Északmagyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-01 / 98. szám

_________A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXV. évfolyam, 98. szám___________________ Ára: 1 forint Csütörtök, 1969. május 1. A proletárszolidaritás nagy ünnepe Irtas Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára M­ájus elsejét a világ a szocializmus újabb győzelmeinek, a kom­munista és munkás­­mozgalom, a nemzeti felsza­badító harc növekvő sikerei­nek jegyében köszönti. A vi­rágba borult, újjáéledt ter­mészettel együtt éled újjá minden május elsején az em­beriség nagy reménysége: a szabad, a kizsákmányolástól mentes, a békés alkotó mun­kától gyümölcsöző, emberibb élet. Immár 80 éve, hogy 1889- ben, a II. Internacionálé ala­kuló kongresszusa munkásün­neppé nyilvánította május el­sejét — „örök örök tiltakozásul” emlékül és az 1886. évi chicagói vérengzésre. És azzá vált! Emlékezéssé és til­takozássá, majd ennél is lé­nyegesen többé: a szabadság­ért harcoló munkásosztály po­litikai harcának éltető forrá­sává. Történelemmé vált munkásosztály harcos ünnepe, a Hatalmas, világot átfogó és formáló történelemmé, népek, nemzetek sorsát meghatározó valósággá. A történelem bizonyítja, hogy a munkásosztály az első május elseje óta napjainkig saját nemzeti érdekeiből ki­indulva — a proletárszolidari­tás szükségességétől áthatva és annak jegyében — mindig meg­fogalmazta gazdasági és po­litikai követeléseit. Ez a harc nem volt mindig egyenes vo­nalú, mint ahogyan ma sem az még; hol könyörtelenebb, hol fáradhatatlanabb, asze­rint, hogy milyen mértékben vált alapjává a marxizmus— leninizmus eszméje. Soha sem feledkezhetünk el a magyar munkásosztály éle­tében történelmi sorsfordulók­ká váló május elsejékről: az 1890-es, az 1919-es, az első sza­bad május elsejéről, melynek tartalmát és jelentőségét a Vörös Ujság 1919. május 1-i száma a következőkben ös­­­szegezte: „A mostani május elseje a szocializmus győzel­mi útjainak ünnepe. A világ­forradalom folyamatában proletariátus nemzetközi fel­ a­szabadulásának előestéjén májusi ünnep, a forradalmi a cselekvés, a forradalmi nem­zetköziség, a világforradalom győzelmének ünnepe.” Örömmel emlékezünk 1945. május elsejére, a magyar nép visszavonhatatlanná vált sza­badságának hajnalára, amikor a Horthy-reakció népellenes rendszere vérben és gyalázat­ban összeomlott. A május el­sejék közül különösen jelen­tős az 1957. évi. Nagy csapás volt ez az ellenforradalom erőire. Újabb bizonyíték volt arra, hogy május elseje esz­méit nem lehet megsemmisí­teni, mert legyőzhetetlenek, akár a munkásosztály. A huszonötödik szabad május elseje jelentő­ségét, e történelmi nap eszmei tartal­mát növeli hazánkban az a­­ tény, hogy egybeesik a ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom, a Magyar Tanácsköz­társaság 50., jubileumi évfor­dulójának emléket állító ün­nepségekkel, fémjelezve és kifejezve ezzel eszmei azo­nosságukat. Lelkesítő, mozgó­sító erő ez népünk alkotó te­vékenységéhez. A mai május elseje harci ünnep! Az összefogás, az együttműködés az imperializ­mus elleni tüntetés napja. Tiltakozás az ellen a barbár irtóháború ellen, amelyet az USA a vietnami nép ellen folytat. Egyben erősítése is annak a segítségnyújtásnak, melyet népünk eddig is kez­dettől fogva tanúsított. a­z idei május 1. kifeje­zője annak az egység megteremtéséért folyó küzdelemnek is, amely folyik­ a kommunista mozgalomban A nemzetközi kom­munista mozgalom fejlő­dése annak a harcnak a jegyében zajlik, amelynek célja a mozgalom egységének és összeforrottságának meg­szilárdítása, a marxizmus— leninizmus és a proletár nem­zetköziség alapján. Remény­séggel és bizakodással tekin­tünk a kommunista és mun­káspártok ez évben sorra ke­rülő moszkvai tanácskozása elé. Bízunk abban, hogy elő­mozdítója lesz az egy­ségnek, amely megálljt parancsol az imperializmus világot fenye­gető háborús tevékenységé­nek. A nemzetközi politiká­ban Európa jelentősége válto­zatlanul döntő. Ennek a fel­ismerésnek a jegyében hívta fel Európa országait és népeit a Varsói Szerződés tagálla­mainak budapesti tanácsko­zása egy európai konferencia