Északmagyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 205. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. szeptember 1. Prága: Ülésezik a CSKP Központi Bizottsága­ ­ A Pravda csehszlovákiai tu­dósítói a lap szombati számá­ban a helyzet további rende­ződéséről számolnak be. Az ipar, a közlekedés, a kereske­delem lassanként visszaállítja normális tevékenységét. Ez nem könnyű dolog, mivel Csehszlovákia gazdasági élete jelentős mértékben függ az im­porttól: a nyersanyag körül­belül 50 százalékát külföldről hozzák be. Ezért ige­n fon­tos, hogy a Szovjetunióból újra megindultak az ércet, sze­net és gabonát szállító szerelvények. Helyreállt a Prága—Moszkva nemzet­közi vasúti közlekedés. A tudósítók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a helyzet rendezése nem megy simán. A prágai repülőtér vezetői például nem akarják helyreál­lítani a repülőtér normális te­vékenységét, bár ezt a szovjet fél többször javasolta. Jellem­ző, hogy a repülőtér vezetői megtiltották még azoknak a­­ szovjet repülőgépeknek a ki­szolgálását is, amelyek a Szov­jetunióban üdülő csehszlovák gyerekeiket hozták haza. A gyerekeket szovjet katonai autóbuszok juttatták vissza szüleikhez. A csehszlovák rádió közlé­se szerint szombaton Prágában megkezdte tanácskozását CSKP Központi Bizottsága. A a nagy érdeklődéssel várt ülés­szak munkájáról még nincs részletes jelentés, valószínű­leg a tanácskozás holnap is folytatódik. A rádióban ismertetett közlemény csak arról tá­jékoztat, hogy a plénu­­mon megvitatják az or­szág jelenlegi helyzetét, valamint a Központi Bizottság összetételét az e héten meg­tartott szlovák pártkongres­­­szus eredményeivel összefüg­gésben. A rövid közleményből messzemenő következtetéseket még korai lenne levonni, min­denesetre annyi már most is megállapítható, hogy az ülés­szakon a párt normáinak be­tartásával megválasztott köz­ponti bizottsági tagok vesznek részt. Ez — egyelőre közve­tett módon ugyan —, annak kifejezése, hogy az augusztus 22-én megtartott, úgynevezett „XIV. rendkívüli k­ongres­­szust” nem tekintik érvényes­nek. Bizonyos jelek arra mutat­nak, hogy a súlyos helyzetet elő­idéző jobboldali erők, leg­alább­is egyelőre, lemond­tak arról a követelésükről, hogy az említett tanácsko­zást rendkívüli kongres­­­szusként fogadtassák el. Szombat reggel a prágai utcá­kon a járókelőknek röplapokat osztogattak, amelyek különbö­ző követeléseket tartalmaz­nak, ezek között szerepel töb­bek között a csapatok kivoná­sa, és a károknak — amelyek­nek jelentős részét maguk a jobboldali erők okozták — megtérítése. A jobboldal már ismert taktikájához tartozik az is, hogy árulónak bélyegez­nek olyan személyeket, akik a szocialista országokkal való további együttműködést szor­galmazzák. A követelések alá­támasztására — a korábbinál óvatosabban és szerényebb ke­retek között — ismét megkez­dődött az aláírások gyűjtése. A Prága egyik főútvonalán el­helyezett asztalnál azonban csupán tizenévesek s,teljesíte­nek szolgálatot”. A gondosan megfogalmazott követelések igazi szerzői azonban nyilván­valóan náluk idősebb korosz­tályhoz tartoznak. Az Izvesztyija írja, hogy Pozsonyban fokozódik a nyu­gati hatalmak ügynökeinek tevékenysége. Növekszik az el­lenforradalmi, szovjetellenes propagandairatok és röpiratok érkezése Csehszlovákiába. napokban a csehszlovák—oszt­­­rák határon feltartóztattak egy Prágába utazó „kereskedőt” — írásos propagandaanyagot vitt magával. Pozsonyban még előfor­dulnak provokációk. A Slavin-magaslaton, a Cseh­szlovákia felszabadításáért ví­vott harcokban, elesett szovjet hősök emlékművénél rálőttek egy szovjet tisztre. A lövés célt tévesztett. Az Izvesztyija ismerteti a „szudétanémetek szövetségé­nek” tevékenységét. A szövet­ség külön alapot létesített és a nyugatnémet sajtó beismerése szerint­­ a csehszlovákiai el­lenforradalmárokat ebből az alapból látták el rádióadókkal és fegyverrel. Ágcsernyő—Pozsony—Moszkva A moszkvai tárgyalásokról kiadott közlemény erő­teljesen hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb azoknak a közös döntéseknek megvalósítása, amelyeket az ágcsernyői talál­kozó, illetve a pozsonyi tanács­kozás fogalmazott meg, vala­mint mindazoknak a gyakor­lati lépéseknek következetes végrehajtása, amelyek a moszk­vai megállapodásokból fakad­nak. Tekintve, hogy a moszk­vai