Északmagyarország, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-02 / 153. szám
Kedd, 1938. július 2. Két ülés Sajókeresztúrban, a községi tanács ünnepi ülésén 22 személynek osztották ki a közösségért érdemérem arany-, ezüst-, bronz fokozatát és az elismerő oklevelet, azoknak, akik leginkább kivették részüket a társadalmi munkából. Sajókeresztúrban a község lakói 125 ezer forint értékben végeztek társadalmi munkát az elmúlt évben. Ugyancsak ülést tartott a helyi fmsz. vezetősége is, amelyen a község áruellátási helyzetét vitatták meg. Az ülésen határozatot hoztak a községi sörellátás rendezéséről. Mivel a naponként csapolásra kerülő sörmennyiség kevés, ezért felszólították az italbolt vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló sörmennyiséget úgy osszák be, hogy a késő esti órákban hazatérő merei munkások is tudjanak belőle fogyasztani. Magyar József tanácstag Aratási tájékoztató a MÉM-ben Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban dr. Soós Gábor miniszterhelyettes tájékoztatót adott a nyári mezőgazdasági munkák állásáról. Elmondotta, hogy országosan vágásra értek a kalászos gabonák és megkezdődött az aratás. A kalászos gabona vetésterülete eléri a 3,6 millió holdat, ebből 2 millió hold búza, amelynek zöme szovjet bezosztása és hazai fertődi fajta. Az idei betakarításnál nem a gépen területi teljesítménye, hanem a szemveszteség csökkentése a legfontosabb, amire meg is teremtették a lehetőséget a gazdaságok A táblákon 10 600 kombájn dolgozik, s az is megkönnyíti a betakarítást, hogy a gabona nem dőlt meg és gyommentes. Fontos az is, hogy szalma se menjen veszendőbe, az alacsony szárú termésből minél többet takarítsanak be. A gabona gyors átvételére megtették a szükséges intézkedéseket. A Gabona Tröszt a szállítmányok 85 százalékát nagyüzemi módszerekkel veszi át. A termés befogadására 1,7 millió tonnás tárolótér áll rendelkezésre. Megfelelőnek látszik az anyagellátás is. Vadon termő valuta A som, a kökény, a szamórca, a málna, a vadon termő sajmeggy, a gombafélék, a hársvirág, a csalán, a seprűn nek alkalmas fagyalvessző ki győzné sorolni mindazt az erdei mellékterméket, ami az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat profiljába tartozik. Nem véletlen, hogy itt, a Bükk lábánál, Miskolcon fejlődött ki az országos vállalat legnagyobb kirendeltsége. Az egykori, kis szörpfőző műhely helyén ma már valóságos üzem, 150 dolgozót, köztük mintegy 120 nőt foglalkoztató telephely terebélyesedik a Szentpéteri kapuban. — Négy-öt év alatt jóval megduplázódott, évi 14—15 millióról 35—40 millióra növekedett a miskolci kirendeltség forgalma. És ami ennél az összegszerűségnél is fontosabb, az erdei termékek nagy részéért valutát kap az ország — tudtuk meg dr. Kolas Oszkárnétól, a kirendeltség vezetőjétől. Kétszáz vadon szörp Hogy milyen összegű is pontosan ez a vadon termő valuta, nehéz kimutatni. Közvetlenül csak a finom erdei szörpöket exportálják, de külföldre utazik a gomba, a csipkebogyó, a hársvirág és töménytelen más gyógynövény is. A fejlődésre jellemző, hogy öt esztendeje 20 vagon szörpöt készítettek, az idén már 200 vagon a terv. Ebből mintegy 20 vagon erdei gyümölcs utazik az NDK-ba, kétszer annyi Lengyelországba és a vásárlók közé tartozik már Anglia és Finnország is. Az északi rokonokhoz éppen ezekben a napokban érkezik meg egy 3 vagonos szörp-szállítmány. Ők a málnát, az erdei vegyesgyümölcsöt és a meggy levét egyaránt szeretik. — Napjainkban mit kínálnak az erdők? — Mostanában mázsaszámra érkezett a szárított hársvirág, a konzerviparban nagyon keresett