Északmagyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 832. szám ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1967. október 1. Kádár János elvtárs vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Cseh­szlovákiana Csehszlovák a Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság h­­»­ányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október első felében magyar párt- és kormánykü­ldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába. Ősbég baráti küldöttség érkezett hazánkba Párt Politikai Bizottsága pót­tagjának, az Üzbég Központi Állami Népi Ellenőrzési Bi­­ottság elnökének vezetésével. A delegációnak tagja V. J. Zahidov akadémikus, az Üzbég SZSZK művelődésügyi minisz­tere is. A küldöttséggel együtt húsz tagú művészcsoport, va­lamint a Bahor üzbég népi táncegyüttes is hazánkba ér­kezett. Az október 3-án kezdődő bég baráti küldöttség érkezett üzbég kulturális napok alkat­ hazánkba. M. T. Turszunov­­mából szombaton hattagú az­­nak, az Üzbég Kommunista S­zocializmust építő társa­dalmunk újabb lépcső­fokához érkezett, s en­­nek az újabb szakasznak első körvonalait a IX. pártkong­resszus határozta m­eg. Ott szabták meg a feladatokat, amelyeknek jegyében ország­gyűlésünk összeült. A pártkongresszus vitazáró beszédében a következőket mondotta Kádár János "Ívtárs. ..itttíz QQH,CHLttVQÍ .fi^CiiuiK-Áíi’lu­sunkkal nagy feladatokat ol­dottunk meg, de ma mér betöl­tötte történelmi szerepét. A kö­vetelmények mások, tovább kell mennünk, hogy a szocia­lista életnek szabad utat és fejlődést biztosítsunk minden területen.” Az út azonban csak ak­kor lesz szabad, ha elmozdít­juk a korlátlan haladást gátló tényezőket, ha félregörget­jük az akadályokat. Ennek az országgyűlésnek tehát az volt a feladata, hogy a két, gaz­dasági életünket legjobban be­folyásoló törvényt átdolgozza, módosítsa, s alkalmassá tegye arra, hogy szocializmusunk építését még jobban segítse. A parlament elé került '"Munka Törvénykönyv-, ter­melőszövetkezeti- és földtör­vény-javaslat hosszú utat járt meg a szocialista demokratiz­mus szellemében. A IX. pártkongresszus sok olyan fontos határozatot ho­­zott, amely a dolgozó nép életkörülményeinek további javítását szolgálja. Ilyen töb­bek között az iparban a 44 órás munkahétre, s nagyobb távlatokban az egész új gaz­dasági mechanizmusra való­­ áttérés. A kongresszus elsősor­ban elvi irányt szabott. A Végrehajtás az állami szervek feladata. Az első és legfonto­sabb teendő az volt, hogy fe­lülvizsgálják a munkaügyi rendelkezéseket, s mérlegeljék, hogy a Munka Törvénykönyv mennyiben felel meg az új, bizonyos mértékig megválto­zott körülményeknek. A Munka Törvénykönyv 1951-ben készült. Nem szüksé­ges különöseb­ben bizonygat­ni, mennyi változás, előrehala­dás történt azóta mind gazda­sági, mind társadalmi életünk­ben. Nőttek a kö­vetelmények, nőttek az igények, és az új gaz­daságirányítási rends­zer ezek­hez kívánja fejl­esztő bár­milyen gyors iramú fejlődésre is alkalmassá tenni a gazdasági életünket.­­ M­i a lényege az­­ g­a­zda­sági rendszeri is amely­­gyan­i­s ebben az eszt­endőben sokoldalúan f­elkészü-Az önállóság, a bátor, sza­bad kezdeményezés, minden gátló, értelmetlen korlátozás megszüntetése. Ez jut kifeje­zésre az országgyűlés által el­fogadott és törvényesített új Munka Törvénykönyvben is. Magát a törvényt elvivé tet­ték. A részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, a vállalatoknál megkötendő kol­­lektí­v derek: < bíztá­l .. .'