Északmagyarország, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XAIL évfolyam, 136. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1966. június 10. A magyar pártdelegáció látogatásai Után Bátorban Fehér Lajos beszélt egy gyári munkásgyűlésen Csü­törtökön a mongol párt­kongresszus tanácskozásának harmadik napján újabb kül­földi pártküldöttségek képvi­selői szólaltak fel és egyúttal folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója felett. A magyar pártdelegáció csü­törtök délelőtt látogatást tett más küldöttségekkel egyetem­ben a Mongol Kisipari Szövet­kezetek Országos Szövetségé­nek gyermekruha készítő üze­mében. Itt találkoztak azokkal a mongol fiatalokkal, akik ko­rábban különböző budapesti textilgyárakban dolgoztak­. Ké­sőbb a delegáció megtekintette az épülő Ulan Bator-i ru­hagyárat. Az építkezés ma­gyar segítséggel folyik. Délután az MSZMP küldött­sége — három kontinens hét testvérpárt­jának delegátusai­val együtt — az Ulan Bator-i ipari kombinát textilgyárát látogatta meg. A gyárban ma­gyar mérnökök dolgoznak és most kísérleteznek, hogy műszállal kevert gyapjúszövet a termelésének módszerét kidol­gozzák. Damdin mongol ipar­ügyi miniszter elismerőleg nyilatkozott a magyar szak­emberek munkájáról." A gyárban rendezett m mun­­kásgyűlésen a külföldi párt­­küldöttségek nevében Fehér Lajos beszédet mondott A többi között a Mongol Népi Forradalmi Párt helyes mar­xista—leninista politikájával, a magyar—mongol együttműkö­déssel, a kommunista és mun­káspártoknak a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­géért vívott küzdelmével fog­lalkozott Kijelentette, hogy az egység megteremtése elenged­hetetlen feltétele az imperia­lizmus elleni eredményes harc­­oki Ma valamennyi szocialista országnak és marxista— leninista pártnak proletár­internacionalista köteles­sége az amerikai imperia­lista agresszió ellen harco­ló vietnami nép tettekben kifejezett egybehangolt tá­mogatása. őszinte örömünkre szolgál — mondotta beszéde végén Fehér Lajos —, hogy a mongol kommunisták is ezt vallják, erről pártjuk most folyó kong­resszusán ismételten meggyő­ződtünk. A még szilárdabb egység felé 4 magyar ráírt- és kor­mányküldöttség, ame­lyet Kádár Javos ve­zet Berlinbe, az NDK főváro­sába, „újabb csúcspontot je­lent a két testvérpárt és a két baráti ország kialakításában, kapcsolatainak és jelentős mértékben hozzájárul majd a kommunista- és munkáspár­tok egységének szilárdításá­hoz­. Ezzel a mondattal fog­lalta össze a magyar látogatás jelentőségét Oskar Fischer, az NDK külügyminiszter helyet­tese abban a nyilatkozatában, amely a Neues Deutschland című lapban jelent meg né­hány nappal a látogatás előtt. k Magyarország egyértelműen mellettünk foglal állást a né­met nemzetet illető alapvető kérdésekben” — hangoztatta Oskar Fischer. Való igaz, hogy pártunk és kormányunk támogatja az NDK-nak azokat a javasla­tait, amelyek az európai biz­tonság megteremtésére irá­nyulnak, valamint az NDK felvételét az ENSZ-be. Kapcsolatunk azonban sok­kal régebb keletű és mélyebb, mint e néhány lapidáris mon­datban összefoglalt megálla­pítás. Amióta több mint más­fél évtizeddel ezelőtt Ma­gyarország diplomáciai kap­csolatra lépett az NDK-val, kereskedelmi és gazdasági együttműködésünk fejlődött. A tavaly állandóan december 15-én aláírt hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés teljes volumene 1966—70. évre 6,3 milliárd márka. Ezzel az NDK fontos külkereskedelmi partnerünk lett, mert ha meg­nézzük a két álla­m export­listáját, azt látjuk, hogy gép-, az optikai-, a kémiai- és a­­z elektroipar termékei ép­­penúgy szerepelnek rajtuk­, mint a fogyasztási cikkek, vagy a mezőgazdasági termé­kek. Az NDK cikkekre vonatkozó elektróipari igényei­nek több mint 43 hazánk fedezi. Jó százalékát kapcsolatainkat az gazdasági 1960-ban alapított magyar—német gaz­dasági bizottság tevékenysége is jelentősen segíti. A szocialista országok gaz­dasági együttműködése — amelynek a magyar—NDK együttműködés egyik jelentős része — azonban nem csu­pán az áruk cseréjének szem­pontjából jelentős Egyik leg­főbb megnyilvánulása ugyan­is — miként ezt legutóbbi elő­adásában Kállai Gyula leszö­gezte —, a proletár-interna­­f­ionalizmusnak, amely lehe­tővé teszi a szocialista mun­kamegosztás elmélyítését, a sokoldalú tervegyeztetést, a termelés specializálását és a még jobb kooperációt Nem vitás, hogy mindezek a kér­­­dések is napirendre kerülnek berlini megbeszéléseken éppúgy, mint az NDK nem­zetközi elismerésének és a nyugatnémet revansista tö­rekvések megakadályozásá­nak problémái. A politikai gondok megoldásának lénye­ge csakis a gazdasági alapok minél tökéletesebb kifejlesz­tése, mert ez adja meg azt a reális erőt, amelyre támasz­kodva a politikai kérdések is megoldhatók. A Magyar Népköztársaság kormánya éppen a Kádár Já­nos vezette küldöttség eluta­zása előtt hozta nyilvánosság­ra a nyugatnémet kormány március 25-én átnyújtott jegyzékére adott válaszát. Ez a válasz is megmutatta, hogy mi addig nem vagyunk haj­landók tárgyalni az európai biztonságról Bonnal, amíg az NDK létét nem hajlandó tu­domásul venni. A magyar de­legáció mostani útja még jobban aláhúzza ezt a szán­dékunkat. Az NDK-ba utazó magyar delegáció útjának az is jelen­tőséget ad, hogy ez a látoga­tás is része a kommunista- és munkáspártok egysége általá­nos megszilárdítására irányu­ló törekvéseknek. Ma, amikor az amerikai imperializmus éppen a kommunista pártok soraiban fellépő egyenetlensé­geket használja ki agresszív terveinek megvalósítására, „leghűbb” európai szövetsége­se. Nyugat-Németország az európai békét fenyegeti ro­­var"­­b törekvéseivel. A magyar párt- és kor­mányküldöttség láto­gatása címen azért az imperializmus agrassziós tö­rekvéseinek gátjául szolgáló szocialista egység erősítését segíti Berlinben. A két, szo­cializmust építő nép gazdasá­gi és politikai együttműködé­sének további szilárdítása nemcsak az NDK ellen törő nyugati*Arriet revansista kö­röknek kiált megálljt, hanem egyben erősíti a szocialista tábor egységét az Egyesült Államok imperialista körei által támogatott agresszív tá­madó szándékok ellen, bárhol a vi­ A­on. A két nép együtt­­része a szocialista -libor vénei együttműköd­ésé­­nek, és sérti* az eg­ész szocia­lista tábor erőfeszítéseit a még szilárdabb egység felé. Máté Iván Június 20-án De Gaulle a Szovjetunióba utazik A francia elnök útiprogramja De Gaulle francia június második felében elnök két­hetes látogatást tesz a Szov­jetunióban. A moszkvai fran­cia nagykövetség csütörtökön nyilvánosságra hozta az elnök útiprogramját, amelyet az AP amerikai hírügynökség ismer­tet