Északmagyarország, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-01 / 127. szám

Nemcsak a pedagóguslapon idéset az Új Magyar­­ Lexikon 5. kötetének * 398. oldaláról, a peda­gógus címszó alól: „...A pe­dagógusok és a pedagógiai munka fokozottabb figyelem­mel kísérését jelzi az 1952 óta évenként, június első vasár­napján megtartott pedagógus­nap; célja, hogy emlékeztesse a dolgozó népet a nevelési munka fontosságára, és ser­kentse a pedagógusokat az ok­tató-nevelő munka színvonalá­nak emelésére. A pedagógus nap alkalmával az oktató-ne­velő munkában kiváló ered­ményt elért pedagógusok ki­tüntetésben, illetve jutalma­zásban részesülnek.” — Száraz, hivatalos, konkrét meghatáro­­zás. Körülbelül akkor fogal­mazták meg a lexikon késztől, amikor országszerte vitáztak még az iskolareform törvényjavaslatáról, amikor ez­rek és tízezrek szóltak hozzá az újfajta műveltségünk nyúj­tásának alapjául szolgáló re­formhoz. 1961-ben jelent meg a lexikonnak ez a kötete, és 1961 őszén törvény lett a sok­sok javaslatból. Megszületett az 1961. évi III. törvény, az iskolareform. Ha egy későbbi lexikonkötetbe jut a pedagógus c­ímszó, olyanba, amely bőveb­ben is foglalkozhat vele, bizo­nyára odakerül a meghatáro­zásba, hogy a pedagógus az iskolareform végrehajtásának központi alakja, legfontosabb tényezője, hiszen rajta áll vagy bukik, hogy az iskola­­törvény betűiből élő valóság legyen. Nem túlzás ez a megállapí­tás. Amikor az országgyűlés az iskolareformot törvénnyé emel­te, amikor egész népünk elfo­gadta azt, a magyar társa­dalom bizalommal fordult a legkülönbözőbb szinteken dol­gozó pedagógusok felé. Tudta, hogy a magyar nevelők meg­értik a reform célkitűzéseit, magukévá teszik azokat, és egész munkásságukat, minden erejüket arra áldozzák, hogy a reform hármas alapvető cél­kitűzéseinek megfelelően évről évre jobban felkészített fiata­lokat bocsássanak ki az isko­lákból az életbe. Munkát sze­rető, széles körű általános mű­veltséggel felruházott, jó szak­­ismeretekkel felvértezett és szocialista világnézetű embe­rek formálódtak az elmúlt esz­tendőkben szerte az ország is­koláiban. S ha a reform egyes részletfeladatainak megoldása nem is ment minden taninté­zetben azonos szinten, mert a legtöbbször tárgyi okok miatt nem is mehetett, alapvető vo­násaiban bebizonyosodott isko­lareformunk helyessége, élet­revalósága, s ismételten igazo­lódott, hogy a pedagógusokra mindig lehetett és lehet szá­mítani. Nevelőink döntő több­sége ma már nemcsak elfogad­ja a szocialista ideológiát, ha­nem magáénak is vallja, an­nak lelkes propagátora, min­dennapi munkáját annak szel­lemében végzi. Az emberi tu­dat formálásának szeretete, szinte nemes megszállottsága vezérli a nevelőket az iskolán kívül is azokra a posztokra, ah­­­l a tudást terjeszteni, a szép szeretetét nyújtani lehet. A lexikonban azt olvastuk, hogy a pedagógusnap célja az emlékeztetés. Talán már szük­ségtelen is emlékeztetni, hiszen dolgozó népünk, a szülők és a volt tanítványok tisztelete és elismerése régen nem korláto­zódik és nem korlátozódhat erre az egyetlen ünnepi napra, és a pedagógusokat is a hiva­tástudatuk, pályájuk és népük szeretete serkenti az év min­den napján munkájuk színvo­nal imák emelésére. T­izenhetedszer érkezünk június első vasárnapjá­hoz, a hivatalos peda­­gógusnaphoz, az új és őszin­tébb tartalmat kapott, keve­sebb formalitást felmutató ün­nephez. Őszinte tisztelettel kö­­szöntjük a magyar nevelőket, s aligha tévedhetünk, ha arról biztosítjuk valamennyi­üket, hogy mindaz a megbecsülés, amelyről ma és és holnap szó esik nemcsak a pedagógus­napon az övék, hanem a szor­gos élet egyéb napjain, a szürke