Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

ti J VILÁG^tÉTÁRJA!, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X­XVI. évfolyam, 51. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1970. március L k Iét felsníi A szombati Al Akhtoar i­mmani politikai megfigye­l­őkre hivatkozva­ közli, hogy ovid időn belül átalakítják­ a Jordániai kormányt, s az új k­­­ormányban a Palesztinai el­­­­lenállási szervezetek képvi­­­­selői is helyet kapnak. Rész­ételük feltehetően elháríta­­ná egy újabb válság kirob­­­­banását. Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának második bekezdése alapján az ország­gyűlést 1970. március 4-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. • • Ülésezett a KGST V. B. Moszkvában február 24­­­ 7-én megtartották a KGST végrehajtó bizottságának 45. Ülésszakát. Az ülésszakon részt vett: Csezar Avra­mov, a Bolgár Népköztársa­ság minisztertanácsának el­nökhelyettese, Frantisek Ha­­mouz, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Nép­­köztársaság minisztertanácsá­nak elnökhelyettese. Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese. Damdingijn Gombozsav, a Mongol Nép­­köztársaság minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnök­­helyettese és Mihail Leszecs­­fco, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese.­­ Az ülésen P. Jaroszewicz, Lengyel Népköztársaság képviselője, a lengyel minisz­tertanács elnökhelyettese el­nökölt. A KGST soron levő ülés­szakának kapcsolatban előkészítésével a végrehajtó bizottság megvitatta a KGST 24. ülésszaka beszámolójá­nak előkészítését a KGST 23. (különleges) ülésszakán ho­zott határozatok megvalósí­tása érdekében végzett mun­ka menetéről. A KGST végrehajtó bi­zottságának ülésein folytat­ták azoknak a kérdéseknek a megvitatását, amelyek össze­függenek a KGST-tagálla­­mok közötti együttműködés további elmélyítése és töké­letesítése komplex programtervezetének távlati előké­szítésével. A végrehajtó bizottság ha­­t­ározatot hozott a jelzett anyagok további kidolgozá­sának rendjéről és határide­­­jéről azzal, hogy azt a vég­rehajtó bizottság 46. üléssza­ka elé terjessze. M. Bajbakov, az első mun­kacsoport elnöke, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának el­nöke a végrehajtó bizottság elé terjesztette a munkacső­(Folytatás a 2. oldalon) Friss források K­étnapos Borsod me­gyei Útjukon — mélyíről lapunkban beszámoltunk — atkai­méra volt elkísérni a test­vér a Lengyel Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét, a nagykövetség ke­reskedelmi tanácsosát és a budapesti Lengyel Kultúra igazgatóját. Tanúja és kró­nikása voltam szívélyes fogadtatásuknak a megyei pártbizottságon, a Diós­győri Gépgyárban, a Mis­kolc városi Tanácson, a Miskolci Tervező Válla­latnál, s részt vettem azo­kon az amelyeken eszmecseréken, megyénk és Miskolc vezetői, a mesrlá­­togatott gyárak és intéz­mények vezetői és dolgo­zói kicserélték nézeteiket megyénk kedves vendégei­vel, a lengyel—magyar barátság történelmi gyö­kereiből és frissebb forrá­sairól. Mindezek alapján raj­zolódott ki bennem a két­napos látogatás céljának és eredményének összké­pe: népeink hagyományos barátságának erősítése, kö­zös gondjaink megosztása, a szocialista építés köl­csönösen hasznos tapasz­talatainak ki­serélése. ki Ez a szándék csendült megyei pártbizottsá­gunk első titkárának őszinte, sokoldalú tájé­koztatójából — megyénk általános politikai és kul­turális helyzetéről hazánk egészében betöltött szere­péről — éppúgy, mint a nagykövet beszámolóiéból a — a lengyel külpolitika és népgazdaság időszerű kérdéseiről. Ezt tükrözték a­­ vendégek és a vendég­látók a Diósgyőri «zén­­gyárban a gyár vezetőivel és munkásaival folytatott közvetlen baráti eszmecse­re során — a lengyel—ma­gyar gazdasági kapcsola­­tok tovább'',-ijesztésének lehetőségeiről, útjairól, módjairól a KGST-n belül és a közvetlen relációk ki­­szél"";‘ésének útján. Bizo­nyos, hogy népeink test­véri barátságának őszinte erősítésére törekedett a Miskolc városi Tanács vb­­elnöke, amikor a lengyel nép képviselőinek beszá­molt Miskolc és Katowice testvérvárosi kapcsolatai­ról, — és ugyanez a szán­dék csendült ki a Miskolci Tervező Vállalat főmérnö­kének figyelmes tájékoz­tatójából is —, bizony arra hasonló szándék vezette a nagykövetet