­..,1 n i Tó* Véby ko.’h­­v -tervezet előzetes vitája során, de az országgyűlésben is szóba került az az aggály, hogy a mindenképpen jónak látszó törvény helyi alkalmazása nem vezet-e esetenként majd önkényeskedéshez. Erre vonat­kozólag Gáspár Sándor elvtárs beszédéből idézünk: „Minden lehetőségünk meg­van arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen tel­jes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvény­­könyve szellemének.” Az országgyűlés másik fon­tos feladata az volt, hogy mezőgazdasági termelőszövet­­­kezetek további megszilárdí­tása, gazdálkodási biztonsága céljából megfelelőbb jogszabá­lyokat hozzon. Vitathatatlan ugyanis, hogy a tsz-mozgalom általános fejlődése mögött el­maradt a jogalkotás. Új tör­vényre volt szükség, amely szentesíti a formáit, amely gazdálkodás új szabad utat nyit a további fejlődéshez. Ahogyan az új Munka Tör­vénykönyv kidolgozásánál a mezőgazdasági­­ törvényterve­zetnél is az önállóság kapott bátorítást. Mindez azt jelenti, hogy az eddigieknél követke­zetesebben valósul meg a szö­vetkezeti demokrácia. Az utóbbi kongresszus óta eltelt, időben a megyét jár­va, termelőszövetkezeti szak­emberekkel, vagy egyszerű tsz­­tagokkal beszélgetve szinte egységesen jutott kifejezésre az a várakozás, hogy az or­szággyűlés elé ker­ülő új tör­vény előmozdítja majd a fia­talság visszatérését. Elmond­hatjuk, hogy a várakozás nem volt alaptalan. Az új törvé­nyekben több olyan tétellel találkoztunk, amely feltétlenül vonzóbbá teszi a jövőben a termelőszövetkezetek gazdál­kodását. Csak egy példát em­lítsünk: új elvként került be a törvénybe az a meghatáro­zás, amely szakít a tsz-jöve­­delemelosztás eddig érvényben levő, úgynevezett „maradék” elvének gyakorlatával, és ki­­hogy a munkadíjat a­­ termelési költségként kell­­ tósárolni, úgy, mint az (Folytatás a 2. oldalon.) --------------------------------------------­Kapunyitás­a az új mechanizmusnak Jubileumi kiállítás a Tiszai pályaudvaron A MÁV Miskolci Iga­­tó­sága tiáf­zpizo­­tságának, aut­o - és N­S2.BT szervezetének ren­dezésében két vasúti kocsi igénybevételével mozgó kiállí­tás nyílik. A kiállításon, ame­lyet a Nagy Októberi Szocia­lista Foradalom 50. évforduló­jának tiszteletére rendeznek; dokumentálják a nagy prole­tárforradalmat, a Vörös Had­sereg hősies küzdelmeit, a Szovjetunió félévszázados fej­lődését. Ebből az alkalomból bemutatják a vasutas képző­művészek alkotásait is. A mozgó kiállítás anyagát október 3-án, kedden délelőtt 11 órai kezdettel elsőnek miskolci Tiszai pályaudvaron, a majd a későbbiekben a me­gye, illetve az igazgatóság több, nagyobb pályaudvarán mutatják be. 1 A mezőkövesdi járási könyvtárban (Fotó: Szabados György) Kuba-ellen­es szervezkedések Amerikában Az AV­ Sk­­­ Kanligr­m­assen e­­rőinek a közelmúltban Wa­shingtonban tartott értekezle­te és annak határozatai buz­­dítólag hatottak bizonyos re­akciós körökre, amelyek most fokozzák tevékenységüket Ku­ba ellen. A szigetországból elűzött ellenforradalmárok kü­lönleges „bizottságot” szervez­tek, amelynek feladata az Egyesült Államok közvélemé­nyének és mindenekelőtt az amerikai kongresszusnak a megdolgozása. Több kongresszusi képviselő nyíltan támogatja a kubai el­­lenforradalmárokat. Sajtóje­lentések szerint a képviselőház egyik tagja törvényjavaslatot terjesztett elő, amely követeli „a kubai kommunista rend­szer bármely eszközzel történő f­elszám­olását Az említett képviselő véleménye szerint az Egyesült Államoknak ilyen kezdeményezéssel kell fellép­nie az AASZ-ban. A Kuba-ellenes hangulat fokozódik néhány latin-ameri­kai ország kiral­­odó köreiben is. Az egyik bostoni lap jelen­­tése szTer.in­ KnTurnhi?* és V*­­nezuela kidolgozza a „Kuba aknamunkája” elleni harcban való „együttműködés” mód­szereit. Az új pártoktatási év küszöbén Nagyobb érdeklődés - gondosabb előkészületek az edelényi járásban Megyénkben a pártoktatás különböző tanfolyamain mint­egy 70 000 ember kezdi el a tanulást. Közülük csaknem hét és félezren — mintegy más­­félezerrel többen, mint tavaly — az edelényi járásban ta­nulnak majd. A járási pártbizottság pro­paganda és művelődésügyi osz­tálya nagy gondot fordított a propagandisták felkészítésére. A végrehajtó bizottság útmu­tatásainak megfelelően a já­rás vezető propagandistái, va­lamint a közgazdasági alapis­meretek tanfolyamainak pro­pagandistái nemrég Miskol­con, a megyei pártbizottság előkészítő