Északmagyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA' XXI. évfolyam, 1. szám Ára: 80 fillér Péntek, 1965. január 1 Az ötödik év sikeréért Boldog új évet — mondjuk és írjuk ezekben a napokban hozzátartozóinknak, barátainknak, kívánjuk ismeretlen honfitársainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet — milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az idősebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerek húsz esztendővel ezelőtt, amikor a szovjet hadsereg az utolsó csapásokat mérte Magyarországot bitorló német és magyar fasiszta hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéledés a romokból és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetünk szabad, nem nyom bennünket a társadalmi osztályok heves érdekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem az odaadóan végzett munka és magatartás. A boldogabb életben a magyar munkásnak nem kell megütköznie a tőkéssel, a dolgozó paraszt sem tart ki szipolyozóitól. Magunk formáljuk életünket, országunk gazdagságát gyarapítjuk, a társadalmi haladást támogatjuk az egész világon és harcolunk a békéért. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszólván minden területén, érezhető. Ezt bizonyítja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipari termelés mennyisége négy év alatt 40 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés — egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb 10 százalékkal emelkedett. Erősödtek termelőszövetkezeteink. Jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, amely megközelíti az ötéves tervidőszak végére előirányzott mértéket. Feltűnő a bérek és különösen a béren felüli juttatások gyors növekedése. A kifizetett nyugdíjak összege például 1960-ban 4,5 milliárd forint volt, 1964-ben 7 milliárd. A parasztság jövedelme megközelíti az ötéves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a tervezettnél lassabban emelkedett. Ebben az időszakban valósult meg a parasztság állami egészségügyi ellátása, új szocialista eleme a paraszti életformának, a nyugdíjellátás is. Rendszeresen bővül a lakosság kulturális ellátása, műveltsége, emelkedik Szocialista rendszerünk magasabbrendűsége nyilvánul meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok nagyobb hányada tanul középiskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. 1964-ben 60 százalékkal többen érettségiztek, mint négy évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majdnem megkétszereződött. A televízió előfizetők száma 1960-ban 103 ezer volt. Most több mint 600 ezer. A megtermelt javak elosztása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék az életszínvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokról sem. Az elmúlt négy évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. Sok milliárd forint értékű berendezés és gén üzembeállítása tette könnyebbé, eredményesebbbé a munkát. Az iparban az egy munkásra jutó gépek értéke négy év alatt átlagosan 26 százalékkal növekedett. Gazdasági eredményeink tehát számottevőek, és a jövőt tekintve is biztonságérzet tölthet el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgatási irányító szerveink tevékenysége azonban nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól sem. Melyek ezek?, — A munka termelékenysége nem emelkedik tervszerűen, sok helyen nem kielégítő a termelés szervezettsége és a munkafegyelem. — A termékek önköltségének csökkentése lassúbb a tervezettnél. — A takarékosság elve a gyakorlatban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés. — A műszaki haladás elmarad a követelményektől, sok termékünk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyben ötéves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában népgazdaságunk töretlenül és jelentősen fejlődött. 1965-ben, mint eddig pártunk gyakorlatban kipróbált, és bevált politikáját folytatjuk a gazdasági munkában is. Folytatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. Emeliük az anyagi javak termelését, de nagyobb gondot fordítunk a termékek korszerűségére, minőségére, a munka termelékenységének emelésére és a termékek önköltségének csökkentésére, a takarékosság elveinek betartására. Egyszóval, ahogy mondani szokás, javítjuk a gazdasági tevékenység hatásfokát. Tehát: — Megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért életszínvonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására. — Gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglévő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Új lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet. — Fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. És változatlanul törekszünk gazdasági kapcsolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal. z ipari termelés mennyiségét a terv szerint 4,5 százalékkal kell emelnünk. Az elmúlt évnél kisebb mértékben, noha általában a termelés növelésének ennél gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább kevesebbet, de jobbat” elvét kell elsősorban hangsúlyoznunk. Vagyis a kitűzött mennyiségi feladat mellett, kedvezőbb feltételek teremthetők a termékek minőségének javítására, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésre. Mindezt figyelembe véve ipari dolgozóink feladata 1965- ben nem lazább, hanem feszesebb. Egyes iparágakban, üzemekben pedig a termelés mennyiségét is jelentősen, 8—10 százalékkal, vagy nagyobb mértékben kell emelni, különösen az exporttermékekben. Az ipari termelés növelését úgy kell megvalósítanunk, hogy a dolgozók létszáma az elmúlt évekhez mérten lassabban emelkedjék s a termelékenység fokozásából származzon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy 70 százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel. Ilyen eredményt az ipar még egyetlen évben sem ért el. A munka termelékenység növelését „frontálisan” kell előmozdítanunk: kulturáltabbá tenni a termelés szervezettségét, előrelépni a műszaki haladás útján, fokozni a munkateljesítményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazért a keresetért nyújtott munkateljesítmények nagyon különbözők. Itt az ideje a teljesítménynormák felülvizsgálatának és megszigorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanyagolták. Egyes munkaterületen a munkaidő kihasználása, a munka intenzitása, a teljesítménybérben dolgozók munkája kielégítő, de a gyár eredményét mégis lerontja a