipa­­ásza­ Szén­­lekti­­azért ■>eljen Inder Nem ■elteli a gaz jaiba lanci ivons .vés ac szerűt ;ották irra ei .eztetr dolgoz magy érdeke naguk n azé „kéths gostofi

Next