Északmagyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 27. szám ARA: 50 fillér Kedd, 1965. február 2. Brezsnyev és Podgornij látogatása hazánkfián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására január 29-én baráti látogatásra hazánkba ér­kezett L. I. Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, és N. V. Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára. Magyarországi tartózkodá­suk során szovjet vendégeink találkoztak és a két felet ér­deklő kérdésekről bensőséges, elvtársi eszmecserét folytattak Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­rával és a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagjaival. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága január 31-én estebé­det adott Brezsnyev és Pod­gornij elvtárs tiszteletére. Brezsnyev és Podgornij vasár­nap este elutazott hazánkból* Folytatta tanácskozását a KGST Hétfőn Prágában az Inter­­n­acionál szállóban folytatta munkáját a KGST ülésszaka. A tanácskozások kedden, feb­ruár 2-án fejeződnek be. Az ülésszak munkáján kívül a kétoldalú megbeszélések is folytatódtak. Befejeződött csehszlovák—román gazdasági a és műszaki-tudományos együtt­működési vegyes bizottság 4. ülésszaka. A tárgyalás ered­ményeként tovább bővül csehszlovák—román árucsere­- forgalom. A kínai államférfiak köszönő távirata Liu Sao-csi, Csu Te és Csou Un-laj- táviratban , gondo­­­l köszönetet a Legfelsőbb Tanács a Szovjetunió elnöksé­gének és a szovjet kormány­nak azért az üdvözlő távira­tért, amelyet a tisztségükbe történt megválasztásuk, illet­ve kinevezésük alkalmából intézett­ hozzájuk. • ■**­>■ - Mikojannak és Koszigin­nek küldött táviratukban kínai vezetők „újabb sikere­­­ket kívánnak a testvéri szov­jet népnek hazája építésében”. Koszigin vezetésével szovjet küldöttség utazik a Vietnami Demokratikus Köztársaságba a szocialista országok kö­zötti barátság és szolidari­tás megerősítéséhez. A Pravda tegnapi száma át­tekintést ad a délkelet-ázsiai térségről. A cikk címe: „A dél­kelet-ázsiai imperialista politi­ka kudarcra van kárhoztatva' A lap megállapítja, hogy egész Dél-Vietnam népe szemben áll az amerikai beavatkozással amit egyebek között az is bi­zonyít, hogy az amerikai po­litikusok képtelenek tető alá hozni egy stabil kormányt Saigonban. Az Egyesült Államokban az utóbbi időben mind gyakrab­ban esik szó arról, hogy ki kellene labirintusból­ jutni abból , amelybe a délkelet-ázsiai politika jut­tatta az amerikaiakat. Hivatalos amerikai szemé­lyiségek kijelentéseiből azon­ban az derül ki — írja a Prav­da —, hogy a jelenlegi politi­ka alternatívájaként nem em­lítik a katonai megoldásokról való lemondást. Sőt, többen az agresszió fokozását sürgetik. Csak a legveszélyesebb követ­kezményekkel járhat az az amerikai törekvés, hogy a Dél­­kelet-Ázsiában kialakult hely­zetből a háborús konfliktusok kiterjesztésével és elmélyítésé­vel láboljanak ki — állapítja meg a lap. Do Phat Khouang, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság moszkvai ügyvivője hétfőn ebédet adott a szovjet küldöttség tiszteletére, amely Koszigin vezetésével hamaro­san Hanoiba utazik. Koszigin szovjet miniszter­­elnök vezetésével rövidesen küldöttség utazik a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, a VDK kormányának meghí­vására. A hanoi lapok nagy jelentő­séget tulajdonítanak a látoga­tásnak, amely — mint a Nhan Dan, a központi pártlap írja —, feltétlenül hathatós hozzájárulás lesz Sikertelen katonai államcsíny Laoszban Vientianéban. vasárnap este katonai államcsínyt hajtottak végre. A puccsban — a Reuter jelentése szerint — magasabb beosztású, fiatal tisztek veze­tésével a vezérkar közvetlen parancsnoksága alatt­ álló két század és a 17. dandár katonái vettek részt. A lázadó alakula­tok megszállták a rádió épüle­tét és — helyi idő szerint este fél 9 órakor — közleményben jelentették be, hogy „forradal­mi bizottságot” alakítottak. A lakosságot felszólították, hogy őrizze meg nyugalmát. A rádióban ezután katonai indu­lók és a forradalmi bizottság újabb közleményei váltogatták egymást. Bou­b­ut Sykosy ez­redes, a puccs egyik vezetője kijelentette: a vezetése alatt álló csoport Souvanna Phouma miniszterelnököt nem kívánja eltávolítani tisztségéből. Cél­juk a hadsereg megerősítése és ennek biztosítása érdekében bizonyos változásokat akarnak végrehajtani a főparancsnok­ságban. A tiszavirágéletű — mind­össze 15 órán át tartó — lao­szi katonai puccs hírügynöksé­gi jelentések szerint megbu­kott. Souvanna Phouma minisz­terelnök a Vientiane! rádióban üzenetet intézett a néphez és közölte, hogy a kormány ura a helyzetnek, s a hadsereg ve­zetésében nem következik be változás, a laoszi fegyveres erők vezérkari főnöke megma­rad tisztségében. A fiatal katonatisztek által szervezett puccs mindössze négyszáz főnyi katonaságra tá­maszkodott és Kouprasith tá­bornok csapatainak érkezésére ezek az egységek is kivonultak a városból. Számottevő össze­csapásra nem került sor. Vientianéban helyreállt a rend, miután a jobboldali ka­tonai vezetők „családi torzsal­kodását” jelző puccs részvevői visszavonultak. Gazdagodott az ország Három műszakos, folyamatos termeléssel napi 16 tonna takarmány­ élesztőt állítanak elő a győri Automata Takarmányélesztő Gyárban. Az automata gépek kezelését egy- egy műszakban mindössze hat ember látja el. Megháromszorozták a felajánlást Elsőként kapcsolódtak be annak idején a KISZ-kong­­resszus tiszteletére kezdődött munkaversenybe a Diósgyőri Gépgyár kovácsműhelyének fiataljai. Arra vállalkoztak, hogy 80 ezer forint értékű anyagot takarítanak meg. Ki­derült, hogy ennek háromszo­rosát, 240 ezer forint értéket takarítottak meg egy általuk kidolgozott, gazdaságosabb technológiával. Nekik köszönhető, hogy a Győri Szerszámgépgyárnak terven felül elkészült 400 da­rab rugótok. A kovácsüzem fiataljai kovácsolták és sajtol­ták át. Emlékezés és tisztelgés A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei elnök­ségének gondozásában sok­­tablós, bőséges fényképanyag­ai­­ illusztrált kiállítá­s zérta he kapuit az SZMT-székház kiál­lító csarnokában. A korabeli fényképek és dokumentumok abból az alkalomból kerültek a nézőközönség elé, hogy Le­ningrád, a hősi város 21 évvel ezelőtt szabadult fel a 900 na­pos fasiszta ostromzár alól. A fényképek és a dokumen­tumok beszédesen mutatták­­­ a nős U­nirt^iáüi né­p aka­raterejét, összefogását, és a fa­sizmus elleni gyűlöletét. Még elgondolni is borzasztó: 900 nap az ellenség fegyver­ütői körülzárt­an. Elfogyott a tüzelő, kialudtak a villanylámpák, le­állt a közlekedés, megszűnt a vízszolgáltatás. Megbénult a város. Csikorgóbbnál csikor­góbb tél következett, több tíz­ezren megfagytak otthonaik­ban. A napi kenyérfejadag nem haladta meg a 10 dekát. Az utánpótlás a Ladoga-tó je­gén történt. Az emlékeztető kiállítás még huszonegy év távlatából is fel­kavarta a nézőket. Leningrád­­ért csaknem 450 000 ember vesztette életét. Bár nem volt a városnak tüzelője, a parkok fáit nem vágták ki. Lenin szobrát szilárd anyagokkal bástyázták körül, hogy az el­lenség bombái, gránátjai ne szabdalják szét. Nyugaton akkoriban azt mondták, a Leningrádiak fa­natikusok. Mi azt mondjuk: hősök. Negyvenöt termelőszövetkezetet villamosítanak az idén Borsodban Borsod megyében az idén negyvenöt termelőszövetkeze­tet villamosítanak. A mun­kák során, amelynek költsé­geire kereken hétmillió forin­tot irányoztak elő, mintegy negyven kilométer hosszúságú vezetékhálózatot, s csaknem ötven transzformátorállomást építenek, szerelnek fel. A kö­zös gazdaságok fejlődését nagy mértékben segítő mun­kához a ricsei Új Esztendő Termelőszövetkezet­­ öntözőte­lepének villamosításával fog­nak hozzá február első felé­ben az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dol­­­gozói. Több