Északmagyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

, Világ proletárjai, egyesülietekl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 382. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1968. december 1. Előkészületben a DHIFF IV. offenzívá­ja mi ■im im i m­ i­ i mi m­iMim——T—ITM^—— Ezer szabadságharcos Saigonban parancsra vár Az AS­P francia hírügynök­ség a DNFF rádiójára hivat­kozva jelenti, hogy a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­­tási Front pénteken este napi­parancsban általános támadást rendelt el november 30-tól kezdődően. A napiparancs sze­rint a szabadságharcosok „mindenütt” általános táma­dást hajtanak végre, amelyet a parancsnokok együttes ülé­sén határoztak el. Saigoni tájékoztatások sze­rint a szabadságharcosok több helyen is nagyméretű csapat­összevonásokat hajtottak vég­re. A saigoni rezsim katonai parancsnoksága — folytatja az AFP — kijelentette, hogy Sai­gon felkészült a negyedik ál­talános nagy offenzívára. A saigoni rendőrség véleménye szerint az utóbbi napokban több mint ezer szabadsághar­cos szivárgott be a fővárosba. KGST-ssakemberek as LKM-ben Az elmúlt héten Budapes­ten tanácskozott a KGST vas­­kohászati állandó bizottsága. A 30. ülés részvevői a többi között megtárgyalták az 1971 —1975 közötti vaskohászati távlati fejlesztési terveket, azok összehangolását, külön­böző szabványosítási kérdése­ket, továbbá a tudományos ku­tatási tervek koordinálását vi­tatták meg. Szombaton délelőtt a tagor­szágok: Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttei, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság megbízott szakembe­rei Miskolcra látogattak. A Lenin Kohászati Művekben dr. Énekes Sándor vezérigazgató, az állandó bizottság tagja fo­gadta a kedves vendégeket, köztük dr. Kocsis József mi­niszterhelyettest, a magyar ál­landó bizottság elnökét. Részt vett a fogadáson dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Doj­­csák János, a megyei pártbi­zottság titkára, Bárczy Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyet­­tese, valamint megyénk kohá­szati és gépipari vállalatainak vezetői. A szocialista országok vas­­kohászati szakemberei a gyár vezetőinek kíséretében megte­kintették az LKM acélművét, nagyolvasztóművét, hengermű­vét, majd az igazgatósági ta­nácsteremben további kiegé­szítő tájékoztatást kaptak kér­déseikre. A tizedik kapunyitás­ ra, december 1-én délben tizedszer nyitja meg kapuit i­s Miskolcon az országos képzőművészeti kiállítás. A Dé­ryné utcai Miskolci Galéria összes helyiségeiben meg­nyíló tárlaton szinte az egész magyar képzőművészettel talál­kozhat az érdeklődő közönség. Az ország legkülönbözőbb ré­szein élő művészek küldték el alkotásaikat, hogy jelen lehes­senek, részt vegyenek a mind rangosabbá váló seregszemlén. 1955-ben rendezték meg először Miskolcon az országos kép­zőművészeti kiállítást, amely nemcsak a város életében, ha­nem a megye és az ország kulturális életében is jelentős ese­mény, számadás, önvizsgálat. 1961 óta Miskolc nyújt otthont a grafikai biennáléknak is. Az eltelt évek alatt bebizonyoso­dott, hogy Miskolc jó gazdája a képzőművészeti életnek, és mind az országos képzőművészeti kiállítások, mind pedig a grafikai biennálék nemcsak kampányszerűen terelik ide a figyelmet, az országos közérdeklődést, hanem igen előkelő, rangos helyet biztosítanak a városnak a művészeteket istá­poló és a művészeteknek otthont adó helységek sorában. A néhány évvel ezelőtt létrehozott Miskolci Galéria átme­netileg segít a kiállításrendezés gondjain, provizórikus meg­oldást jelent mindaddig, amíg a régen várt kiállítási csarnok felépül, és fogadhatja a különböző bemutatókat, tárlatokat, köztük természetesen a képzőművészeti rendezvényeket. Ha végigtekintünk a kiállítási termek falain, paravánjain, úgy érezzük — s ebben nincs semmiféle lokálpatrióta túlzás —, hogy a magyar egyetemes képzőművészeti élet egyik leg­jelentősebb fóruma ez a szerény, Déryné utcai hajlék. Elis­merést szerzett az előző kilenc kiállítás és néhány grafikai biennálé, és ma már képzőművészeti életünk legnagyobb alakjai is