Északmagyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-03 / 1. szám

hsf'*' **ii*Im* 'tv ere "teg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEV BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA S 1301. évfolyam, L szám ARA: 70 FILLÉR Szerda, 1968. január 3» így kezdődött az új esztendő 196%. január elseje jelentős dátum népgazdaságunk életé­ben. Hivatalosan e nappal kezdődően alkalmazzuk a gazda­ságirányítás új rendszerét. Lapunk munkatársai egy sor­­ f•mben, vállalatnál, tsZrben és ktsz-ben érdeklődtek az év munkanapjának eseményeiről. Elöljáróban annyit lehet mázni: általában hosszú évek óta készülnek az üze­­men, a vállalatoknál az új gazdasági mechanizmusra, s minden különösebb zökkenő nélkül léptek át az új nap­­évbe. V»ft*****«*>ft*-iHHHHt-»T******************** hökkentett munkaidő a BVK-ban 1968. január elseje a Borsodi Vegyikombinátban ném­ák az új gazdasági mechanizmus, hanem egy igen ■lendős szociális intézkedés bevezetésének is első ipra. Szoboszlai Árpád, a gyár munkaügyi osztályn­ak vezetője erről így tájékoztat: — Az új gazdasági mechanizmust csökkentett men­­léttel kezdtük. A váltóműszakba járók hetenként 42, egy műszakon és a vállalat központjában dolgozók ,önként 44 órát dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a 42 óban dolgozók a havi 4 pihenőnap mellett 3 szabad­­pót, a 44 órások pedig a pihenőnapok mellé 2 sza­­kd napot kapnak. Ez igen jelentős intézkedés, hiszen Borsodi Vegyikombinát valamennyi dolgozóját érinti, am szerint 3 ezer embert . Az átállást a folyamatosan dolgozók esetében Az január elsején reggel 6 órai, és a másik csoport fetében január 2-án, a tegnap reggeli kezdettel való­­stottuk meg. Mondanunk sem kell, hogy ez igen nagy­­ tömet és jó hangulatot kelt a dolgozókban. Elismerés­sel nyilatkozott róla­ többek között Prume József, szo­cialista, Jo rb­ Aövezete is. Azt mondotta, hogy ez meg­kívánja a munkaidő jobb, eredményes con­turius­­sát Ez azt mutatja, hogy a gyár dolgozói megértetté­k, ismerik a csökkentett munkaidővel együtt járó foko­zódó követelményeket. Minden reményünk megvan rá, hogy ez a szociális intézkedés is hozzásegíti gyárunkat a még eredménye­sebb, még sikeresebb működéshez. kkkk*******k­k* ********* ** * * * * Írét *** * *■* Mindent megalapoztak A bánhorváti­­ termelőszövetkezet Bánvölgye 460­­ ka­­usztrális hold területtel gaz­­dagodott az elmúlt esztendő­ben. Gazdálkodása úgy ala­kult, hogy terven felül több mint félmillió forintot ruház­tak be saját erőből, s ennek ellenére körülbelül 50 forintot tudnak fizetni egy munkaegy­ségre. A mezőgazdasági terme­lés mellett jelentős mellék­üzemági tevékenységet is foly­attak. Ennek összes bevétele öbb mint 700 000 forint volt, amiből a tiszta haszon, illetve­ a gazdasági nyereség közel ne­gyedmillió forint Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetését úgy alapoz­ták meg, hogy 1968-ban na­gyobb beruházásokat nem kell végezniük, mert minden rend­ben van. A melléküzemági te­­vékenységet samt baas tovább bővítik, fejlesztik. Március 1- vel üzembe helyezik az autó- és mezőgazdasági gépszerviz üzemet A mezőgazdasági ter­melés fejlesztését a megna­gyobbodott területen úgy is biztosítani kívánják, hogy az esztendő elején 80 belépési ké­relmet vitatnak meg, illetve, a jelek szerint, sok új taggal növekszik a szövetkezeti gaz­dák kollektívája. 