mindennapokon is. Valahogy ezzel bővítenénk ki a lexikont a pedagógus­i Címszó alatt. Benedek Miklós Világ © josetatSŐi € 5yé«u Hetek! % MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 121. szám ARA: 10 FILLÉR Szombat, 1968. június 1. A francia válság robbanóponthoz érkezett Günther Diehl, a bonni kor­mány szóvivője péntek dél­utáni sajtóértekezleten hiva­talosan közölte, hogy De Ga­ulle francia elnök repülőgépe szerdán délután rövid időre leszállt a Baden-Baden-i re­pülőtéren, és Franciaország nagykövete erről előre tájé­koztatta Kiesinger kancellárt — jelenti az AFP. A UPI amerikai hírügynök­ség bonni kormányforráso­kra hivatkozva közli, hogy De Gaulle francia elnök szerdán, amikor vidéki birtokára utazva, több órára „eltűnt”, a nyugat­németországi Baden-Ban­den­ben Massu tábornok­kal, az NSZK-ban tartóz­kodó francia csapatok pa­rancsnokával találkozott a legnagyobb titokban. Ba­­den-Baden­ben van Massu fő­hadiszállása. Az amerikai hírügynökség szerint a nyeként a találkozó eredme­Nyugat-Németor­szágban tartózkodó francia alakulatok közül 14 000 főt riadókészültség­­­be helyeztek, pillanatban Framciaor­hogy bármely visszatérhessenek szagba. Lényegesen megváltozott formában péntek délután megalakult Georges Pompidou új kormánya. Ugyanakkor jú­nius 23-ára és 30-ra tűzték ki a franciaországi nemzetgyűlé­si választásokat. A konzervatív Daily Sketch szerint a francia válság rob­­banóponthoz érkezett és sen­ki sem tudja, a robbanás szé­les körű vérontással és erősza­kosságokkal bekövetkezik-e. A Pravda pénteki számában Kotov, a lap párizsi tudósító­ja rendkívül terjedelmes je­lentésben ismerteti a francia­­országi politikai helyzetet. A tudósító részletesen ismerteti az FKP állásfoglalását, amely kimondja: igazi agresszióról van szó, a munkásosztály, a párt, a szakszervezetek ellen. A tudósító a következőkkel zárja jelentését: Párizsban csakúgy, mint egész Franciaországban, fe­szült és súlyos a helyzet. A divatos Champs Élysées-n az „ötödik köztársaság védelmé­re alakult”, minden rendű és rangú bizottságok tüntetnek, tombol a kommunistaellenes lárma, amelyet a „köztársasági törvényesség” védelmezői ren­deznek. Korbács és mézesmadzag De Gaulle elnök csütörtöki bejelentése a parlament fel­oszlatásáról nem tudta meg­változtatni azt az alapvető, az egész helyzetet meghatározó tényezőt, hogy tízmillió dolgo­zó sztrájkol és gazdasági kö­vetelései mellett új, baloldali, népi kormányzat megteremté­séért száll síkra. Pénteken a fegyveres karhatalom támadá­sával megkezdődött a sztrájk­mozgalom erőszakos letörése. Megkezdődött a monopolista rendszer és a dolgozók moz­galmának új erőpróbája. A kerületi prefektusok, akik az elnök rendeletéből úgyne­vezett köztársasági biztosok­ká változtak, szervezik a „munka szabadsága” elneve­zésű bizottságokat a sztrájktö­rőkből. A polgári lapokban közle­mények jelentek meg a Párizs körül hadmozdulatokat végző páncélos egységekről. Ezek a lapok arra szólítják fel a la­kosságot:­­ ne lepődjenek meg, ha mind több és több katonát látnak. Az akció megfélem­lítő jellege félreérthetetlen. A kormány láthatóan a korbács és a mézesmadzag formulát alkalmazza: a hivatalos lap­ban Pompidou miniszterelnök bejelentette szándékát, hogy életbe lépteti a szakszervezeti vezetőkkel a múlt héten le­folyt tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit. Az események nemzetközi visszhangját az jellemzi, hogy a baloldali körök világ­szerte felzúdulással és felhá­borodással, a pedig leplezetlen polgári körök nyugtalan­sággal és aggodalommal fogad­ták De Gaulle­­ csütörtöki lé­pését. A Pravda megállapítja, hogy a tábornok kommunista­­ellenes