Északmagyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Zuzmók a Hulla utcában Megámultam egyszer Bükkben egy idős embert, aki a szikláról festett kődarabokkal tetézte hátizsákját, s nyögve cipelte terhét a hosszú kilométereken át. Akkor még nem tudtam, hogy egy tudományág szellemi házának gyarapítását szolgálják a kövek, s aki terhét cipelte, egész életét áldozta a természet igénytelen élővilágának feltárására. Szerencsére, nem mindenki olyan tudatlan és tiszteletlen, mint jómagam. Fóriss Ferenc nyugalmazott aranydiplomás tanárt éppúgy megsüvegelik egykori tanítványai — ki tudja, hány és hány? —, mint a város lakói. Akik ismerik, bizonyára szívesen olvasnak róla; akik meg nem ismerik, azoknak illendőségből is meg kell ismerkedniük szűkebb hazánk neves polgárával, akinek munkálkodását a tudomány rangjára emelte a szenvedély. — Nem tévedek, tanár úr, ha azt mondom, hogy régi e szenvedély? — Mosolyog, s én úgy látom, hogy elmaradhatatlan pipájából zuzmó színű és alakú füstfelhőcskék bodorodnak elő. — Ha arra gondolok, hogy a felvidéki erdők fáinak madárfészke sem érdekelt jobban, mint a mászó lábamat csiklandozó selymes zuzmó, akkor az mondhatom, ismeretségem a zuzmókkal csaknem velem egykorú. Én meg már hetvenhárom éves vagyok. Hogy azután, később az ismeretség szenvedéllyé, majd tudománnyá nőtt bennem, azt Jaloveczky Péter természetrajz szakos tanáromnak köszönhetem, akinek egy alkalommal bemutattam zuzmó-gyűjteményemet, s kérdeztem, tudná-e, mifélék fajták, mert biz’ én ilyet nem látok a könyvben. Mire azt felelte tanárom: „Magam sem tudom, fiam, de majd megkérem a Nemzeti Múzeumot, adjon felvilágosítást.” Azt válaszolták: nehéz levélben megmagyarázni a dolgokat, utazzon fel az a fiatalember a fővárosba, szeretnénk látni a gyűjteményével együtt. Akkoriban — utolsó éves prepa voltam — talán három-négyszáz zuzmót gyűjtöttem már össze. Nos, hát Pestre utaztam a karácsonyi vakációban. Egyenest Filárszky Nándor egyetemi tanár, udvari tanácsoshoz vezettek, aki mindjárt úgy fogadott, hogy: kedves kolléga úr. Ő volt a Nemzeti Múzeum növénytárának igazgatója. Rengeteget tanultam tőle és munkatársaitól az alatt a hét alatt. Meg később is. Amikor ugyanis befejeztem a losonci tanítóképzőt, Pestre kerültem tanárképző főiskolára, s mindennapos búvárkodója lettem a Nemzeti Múzeumnak. Sőt, a tanárképző után azonnal gyakornoknak alkalmaztak. Hanem az első világháború kettétörte az én tudományos pályámat .... Miskolcra kerültem, itt ragadtam. — És mindenért kárpótolta a jóságos Bükk.. . — No, igen. A kezdet természetesen nagyon nehéz volt. Se összehasonlító gyűjtemény, se szakkönyvek, semmi. Jóformán mindent a magam erejéből kellett beszereznem. — Ennek immár negyvenhat éve. S az eredmény? — 31 854 zuzmó-lelőhelyről — lapoz bele a naplójába — mintegy ötvenezer példány. Ebben benne foglaltatik már a külföldi csereanyag is, mintegy hatezer darab, amiért én cserébe legalább tízezret adtam. A Magyarországon fellelhető zuzmóknak mintegy 75—80 százaléka megtalálható gyűjteményemben. S jónéhány olyan faj is van, amivel egyetlen magángyűjtő sem rendelkezik, Nemzeti Múzeum sem. A legagazdagabb magángyűjtemény — s ezt szerény büszkeséggel mondja — itt található a miskolci Huba utcában. Ma még— — Hogy érti ezt, tanár úr? — A gyűjteményből huszonötezer példányt átvesz a Nemzeti Múzeum — tízezer példányt már el is szállítottam —, egy-egy „rakományra” igényt tart az egri és a pécsi pedagógiai főiskola. — Borsodnak mi marad? — A megye iskoláinak már juttattam gyűjteményemből. S ha valahol „hiánycikk” a zuzmó, ott a Bükk, ad bőségesen. A Bükk és ismét a Bükk. Szeretettel ejti ki a hegy nevét. Évtizedek óta barátságban él vele, ismeri nyári melegét, fagyos telét, meredek szikláit, hatalmas fáit, tufás és andezites talaját, ahol gazdagon tenyészik a zuzmó. Tizenkétezer termőhelyi adata van a Bükkről, ami 1800 zuzmófajt és fajváltozatot jelent az ő szakszótárában. Köztük 30—35 olyan faj, aminek ősfelfedezője, s öt zuzmó nevének viselője — külföldi tudósok nevezték el róla, mivel eddig hasonló zuzmófajt nem találtak. — A végleges azonban legalább rendezésnél még ennyi eddig ismeretlen zuzmófaja kerül elő a Bükknek. — Hogy tartósítja tanár úr e