Északmagyarország, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
hsf'*' **ii*Im* 'tv ere "teg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEV BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA S 1301. évfolyam, L szám ARA: 70 FILLÉR Szerda, 1968. január 3» így kezdődött az új esztendő 196%. január elseje jelentős dátum népgazdaságunk életében. Hivatalosan e nappal kezdődően alkalmazzuk a gazdaságirányítás új rendszerét. Lapunk munkatársai egy sor f•mben, vállalatnál, tsZrben és ktsz-ben érdeklődtek az év munkanapjának eseményeiről. Elöljáróban annyit lehet mázni: általában hosszú évek óta készülnek az üzemen, a vállalatoknál az új gazdasági mechanizmusra, s minden különösebb zökkenő nélkül léptek át az új napévbe. V»ft*****«*>ft*-iHHHHt-»T******************** hökkentett munkaidő a BVK-ban 1968. január elseje a Borsodi Vegyikombinátban némák az új gazdasági mechanizmus, hanem egy igen ■lendős szociális intézkedés bevezetésének is első ipra. Szoboszlai Árpád, a gyár munkaügyi osztálynak vezetője erről így tájékoztat: — Az új gazdasági mechanizmust csökkentett menléttel kezdtük. A váltóműszakba járók hetenként 42, egy műszakon és a vállalat központjában dolgozók ,önként 44 órát dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a 42 óban dolgozók a havi 4 pihenőnap mellett 3 szabadpót, a 44 órások pedig a pihenőnapok mellé 2 szakd napot kapnak. Ez igen jelentős intézkedés, hiszen Borsodi Vegyikombinát valamennyi dolgozóját érinti, am szerint 3 ezer embert . Az átállást a folyamatosan dolgozók esetében Az január elsején reggel 6 órai, és a másik csoport fetében január 2-án, a tegnap reggeli kezdettel valóstottuk meg. Mondanunk sem kell, hogy ez igen nagy tömet és jó hangulatot kelt a dolgozókban. Elismeréssel nyilatkozott róla többek között Prume József, szocialista, Jo rb Aövezete is. Azt mondotta, hogy ez megkívánja a munkaidő jobb, eredményes conturiussát Ez azt mutatja, hogy a gyár dolgozói megértették, ismerik a csökkentett munkaidővel együtt járó fokozódó követelményeket. Minden reményünk megvan rá, hogy ez a szociális intézkedés is hozzásegíti gyárunkat a még eredményesebb, még sikeresebb működéshez. kkkk*******kk* ********* ** * * * * Írét *** * *■* Mindent megalapoztak A bánhorváti termelőszövetkezet Bánvölgye 460 kausztrális hold területtel gazdagodott az elmúlt esztendőben. Gazdálkodása úgy alakult, hogy terven felül több mint félmillió forintot ruháztak be saját erőből, s ennek ellenére körülbelül 50 forintot tudnak fizetni egy munkaegységre. A mezőgazdasági termelés mellett jelentős melléküzemági tevékenységet is folyattak. Ennek összes bevétele öbb mint 700 000 forint volt, amiből a tiszta haszon, illetve a gazdasági nyereség közel negyedmillió forint Az új gazdasági mechanizmus bevezetését úgy alapozták meg, hogy 1968-ban nagyobb beruházásokat nem kell végezniük, mert minden rendben van. A melléküzemági tevékenységet samt baas tovább bővítik, fejlesztik. Március 1- vel üzembe helyezik az autó- és mezőgazdasági gépszerviz üzemet A mezőgazdasági termelés fejlesztését a megnagyobbodott területen úgy is biztosítani kívánják, hogy az esztendő elején 80 belépési kérelmet vitatnak meg, illetve, a jelek szerint, sok új taggal növekszik a szövetkezeti gazdák kollektívája. 