Északmagyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
jTilag proletárjai, egyesül jelekig A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 103. szám ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1967. május A Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból hazánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra , ezenkívül öt nemzetközi szervezet küldöttei foglaltak helyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegációinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munkabizottságokat, és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kongresszuson választásra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsa 173 tagból állna. Póttagokat nem választanak. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. Blaha Béla üdvözlő szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözli a küldötteket és a tanácskozáson résztvevő vendégeket Gáspár Sándor referátuma Gáspár Sándor bevezetőjében a szakszervezeti választások tapasztalatairól szólt választásokon mintegy 3 millió szakszervezeti tag kereken ötszázezer választott meg tisztségviselőt Több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves tevékenységéről. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusának határozatai realizálódtak abban a nagy társadalmi átalakulásban, amely hazánkban az elmúlt négy év során végbement – mondotta a SZOT főtitkára. Ezután a beszámolási időszak politikai, gazdasági eredményeit, a társadalom osztályszerkezetében végbement változásokat vázolta. A továbbiakban kihangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának programját szervezett dolgozók magukévá a teszik és végrehajtását maximálisan elősegítik. A későbbiek során a harmadik ötéves terv főbb céljait ismertette. A referátum ezután három kérdéscsoport elemzésére tért ki: 1. A szakszervezetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában. 2. A szakszervezetek feladatai az életszínvonal és a munkakörülmények javításában, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésében. 3. A szakszervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában. A referátum a szakszervezetek szemszögéből adott áttekintést a reform céljairól, utalt arra, hogy a reformeszköz szocialista rendszerünk gazdasági erejének növelésére, az élet- és munkakörülmények javítására. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között Az egyszemélyi felelős vezetés, az üzemi demokrácia növelése kiegészíti, feltételezi egymást . Ezután a szocialista munka, a Verseny jelentőségéről szólt, ír valamint a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztéséről, amely jelenleg a szocialista tudatformálásnak, a kollektív erőfeszítés kiterjesztésének és a szocialista erkölcs kialakításának is alapvető feltétele. A SZOT főtitkára beszédében aláhúzta, hogy a reform megvalósítása során erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet, hogy minden dolgozó érezze: rajta is múlik nagy céljaink megvalósítása és módja van közreműködni a vállalat jelenének és jövőjének formálásában, irányításában és a szakszervezetek révén is tulajdonképpen részese a vezetésnek. A szakszervezetek feladatai az életszínvonal, az élet- és munkakörülményekben, az érdekvédelmi javítás atevékenység fejlesztésében című résznél Gáspár Sándor kihangsúlyozta, hogy az életszínvonal alakulásának legdöntőbb eleme: a bérek, a jövedelem. A következő években még határozottabban akarjuk érvényesíteni azt az ír folytatás 2. oldalonA Kádár János fogadta Josef Klaust kancellárt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt párt Központi Bizottságának a székházában fogadta dr. Josef Klaus, osztrák szövetségi kancellárt és kíséretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes szavakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépkocsival, megtekintette a Margitszigetet is, Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Kádár János felhívta vendége figyelmét munka egy érdekes állomására, az újjáépülő egykori királyi palotára. A kancellár kérdésére, milyen rendeltetést szánnak az újjászülető palotának, Kádár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életének új központját alakítják ki. Ezt követően Klaus kancellár és az osztrák küldöttség valamennyi tagja látogatást tett a Dunabizottság székházában. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épületében megkezdődtek az osztrák— magyar tárgyalások. • Dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár szerdán délután a magyar politikai és kulturális élet több száz személyisége előtt „A nemzetközi kapcsolatok aktív politikája a Dunamedencében” címmel nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az osztrák kormányfőt és kíséretét Rusznyák István, az MTA elnöke, Erdey- Grúz Tibor főtitkár és az előadás rendezője, parlamentáris Unió az Intermagyar csoportja vezetői üdvözölték. Dr. Josef Klaus bevezetőben köszönetet mondott az adásra szóló meghívásért, előa szívélyes üdvözlő szavakért, majd megtartotta előadását. A különböző társadalmi rendszerű európai országok békés egymás mellett éléséért, Ausztria és Magyarország sokrétű gazdasági és kulturális együttműködéséért szállt síkra dr. Josef Klaus osztrák kancellár szerdán délután a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában, ma semlegességéről, a Rusztbékés egymás mellett élés eszméjéről, a dunamedencei államok közti jószomszédi kapcsolatokról beszélt. Nasszer beszéde Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke kedden beszédet mondott azon a tömeggyűlésen, amelyet az Arab Szocialista Unió rendezett május 1-e alkalmából Kairó északi elővárosában. Az EAK elnöke beszédében elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott és élesen elítélte az amerikai imperializmus tevékenységét. Rámutatott, hogy nemzetközi téren az Egyesült Államok vezeti az ellenforradalmi mesterkedéseket. Az EAK és az Egyesült Államok kapcsolataival foglalkozva Nasszer kijelentette: a második világháború után a tények bebizonyították, hogy az Egyesült Államok világuralomra törekszik és világszerte ellenforradalmakat szervez. Egyiptom ellen az Egyesült Államok a gazdasági nyomás, a kémkedés és a lélektani hadviselés módszereit használja. Az EAK azonban leküzdi ezt az aknamunkát. ti miskolci Avas együttes algériai sikere Az Avas népi együttes vasárnap este Algéria legnagyobb filmszínházában, Majesticben telt ház előtt lépett fel. