Északmagyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 1. szám. Ára 50 fillér Péntek, 1964. január 3. B Tontii éri b­­ oldog új évet! Békés boldog új esztendőt! Sok-sok boldogságot!.. . Ki tudja, hány ember ajká­ról röppentek el most is, mint minden évben, az új év küszö­bén a jókívánság szívből jövő szavai, szűkebb pátriánkban is, és szerte a nagyvilágban. Békés, boldog új esztendőt kí­vántak a kormányfők és a dip­lomaták, ezt tolmácsolták a rá­dió, a televízió és az újságok köszöntői, vezércikkei. Veze­tők munkatársaiknak és meg­fordítva; férjek a feleségeknek és viszont; gyerekek szüleik­nek, tanítóiknak; barátok, is­merősök — egymásnak. Sok millió jókívánságot tolmácsol­tak az újévi üdvözlőlapok is. És Szilveszter éjszakáján, amikor találkoztak az óramu­tatók, felcsendültek a Himnusz ünnepélyes akkordjai és a Szó­zat szavaira bizsergő érzés fu­tott át testünkön, a percnyi lámpaoltás közben talán mind­annyian éppen ar­a tunk, a jókívánságokra, gondol­amit magunk kívántunk és amit másoktól kaptunk, s ami tar­talmában egy és ugyanaz volt: békés, boldog új esztendőt! Aztán derűs jókedvvel, tánc­cal, muzsikával és csengő po­harakkal búcsúztattuk az ag­gastyán 1963-as évet, s kö­szöntöttük az ifjú 1964-et. Ünnepek után, ünnepi érzé­sek és gondolatok hatása alatt a vagyunk még, de tegnap, már hétköznapok realitásával , léptük át újból munkahelyünk küszöbét, és folytatjuk ott, ahol Szilveszter előtt abba­hagytuk, hiszen az idő Szil­veszterkor sem áll meg, a jö­vő határtalan és Magunkkal hoztuk végtelen ... hát mun­kahelyünkre is az újévi jókí­vánságokat, és fejünkben egy kicsit még az ünnepi gondola­tok keringenek: Békés, boldog új­ esztendőt! Könnyű, tiszta szívvel kí­vántuk — és kívánni* nem is volt nehéz. Tenni érte, hogy 1964 valóban békés és boldog legyen, az a nehezebb! Ám az újévi jókívánságok realitása és nagyszerűsége ma éppen abban van, hogy aka­runk és tudunk tenni megva­lósulásukért. Akár­hányszor is forgatjuk meg fejünkben gondolatokat, végül is ott kö­n­tünk fel, hogy vágyaink és leg­szebb álmaink megvalósulásai is sok tekintetben és elsősor­ban rajtunk múlik: rajtam, rajtad, — rajtunk. Igen, mert ha a vágyak és a kívánságok mellé most szá­mol is vetünk — éspedig tény­leges helyzetünk és a dolgos hétköznapok realitásával — mit állapíthatunk meg? Azt, hogy legnagyobb aka­rásunk, egyetemes kívánsá­gunk — a béke megőrzésébe vetett rendíthetetlen bizal­munk is — reális kívánság! A szocialista világrendszer ere­jének növekedése, józan kül­politikai irányvonala a békés egymás mellett élésre 1963-ban tovább erősítette a békét őszintén akaró erők helyzetét világszerte. Ezért mutat most további enyhülés felé a nem­zetközi helyzet fejlődését jelző barométer... — I­ndokolt, jo­gos és reális kívánság tehát: Békés új esztendőt! Csak vi­gyázó szemekkel kísérjük tovább a háborús erők manővereit, leplezzük le mes­terkedéseiket, nyissuk fel egy­más szemét idejében és sok­szorozzuk meg erőfeszítésein­ket hazánk és a szocialista vi­lágrendszer erősítésére. B­oldog új esztendőt! — Jogos, reális ez a kí­vánság is! Hazánk ha­tárain belül ma jó a politikai atmoszféra. A párt és a kor­mány mélységesen bízik a nép szorgalmában, tehetségében és erejében — és viszont: népünk bizalma erős a párt és a kor­mány kipróbált, józan politi­kája iránt. Kinek-kinek szinte önkezében van tehát a volán a boldogság és a boldogulás jár­ható, egyenes útja felé. Csak becsületes, szorgalmas, lelkiis­meretes