mint 300 féle hegyaljai borcimkét gyűjtött össze egy tokaji tanár Tokaj-Hegyalja aranyszínű aszúját és különös zamatú borait évtizedek óta a világ legjobbjainak tartják. A múlt­ban több mint 50 olyan szőlő­­birtokos élt ezen a vidéken, akik saját töltésű palackjaikat a maguk által tervezett cím­kékkel hozták forgalomba. Ilyen volt a tállyai Homoki György, a tolcsvai Constantin Tamás, az abaújszántói Zimmerman Lipót, a mádi Borsai Miklós és a bodrogke­­resztúri báró Waldbott-család. Ezek a szőlőbirtokosok a dí­szes címkéken feltüntették családi nevüket, saját, vagy községük címerét, a bor faj­táját és évjáratát. A nagy sző­lőtermelő birtokosok közül számosan német és lengyel nyelven is kinyomtatták saját címkéiket. Ezeket a hegyaljai szőlőtermelő családok által ké­szített díszes címkéket, amely­ből már csak igen kevés talál­ható, Papp Miklós, a tokaji általános iskola tanára össze­gyűjtötte, ötévi munkával, több mint 300 féle eredeti, hegyaljai borcimke került tu­lajdonába. Ezek között van a tállyai Lipótzy-család 1768- ban nyomtatott, a mádi piaris­ta rendház magyar királyi és papi koronával díszített, vala­mint a tokaji Cognac-gyár sokszínű palackcímkéje. Her­ceg Windischgraetz a különle­ges zamatú, aszút tartalmazó hatputtonyos palackokra olyan címkéket­ ragasztott, amely a bor megnevezésén kívül családi címerét és a sá­rospataki Rákóczi-vár tájké­pét is bemutatta. A régi és a felszabadulás után kiadott borcimkék közül a legszebb 160 darab az idén múzeumba kerül. Ezeket felragasztják a jellegzetes, hosszúnyakú toka­ji üvegekre, és az ősszel meg­nyíló pincemúzeumban mu­tatják be a közönségnek. Egy kis iskolai statisztika Szeptemberben lépett életbe gimnáziumainkban az iskola­­reform következtében alkotott új rendtartás, így most fél­évkor történt első ízben osztá­lyozás ennek szellemében. Igaz, hogy a félévi eredmény nem bizonyítvány értékű, hi­szen csak az ellenőrző könyv­be kerül a szülőknek szóló tájékoztatásul, mégis nagy ér­deklődéssel várták szülők és diákok egyaránt a félévi osz­tályozást. Az új Rendtartás szerint ugyanis most került sor elő­ször a magatartás és a szor­galom­jegy elválasztására, il­letőleg a magatartás mellett a tanulók szorgalmának külön elbírálására. A magatartás megítélése sem egészen az eddigi módon történt. Az ide vonatkozó rendelkezések ugyanis a régi eljárásnál na­gyobb igényt támasztanak, az iskolareform szelleméből kö­vetkezően, a példás osztályzat odaítélését illetően. Ennél fi­gyelembe kell venni a tanuló iskolai, iskolán kívüli viselke­dését, különösen pedig a kö­zösségért végzett munka érté­két. Ez a magyarázata, hogy most félévkor, az előző évek­hez viszonyítva, lényegesen kevesebb tanuló kapott példás osztályzatot magatartásból a gimnáziumokban. A magatar­tással csaknem egyformán alakultak a szorgalom osztály­zatai is. Példaként felhasználjuk az­­ egyik borsodi gimnázium fél­évi statisztikai adatait. Az is­kolában 1077 tanulót bíráltak el, s közülük 34 százalék pél­dás, 59 százalék jó, 6,8 száza­lék változó és 0,2 százalék rossz érdemjegyet kapott ma­gatartásból. A gyek ugyanebben szorgalmi je­a gimná­ziumban a következőképpen alakultak: példás 33, jó 54* változó 12 és rossz 1 százalék. A pedagógusok nagy meg­elégedéssel fogadták az új Rendtartás rendelkezéseit, bár egyes intencióival nem min­denben értenek egyet. A ma­gatartás újszerű elbírálásának kétségtelenül az a célja, hogy az új szempontok érvényesíté­sével a tanulók szemében emelkedjék a példás osztály­zat értéke. Csakis olyan tanu­lók kaphassák meg, akiket valóban példaképül oda lehet állítani az osztály és az egész iskola közössége elé. Most már csak az a fontos, hogy az igazgatók, a nevelők, a művelődésügyi osztályok az ország összes gimnáziumaiban, sőt általános iskoláiban is egy­ségesen érvényt szerezzenek az új rendelkezéseknek.

Next