1968. évi ter­melési tervük — az új gazda­sági mechanizmus követelmé­nyeinek megfelelően — már kialakult. S ez a terv azt jel­zi, hogy ha megvalósul, az új gazdasági mechanizmus első évében körülbelül 100 forintot ér egy munkaegység. S ennek nemcsak anyagi bázisa adott, hanem a termelőszövetkezeti tagok híre, szorgalma is biz­tosíték a­célorc elérésébent Szénbányászat! Ami még nem volt Az elmúlt év utolsó hónap­jában befejezték a reform elő­készületeit a borsodi szénbá­nyáknál is. A különböző szin­tű vezetők magas színvonalú tanfolyamokon sajátították el az új feltételek között alkal­mazható munkamódszereket, tanácskozások egész során vi­tatták meg a megváltozott ár- és érdekeltségi rendszer hatá­sait. A szénbányászat éves mun­kabeosztása ezután jobban igazodik majd a fogyasztók szükségleteihez. Miután szénfogyasztás a téli hónapok­­­ban a legnagyobb, a bányák termelését is ebben az idő­szakban kell a legjobban fel­futtatni. A felfuttatás műszaki és személyi feltételeit még az elmúlt évben alaposan előké­szítették, így januárban olyan mennyiségű szén termelésére számíthatunk, ami még nem fordult elő a borsodi szénbá­nyák történetében A kollektív szerződés sze­rint a bányászok az őszi-téli szezonban hat hónapon át heti 48 órát, az év másik felében pedig hetente öt napot tölté­nek majd 3 föld alatt. A fonoda szenzációja A világom elsőként és egye­dülállóan a csehszlovák textil­gépipar olyan fonógépeket gyártott, amelyek orsók nél­kül készítenek a pamutból fo­nalat. A Magyar Pamutfonó­ipari Vállalat ezekből a gé­pekből egyelőre öt darabot vásárolt, amelyek 1968 köze­pén a Miskolci Fonodában lesznek felszerelve, illetve kez­dik meg a­ termelést. kapcsolatban Hegyi Géza. Ezzel a Miskolci Fonoda főmérnöke így nyilatkozott: — A „BD—200" típusú, cseh­szlovák gyártmányú orsó nél­küli fonógép nem egyszerűen szenzáció az iparágban, hanem a fonás forradalmasítása, hagyományos gyűrűs fonógé­­­pekhez viszonyítva azonos időnormákkal, minimális fizi­kai munkával 200—250 száza­lékkal több termelésre képe­sek. Gyárunkban az új eszten­dő első, s talán egyik leg­fontosabb feladata, az új gaz­dasági mechanizmus bevezeté­sének is fontos tényezője e gépek­ minél előbbi beszerelése és termelésbe állítása. Az öt darab korszerű foné­gép kereken tízmillió forintba kerül. Vásároltak hozzá két darab speciális nyújtó­gépet is. A tervek szerint a gyáron be­lül egy úgynevezett „kis fono­dát” alakítanak ki, s az itteni termelési tapasztalatok alapján az új gazdasági mechnizmus további folyamatában kíván­ják átalakítani, azaz: forradal­masítani az egész pamutfonást. A munka gyakorlati kivitele­zését lényegében elkezdték, s első eredményeit, első hasz­nát az esztendő második felé­ben várják, Pezsgőzés a nagyolvasztóban Az óramutató lassan éjjelt mutat k­i A szilveszteri hangulat elönti a várost. Az utcákon vidám emberek haladnak, kacagnak. A villamoscsörömpölésbe játéktrombiták rikoltása hasít, a levegőben szerpentinek szállnak. A szórakozó­helyekről dal, zene árad, a lakóházakból fény sugárzik az úttes­tekre, s a házak ablakain táncoló párok szilu­ettjei látszanak. A fénnyel és a harsánysággal ellentétesen — legalábbis kívülről — mélységes csendbe és sötétségbe burkolódzik a gyár is benne A hengerműből fény és dübörgés hasít a gyárudvarra. Az acélmű-pódiumon az éjsza­kai fényekben misztikusnak hatóan mozognak az olvasztárok. Az éjféli utat vállaló fotóri­porterünk röpke ideig gyönyörködik a csa­polásban. A folyékony acél úgy csillog, szik­rázik, mint óriási csillagszóró. Tovább