munkára van szükség hozzá. Egész népünk boldogulásá­nak ma reális, jó terve van: az 1964. évi népgazdaság, amit a kormány idejében terv, ki­munkált és rendelkezésünkre bocsátott. Csak ne késleked­jünk a tervek konkrét „lebon­tásával”, és főleg megvalósí­tásáért az új esztendő első munkanapjaitól kezdve, mun­kálkodjunk egyenletesen. Mire is hívja fel figyelmün­ket és mit helyez kilátásba közös boldogulásunk nagy munkaprogramja, az 1964. évi népgazdasági terv? A nemzeti jövedelem mint­egy 6—7 százalékkal emelke­dik. Ebből a lakosság fogyasz­tási alapjára fordított összeg körülbelül 4,5 százalékkal, az állóalapok bővítésére szánt há­nyad pedig mintegy 10 száza­lékkal haladja majd meg az 1963. évit. Hét százalékkal kell növelni iparunk termelését 1963-hoz képest, 3,6 százalék­kal növelni a munka termelé­kenységét, javítani a termelés gazdaságosságát és a gyártmá­nyok minőségét. — Mezőgaz­daságunk termelésének értéke 4,5 százalékkal lesz maga­sabb a tvalyinál, s mintegy 9 százalékkal az 1932. évinél­ 7,4 százalékkal több mezőgazda­­sági eredetű terméket szándé­kozunk felvásárolni, mint a múlt évben. — A terv szerint tovább nő 1964-ben a lakosság életszínvonala is, éspedig mint­egy 3 százalékkal emelkedik a bérből és fizetésből élők reál­jövedelme. A parasztság jövedelme is — a termelés ter­vezett növekedésével összefüg­gésben — hasonlóan nő. — A lakosság életkörülményeinek javítására — többek között — 23 ezer állami kivitelezésű, továb­bi 30—35 ezer magánerőből (nagyobbrészt állami támoga­tással) épülő lakás készül el, bővítjük a keres­kedelmi üzlet­­hálózatot; több új, korszerű üzletet, áruházat, éttermet nyi­tunk meg 1964-ben. összes be­ruházásunk pedig mintegy 45 milliárd forintot tesz ki! A már ismert főbb mutatói szerint tehát ez a közös bol­dogulás nagy munkaprogram­ja 1964-re. A boldogság persze nagyon relatív dolog. Szinte minden ember mással méri saját bol­dogságát. Akinek még lakásgondja van, az elsősorban azon, hogy felépült-e az övé is 1964-ben. Van, aki televízióval, autóval, külföldi úttal, nagyobb mun­kaegységértékkel, több fizetés­sel, új bútorral, iskolai tanul­mányainak sikeres befejezésé­vel, mások a gyors és ember­séges ügyintézéssel, vagy csak egyszerűen emberi megértés­sel, bizalommal, élettársi sze­retettel, figyelmességgel, és ki tudja még, mi minden mással méri majd le jövő ilyenkor a saját boldogságát, az újévi jó­kívánságok megvalósulását. T­enni érte egész éven át, kinek-kinek a maga posztján becsülettel, szorgalommal, emberséggel és kellő céltudatossággal, ebben rejlik nálunk az újévi jókíván­­­ságok realitása. Mert az üres, tartalmatlan, csodákra és sült­­galambra váró újévi jókíván­ság önmagában még vajmi ke­veset ér. Tenni, tenni a jókí­vánságok — a békés, boldog újesztendő — megvalósulásá­ért, az év minden napján és minden kínálkozó helyzetben — ezen múlik minden ember igazi boldogsága. Csépányi Lajos Építők a télben Köröm határát am­ a hói­orr­ épül. A munkások terén les Miöhet­i>„ M­a. > le mellett nagyterületű téli kertészet­em pihennek, dolgoznak a hideg, sze­mészet központi épülete se készült ..... Az encsi gimnázium négy hónapja • A lottó rendkívüli tárgynyeremény sorsolásának gyorslistája Karsztkutatók a jó és „olcsó" miskolci vízért Jó Szilveszter volt, jól szórakoztunk .j Jé­g © is reményekkel Dobi István újévi köszöntője Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke­ szerdán délben 12 órakor mondotta el a rádió­ban