növényeket? — Nem kényes portéka zuzmó. Bizonyság rá, hogy száz éves zuzmó is van a gyűjteményemben. Az a lényeg, ne tartsuk nedves helyen, nehogy megpenészedjen. Az idő folyamán színben változik ugyan, de megmarad mikroszkóppal vizsgálható állapotban és a kémiai reakció megadja fajának meghatározhatóságát. — Van-e a Bükkben egészen ritka faj? — Hogyne volna! Van Bükkben például világviszonylatban úgynevezett első és második előfordulás is. Mondjuk, az első példányt a Stockholm melletti Ostrom szigetén találták, a másodikat Jávorkúton. Vagy az a faj, amit Észak-Amerikán kívül Európában csupán Heidelbergben egy példányban találtak, Bükk huszonhét helyén fordult elő. Gyűjteményemben található olyan zuzmó, amely az egyetlen eredeti példányról leírva, sehol máshol nincs. Physcia bisiana a korábbi ismeretek szerint a dalmát partoktól északabbra nem fordult elő. E fajt felfedeztem a Balaton és Sopron környékén, s egy példányt Hollóstetőn. Nem tudunk róla, hogy ennél északabbra előfordul-e ez a faj. Bámulatosan eligazodik az ezer és ezerféle zuzmó között, melyekkel megtöltött egy egész szobát, amiben nem maradt hely csak a szakkönyvek és szakkiadványok számára. Az előbbi mintegy száz kötet, az utóbbi száma hatszáz, ami — naplója szerint — 25 ezer 216 oldalnak felel meg. íme, egy nemes szenvedély munkájának egész élettermése! S hozzá mindaz az áldozat, pénzben és anyagban, amit nem lehet elmondani, s nem lehet kellőképpen értékelni. Vajon milyen időmennyiséget kapnánk, ha csak az évtizedek óta munkával, kereséssel, barangolással töltött vasárnapok számát összeadnánk? Vajon hány mázsa követ hordott el hátizsákjában a Bükkből? Mennyit gyalogolt, levelezett olvasott, míg összeszedte az ötvenezernyi zuzmót? S ha tanári pályáján nyújtott érdemeiért aranydiplomát kapott, mit adhatnánk természetkutatónknak azért a remek munkáért, amit hetvenhárom éves koráig a tudományért végzett? Csata László Szövetkezeti vagyont fosztogató főkönyvelőt ítélt el a bíróság Lukács János, Ózd, Petőfi utcai lakos, a borsodszentgyörgyi Kossuth Termelőszövetkezetnek volt a főkönyvelője. 1962-től 1965 nyaráig sikkasztásai révén csaknem 70 ezer forinttal károsította meg a termelőszövetkezetet. Munkakörénél fogva készpénzcsekkek kiállítására volt jogosult, melyre több esetben aláhamisította a termelőszövetkezet elnökének nevét. Ezekre a bizonylatokra pénzt vett fel a banktól. A házipénztárba az összeget nem vételezte be és nem is könyvelte le. A hiányos ellenőrzés miatt hosszú időn keresztül folytathatta a közösségi vagyon fosztogatását. Az így szerzett pénzből mulatozásokat rendezett hol Egerben, hol pedig Budapesten. A bíróság Lukács Jánost a társadalmi tulajdont károsító, folytatólagosan elkövetett sikkasztásai miatt 3 évi szabadságvesztésre ítélte és az okozott kár megtérítésére kötelezte. dr. K. L. Bélyeggyűjtők sarka A MABEOSZ VI. rendkívüli küldöttközgyűlése a székházalap hozzájárulás fizetését 1966. január 1-től felfüggesztette. A tagsági díj 1966- ra évi 36 forint, amely ugyan a kongresszus határozatai értelmében fél évre előre fizetendő, tehát az első félévi tagsági díjat január hó 15-ig, a második félévi tagsági díjat július hó 15-ig kell a kör pénztárába befizetni. A megjelenő bélyegújdonságokra az a tag jogosult, aki tagsági díját a vonatkozó bélyeg vagy blokk kibocsátása előtt befizette a kör pénztárába. Új tag csak a belépést követő időben megjelenő újdonságokra tarthat igényt. A kör csak azon tagok részére igényelhet bélyeget, illetve blokkot, akik azt a körnél, jogosultságuk alapján előzetesen igényelték és befizették. Az évvégi elszámolás és revízió miatt a külföldi bélyegcsere keretében csak azok a küldemények kerülnek ez évben kezelésre és továbbításra, amelyek a cserebizottsághoz december 16-áig beérkeznek. Az ezen időpont után érkező küldemények kezelésére csak 1966 január 16-a után kerül sor. A külföldi bélyegcsere-ellenőrző bizottságnál az ügyfélfogadás az évvégi zárlat és ellenőrzés időszaka alatt, tehát december 17-től, 1966 január hó 15-ig szünetel. A híres angol Gibbons cég nemrég lezajlott jubileumának érdekes mozzanata, hogy a cég világszerte ismert katalógusa kiadásának századik évfordulóját bélyegképpen megörökítve is láthatjuk. Ajman