1968. évi termelési tervük — az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelően — már kialakult. S ez a terv azt jelzi, hogy ha megvalósul, az új gazdasági mechanizmus első évében körülbelül 100 forintot ér egy munkaegység. S ennek nemcsak anyagi bázisa adott, hanem a termelőszövetkezeti tagok híre, szorgalma is biztosíték acélorc elérésébent Szénbányászat! Ami még nem volt Az elmúlt év utolsó hónapjában befejezték a reform előkészületeit a borsodi szénbányáknál is. A különböző szintű vezetők magas színvonalú tanfolyamokon sajátították el az új feltételek között alkalmazható munkamódszereket, tanácskozások egész során vitatták meg a megváltozott ár- és érdekeltségi rendszer hatásait. A szénbányászat éves munkabeosztása ezután jobban igazodik majd a fogyasztók szükségleteihez. Miután szénfogyasztás a téli hónapokban a legnagyobb, a bányák termelését is ebben az időszakban kell a legjobban felfuttatni. A felfuttatás műszaki és személyi feltételeit még az elmúlt évben alaposan előkészítették, így januárban olyan mennyiségű szén termelésére számíthatunk, ami még nem fordult elő a borsodi szénbányák történetében A kollektív szerződés szerint a bányászok az őszi-téli szezonban hat hónapon át heti 48 órát, az év másik felében pedig hetente öt napot töltének majd 3 föld alatt. A fonoda szenzációja A világom elsőként és egyedülállóan a csehszlovák textilgépipar olyan fonógépeket gyártott, amelyek orsók nélkül készítenek a pamutból fonalat. A Magyar Pamutfonóipari Vállalat ezekből a gépekből egyelőre öt darabot vásárolt, amelyek 1968 közepén a Miskolci Fonodában lesznek felszerelve, illetve kezdik meg a termelést. kapcsolatban Hegyi Géza. Ezzel a Miskolci Fonoda főmérnöke így nyilatkozott: — A „BD—200" típusú, csehszlovák gyártmányú orsó nélküli fonógép nem egyszerűen szenzáció az iparágban, hanem a fonás forradalmasítása, hagyományos gyűrűs fonógépekhez viszonyítva azonos időnormákkal, minimális fizikai munkával 200—250 százalékkal több termelésre képesek. Gyárunkban az új esztendő első, s talán egyik legfontosabb feladata, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének is fontos tényezője e gépek minél előbbi beszerelése és termelésbe állítása. Az öt darab korszerű fonégép kereken tízmillió forintba kerül. Vásároltak hozzá két darab speciális nyújtógépet is. A tervek szerint a gyáron belül egy úgynevezett „kis fonodát” alakítanak ki, s az itteni termelési tapasztalatok alapján az új gazdasági mechnizmus további folyamatában kívánják átalakítani, azaz: forradalmasítani az egész pamutfonást. A munka gyakorlati kivitelezését lényegében elkezdték, s első eredményeit, első hasznát az esztendő második felében várják, Pezsgőzés a nagyolvasztóban Az óramutató lassan éjjelt mutat ki A szilveszteri hangulat elönti a várost. Az utcákon vidám emberek haladnak, kacagnak. A villamoscsörömpölésbe játéktrombiták rikoltása hasít, a levegőben szerpentinek szállnak. A szórakozóhelyekről dal, zene árad, a lakóházakból fény sugárzik az úttestekre, s a házak ablakain táncoló párok sziluettjei látszanak. A fénnyel és a harsánysággal ellentétesen — legalábbis kívülről — mélységes csendbe és sötétségbe burkolódzik a gyár is benne A hengerműből fény és dübörgés hasít a gyárudvarra. Az acélmű-pódiumon az éjszakai fényekben misztikusnak hatóan mozognak az olvasztárok. Az éjféli utat vállaló fotóriporterünk röpke ideig gyönyörködik a csapolásban. A folyékony acél úgy csillog, szikrázik, mint óriási csillagszóró. Tovább halad. Végcélja