szívesen küldik műveiket Miskolcra, mert — a ko­rábbi tárlatok tanúsíthatják — értő közönséggel találkoznak minden alkalommal, a miskolci és borsodi dolgozók érdeklődő ezreivel és tízezreivel. Az alkotóművésznek mindenkor leg­főbb törekvése, hogy munkája az általa megfogalmazott va­lóságra kíváncsi, azt átvenni, felfogni és érteni akaró embe­rekkel találkozzék. Ez a találkozás Miskolcon évről évre biz­tosított. A­mikor tizedszer nyílik meg a miskolci országos képző­­művészeti kiállítás kapuja városunkban, örömmel re­gisztráljuk az eseményt. Ugyanakkor arra is gondo­lunk, nem lehetne-e a kiállítás időszakában bővíteni az alko­tóművészek, az alkotások és a nagyközönség kapcsolatát? Nem volna-e lehetőség a művek puszta bemutatásán túl több tárlatvezetésre, a kiállítás kapcsán rendezendő művész—kö­zönség találkozóra, a kapcsolatok bővítésének más módo­zataira? A zsűri már döntött. Megszületett a határozat az egyes díjak odaítéléséről, s ma délben a díjazott művészek már átveszik jutalmukat az új mecénások képviselőitől, a lakos­ság egészét képviselő tanácsoktól és a nagyüzemektől. Éppen a tanácsok és a nagyüzemek mecénásszerepe is bizonyítja, hogy Miskolc magához tartozónak érzi a képzőművészetet, az évről évre jelentkező országos tárlatokat, és a kiállítás megnyitása az egész városnak, az egész borsodi vidéknek ünnepe. E­z ünnep alkalmából szeretettel és tisztelettel köszöntjük a kiállításon szereplő művészeinket, valamennyi al­kotót, s nem utolsósorban a tizedik kiállításon szellemi felüdülést, esztétikai élményt kereső, érdeklődő közönséget. Benedek Miklós 50 éve a nép szolgálatában (3. oldal) Egy lapát föld (6. oldal) Testvérk­e (7. oldal) Nyomozás (9. oldal) Új szokás (13. oldal) Ülést tartott a Borsod megyei képviselőcsoport Az elkövetkező országgyűlés­re készülve ülést tartott a Bor­sod megyei képviselőcsoport Varga Gábornénak, a csoport vezetőjének elnökletével. Meg­hallgatták dr. Fekete László­nak, a Miskolci városi Tanács vb-elnökének és dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács vb­­elnökének tájékoztatóját a jö­vő évi költségvetési elképzelé­­sekről. Elsőnek dr. Fekete László ismertette a Miskolcra vonat­kozó számadatokat. A város­nál a saját bevételből szárma­zó összeg csa­k 29,9 százalékát teszi ki a teljes költségvetés­nek, ezért a városi tanács a jövőben arra törekszik, hogy ezt az arányt növelje. A jövő évben a tanácsi gazdálkodás minden ágazatában emelked­ni fog a rendelkezésre álló pénz­ összege. A városi tanács például az ideinél 52 száza­lékkal többet kíván költeni út­felújításra, 8 millióval többet adnak a kórházaknak fenn­tartásra és új beszerzésekre. A szociális segélyek összege is évről évre növekszik, 1969-ben eléri a 360 forintot személyen­ként. A város költségvetése az idén 363 millió forint volt, fel­újítás és beruházás nélkül, jö­vőre 402 371 000 forint lesz, 1970-re pedig el kívánják érni a 423 600 000 forintot. Megnyugtatóan alakul most már Miskolc lakáshelyzete, mert rendelkezésre áll végre a pénzügyi fedezet, hogy a III. ötéves tervre előirányzott ú­j lakások felépüljenek. Ugyan­­­­csak megoldódik a közeljövő­ben a város vízellátása és csa­tornázása. A városi tanács vb­­elnöke külön köszönetet mon­dott a képviselőknek a lakás­építéshez és csatornázáshoz nyújtott segítségükért, mert az országgyűlésen elhangzott in­terpellációjuk után napok alatt mód nyílt az érdemi tár­gyalásokra. ,„_.,anyi József a megye ..Knségvetési helyzetéről szól­va többek között megemlítet­te, hogy a megyénél a kiadá­sok 64 százalékát már saját bevételből fedezik. Ágazaton­ként itt is jelentős növekedés várható. Szociális-egészségügyi célokra például 1968-hoz vi­szonyítva jövőre 22,4 százalék­kal, 1970-ben pedig 30 száza­lékkal nagyobb összeget fordí­tanak. Sajnos, még így sem érjük el az országos átlagot a kulturális és egészségügyi el­látás színvonalában. Ehhez 26 millió forintra lenne szüksége még a megyének csak ennél a két ágazatnál. Decemberre: az emberi jogok napja A Magyar ENSZ Társaság elnöksége és intéző bizottsága együttes ülést tartott szomba­ton