színező és ízesítő anyag, a sajmeggy és sok az úgynevezett cigánymeggy. Az aszály ellenére, ahol csak egy kevéske eső is hullott, már jelentkezik a vargánya. Ragály, Imola és Kánó környékéről várjuk a legtöbb értékes szárított gombát. Az erdőt járó emberek szerint: „Péter-Pál veti a gombát.” Hamarosan kiderül, hogy igazuk van-e? Faáru a tsz-ekbol A vadon termő valutát, a különböző erdei termékeket begyűjtő kirendeltségnek 56 helyen működik felvásárlója a megyében. Az erdők eddigi ígérete szerint, hamarosan bőven lesz dolguk a felvásárlóknak. Somból és kökényből legalább 30 vagonnyi ígérkezik. Évről évre nagyobb mennyiségű faárut is értékesít a kirendeltség. Tízezer számra szállítják a legkülönbözőbb üzemeknek a lapát- és csákánynyelet, a somnyelet, ami kalapácsba és más szerszámokba való. — Kik a szállítók? — Elsősorban az erdős vidéken gazdálkodó termelőszövetkezetek. Rudabánya, Bánhorváti, Felsőtelekes, Zádorfalva, Alsószuha és más, környező tsz-ek tagjai termelik ki és készítik el a faárukat. A vállalatnál nagyon jó a kapcsolata a termelőszövetkezetekkel. „Elhódítják” a Sortobágyot Az erdők vadon termő kincseit gyűjtögető és feldolgozó vállalat életében is sok újat hozott már az új mechanizmus, így például szó van róla, hogy nagyobb mennyiségű erdei lombföldet termelnek majd ki a nagy kertészetek részére. A szörpüzem értékes cefréjét eddig drága pénzen kellett vagonszámra elszállítaniuk. Az értékes szeszalapanyag elveszet. Most már kifőzethetik pálinkának. Sok az újra való törekvés. Hamarosan megjelenik például a savanyított, ecetes rizike és rókagomba. Bizonyára sokan fogadják majd örömmel. Maga a miskolci kirendeltség is fejlődik, terjeszkedik. Most például „elhódítják” Hortobágyot, azaz pontosabban a Hajdú-Bihar megyei felvásárlási területeket. Ezeknek edddig nemigen volt gazdájuk. Az idén például többek között már sok száz mázsa csalánt vesznek át ezen a vidéken. A Hajdúsággal különben már eddig is jó volt a kapcsolat. A borsodi fagyalbokrok vesszőiből készített seprő, az úgynevezett kalodás, vagy más néven udvar-felező évente több tízezer számra kelt el a hajdúsági falvakban. Most majd az ott termő vadgyümölcs, csalán és más vadon termő kincs felvásárlásának is igyekeznek jó gazdái lenni. (P. sá . A felárpaiaszokkal foglalkozott a Gazdasági Bizottság Az új mechanizmusban az egyedi kívánságoknak is egyre inkább eleget tesznek az ipari vállalatok, a szokásostól eltérő szállítmányok után azonban kisebb-nagyobb felárakat számolnak el. Általában drágábban adják az árut, ha annak minősége, mérete, csomagolása eltér a szabványtól, vagy ha valamely termékből kisebb mennyiséget szállítanak. Ezekben az esetekben ugyanis a gyártás is többe kerül. A felárakkal kapcsolatban panaszok is elhangzottak, ezért a kérdéssel a legutóbbi ülésén foglalkozott a kormány Gazdasági Bizottsága. M X'málls dí;9znbiís Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentésében elmondotta, hogy a panaszok többnyire a kis mennyiségek után felszámított felárakat érintik. E felárfajtának azért van létjogosultsága, mert a termelőüzemet érdekeltté teszi abban, hogy olyan, egyébként kevésbé kifizetődő különleges termékeket is készítsen, amelyeket a rendelők csak kis mennyiségben igényelnek. A panaszok általában azzal függtek össze, hogy az év elején egyes anyagokból, főleg a fel-tetemekből kedvezőtlen volt az ellátási helyzet, nagyobb mennyiségek megrendelésekor is csak kisebb tételeket tudtak szállítani vállalatok, s a kis mennyiség miatt maximális felárakat számítottak fel. Jtv talon fel z