állam (arab sejkség) adott ki az évfordulóra bélyegeket, amelyeken az első Gibbons katalógus címlapja és az egyik legújabb Gibbons katalógus címlapja szerepel. A Zumstein katalógus, ez a híres és nálunk különösen kedvelt kiadvány, még alig félszáz éves múltra tekinthet vissza. Az első, csak Svájc bélyegeivel foglalkozó különleges katalógus Európa-katalógus először 1908-ban, 1911-ben jelent meg Zumsteinék kiadásában. Bezárult a XXXVIII. bélyegnap alkalmával Budapesten rendezett bélyegkiállítás, amelynek megnyitása óta sok ezer látogatója volt. Különösen örvendetes, nemcsak budapesti iskolák, hogy hanem több száz kilométer távolságból vidéki iskolák ifjúsági bélyeggyűjtő szakköreinek tagjai is felkeresték. Változatlanul nagy az érdeklődés az idei bélyegtani sorozat és blokk iránt, valamint nagy forgalmat bonyolított le a kiállítás alkalmi postahivatala — ezúttal igen helyesen nem kiállítás színhelyén, hanem az aha hoz leközelebbi Bp. 5. sz. postahivatalon. Különösen sokan keresték az első napi borítékokat, de a bélyegtani és a bélyegkiállítási bélyegzésekért is sorba álltak. Mellékelten bemutatjuk a bélyegnapi blokk fényképét. Varié Gyula Falusi ősz Foto: Sz. Gy, Miskolci Zenei Napok, 1965 Hétfő esti vendégeink: Szőnyi Erzsébet, Gárdonyi Zoltán, Romanowski zeneszerzők és Zempléni Kornél zongoraművész Másfél hónapon át egymást érték a zenei események Miskolcon. Tíz különféle eseményt zár le a Miskolci Szimfonikus Zenekar november 15-i, hétfő esti hangversenye, melyet Mura Péter vezényel a Miskolci Nemzeti Színházban este fél 8 órakor. A zenekar fennállása óta eltelt két év alatt többször kivette részét a ma zenéjének, s elsősorban a mai magyar zenének terjesztéséből. Ezúttal a Miskolci városi Tanács vb. művelődésügyi osztálya által az elmúlt évadban kiírt zenei pályázat díjnyertes műveiből mutatnak be néhányat, mellyel zeneszerzőink a 600. évfordulóját ünneplő várost köszöntötték, így kerül sor Szőnyi Erzsébet: Musica festiva, Gárdonyi Zoltán: Szimfónia és Wlodzimierz Romanowski: Contrastok című műveinek bemutatására. Az ősbemutatón a művek szerzői is jelen lesznek, s ez fokozza a nem mindennapi zenei esemény jelentőségét. tes A hangversenyen a díjnyerművek mellett a nagy klasszikus, a halhatatlan Beethoven zenéje is Vendégművészünk, a felcsendül, kiváló, Liszt-díjas zongoraművész, Zempléni Kornél Beethoven C-dúr zongoraversenyét szólaltatja meg. Az érdekesnek ígérkező és ritka zenei élményt tartogató hangversenyt érdeklődéssel várjuk. Guruló könyvesbolt a diákoknak Évek óta szívesen látogat el a sárospataki Rákóczi Gimnáziumba az Állami Könyvterjesztő Vállalat országjáró, guruló könyvesboltja, hogy vásárt rendezzen a tanuló ifjúságnak.. Az idei vásáron a legújabb hazai és külföldi szépirodalmi tudományos és technikai könyvekkel megrakodva gördült be a hatalmas piros autóbusz a kollégium udvarára, majd a diákok két napon át kedvük szerint válogathattak a szebbnél-szebb könyvekből. Csaknem ezer darab könyv talált gazdára több mint húszezer forint értékben. Jól sikerült újítási hónap A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben 650 újítási javaslatot nyújtottak be az újítási hónap során. Csaknem 400 javaslatot fogadtak el, s 275 újítást már be is vezettek. Az ormosi bányászok nyújtották be a legtöbb újítást, szám szerint 156-ot. A bükkaljai üzemben 115, a iiákvölgyiben 88, a miskolciban 86 újítást nyújtottak be egy hónap alatt. A legjobb eredményt elérők az újítási díjakon felül jutalomban részesültek. Az újítók versenyének 2000 forintos első díját az ormosbányai Faragó Istvánnak ítélték ÉSZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér % Telefonszámok: Titkárság: 16-886. Kultúrrovat: 16-067. Ipari rovat: 16-036. Pártrovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat: 33-687. Sportrovat: 16-049. Belpolitikai rovat, panasz ügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc, Kossuth u. 11. Felelős kiadó: Bíró Péter Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15-17. Telefon: 16-213. Terjeszti a Magyar Posta "fizetési díj egy hóra 12 forint. Előfizethető hivataloknál és Index- 25.055 helyi postai kézbesítőknél, Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Mérn Gsrénessr