halad. Végcélja a nagyolvasztó. Védősisakos ember bukkan fel az egyik kohó mögül. — Mit keres itt az elvtárs? — kérdezik — Boldog új évet akarok kívánni! Ez a mondás úgy hat, mint valami varázs* szó. Hamarosan előkerül az üzemvezető, Hot* %y&k Imre, is­­ megszólaltatja a jelróharangok A csapolásra szokták így hívni az embereket Azok össze is jönnek 16—17-en, s kíváncsian várják, mi az összehívás oka. És ekkor szokatlan dolog történik. Az üzemvezető aktatáskájába nyúl, egy üveg pezsgőt és poharakat húz elő. A kohó fényeiben egészen különös, sajátsá­gos hangulata van a jelenetnek. A pezsgő is furcsa színben ragyog, csillámlik, bugybo­rékol. Az üzemvezető magasba emeli poharát . Erőt, egészséget és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok valamennyiüknek! És összecsendülnek a poharak. Ezt a csengést elnyeli a kohók moraja. Voltaképpen csak imitáció az egész. Ugyan, mit jelent tizenhat száraz kohász-toroknak egy üveg pezsgő? De ez az üveg pezsgő jelkép. Jelképe a dol­gozók felemelkedésének, s jelképe az emberi megbecsülésnek. És még valami: szilveszter éjszakáján a nagyolvasztóban hat százalékkal több nyers­­vasat csapoltak. (Csorbás Fotó: Szabados György ...és összekoccannak a pezsgőspoharak. Az olvadó vas nem engedélyez pihenőt. { . Kétheti ünnepség a Tiszai pályaudvaron — Nálunk január másodikéval, 1968. első hétköznapjával igen hosszú, két hétig tartó ünnepség ért véget. — tájékoztat Erdélyi Já­nos, a miskolci Tiszai pályaudvar állomásfő­nöke. Meg is magyarázza a hosszú ünnep­ség okát. — Az ünnepi forgalom ugyanis­­ de­cember 20-án kezdődött. A személyforgalom­ban a legnagyobb csúcs december 22-én vette kezdetét, amely 23-án 16 óráig tartott. Volt egy újabb csúcs még, december 30-án. Ez a csúcs azt jelentette, hogy az addigi szokásos 50—60 ezer ember helyett ezeken a napokon 75 ezer ember vasúton történő szállításáról kellett gondoskodni. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a szokásosnál 30—35 százalékkal több vonatot indítottunk útnak, illetve a törzsvo­natok mellett, mentesítőket állítottunk be A remek vasutas gárda, a korszerű villa­ssatofc m testoiltew toaaüleaáe efc .segít­ségével egy-két apróságtól eltekintve, zök­kenőmentesen oldotta meg a minden eddi­ginél nagyobb feladatot És ami különösen figyelemreméltó: baleset, személyi sérülés nem következett be — És a teherforgalom? Az év végi hajrát, vagy a nyugodt befejezést mi tudjuk igazán lemérni. Nagyüzemeinknél nem lehetett év végi hajrá, mert csökkentett vasúti kocsi, teherszállítási igényekkel jelentkeztek. Jelen­tősebb volt az exportkiszállítás, amelyet Jugoszláviába, Ausztriába és a Szovjetunióba továbbítottunk. —­ És most? — Személyszállításban még van egy kis utórezgés, teherszállításban viszont némi lazu­lás következett be. Ezt az átmeneti csöndet tisztogatásra, insptóJjuit M’ karbantartóéra, rendezgetésre ng, ■ Terven ieliü nyereség Lantos Miklóstól, a J­egy­alja" K­TSZ elnökétől, a követ­kezőket tudtuk meg, 1968 els munkanapján: — A tervezettnél 4 mal- val nagyobb nyereséggel zár­tuk 1967-et. 107 millió forit értékű ruházati cikket érték sitettünk, s ebből 62 mült volt az export. — Gondos munkával készít­sünk fel az új gazdasá mechanizmus bevezetését Célunk, hogy az új esztendő­ben dolgozóink kevesebb mán­kával ugyanannyit, vagy mi több keresetet vigyenek hat­a borítékban. Áttértünk a • órás munkahétre. A kieső munkaidőt nagy fokú gépesítő­vel pótoljuk

Next