m'tí« ,az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke megjegyezte: az árhatósági rendelkezéseknek egyáltalán nem céljuk, hogy a szállító vállalatok például a felárak esetén a maximális lehetőségekkel éljenek. A kis mennyiségek után fizetendő maximális felár elsősorban akkor indokolt, ha ebből a kis mennyiségű gyártás többletköltségeit is fedezni kell. Az említett esetekben azonban csupán arról volt szó, hogy a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok nem rendelkeztek a szükséges mennyiségű áruval. Ilyenkor a raktározás, a kezelés költségeivel, illetve a felhasználó költség megtakarításával arányban álló felár indokolt, amiben az ármaximumon belül az eladó és a vevő megegyezhet. Azóta ezt már a termelőeszköz-kereskedelem is felismerte, és egyes TEK-vállalatok már csökkentették a kis mennyiséggel kapcsolatos feláraikat. Egyes vállalatok több esetben jogtalanul számítottak fel sürgősségi felárakat, a többletet vissza kellett fizetniük. Az Árhivatal elnökének véleménye szerint a felárak alkalmazásával kapcsolatban nincs szükség központi intézkedésre, viszont figyelemmel kell kísérni az árak alakulását. Ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket már megtette. A Gazdasági Bizottság a tájékoztató jelentést tudomásul vette. A Ferroglobus eszköz-kereskedelmi TermelőVállalat, július 1-től ismét több száz termékének felárát csökkenti, ezúttal 10—50 százalékkal. ÉSZAKMAGYARORSZAG Kinevezés — felmentés A Minisztertanács Sulyok Bélát, a pénzügyminiszter első helyettesét — érdemeinek elismerése mellett — tisztségéből felmentette és nyugállományba helyezte; dr. Kardos Géza pénzügyminiszterhelyettest és Halász János belkereskedelmi miniszterhelyettest tisztségéből felmentette és tudomásul vette, hogy más munkaterületen dolgoznak tovább. A Minisztertanács dr. Garamvvölgyi Károly pénzügyminiszter-helyettest, a pénzügyminiszter első Faluvégi Lajost, a helyettesévé, Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét és Madaras Attilát, a Beruházási Bank vezérigazgatójánál első helyettesét ügyminiszter-helyettesnek pénzkinevezte. A Miskolci Pamutfonóban július 1-től mindenki csökkentett munkaidőben dolgozik Tegnaptól, július 1-től, hétfőtől kezdve a Miskolci Pamutfonóban valamennyi dolgozó csökkentett munkaidőben dolgozik. Ismeretes, hogy néhány évvel ezelőtt ebben a gyárban vezették be a 6 plusz 2-es új munkarendet, amelyben minden hat ledolgozott munkanap után két pihenő nap , negyedévenként három jut a dolgozóknak. Ez a munkarend azonban nem terjedt ki mindenkire. 1967 szeptemberétől, miután kormányrendelet mondta ki a munkaidő csökkentésre való felkészülést, itt is hozzáfogtak a felkészüléshez. Ennek eredményeképpen július 1-től az a 270 dolgozó, tmk-sok, javítóműhelybeliek, lakatosok, konyhadolgozók, portások, rendészet, szállítómunkások, és adminisztráció, akikre a kedvezmény nem vonatkozott, most már hetente 48 óra helyett csak 44 órát dolgoznak. S végre ebben a kedvezményben részesülhetnek azok a műszaki dolgozók is, akik a munkaidő csökkentésének mindkét változását annak idején kidolgozták. Nagy az öröm a gyárban, mert változatlan kereset mellett oldották meg a problémát, úgy, hogy létszámpótlásra sincs szükség. A legutóbbi termelési tannácskozások jegyzőkönyveiben dolgozók felszólalásainak rögzítésekor hálás szavakkal emlékeznek meg arról, hogy július 1-től már mindenki csökkentett munkaidőben dolgozik ebben a szép, modern gyárban. Festik” a Dunát Az Országos Vízügyi Hivatal több intézményi munkatársainak bevonásával áramlástani vizsgálatot folytatott Nagymarosnál a Dunán. A vizsgálat a szennyvízvezetés kártételeinek csökkentését, a vízkészletek jobb és gazdaságosabb hasznosítását célozza. A kísérletekhez zöldesen csillogó jelzőfestéket használtak. 