boszorkányüldözésbe kezdett, mit sem törődve a sztrájkoló 10 millió munkás és családtagjai követelésével. Könyvheti kockák Három újabb íróvendég Az ünnepi könyvhét utolsó napjain újabb három íróven­déggel találkozhatnak a bor­sodi és miskolci olvasók. Má­jus 31-én, pénteken Simon Ist­ván, a miskolci Kazinczy könyvesboltban dedikálta mű­veit, majd Szikszóra utazott, és ott a községi művelődési házban vett részt irodalmi es­ten. A műsorban közreműkö­dött Merényi László tanár és­­ a helyi gimnázium irodalmi­­ színpada. Ma, június 1-én este Miskolcon a Rónai Sándor­­ megyei Művelődési Házban ta­lálkozik Simon István a mis­kolciakkal. Fekete Gyula ma Sajóládon, holnap Szerencsen, hétfőn a hejőcsabai művelő­dési otthonban, valamint a miskolci Semmelweis kórház­­ klubjában vesz részt író-ol­­­­vasó találkozón. A harmadik­­ iróvendég Kamondy László, lásd ma Sárospatakra utazik,­­ holnap pedig a szendrőládi­­ könyvtár avatásán vesz részt . Fekete és Kamondy vasárnap a miskolci könyvesboltokban dedikálja műveit Három könyvesbolt híreiből A tiszaszederkényi könyves­bolt tíz helyen szervezett al­­­­kalmi árusítást a könyvhétre, s részben az üzemekben, rész­­­­ben az újvárosban. Látogatá­­­­sunkkor egyes könyvnapi ki­­­­adványok elfogytak, néhányból­­ már utánpótlás is érkezett A vásárlók többsége az üzemi könyvterjesztőknél folyószám­láiba vásárolt A miskolci Kazinczy­ köny­vesboltban már teljesen elfo­gyott a Körkép, a Szép versek 1967, Simon István és Váci Mihály kötete, valamint a leg­több külföldi ünnepi kiadvány. Az igazán nagy forgalmat te­­­­­kintettel a fizetés napokra, mára és holnapra várják. A miskolci Hunyadi utcai könyvesbolt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bázis­­boltja. Innen látják el sok üzem munkahelyi könyvter­jesztőit. Tizenegy helyen szer­veztek ünnepi könyvvásárt, ők szervezik Fekete Gyula estjét a Semmelweis kórház klubjá­ban. A szépirodalmi művek mellett náluk a Kislexikon iránt mutatkozik változatlanul a legnagyobb érdeklődés. Eszmecsere az ifjúsági irodalomról Az ünnepi könyvhét gazdag eseményei közül érdemes fel­figyelnünk arra a találkozóra, amelyet a Móra Ifjúsági Könyvkiadó és a miskolci já­rás Lévay József könyvtára rendezett Sajószentpéteren. Ezen a találkozón ugyanis í f­oly­tatás a t. cMalomJj Megyei tanácselnök a Parlamentben Dr. Dallos Ferencnek, a Mi­nisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének elnökle­tével a fiatalok helyzetéről, gondjairól és az új nemzedék­kel kapcsolatos tennivalókról tanácskoztak pénteken a Par­lamentben a fővárosi, a me­gyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó b­izottsá­gainak elnökei. A tanácsok és a KISZ együttműködésének tapaszta­latairól, időszerű kérdéseiről Méhes Lajos, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára tartott vitaindító referátumot Pedagógusnapi kitüntetések Az idei pedagógusnap alkal­mából Il’ku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, művelődésügyi miniszter pénteken délután a miniszté­riumban 70 pedagógusnak adott át kitüntetést, eredmé­nyes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként. 41-en kaptak kiváló tanár, 19-en­ kiváló ta­nító, tízen pedig kiváló óvónő kitüntetést. Kiváló tanár kitüntetést ka­pott Borsod megyében Bárczy Jánosné, a miskolci 3. sz. Álta­lános Iskola tanára, Tölgyesi József, a tolcsvai általános is­kola tanára. Kiváló tanító kitüntetést ka­pott Madarász Györgyné, a ti­­szalúci általános iskola taní­tója. Kiváló óvónő kitüntetést ka­pott Ablonczy Józsefné, a mis­kolci Bársony utcai napközi­otthonos óvoda óvónője. A további kitüntetéseket a borsodi és miskolci pedagógu­soknak