közlemény a legfontosab­bak közé sorolja a konszolidá­ció szempontjából is oly fon­tos ágcsernyői és pozsonyi megállapodásokat, szükséges felidézni ezek néhány legfon­tosabb tételét. A Tisza menti kis faluban és a­ Duna menti nagyvárosban a megbeszélések vezető gondola­ta a szocialista közösség egysé­ge, ennek az egységnek meg­szilárdítása volt. És ha ma a Pozsonyban elfogadott törté­nelmi okmányra gondolunk, aligha tévedünk, ha a jelen­nek, egészen pontosan a mai napnak is szóló útmutatást ab­ban a megállapításban látjuk, amely megfogalmazta, hogy a szocializmus állásainak szilár­dításában és az imperializmus kísérleteinek visszaverésében hol kell keresnünk a sikerek biztosítékát. Pozsony azt üzen­te a szocialista közösségnek, hogy a sikerek biztosítéka a rendületlen hűség a marxiz­mus—leninizmushoz, a néptö­megeknek a szocializmus, a proletár internacionalizmus eszméi szellemében történő ne­velése, valamint az engesztel­hetetlen küzdelem a burzsoá ideológia, az összes antiszocia­­lista erők ellen. Ennek pedig leghatásosabb fegyverei a tö­megtájékoztatási eszközök, a rádió, a televízió, a sajtó. En­nélfogva — a pozsonyi határo­zatok alapján — a csehszlovák vezetők egyik legsürgősebb fel­adata, hogy a tömegtájékozta­tó eszközök a szocializmushoz hű erők kezébe kerüljenek. Világos dolog, hogy a mar­xista—leninista tanításhoz való hűség azt is jelenti, hogy a po­litikai mindennapokban a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztését, a szocialista közéleti tevékenységnek a demokrati­kus centralizmus alapján tör­ténő tökéletesítését fontos fel­adatnak kell tekintenünk. A szocialista demokrácia éppen ellentéte a zűrzavarnak, az anarchiának, az akarnok-cso­­portocskák frakciós fellépésé­nek. Van jele, hogy a cseh­szlovák mindennapokban ez a felismerés —, amelyre oly ha­tározott szóval mutatott rá a pozsonyi dokumentum — ural­kodóvá válhat. A szocializmus építése során elért eredményeket, a szocia­lista vívmányokat tovább kell fejleszteni, védelmezni és meg­szilárdítani — üzente Pozsony a szocialista közösségnek. Van­nak olyan általános törvény­­szerűségek, amelyek minden szocialista országra egyformán érvényesek, amelyek nélkül nincs szocialista építés. Szigo­rúan és következetesen szem előtt kell tartani a munkás­­osztály és élcsapata, a kommu­nista párt vezető szerepét, min­den erővel fejleszteni és vé­delmezni kell a szocialista vív­mányokat, a nép hatalmát. En­nek egyértelmű leszögezése mellett mondották ki a Po­zsonyban összeült kommunista vezetők, hogy amikor a továb­bi szocialista fejlődés megol­dásának kérdései merülnek fel, természetesen mindegyik testvérpárt tekintetbe veszi a nemzeti sajátosságokat és fel­tételeket. Pozsony annak idején azt üzente a szocialista országok­nak, hogy „a szocialista társa­dalom megteremtésének sok­rétű feladatait országaink bár­melyikében lényegesen kön­­­nyebben megoldhatjuk kölcsö­nös segítséggel és támogatás­sal. A testvéri kapcsolatok bő­vítik és fokozzák minden szo­cialista ország lehetőségeit”. A kétoldalú és sokoldalú gazda­sági együttműködés fejleszté­se, a KGST tevékenységének tökéletesítése a testvérorszá­gok népgazdaságát erősíti, a Varsói Szerződés állandó erő­sítése pedig a testvérországok létét, biztonságát, békéjét je­lenti. A pozsonyi nyilatkozat leszögezte azt is, hogy a világ és ezen belül Európa békéjé­nek felelősségteljes védelme is közös és eredményesen együtt megoldható feladat,csak A csehszlovákiai konszoli­dálódás alapja csak az ágcsernyői és pozsonyi, majd az ezeket követő moszk­vai tanácskozáson elfogadott megállapodás lehet. Fa­vel csehszlovák belügyminiszter lemondott­ ­ Mint a prágai rádió jelen­­í­tette, Josef Pavel csehszlovák belügyminiszter benyújtotta le­mondását, amelyet Ludvik Svoboda köztársasági elnök el­­j­fogadott. Az új belügyminisz­­­­terré Jan Pelnar­t nevezték ki, aki eddig a plzeni kerületi­­ nemzeti bizottság elnöke volt. j Pelnar szombaton letette az­­ esküt. MISKOLCI PANORÁMA Fotó: Szabados György Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes látogatása a Hegy­alja városaiban Mint tegnapi lapunkban be­számoltunk róla, augusztus 30- án kétnapos látogatásra­­ me­gyénkbe érkezett dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyet­tes elvtárs, a Gazdasági Bizott­ság elnöke. Tegnapi programja