szükségtelenül nagy segédüzemi és adminisztratív létszám. Ezek felülvizsgálatát a vállalatoknak ebben az évben el kell végezniük. A felesleges létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. Naponta láthatjuk ezt a fonákságot, hogy amíg az egyik üzemben létszámhiány miatt akadozik a termelés, másutt „szociális” okokra hivatkozva pazarolják a munkát. A termelékenység emelése, a fegyelem javítása megkövetel néhány munkajogi intézkedést. Például a munkahelyeket indokolatlanul gyakran változtatóktól meg kell vonni bizonyos kedvezményeket és egy időre megtiltani, hogy az új munkahelyen magasabb bért kaphassanak. Hatásosabb intézkedések bevezetése is indokolt: a fegyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a selejtgyártók alacsonyabb munkakörbe helyezése, esetleges elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a munkáját rendszabályok — a lelkiismeretesen végző nagy többség igazságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek nevelésére és büntetésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és erkölcsileg jobban becsüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyben dolgozókat. Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javítása a vezető beosztásban és a munkapad mellett dolgozók közös erőfeszítésével valósítható meg. Ma már az önköltségcsökkentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kemény fizikai és szellemi munka. Egytizedszázalék költségmegtakarítás az iparban ma már meghaladja a kétszáz millió forintot, 1965-ben az ipar önköltségcsökkentési feladata 0,6 százalék, ami több mint egy milliárd forintos megtakarításnak felel meg. A lakosság jövedelmének színvonala 1965 végén kissé meghaladja az ötéves terv vonalát. végére kitűzött színUgyanakkor az önköltségcsökkentés feladatát, a munka termelékenység emelését, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelenleg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentős növelése, hanem azok megszilárdítása és kismértékű emelése reális. Nem erőltetjük a beruházások növelését sem, itt is az elért színvonalat stabilizáljuk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakosság fogyasztásának biztosítása, a beruházások megvalósítása céljából igénybe vettünk bizonyos népgazdasági tartalékokat, ami csak átmenetileg engedhető meg. Fő feladatunk tehát a termelés mennyiségének olyan növelése, amely együttjár a gazdaságosság javulásával. Enélkül az anyagi javak felhasználása — az elért életszínvonal megszilárdítása és emelése, a beruházási feladatok megvalósítása — nem lehet megalapozott. Bálint József, az MSZMP KB államgazdasági osztályának helyettes vezetője Az új esztendő küszöbén A Pravda vezércikke a csütörtöki Pravda vezércikket szentelt azoknak az újabb eredményeknek, amelyeket a Szovjetunió 1964-ben ért el. A vezércikk megállapítja: az SZKP októberi és novemberi , plénumhatározatai lehetővé teszik a szovjet embereknek, hogy kezdeményezőleg és tevőlegesen részt vegyenek az állami ügyek intézésében, a gazdasági és a kulturális építésben. Az SZKP pártosan, bátran és határozottan, a fogyatékosságokkal szemben könyörtelenséggel küzd a pártélet és a pártvezetés lenini normáinak tisztaságáér. A szovjet nép bízik a jövőben — folytatódik a vezércikk —, mert tudatában van erejének, ügye igazságának és legyőzhetetlenségének. Erős és hatalmas a szocialista állam, védelmi ereje megbízható. A Szovjetunió erejét nemcsak az adja meg, amit maga alkotott és vívott ki. Erejét gyarapítják a szocialista világrendszer népei is. Az amerikai kontinens első szocialista országa: a Kubai Köztársaság. A Szovjetunió erejét az egész dolgozó emberiség rokonszenve és támogatása növeli. A békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért, a boldogabb jövőért a Szovjetunióval vállvetve küzd öt világrész sok millió embere. Előttünk világos cél világít — a kommunizmus. Utunkon e cél felé a lenini irányvonal vezet, amely az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusain, pártunk programjában lett meghatározva. Nincs olyan erő, amely letéríthet minket erről az irányvonalról, nincs olyan erő, amely letérítheti a Szovjetuniót a lenini útról. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt az ENSZ 19. ülésszakának eddigi eseményeiről és a magyar küldöttség tevékenységéről. kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A művelődésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a Moszkvában aláírt magyar— szovjet kulturális munkatervről és kulturális kapcsolataink 1965. évi fejlődéséről. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A kormány — az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének nevezte előterjesztésére — kia vízügyi törvény alapján működő tárcaközi Országos Vízgazdálkodási Bizottság tagjait, majd napi ügyeket tárgyalt. Magyar államférfiak üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Péter János külügyminiszter a Kubai Köztársaság nagy ünnepe, a kubai forradalom 6. évfordulója alkalmából népünk nevében legforróbb üdvözletüket és jókívánságaikat küldik a kubai népnek, dr. Osvaldo Dorticos Torradónak, a Kubai Köztársaság elnökétnek, dr. Fidel Castro Ruznak a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének dr. Raul Roa kubai külügyminiszternek. Választások Nigériában Nigériában szerdán feszült légkörben bonyolították le a parlamenti választásokat. A választások eredményei még nem ismeretesek. Jelentés az ENSZ közgyűléséről Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 19. ülésszaka szerdán a késő esti órákban úgy döntött, hogy ülésezését 1965. január 18-ig elnapolja. A plenáris záróülésen a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében a közgyűlés szervének nyilvánítja az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó értekezletét. A közgyűlés felhatalmazta U Thant főtitkárt, hogy a világszervezet rendes költségvetésének a jövő évben történő elfogadásáig az ENSZ kiadásait január 1-től kezdve az 1964. évi költségvetés szintjén tartsa. Ezzel kapcsolatban Fedorenko, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Szovjetunió 1965-ben sem járul hozzá anyagilag az ENSZ közép-keleti és kongói műveleteinek fedezéséhez. Fedorenko hangoztatta, hogy a szovjet küldöttség nem ellenzi az U Thant főtitkárnak ideiglenes intézkedésként adandó felhatalmazást, amelynek értelmében a világszervezet kiadásait 1964. évi szinten tartják.