a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházá­ban. Komját Irénnek, a tár­saság főtitkárának előterjesz­tése alapján megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az 1968. évi munkáról szóló beszámolót. Az ülésen bejelentették, hogy december 10-én, a Ma­gyar ENSZ Társaság és a Ma­gyar Jogász Szövetség közös rendezésében emlékeznek meg az emberi jogok napjáról. A Magyar Rádió közvetíti az év­fordulót köszöntő ENSZ-hang­­versenyt, a Magyar Posta pe­dig emlékbélyegzőt használ ezen a napon. Újra fellendült A Mezőkövesd és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet kezdeményezésére új­ra fellendül az ősi faragó­mesterség a Bükk déli lejtőin az erdők szomszédságában te­lepült Cserépfalu községben. A hajdan híres faragók utódai újra megkezdték a szerszám­­nyelek, díszdobozok és egyéb faáruk készítését. A munkát annyiban korszerűsítették, hogy a fa „nagyolását” közös műhelyben, gépekkel végzik el. Ügyes ötlet Szellemes és hasznos újítást alkalmaztak az idén a Komáromi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Üvegbe bújtatták a körtefák kicsiny termését és amikor a gyü­mölcsök 80 százalékig megértek, üveggel együtt le­szedték azokat a fákról. Ezt követően a körtét tartalma­zó palackokat körtepálinkával töltötték meg, amelyeket ízléses csomagolásban decemberben hoznak forgalomba. Az üveges körték szüretelése a gazdaság gyümölcsösében. A valódi körtét és körtepálinkát tartalmazó körte alakú palackból karácsonyra 20 ezer darab kerül forgalomba. Mezőgazdászok szabadegyeteme AZ ELMÚLT HÉTEN lezaj­lott, a termelőszövetkezeti el­nökök részére szervezett, to­vábbképzés jellegű agrár­­közgazdasági szabadegyetem sikerén felbuzdulva az Encsi Járási Tanács, a TIT járási csoportja, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület járási cso­portja és a Hernád menti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetősége kö­zös erővel máris megszervez­te a járás termelőszövetkezeti mezőgazdászainak bentlakásos agrár-szabadegyetemét. A járás 70 főagronómusa és néhány beosztott mezőgazdá­sza még ma, vasárnap délután Miskolcra érkezik, hogy hol­nap, december 2-án, hétfőn reggel időben elkezdhesse a ta­nulást. Az előadásokat és a foglalkozásokat a TIT Kazin­czy Klubjában tartják. Az ünnepélyes megnyitóbe­szédet ezúttal is Cservák Fe­renc, az Encsi járási Pártbi­zottság első titkára tartja. Ez­után kerül sor dr. Gergely István MÉM-miniszterhelyet­­tes A nagyüzemi mezőgazda­sági termelés üzemszervezési kérdései, anyagi és műszaki alapjai című előadására és an­nak megvitatására. A bentlakásos szabadegye­tem valamennyi előadója a mezőgazdasági tudományok rangos és kiváló személyisége, a témák alapos ismerője. A talaj termékenységének, a szántóföldi növénytermesztés hozamain­ak fokozása címmel dr. Bocz Károly tanszékvezető egyetemi tanár tart vitaindító előadást. A korszerű és szak­szerű takarmányozásról szintén tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Baltner Károly tart elő­adást, amelyet vita követ. A mezőgazdászok a vita során el­mondják gyakorlati tapaszta­lataikat, és azt is, miben kér­nek sürgős segítséget a tudó­soktól, a tudománytól. Kimondottan agrár-közgaz­dasági téma­— Termelési kon­centráció és szakosítás a me­zőgazdaságban — dr. Gönczi István tanszékvezető egyetemi tanár előadása. A juhtenyész­tés szerepe és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése cí­mű előadást dr. Gaál Mihály tudományos kutató tartja. AZ ELŐADÁSOK meghall­gatása és megvitatása után a mezőgazdászok csoportos be­szélgetéseken cserélik ki gya­korlati tapasztalataikat. A dél­utáni szabad időben kulturális programot biztosítanak részük­re. Elmennek színházba is. A holnap kezdődő bentlakásos szabadegyetem közös ebéddel és bankettel zárul. A szabad­­egyetemről hazatérve — Z­aho­­ránszky László, a járási tanács osztályvezetőjének tájékoztatá­sa szerint — az encsi járás ter­melőszövetkezeti szai hozzákezdenek mezőgazdá­az 1969. évi üzemi termelési és gazdál­kodási tervek elkészítéséhez. Tervezés közben azonnal hasz­nosítani tudják a szabadegye­temen szerzett ismereteket és tapasztalatokat.

Next