és a televízióba­n a követ­kező újévi köszöntőt. Ismét reánk köszöntött egy új esztendő első napja. A szil­veszter éjszaka játékos örö­me, vígassága után köszönt­sük mi is őt, és rövid szám­vetéssel búcsúztassuk el a ma­gunk mögött hagyott óeszten­­dőt. Elégedett szívvel zárjuk le az 1963-as esztendő számadá­sát. jaj, Megvoltak az évnek a gond­nehézségei, csalódásai, gyászai és veszteségei, egyéni, családi és közösségi értelem­ben. Ez elmaradhatatlan az élettől. Voltak terveink, szán­dékaink, amelyek nem telje­sültek, maradt elhanyagolt és félretett munkánk, hol a ma­gunk hibájából, hol a másoké­ból. Mégis jó szívvel, barátsággal kö­szönünk el az ó-esztendőtől, mert ha egészében nézzük a magunk mögött hagyott évet, az eredményeket, a fejlődést, az ország állapotát, a népjó­létet, hazánk nemzetközi te­kintélyének növekedését, hí­rünk alakulását a világban — panarkodásra kevés okunk volt A csúcsoktól még messze vagyunk, de általában jobb szervezettebb, eredményesebb és gazdaságosabb a munka. A társadalmi életben, a kultúra területein, a közszellemben szaporodtak a szocialista jel­lemvonások, a párt okos, em­berséges, kommunista politi­kája köré kialakul a nemzeti egység. Ez volt a sikerek for­rása 1963-ban és további fej­lődésünk biztosítéka 1964-re. Lépten-nyomon érezhetjük, hogy a szeretethez és barátság­hoz, számok amit a szocialista úr­családjában élvezhe­tünk, Nyugat felől mind több tisztelet és megbecsülés csat­lakozik irántunk. Jólesik ezt megállapítani, főleg azért, mert nem valami bonyolult világpolitikai játék következ­ménye, hanem annak ered­ménye, hogy a magunk népe, hazánk boldogulása és az em­beri haladás b­ecsületes szol­gálata érdekében választott úton járunk, több sikerrel, mint amennyi ellenségeinknek kedvére lehet. Nem a barát­ságos, vagy kényszerű elisme­rések és dicséretek, hanem kizárólag népünk érdeke ösz­tönöz bennünket, hogy to­vább haladjunk a szocialista úton, amelyet magunk vá­lasztottunk és a legjobbnak tartunk. Örülünk neki, ha közben a né­pek békés egymás mellett élé­sét is szolgálhatjuk politi­kánkkal. A hidegháború enyhült. A világ halad a szocializmus fe­lé. Az emberi értelem szinte naponta új világokat hódít meg, hinnünk kell abban, hogy a népek józan értelme és az államférfiak felelősségérze­te kialakítja a verseny és a fejlődés békés módszereit, megóvja az emberiséget az atomkatasztrófától. A Szovjetunió 1963-ban is hatalmas erőfeszítéseket tett az emberiség békéjének meg­őrzésére, és a világ népei mély békevá­gyának, a szocialista világ­­rendszer létének, a szovjet kormány állhatatos erőfeszí­téseinek köszönhető, hogy megszületett az atomcsend­­egyezmény, amely ha szerény kezdet is, de biztató, a béke híveit to­vábbi harcokra ösztönző si­ker. Ma már történelmi kény­szernek tűnik, hogy a tőkés­államok vezetői is felelősség­gel foglalkozzanak nemcsak a béke és a háború, hanem az emberi haladás egyéb kérdé­seivel is. Ilyen körülmények között a szovjet békepolitika újabb sikereire és a szocializ­mus eszméinek további tér­hódítására számíthatunk az 1964. évben. Belső fejlődésünkkel elége­detten, a világhelyzetre biza­kodással tekintve zárjuk is az óesztendő számadását és jogos reményekkel nyitjuk meg az új év lapjait. 1963-ban elértünk valamit és ezt nemcsak megtartani akarjuk, hanem az a törekvé­sünk, hogy továbbfejlesszük. Ma már tudjuk, nagyrészt tő­lünk függ, hogyan boldogu­lunk azokkal a lehetőségek­kel, amelyeket ennek a szép országnak különböző termé­szeti kincsei, gazdagsága, né­pünknek szorgalma és tehetsé­ge kínál. Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntöm kedves hallgatóimat az 1964. év első napján. Kí­vánok mindenkinek sikerek­ben gazdag, boldog új eszten­dőt, Hruscsov elvtárs Lenytgyelo­rszágba érhetett Nyikita Szergejevics Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­­­zottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Wladislaw Go~­mulka, a LEMP KB első tit­kára és Józief Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökének meghívására, párnapos, nem hivatalos láto­gatásra Lengyelországba érke­zett. Hruscsov társaságában utazott Kirill Mazurov, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének póttagja, Belo­russzia Kommunista Pártjá­nak első titkára. A lengyel—szovjet határon a szovjet kormányfőt és kísére­tét Ignacy Loga-Sowinski és Marian Spycharski, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai, valamint Avelkij Arisztov, a Szovjet­unió varsói nagykövete fo­gadták. A vonat a délutáni órákban érkezett a varsói Gdanski pá­lyaudvarra. A magas vendé­get Wladislaw Gomulka, Alek­­sander Zawadski, Józef Czy­­ranichewicz, valamint a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjai és a lengyel Államta­nács és kormány képviselői üdvözölték. A Gdanski pályaudvaron le­zajlott rövid szívélyes beszél­getés után a szovjet kormány­fő Wladislaw Gomulka, Józef Czyrankiewicz, Zenón Kliszko, Ignacy Loga-Sowinski és Ma­rian Spychalski társaságában az Olsztyn-i vajdaságba foly­tatta útját Szovjet jegyzék a nyugati országokhoz A Szovjetunió­­ kormánya csütörtökön jegyzéket intézett Nagy-Britannia és a Német Szövetségi Köztársaság kormá­­nyához. A jegyzéket amely a­­ nemzetközi kérdések békés megoldásával foglalkozik, a Szovjetunió londoni és bonni nagykövete nyújtotta át. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma hivatalosan közölte, hogy Dobrinyin, Szovjetunió washingtoni nagy­­­­követe csütörtökön felkereste Bush külügyminisztert és­ egy húsz oldalas okmányt adott át neki. Az okmány tartalmaz:­a Hruscsovnak Johnsonhoz inté­zett üzenetét. Tovább bonyolódik a ciprusi helyzet A NATO állandó tanácsa csütörtökön délután Párizsban rendkívüli ülésre ült össze, hogy Görögország kérésére megvitassa a ciprusi helyzetet. A görög kormány csütörtö­kön két ízben is tanácskozott a ciprusi fejleményeikről. Meg­vizsgálták, hogy milyen intéz­kedésekre van szükség a nyu­galom helyreállítása érdeké­ben Cipruson. Az athéni hírügynökségi je­lentések beszámolnak arról hogy hat görög rombolót és csapatszállító hajót készenléti állapotba helyeztek. Athénben ismeretessé vált, hogy a Pen­tagon „fokozott éberségre” in­tette a Földközi-tenger térsé­gében állomásozó 6. amerikai hadiflottát A törökországi Iskenderun fejeötőben két tengeralattjáró és ugyancsak két csapatszállí­tó hajó ismeretlen rendeltetési helyre indult. Iskenderun kö­rülbelül 150 kilométerre van a ciprusi partoktól. Közben Ciprus szigetén a szélsőséges csoportok folytat­ják terrorhadjáratukat. Csü­törtökön Paphos városából je­lentettek fegyveres harcokat Az összecsapások során ketten életüket vesztették. Douglas Home angol minisz­terelnök csütör­tökön megsza­kította skóciai szabadságát és kormányát péntek reggelre rendkívüli ülésre hívta össze. Az angol hadügyminisztéri­um az esti órákban közle­ményt adott ki. Ebben bejelen­tette, hogy 24 órán belül ezer­­ újabb ejtőernyőst szállít Dip xuerab

Next