Északmagyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
A lehetőség adva van (3 oldal) Mozog-e a mozi? (4. oldal) Egy fiú a házból... (5. oldal) Rádió-és tv-műsor (6. oldal) A tárgyalóteremből (8. oldal) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 254. szám Ara 80 fillér Szombat, 1969. november 1. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterei tanácskozásának nyilatkozata in 1969. október 30-án és 31 Prágában tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről Ivan Basev miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Jan Marko miniszter, a Lengyel Népköztársaság részéről Steafan Jedrychowoski miniszter, Magyar Népköztársaság részéről Erdélyi Károly miniszterhelyettes, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Otto Winter miniszter, a Román Szocialista Köztársaság részéről Corneliu Manescu miniszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Andrej Gromiko miniszter. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték törekvésüket és készségüket, hogy önállóan, és más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás különös figyelmet részvevői fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívásának előkészítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az összeurópai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtartására és az európai biztonság közös erőfeszítések útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyianiozterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolják az összeurópai értekezlet napirendjére: 1. Az európai biztonság megteremtése, az erőszak al(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács Módosították a honvédelmi hozzájárulásról szóló rendeletet f A Mét>i Köztársasági SináHu Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudománypolitikai irányelvekkel összhangban törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók müuch(iAA)R) út.Az új tvr. elősegíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba, vagy a népgazdaság más területére és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói munkakörökre az eddigi határozatlan ideire szóló munkaviszonnyal szemben határozott, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóintézeti vezetők vezetői megbízatása határozott időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló, 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés, vagy betegség miatt leszereltek; akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek; akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Algéria T Nemzeti ünnepe van ma Algériának: kettős ünnepe. Az ország lakossága most emlékezik meg a demokratikus és népi köztársaság kikiáltásáról, de arról az eseményről is, amely ezt az államalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt esztendeje, november 1-én, hogy kirobbant az algériai nép nemzeti felszabadító háborúja, amely súlyos véráldozatok árán, de világraszóló hősiességgel és kitartással vereséget mért a francia gyarmatosításra kivívta az egykori „tengerenés túli megye” önálló államiságát. A felszabadító harcban Algéria nemcsak egymillió fiát és leányát veszítette el a nyolc évig tartó küzdelemben, a gyarmatosító légiók nyomát mindenütt lerombolt falvak jelezték. Nemcsak fájó sebeket kellett tehát begyógyítani, hanem építeni és újra kezdeni is kellett az egykor francia Algéria hajdani urainak távozása után. Algéria népének és vezetőinek jutott erejük arra is, hogy társadalmilag is újat kezdjenek. Ezt jelzik az algériai forradalom olyan állomásai, mint a francia földbirtokok kisajátítása, az államosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, az iparfejlesztés, és a gyarmati sorból felszaba dmepe dült lakosság emberhez méltó életének biztosítását szolgáló megannyi szociális és kulturális intézkedés. Az új Algéria ma megbecsült tagja a nemzetek nagy családjának. A szocialista országok népe mélységesen együttérzett annak idején a hős algériai nép nagyszerű szabadságküzdelmével, s az algériai függetlenség óta rokonszenvel figyeli, cselekvő szolidaritással segíti országépítő munkáját. Hisszük, hogy e kapcsolatok fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy az algériai nép még eredményesebben munkálkodhassék azoknak a vívmányoknak a megszilárdításán és továbbfejlesztésén, amelyeket a ma tizenöt esztendeje kezdődött felszabadító háborújának eredményeként vívott ki magának. Nagy nemzeti ünnepén szeretettel köszöntjük az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. Tisztelgünk a hősök emléke előtt, akik életüket adták az algériai szabadságért. Köszöntjük az új országot építő dolgozókat. S bízunk abban, hogy — mint eddig is — a jövőben is meg fogjuk találni azokat a mozzanatokat, amelyek alapján eredményesen fejlődhet tovább együttműködésünk nemzetközi politika porondján is, valamennyiünk javára. Felújított új bugasor Az Ózdi Kohászati üzemek durvahengerművének dolgozói bíznak abban, hogy a rekonstrukció után teljesíteni tudják megemelt tervüket, s így biztosítja a két hengerműnek az alapanyagot az év hátralevő hónapjaiban. Képünk az új bugasort ábrázolja. ^__i _ Mizerák István felvétele. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés csütörtöki plenáris ülésén folytatta a világszervezet 25 éves fennállásának megünneplését előkészítő bizottság által előterjesztett javaslat megvitatását. A csütörtöki ülésen felszólalt Nagy János, hazánk képviselője, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ 25 éves fennállása megünneplésének. 1970 fontos mérföldkő a magyar nép életében is: ekkor lesz 25 éves a szabad és független Magyarország. Hazánknak a fasiszta iga alól való felszabadításában a szovjet hadsereg vállalta magára a legnagyobb terheket. Magyar földön több ezer emlékmű örökíti meg az elesett szovjet hősök dicsőségét. A magyar nép mindig különleges jelentőséget tulajdonított a nemzetközi béke és biztonság megerősítésének — hangoztatta Nagy János — és magáénak vallja az ENSZ alapokmányában kifejtett eszményeket Méhes Lajos választói között A megyénkbe látogatott Méhes Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tegnap, október 31-én, pénteken — ez alkalommal, mint a terület országgyűlési képviselője — Műhiba látogatott, ahol eszmecserét folytatott a termelőszövetkezet vezetőivel. A megerősödés útján járó Új Muhi Termelőszövetkezet, valamint a község mindennapi életét, társadalmi, gazdaságpolitikai helyzetét feltáró és elemző megbeszélésen jelen volt Démuth József, a Mezőcsáti járási Tanács vb-elnöke, Balogh Miklós, a járási pártbizottság titkára, Németh Antal, a megyei KISZ-bizottság titkára. Csonka Elemér, a termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság fejlődéséről, terveiről tájékoztatta a kedves vendéget. Szóba kerültek a segédüzemek működtetésével kapcsolatos kérdések, s nem utolsósorban a község és a tsz életében nagy szerepet játszó KISZ-szervezet munkája is. A termelőszövetkezet elnöke nagy szeretettel, elismeréssel szólt a KISZ-istákról, akik az idén is számos sikeres akciót hajtottak végre a termelőszövetkezet előtt álló feladatok végrehajtásában. Természetesen — mint a KISZ-titkár, Lengyel Erzsébet elmondotta —, a végzett munka szerinti erkölcsi, anyagi elismerés sem marad el: a termelőszövetkezet pénzügyi támogatással is segíti a fiatalok művelődését, szórakozását. A közös gazdaság például minden évben kirándulást szervez számukra. Méhes elvtárs nem először járt már választókörzetének ezen a részén. A korábbi tapasztalatokhoz képest a termelőszövetkezet erőteljes fejlődésen ment keresztül, de ez korántsem jelenti, hogy akár Műhibán, akár a közös tanácsi igazgatás alá vont többi községekben ne volnának még megoldásra váró gondok, problémák. A megbeszélésen szóba kerültek ezek is, és a helybeliek sok tanácsot, értékes javaslatokat kaptak a vendégektől, az előttük álló feladatok megoldásához. A csáti járás e kis községében nagy megtiszteltetésnek vették Méhes elvtárs látogatását, aki azzal a jóleső érzéssel gazdagíthatta a választói körzetiben szerzett ismereteit, hogy egy egészségesen fejlődő közös gazdaság életébe nyert bepillantást