A közleményből kiderül, hogy De Gaulle három ízben tárgyal majd hivatalosan szovjet vezetőkkel. De Gaulle programja fel­öleli Moszkva nevezetességei­nek megismerését más szov­jet városok meglátogatását és a második világháborúban elesett szovjet hősök tisztele­tére rendezendő ünnepségen való részvételt. De Gaulle június 20-án ér­kezik meg a Szovjetunióba. A terv szerint röviddel megérkezése után De Gaulle külön-külön tárgyal majd Kosziginnel és Podgornijjal és minden bizonnyal nem hi­vatalos formában Brezsnyev­­vel is. A francia elnök más­nap reggel tartja hivatalos megbeszéléseit a szovjet veze­tőkkel. De Gaulle június 30-án fe­jezi be moszkvai látogatását, és július 1-én reggel hazauta­zik Párizsba. A saigoni kormány bűnös akcióra készül Huéban Thich Tri Quang, a kormányellenes mozgalom vezetője buddhista csütörtö­kön folytatta tiltakozó éhség­­sztrájkját. Ugyanakkor felhív­ta híveit, hogy az utcákról és az útvonalakról távolítsák el az ősök oltárait s más mó­don se akadályozzák a katonai forgalmat — helyi idő sze­rint — reggel hat óra, este 21 óra között. Kijelentette azon­ban, hogy ezt az utasítását visszavonja, ha a katonák visszaélnének a buddhisták jóakaratával és akciót kezde­nek a nép ellen. A buddhista vezető csütör­tökön egyébként újságíróknak elmondotta, hogy tudo­­ása van arról, hogy a saigoni kor­mány meg akarja gyilkol­tat­­ni a kormányellenes buddhis­ta mozgalom vezetőit s két nappal ezelőtt Saigonból bér­gyilkosokat indított útnak Huéba. Az emberért, az ember javára Hogyan könnyítik meg a dolgozók munkáját Rudabányán? 1958-ban fontos dokumen­tum látott napvilágot, amely a munkásosztály helyzetének javítását tűzte ki célul. határozat végrehajtása termé­­­szetesen nem mehet máról­­holnapra. Fokozatosan, lépés­­ről-lépésre kell egyre kön­­­nyebb és szebb életet terem­teni az üzemekben dolgozók számára. Felelősségteljes, nagy és megtisztelő feladat ez. A pártszervezetek, -bizottsá­gok tanácskozásainak éppen ezért gyakori vitatémája. A gazdasági vezetők időnként beszámolnak a hozott intéz­kedésekről, s a párt- és tö­megszervezetek képviselőivel együtt újabb megoldáso­kon töprengenek. Száműzték a nehéz fizikai munkát Rudabányán, a Vasércbánya és Előkészítőműben azt néz­tük meg legutóbb, milyen, a fizikai munkát megkönnyítő és szociális intézkedések szü­lettek az említett határozat megjelenése óta. Néhány hó­nappal ezelőtt erről tárgyalt az üzemi párt-vb, s egy-egy részletkérdés azóta is napi­rendre kerül. — Aki volt már valaha bá­nyában, s látott külszíni fej­tést, az tudja igazán, milyen nehéz, megerőltető ez a mun­ka, ha az ember gépek nél­kül, tisztán két keze erejére van utalva. Legfontosabb fel­adatunknak éppen ezért a gé­pesítést, a nehéz fizikai mun­ka megszüntetését tartottuk — mondta Székely László, a nagyüzemi pb titkára. Hatalmas összegeket áldoz­tak Rudabányán modern gé­pek vásárlására, korszerű biz­tosító berendezések felszerelé­sére. Már 1960-ban a bánya nagy részében megvalósult a gépesítés. Ma már a gépek minden munkahelyen meg­könnyítik az ember dolgát. Ennek is köszönhető, hogy az üzem termelési eredményei felfelé ívelőek, az elmúlt öt esztendő alatt 45 százalékkal nőtt a kibányászott és feldol­gozott vasérc mennyisége. Sürgető feladat volt az üzemben bizonyos bérezési aránytalanságok