szerint dr. Bodnár Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság tagjá­nak, a megyei pártbizottság el­ső titkárának társaságában lá­togatást tett a Hegyalján. Megtekintette a történelmi ne­vezetességű borvidéket, és el­látogatott Hegyalja városaiba, így Sátoraljaújhelyre, Sárospa­takra. Ezekben a városokban a járás, valamint a városok párt-, állami és gazdasági ve­zetői fogadták a vendégeket. Timár elvtárs hosszasan be­szélgetett velük gondjaikról, problémáikról, Sátoraljaújhely, s a nemrégiben ismét városi rangot kapott Sárospatak éle­téről, a megoldandó feladatok­ról. Kétnapos látogatását befe­jezve dr. Timár Mátyás elvtárs tegnap délután visszautazott Budapestre. íBefejezte tanácskozását a vegyészkonferencia Tegnap, augusztus 31-én, szombaton délelőtt, háromna­pos tanácskozás után befejezte munkáját a Magyar Kémiku­sok Egyesülete által rendezett 1968. évi vegyészkonferencia. Mint már hírt adtunk róla, a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem helyiségeiben meg­rendezett konferencia előadói a kémiai technológia fejleszté­sének különféle eredményei­ről, legaktuálisabb feladatairól számoltak be a tanácskozás mintegy 400 részvevőjének. Ünnepség a 18. Bányásznapon Néhány bányászati vállalat tegnap ünnepséget tartott me­gyénkben a 18. bányásznap al­kalmából. Az ünnepségen megemlékeztek a felszabadulás előtti bányászok harcáról, szocializmust építő munkasi­kereiről. Az ünnepségen került sor a kitüntetések, jutalmak átadására is. A bányásznap al­kalmából mindenütt gazdag kulturális és sportprogram fo­gadta a bányászokat.­­ A Borsodi Szénbányák üze­­­­menként tartották meg ünnep­­­­ségüket. A­z üzem dolgozói Miskolci Bánya- Perecesen, a Szuhavölgyi Bányaüzem dolgo­zói Kurityánban, az Ormosi Bányaüzem munkásai Ormos­­bányán, a mákvölgyiek Albert­­telepen, az Edelényi Bánya­üzem dolgozói pedig Edelény­­ben ünnepeltek. A Bükkaljai Bányaüzem bá­nyásznapi ünnepségére Sajó­­szentpéteren, a szabadtéri színpadon került sor. Az el­nökségben helyet foglalt Doj­­csák János, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának tit­kára, Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója, Váci László, a vállalat pártbizottsá­gának titkára, Rostás Dezső, a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára, s Valaska László országgyűlési képviselő is. Az ünnepi beszédet Jáni Gyula igazgató tartotta. Ezután Dojcsák János elvtárs köszön­tötte az üzem dolgozóit. A me­gyei pártbizottság nevében kö­szönetét fejezte ki a Bükkaljai Bányaüzem dolgozóinak munkájukért, és gratulált jó kitüntetésekhez. Rövid beszé­­­dében hangsúlyozta, hogy most különösen a munka az igazi politikai állásfoglalás, ez legjobb hozzájárulás, segítség a pártunk vezetésének és kor­mányunknak. A Borsodi Szénbányáknál az üzemi ünnepségeken 12 dolgo­zó kapta meg a kiváló bányász miniszteri kitüntetést, 8-an nyerték el a bányászat kiváló dolgozója miniszteri kitünte­­­­tést és 115-en kapták meg a vállalati kiváló dolgozó jel­vényt. Összesen 1183 bányász dolgozó nyerte el a bányászati szolgálati érdemérem különbö­ző fokozatait. A bányásznap alkalmából csaknem 66 millió­­ forint hűségjutalmat osztottak ki­­­* i A Mádi Ásványbánya és Őrlő Vállalat dolgozói is meg­­­­ünnepelték a bányásznapot.­­ Körzetenként rendezték meg ] az ünnepségeket. Mádon, Sze­­giben, Pálházán és Perkupán, zajlottak le a bányásznapi ese­mények. A vállalat dolgozói­nak egymillió 700 ezer forint hűségjutalmat fizettek ki. Az ásványbányák és az őrlőmű­vek 32 dolgozója kapott szol­gálati érdemérmet, 15-en ré­szesültek kiváló dolgozó kitün­tetésben, ketten pedig a bá­nyászat kiváló dolgozója ki­tüntetést kapták meg jó mun­kájuk elismeréséül a bányász­napi ünnepségeken.­­ Tegnap este Rudabányán a Vasércelőkészítő Bányaüzem­i dolgozói is megtartották bá­nyásznapi ünnepségüket. Az­­ ünnepségen Bics István igaz­gató mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a kitünteté­sek átadására. Ketten kaptak kiváló bányász miniszteri ki­tüntetést, 42-en kapták meg a bányászati szolgálati érdem­érem különböző fokozatait. Egyébként a rudabányai vas­ércbánya dolgozói között 3 millió forint hűségjutalmat osztottak ki. * A Borsod megyében dolgozó olajbányászok, a Nagyalföl­di Kőolajtermelő Vállalat dolgo­zói is tegnap este tartották meg ünnepélyüket Egerben?

Next