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta együttesünk műsorát. Hétfőn este az együttes az algériai Nemzeti Színházban lépett fel, ugyancsak telt ház előtt. Az ünnepi gálaesten megyeünnepi gálaesten megjeiífoi Bumedieo, a fogadalmi ,^la. tanács elnöke, miniszterelnök, a forradalmi tanács és a kormány sok tagja, az algériai tömegszervezetek vezetői, a diplomáciai testület tagjai, valamint a május 1-e alkalmából Algírban tartózkodó külföldi vendégek. Az együttes műsorát a közönség nagy tetszéssel fogad Otto Winzer az EAK-ban Otto Winzer, az NDK külügyminisztere szerdán délután ötnapos hivatalos látogatásra Kairóba érkezett. Winzer tárgyalásokat folytat az EAK vezetőivel és az Arab Liga főtitkárával, az NDK és az arab országok kapcsolatairól. Az Szíriába utazik, ahol EAK-ból hasonló megbeszéléseket folytat a damaszkuszi kormánnyal. Megnyíltak a Borsodi Műszaki Hetek Párdi Imre előadása Miskolcon Nemcsak izgalmasan időszerű, de lenyűgözően érdekes és tartalmasan tanulságos is volt az az előadás, amelyet Párdi Imre elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tegnap, május 3-án, szerdán délután 4 órakor Miskolcon, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége Borsod megyei szervezetének rendezésében, az egyesület székházának (Szemere u. 4. sz.) nagytermében. Az előadás meghallgatására az egyesület műszaki aktíváit, döntő többségükben miskolci üzemek, vállalatok gazdasági és műszaki vezetőit hívták meg. Párdi elvtárs előadása egyben a május 2-án elkezdődött Borsodi Műszaki Hetek bevezetője, mondhatni: elméleti beindítója is volt. Párdi elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta: Komplex gazdasági szemléletet — Nem elég műszakilag szemlélni az új gazdasági mechanizmusban ránk váró feladatokat, mint ahogyan nem elég a csak közgazdasági szemlélet és felfogás sem. Komplex gazdasági szemléletet és problémamegoldást kell kialakítani és a gyakorlatban megvalósítani. A tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy felméréseik alapján megállapítható: a műszaki és közgazdasági szakemberek, és természetesen gazdasági vezetők döntő többsége az egész országban aktív érdeklődést tanúsítanak az új gazdasági mechanizmus iránt. Már nagyon sokan értik, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése során elsődleges feladat a gazdasági hatékonyság és a korszerűség fokozása a termelésben. Ezzel kapcsolatban bővebben ismertette a marxista közgazdaságtan tételeit, majd hangsúlyozta, hogy ezek se kész receptek, hanem csak alapvető tendenciák, amelyek szocialista irányt és tartalmat adnak a termelésnek. A mi feladatunk most az, hogy a marxista közgazdaságtan tételeit új módon, a megváltozott viszonyok és körülmények közt, továbbfejlesztve alkalmazzuk. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a marxista közgazdaságtan legújabb eredményeinek felhasználása is. Nem szabad elfelejteni, hogy a vállalati önállóság és felelősség az egyik legfontosabb kritériuma lesz az új gazdasági mechanizmusnak. Az állam nem fogja kijelölni a vevőt, hanem azokat nagyobb mértékben maguk a termelők választják ki a nekik leginkább kedvező feltételek biztosításával. Megnő a kereslet és a kínálat, a piac szerepe a gazdálkodásban. A termelőtevékenység a termékek értékesítésével fejeződik be. És, természetszerűen, majd az olcsóbb árak is hozzájárulnak a versenyképesség biztosításához. A népgazdasági érdekek és társadalmi tulajdon védelme a továbbra is a minisztériumok hatáskörében marad. Megnő a vezetők személyes felelőssége. A dolgozók érdekeinek és jogainak védelme elsősorban a szakszervezetek feladata lesz, a helyi fellépéstől kezdve, ha szükséges, a bírósági eljárásokig bezárólag. Készül az árreform Párdi elvtárs beszélt a készülő árreformról is. Hangsúlyozta azonban, hogy az alapvető élelmiszercikkek árai változatlanok maradnak, azokat az állam szavatolja. És senki se gondolja, hogy 1968. január elsejével minden ár megváltozik. Az új, korszerű árrendszer kialakítása nyolctíz évig is eltarthat. A külkereskedelmi tevékenység továbbra is állami monopólium marad. Természetesen, az új árrendszer, és az új gazdasági mechanizmus általában kedvezni fog a lakosságnak, hiszen ez az elsődleges célja, feladata. A reáljövedelem előreláthatóan már az első három évben mintegy 12—14 százalékkal emelkedik. Ezt a párt megígérte és biztosítja is. Egyesek munkanélküliségtől is félnek — hangsúlyozta Párdi elvtárs. — Aki azonban tud előre látni és a gazdasági vezetők fejével gondolkozni, az könnyen kitalálhatja, hogy az új gazdasági mechanizmus nem okozhat munkanélküliséget, legfeljebb az eddiginél intenzívebb munkaerővándorlásra számíthatunk, ami — ellentétben az eddigi felfogással — sok vonatkozásban egyenesen hasznos lesz. " Az előadó részletesen elemezte és bizonyította, hogy az 1968. január 1-én elkezdődő gazdasági változások a szocializmus teljes felépítéséhez, lakosság fokozottabb jólétéhez a vezetnek, éppen ezért törvényszerűen szükségesek és történelmi jelentőségűek. A hatalom megszerzése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése után ez lesz a párt és a nép harmadik nagy forradalmi fegyverténye. Az Országos Tervhivatal elnökének előadását meghallgatta dr. Sályi István professzor, az Elnöki Tanács tagja, Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Papp Lajos, a megyei tanács vbelnöke. Bevezetőt és zárszót mondott Pásztor Pál, a MÁV Igazgatóság vezetője. — te*. 14