3 Növekszik Somsály adóssága A szabad szombatokkal több lett a szabad idő. Több lehetőség nyílik az utazásra, a kirándulásra is. A somsályi bányászok között divatba jött a dunántúli alumíniumbányák meglátogatása. „Mozgolódnak az emberek Kincsesbányára”, — így mondják errefelé. És ez nem véletlen. A somsályi bányát 1972-ben bezárják. Különösen a fiatalabbak igyekeznek már most jó munkahelyet biztosítani maguknak. Az üzemvezetőség ugyanakkor létszámhiánnyal küzd. De nem is ez a legfőbb gond. A bánya adóssága egyre nő. Naponta 75 vagon szenet kellene termelni, de ez nem megy. Csak ebben a hónapban már több mint 80 vagon az elmásodii cum. Vajon, mi lehet az oka? 90. számú front. Ennek kellene hozni az egész termelés 65—66 százalékát. Izzadó bányászok és acéltámok között járunk. Schwarzbacher István vájár szinte felindulva mondja: — Kevés a pénz! így nincs kedve az embernek dolgozni, igaz-e? Az a baj, hogy nagy a létszám, de kevés a szénvágó. A fával biztosított szárnyon Szabó Zoltán frontvásár nem a keresetet hibáztatja. — Megvolt nekem a múlt hónapban is a háromezer háromszáz. Munkakedv is lenne. De nehezek a körülmények. Igyekeznénk mi itt, de valahogy nem úgy alakul, ahogyan kellene. Nagy Szilveszter szocialista brigádvezető így vélekedik: — Január 1-én vettem át ezt a frontot. Nem a legjobb hely. Hazafelé haladunk, sok az ócska vágat. Vizes a feje, gyakori a géphiba, sokszor kell várni üres csillére. Ma is 10 óra elmúlt, hogy üreset kaptunk. A homlokfogazás is komplikálja a munkánkat, de igaz, megéri, mert véd a balesettől. Véleményem szerint teljesíthető itt is az előirányzat, hiszen a műszaki feltételek biztosítva vannak, a kollektívánk se rossz. Azt hiszem, még jobb együttműködésre lenne szükség a vezetők és a dolgozók között. Mi is követünk el hibát. Nem mindig hagyjuk a bányát a következő műszaknak, ahogy kellene, hogy a másik is tudjon dolgozni. Előfordul, hogy a technológiai utasításokat sem tartjuk be mindig pontosan. De ahhoz, hogy mi itt folyamatosan tudjunk dolgozni, kint a napon is jobban meg kellene szervezni a munkát... Persze, itt számolni kell a váratlan dolgokkal is. A bánya nem olyan munkahely, mint egy gyár, vagy egy üzem. Ez nem óra, amit, ha felhúzunk, pontosan jár. Durbász Lajos frontaknásszal is a bányában beszélgettünk. Véleményét így foglalta össze: “ Somsály terve lényegében két szenek frontra van építve. Ha valamelyikkel probléma van, nincs mihez nyúlni. Tartalék munkahelyekre lenne szükség. Persze, itt is javulni fog majd a teljesítmény. Egy hónap múlva száraz, egyenletes, vastag szénmezőbe kerülünk, és új vágatba épülnek majd a szerelvények is. Pukkel Jenő üzemvezető a hazafelé haladó művelés korlátozott lehetőségeivel, a fejtési sorrendűség betartásának szükségességével magyarázza a helyzetet. De hozzáteszi: — Azt várjuk a frontbrigádoktól, hogy a termelés mellett gondoljanak mindig a következő műszak termelési lehetőségeire is. A maga munkahelyén, beosztásában, mindenki felősségérzettel dolgozzon, így sok üzemzavart meg lehetne előzni. Különösen sok múlik a frontaknászokon, brigád- és szakvezetőkön. A negyedik negyedévben kedvezőbb körülmények közé kerülünk a bányában. Remélem, sikerül törleszteni majd adósságunkból. A Kincsesbánya messze van. 1972 is soká lesz még. Szükség van a somsályi bánya minőségű szenére is. Ezért is a somsályi bányászok kezén sem járhat lassabban a csákány. Oravec János