tanfolyamán vettek részt. A többiek — több mint nyolcvanan — az elmúlt hé­ten az aggteleki Cseppkő szál­lóban, zavartalan körülmé­nyek közt készülhettek fel megtisztelő pártmegbízatásuk teljesítésére. Az itt lezajlott tanfolyamon a gazdaságpoliti­kai ismeretek, ipari és mező­­gazdasági tagozata, a világ­­ politikai és világgazdasági kérdések, a szocializmus épí­­­­tésének időszerű kérdései tan­­­­folyamok, valamint a kötetle­nebb oktatási formák propa­­­­gandistái vettek részt, öt nap alatt tíz előadást hallgattak­­ meg. Ezek mindegyike hozzá­járult tájékozottságuk bővíté­séhez és ahhoz, hogy a járás valamennyi tanfolyamán „egy­­ nyelven” beszéljenek, vitat­­­­kozzanak majd, s helyesen képviseljék pártunk vélemé­nyét, álláspontját egy-egy vi­­­­tatott kérdésben. A tanfolyamot — mint legtöbb járásban és városban a — az edelényi pártbizottság is saját erejére alapozta. Prakti­kus tematika alapján, amely­ben helyet kapott többek kö­zött olyan téma is, mint a­­ pártoktatás és a pártépítés ös­­­szefüggéseinek tisztázása, a já­rás vezető pártmunkásai tar­tottak előadásokat. Ezenkívül jól gazdálkodtak az olyan le­hetőségekkel is, mint a fel­sőbb pártszervek segítsége. A járási pártbizottság illetékes osztályának felkérése alapján például az elmúlt pénteken Gyovai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága agit.­­prop. osztályának propaganda alosztályvezetője (a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdései­ről), ugyanaznap délután Ma­joros Balázs, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője (A pártoktatás helye, szerepe, je­lentősége a felnőtt oktatásban címmel), és korábban Barna Ferenc, az SZMT titkára (az új Munka Törvénykönyve ter­vezetéről) tartott előadást a járás propagandistáinak elő­készítő tanfolyamán. A propagandisták szervezett „tematikus” előkészületei szombaton, szeptember befejeződtek az edelényi 30-án já­rásban. A járási pártbizott­ságnak azonban gondja lesz rá, hogy a járás pártszervezetei­nek propagandistái a tanfolya­mok elkezdése után, „menet közben is” megkapják a szük­séges tájékoztatást az idősze­rű kérdésekről. 4 Kiesinger—Stoph levélváltásról tannak a normalizálásáról, az erőszakos megoldásokról és az atomfegyverkezésről történő lemondásról és a fennálló ál­lamhatárok elismeréséről kell folyniok." Csak második lépés­ként kerülhet sor az úgyne­vezett emberi könnyítések problémájára. Kiesinger kancellár pénteki válaszleveléből kitűnt hogy Bonn csak a másodlagos kér­désekről hajlandó tárgyalni. Ennek megfelelően értékelte a kancellár levelét az NDK mi­niszterelnökségi nak péntek esti sajtóirodája­közleménye is, amely hangoztatja: a sza­vak játéka (Bonnban „politi­­­­kus lépésnek” tartják, hogy a­­ levélben nem esik szó a ki­zárólagos képviseleti igényről) nem változtatja meg azt a tényt, hogy Bonn, kitérve az a állami kapcsolatok normalizá­lásának problémája elől, to­vábbra is fenntartja kizáróla­gos képviseleti igényét Ez pedig, mint Stoph miniszter­elnök szeptember 20 i népi ka­marai beszédében is hangsú­lyozta: az európai enyhülés és a két ország közötti f­ormális kapcsolatok megteremtésének legfőbb akadálya. Kiesinger kancellár levelé­ben megnevezett egy állam­titkárt a tárgyalások előkészí­tésére. Az NDK közvélemé­nye hasonlóképpen állam­titká­ri szinten lát lehetőséget kormányfők tárgyalásainak az­­ előkészítésére. De ilyen körül­­mények között, amikor a két kormányfő javasolt tárgyalási pontjai teljesen eltérnek egy­mástól, vajon miről tárgyal­hat a két államtitkár? Sor ke­rülhet-e egyáltalán az állam­titkárok találkozójára, míg Bonn nem tesz határozot­tbb lépést kizárólagos képviseleti igényének megszüntetésére. A szeptemberi levélváltás Berlin és Bonn között szem­mel láthatóan nem vitt köze­lebb a problémák megoldásá­hoz. Stoph miniszterelnök szeptember 18-i levelében vi­lágosan meghatározta, hogy a tárgyalásoknak az alapkérdé­sekről: a két állami kapcsola-

Next