ma délelőtt adják át Miskolcon, a Rónai Sándor megyei Művelődési Ház klub­termében. Felsőzsolcát gyártja a magyar ezüstből A BNV-n nagy si­kerrel mutatko­zott be a felsőzsol­­cai Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vál­lalat új gyártmá­nya, az alumíni­umból készült nö­vény­i védőszer-rak­tár. Több mint ezer ilyen raktár elkészítésére vet­tek fel előjegyzést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Tanácsa pénteken ülést Elnöki tar­tott. Törvényerejű rendelete­ket hozott a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt politikai főis­kolája, továbbá Győrött köz­lekedési és távközlési műszaki főiskola létesítéséről. A poli­tikai főiskolán az oktatás az 1968—69-es tanévben kezdődik. A politikai főiskola felada­ta, hogy a társadalmi élet különböző területein a vezető munkakörök betöltéséhez szükséges egyetemi szintű po­litikai képzést nyújtson. A fő­iskola az általános elméleti és politikai képzés mellett • gazdaságpolitikai, propagan­dista-tanári és más tagozato­kon — a gyakorlati feladatok követelményeinek megfelelő kiegészítő képzést is biztosít A közlekedési és távközlési műszaki főiskola felett a fel­ügyeletet a művelődési mi­niszter gyakorolja. A főiskola közlekedés-építési kara már az 1968—69. tanévben Budapes­ten, a műszaki egyetem köz­reműködésével megkezdi te­vékenységét és mindaddig itt marad, amíg Győrbe való át­telepítésének tárgyi feltételei nem valósulnak meg A főis­kola többi karán az oktatás a IV. ötéves terv időszakában indul meg Az új kollégium névadó ünnepsége Két évvel ezelőtt kitűzött cél valósult meg amikor a mis­kolci 114. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet otthona megkapta a kollégiumi címet. Egy ilyen esemény nagy ün­nep az otthon tanulóinak, ne­velőinek életében. Hosszas, szí­vós, fegyelmezett munka előzte meg amelyről a tegnap, má­jus 31-én, pénteken délelőtt megrendezett bensőséges ün­nepségen többen is beszámol­tak. Az intézet otthonának udva­rán gyülekeztek a tanulók, ne­velők, szülők, a testvérintéze­tek küldöttei, a megye építő­ipari vállalatainak igazgatói. A kollégiumavató ünnepséget Pázmándi László KISZ-tanár­­elnök nyitotta meg s egyben bejelentette, hogy a kollégium Gagarin űrhajós nevét kívánja felvenni. Mészáros Ferenc KISZ-tit­kár beszámolt az otthonban zajló eleven KISZ-életről. El­mondotta, hogy az otthon la­kóinak 82 százaléka KISZ-tag. Beszélt belső életükről, szer­vezettségükről, s arról is, hogy az otthon lakóinak tanulmányi átlaga jóval magasabb az inté­zet átlagánál. Nyéki László, az otthon ve­zetője vázolta azt aa amelyet az intézet megalakít­­ása óta megtett. A vándorlá­sokról szólt, míg végül itt, a Kilián-déli lakótelepen végle­ges otthont kaptak. Az ünnepség fénypontja volt, amikor Salamon Péter, a KISZ Központi Bizottságának kül­dötte átadta, a KISZ KB vörös vándorzászlaját a KISZ-titkár­­nak, s az otthont kollégiummá nyilvánította. Pázmándi László­nak, az iskola KISZ-tanárelnö­­kének pedig átnyújtotta a aranykoszorús KISZ-jel­vényt. Nádor György, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető­helyettese átnyújtotta a kollé­gium vezetőjének azt az ok­mányt, amelyben a miniszté­rium engedélyezi, hogy a kol­légium J. Gagarin nevét vi­selje. Majd a minisztérium ne­vében több jutalmat adott át nevelőknek és tanulóknak. Az intézet két magnetofont, két lemezjátszót kapott, valamint 17 ezer forintot új sportfelsze­relések vásárlására, s újabb 20 ezer forintot az otthon belső fejlesztésére. A Gagarin Kollégium vörös vámdorzászlajára emlékszala­­got kötöttek a testvérintéze­teik küldöttei. Az emlékezetes ünnepség színvonalas műsorral zárult

Next