megszünteté­se is. Az üzem vezetősége a közelmúltban új, a réginél jobban ösztönző bérrendszert dolgozott ki. Nőtt az átlagke­reset, csökkent a külszínen és a föl­d ala­tt dolgozók fizetése közötti nagy különbség. A vasércdúsítóban dolgozók és az érctörők, ércdöntők kerese­tét is javították. Felülvizsgál­ták a jutalmazás rendszert is. Az új intézkedések megva­lósításával jóval reálisabb, egyre jobb eredményekre serkentő a bérrendszer Ruda­bányán. Lassú a lakásépítés üteme Soha nem­ épült annyi új ház és lakás a községben, mint a felszabadulás óta el­telt két évtized alatt. A s­ta­tisztikai adatok szerint 390 állami lakásba és 304 magán­erőből épült házba költöztek be ezalatt Rudabányán. Az utóbbi években valósult meg a vízszolgáltatás közművesí­tése, s felépült a szennyvíz­derítő állomás első részlege. — Sajnos, a lakásigénylők száma jóval gyorsabban nő, mint amilyen ütemben ki tudnánk őket elégíteni — hal­lottuk Székely elvtárstól. Tavaly és az idén nem­ épült állami lakás a község­ben, előreláthatólag még jö­vőre sem kerül rá sor. Két­száz család jogos kérelme vét jelenleg is teljesítésre, , Szociális és kulturális létesítmények A munka megkönnyítésén, az ösztönző bérrendszer be­vezetésén kívül jónéhány más intézkedés is szolgálja a vas­ércbányában dolgozók hely­zetének javítását. Évente sok­ százezer forintot áldoz az üzem szociális juttatásokra, kulturális és sportlétesítmé* nyekre. Az utóbbi évek egyik legnagyobb ilyen jellegű be­ruházása az 500 személyes fürdő. Korszerűs­­ lésére, átala­kítására csaknem két és fél millió forintot költött az a üzem. Az új fürdő nemcsak tisztálkodási lehetőségek bővülését jelenti, hanem egy­úttal gyógyító hatású is. Rendszeres orvosi felügyelet alatt iszappakolással, fürdőzéssel kúrálhatják súly­­ma­gukat az erre szorulók. Évente 1200 forint szenet kap a vállalat értékű vala­mennyi dolgozója, jelentős összeggel járulnak hozzá az üzemi ékeztetéshez, az admi­nisztratív dolgozókon kívül mindenki részesül munkaru­ha juttatásban. Huszonötezer forintot külföldi és hazai ki­rándulásokra ad az üzem. A munkában élenjárókat, a szo­cialista brigádok legjobbjait jutalmazzák majd ily módon. Ezenkívül a művelődési ott­hon programjának megvaló­sításához, a helybeli múzeum fejlesztéséhez, valamint egyéb kulturális célokra és a sport­élet fejlesztéséhez ad jelentős anyagi segítséget a bánya. • Még ez évben ismét napi­rendre tűzik Rudabányán a párthatározatból adódó fel­adatok jelenlegi helyzetét. Úgy hisszük, lesz miről be­számolni, hiszen a Vasércbá­nya és Előkészítő Mű tett és tesz az emberért, sokat az ember javára. Gyárfás Katalin Hamarosan megkezdi működését az első papírgép Dunaújvárosban A Gyár- és Gépszerelő Vállalat 13 brigádjába tömörült 200 dolgozó napi 10—12 órán át szereli a Dunaújvárosi Papírgyár gépeit. A szerelők vállalták, hogy az eredeti határidő előtt tíz nappal, június 20-ig elkészülnek az első papírgép szerelésével. Távlati kép az indulás előtt álló papírgéprőL Fél füllel középkorú, „iroda­a­lomismerő’’ hölgy lépett könyvsátorhoz. Ér­deklődéssel nézte a kol­lekciót és szeme meg­akadt Thomas Mann művein. — Én ismerem ezt a Thomas Mannt. Nagyon jó. A moziban is lát­tam. Kis idő múlva korri­gálni akarja magát. — Nem is mondtam jól. A Fantomast lát­tam a moziban. — 16 —

Next