megtartására. Az alapgondo­lat világos: Európa biztonsá­gának megteremtése minden európai népnek létérdeke. A konferencia a nyugatnémet militarizmus békét veszélyez­tető fenyegetéseinek megaka­dályozásában jelentős fórum lehet. A felhívás nemzetközi visszhangja megerősít ben­nünket abban, hogy minden olyan gyakorlati lépés, ame­lyet a szocialista országok tesznek, nagy horderővel bír. Még gyilkol az amerikai im­perializmus Vietnamban, még tombol a reakció Latin-Ame­­rika, Afrika és Közel-Kelet szá­mos országában. Még másfél milliárd ember él szerte a földön emberhez nem méltó körülmények között. De éppen ez tanít meg száz- és száz­milliókat a világ megértésére, mozgósít a világ megváltoz­tatására. A mi ünnepünk, a mi mun­kánk is része annak a harcnak, amely május 1. céljaiért fo­lyik. Mi már szocialista ha­zában ünnepelünk, a magunk uraivá, a magunk gazdáivá lettünk. A magyar munkás­­osztály — történelmi elhiva­tottsága és az ország sorsá­ért érzett felelőssége tudatá­ban — az eltelt negyedszázad alatt az építőmunkában, a társadalom átalakításában, az ország felemelkedésében, gaz­dagításában bizonyította be, hogy méltó történelmi külde­tésére. A párt és a munkás­­osztály vezetésével olyan tár­sadalmi légkört teremtettünk, amely serkenti a szocialista építést, az alkotó gondolko­dást. A szocializmus építésének tapasztalata bizony­ítja, hogy pártunk és munkásosztályunk mindig és mindenkor annyira tudott felemelkedni a felada­tokhoz, amennyire képes volt a valóságos társadalmi folya­matokat elemezni, s ennek alapján célt és perspektívát adni. Ez a cél vezérelte akkor is, amikor a szocialista fejlő­dést, népünk egész jövőjét és jólétét meghatározó lépés mel­lett döntött az új gazdaság­­irányítási rendszer bevezetésé­vel. Nincsenek illúzióink, reá­lisan értékeljük az első év gazdasági és politikai tapasz­talatait. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy népünk sikere­sen váltja valóra a mechaniz­mus alapelveit a gyakorlat­ban. Megyénk dolgozói mun­kájukkal, helytállásukkal, fe­gyelmezett magatartással ad­ták tanúj­elét, hogy minden­kor lehet rájuk számítani. Az ipar, a mezőgazdaság fejlődé­se megfelel mind a megye, mind a népgazdaság célkitű­zéseinek, szükségleteinek. Szocialista brigádjaink élen­járói ennek a munkának, bá­zisává váltak mind a terme­lőmunkának, mind a politikai és társadalmi aktivitásnak. A szorgalmas munkának ünnepi kifejezője — a nap tartalmához illően —, hogy ezekben a napokban került átadásra a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaja — immár egymás után negye­dik alkalommal a Lenin Ko­hászati Művekben, 34 válla­lat, mezőgazdasági üzem és kereskedelmi egység kapott különböző megtisztelő, kitün­tető címet. Köszöntjük a ki­tüntetett vállalatok dolgozóit, köszöntjük a megye munkás­­osztályát, amely a társadalmi haladásért élen járva kivívta az egész lakosság megbecsü­lését. Május elseje alkalmából köszöntjük megyénk termelő­szövetkezeti parasztságát, akik méltó segítőtársaivá váltak a munkásosztálynak a haza fel­virágoztatásában. Köszöntjük értelmiségünket, akik aktív cselekvő részesei a szocializ­mus építésének. Köszöntjük megyénk ifjúságát, a jövő le­téteményeseit, akik a mun­kásosztály politikai és gazda­sági tapasztalatai alapján vál­tak részeseivé a szocialista építőmunkának, akikre nem kevesebb feladat vár, mint hogy befejezzék a szocializ­mus építésének nagy munká­ját M­ájus elsején, ezen a nagy évfordulón de­monstráljuk erőnket, szándékunkat és eltö­kéltségünket, szilárd meggyő­ződésünket a békéért, a sza­badságért, a nemzeti függet­lenségért, a kommunista moz­galom egységéért. Demonstrál­juk egyetértésünket, rendít­hetetlen barátságunkat Szovjetunió, a szocialista kö­­­zösség országai mellett. A szocialista építőmunkában — a gyárakban, az üzemekben, a földeken, az intézmények­ben és iskolákban — erősöd­jék népünk nemzeti egysége, új munkasikereink szolgálják a nemzetközi proletárszolida­­­­ritás nagy eszméjét! Ez ad ér­­­­telmet munkánknak, ez alatta ! népünket eddig is tekintélyes rangra az egész emberiség halad­' ' 'rt folytatott nem­zetközi küzdelemben. 1

Next