a nagyolvasztó. Védősisakos ember bukkan fel az egyik kohó mögül. — Mit keres itt az elvtárs? — kérdezik — Boldog új évet akarok kívánni! Ez a mondás úgy hat, mint valami varázs* szó. Hamarosan előkerül az üzemvezető, Hot* %y&k Imre, is megszólaltatja a jelróharangok A csapolásra szokták így hívni az embereket Azok össze is jönnek 16—17-en, s kíváncsian várják, mi az összehívás oka. És ekkor szokatlan dolog történik. Az üzemvezető aktatáskájába nyúl, egy üveg pezsgőt és poharakat húz elő. A kohó fényeiben egészen különös, sajátságos hangulata van a jelenetnek. A pezsgő is furcsa színben ragyog, csillámlik, bugyborékol. Az üzemvezető magasba emeli poharát . Erőt, egészséget és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok valamennyiüknek! És összecsendülnek a poharak. Ezt a csengést elnyeli a kohók moraja. Voltaképpen csak imitáció az egész. Ugyan, mit jelent tizenhat száraz kohász-toroknak egy üveg pezsgő? De ez az üveg pezsgő jelkép. Jelképe a dolgozók felemelkedésének, s jelképe az emberi megbecsülésnek. És még valami: szilveszter éjszakáján a nagyolvasztóban hat százalékkal több nyersvasat csapoltak. (Csorbás Fotó: Szabados György ...és összekoccannak a pezsgőspoharak. Az olvadó vas nem engedélyez pihenőt. { . Kétheti ünnepség a Tiszai pályaudvaron — Nálunk január másodikéval, 1968. első hétköznapjával igen hosszú, két hétig tartó ünnepség ért véget. — tájékoztat Erdélyi János, a miskolci Tiszai pályaudvar állomásfőnöke. Meg is magyarázza a hosszú ünnepség okát. — Az ünnepi forgalom ugyanis december 20-án kezdődött. A személyforgalomban a legnagyobb csúcs december 22-én vette kezdetét, amely 23-án 16 óráig tartott. Volt egy újabb csúcs még, december 30-án. Ez a csúcs azt jelentette, hogy az addigi szokásos 50—60 ezer ember helyett ezeken a napokon 75 ezer ember vasúton történő szállításáról kellett gondoskodni. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a szokásosnál 30—35 százalékkal több vonatot indítottunk útnak, illetve a törzsvonatok mellett, mentesítőket állítottunk be A remek vasutas gárda, a korszerű villassatofc m testoiltew toaaüleaáe efc .segítségével egy-két apróságtól eltekintve, zökkenőmentesen oldotta meg a minden eddiginél nagyobb feladatot És ami különösen figyelemreméltó: baleset, személyi sérülés nem következett be — És a teherforgalom? Az év végi hajrát, vagy a nyugodt befejezést mi tudjuk igazán lemérni. Nagyüzemeinknél nem lehetett év végi hajrá, mert csökkentett vasúti kocsi, teherszállítási igényekkel jelentkeztek. Jelentősebb volt az exportkiszállítás, amelyet Jugoszláviába, Ausztriába és a Szovjetunióba továbbítottunk. — És most? — Személyszállításban még van egy kis utórezgés, teherszállításban viszont némi lazulás következett be. Ezt az átmeneti csöndet tisztogatásra, insptóJjuit M’ karbantartóéra, rendezgetésre ng, ■ Terven ieliü nyereség Lantos Miklóstól, a Jegyalja" KTSZ elnökétől, a következőket tudtuk meg, 1968 els munkanapján: — A tervezettnél 4 mal- val nagyobb nyereséggel zártuk 1967-et. 107 millió forit értékű ruházati cikket érték sitettünk, s ebből 62 mült volt az export. — Gondos munkával készítsünk fel az új gazdasá mechanizmus bevezetését Célunk, hogy az új esztendőben dolgozóink kevesebb mánkával ugyanannyit, vagy mi több keresetet vigyenek hata borítékban. Áttértünk a • órás munkahétre. A kieső munkaidőt nagy fokú gépesítővel pótoljuk