és munkatár­sait a Tervező Vállalat munkájáról megfogalma­zott elismerő szavak han­goztatásakor. Vendégeinket jóleső ér­zéssel töltötte el a feléjük megnyilvánuló őszinte sze­retet, és az a széles körű érdeklődés is, amit párt­munkások és propagandis­ták, igazgatók és munká­sok tanúsítottak a Lengyel Népköztársaság, a lengyel nép helyzete, gondjai, ter­vei iránt. Ennek alapján újra meggyőződhettek hogy a magyar nép őszinte rokonszenvvel, s a szoli­daritás mély érzésével vi­seltetik a testvéri lengyel nép iránt. Ezek az érzések — mint azt többen konkrétan is megfogalmazták — mély történelmi gyökerekből táplálkoznak. E látogatás során azonban a régmúlt időkbe visszanyúló törté­nelmi gyökereknél is na­gyobb hangsúlyt kaptak barátságunk frissebb for­rásai. Azok a kapcsolatok, amelyek az utóbbi ne­gyedszázad alatt alakul­tak ki, pontosabban, fej­lődtek tovább a közös el­lenség ellen vívott harc­ban, a közös eszmék alap­ján a közös célokért — a szocializmus, a kommu­nizmus megvalósításáért és a békéért — a Szovjet­unióval és valamennyi testvéri szocialista ország­gal közösen vívott küzde­lemben. M­a valójában ez kap­csolja össze minden eddiginél erősebb szálakkal népeink barátsá­gát, amelyet — meggyő­ződésünk — jól szolgált a lengyel nép képviselőinek kétnapos Borsod megyei látogatása is. Csépányi Lajos _L Életszínvonal — 1969 (3. oldal) 20 év — 20 ezer lakás (3. oldal) hem Pályaválasztás (4. oldal) Szigorú megrovás egy levágott ujjért (5. oldal) A realitások Abaújszántója (6. oldal) Péter János hazaérkezett Péter János külügyminisz­ter, aki Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívásá­ra hivatalos látogatást tett Belgiumban, szombat este visszaérkezett Budapestre. A megérkezés után a kül­ügyminiszter nyilatkozott bel­giumi útjának tapasztalatai­ról. Elmondotta, hogy eszme­cseréjük nagyon őszinte, nyílt szellemben folyt, s vég­eredményben azzal a meg­győződéssel jött el Belgium­ból, hogy érlelődnek a felté­telek az európai biztonsági konferencia összehívására. E cél elérése azonban még ren­geteg tennivalót követel, igen sokat kell még tennünk e fel­adat érdekében. Kormá­nyunk — a Varsói Szerződés tagállamaival együtt — kö­vetkezetesen, fáradhatatlanul fog tevékenykedni a továb­biakban is azért, ha— Euró­pa és a világ békéje szem­pontjából oly nagy jelentősé­gű nemzetközi konferencia mielőbb létrejöjjön. Guatemalában elrabolták a külügyminisztert Guatemalai gerillák pénte­ken éjjel foglyul ejtették Al­berto Fuentes Mohr külügy­minisztert, és bejelentették, hogy csak egy letartóztatott gerillatársuk szabadon bocsá­tása fejében adják vissza. A 42 éves politikus este megbeszélést folytatott az Amerikai Államok Szervezete által kiküldött választási megfigyelő bizottság tagjai­val. A konferencia után ha­zafelé tartott, amikor kocsi­ját körülfogták a gerillák autói. Fuentes Mohrt kiszál­lították és egy másik kocsiba tuszkolták, majd elhajtottak vele. Az incidenst sofőrje je­lentette a külügyminiszté­riumnak­. Követelik, hogy bocsássák szabadon Vincente Giron CalviUót és biztosítsák, hogy eljusson Mexikóba. Ha kö­veteléseit nem teljesítenék, a szervezet kilátásba helyezi az elrabolt külügyminiszter kivégzését Nagy a valószínűsége an­nak — hangoztatja a levél — hogy Calvillót megkínoz­ták,­­esetleg meg is gyilkol­ták, ahogyan ez már több ezer guatemalaival megtör­tént. A kormány szóvivője kije­lentette, hogy erőfeszítéseket tesznek a miniszter szabadon bocsátásának kieszközlésére, ami arra vall, hogy a guate­­malai kormány kész az al­kura. Guatemalában vasárnap általános választásokat ren­deznek. A kampányban sok erőszakos cselekmény for­dult elő. Alberto Fuentes Mohr Évi 110 millió Mint ismeretes, a kormány határozatot hozott a felsőok­tatási intézmények oktatói­­­nak, valamint technikai­­ s egyéb dolgozóinak béremelé­­­séről. Az erről szóló végre­hajtási utasítás most jelent meg a művelődésügyi köz­lönyben. A kormányhatározat értelmében március 1-i ha­tállyal az oktatók átlagosann 17 százalékos, a különböző más kategóriákban dolgozók pedig átlagosan 9 százalékos béremelésben részesülnek. A bérrendezés mintegy 10 50­ i oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, adminisztratív és kisegítő dolgozót érint, s az összeg évente mintegy 1R> millió forintot tesz ki. Tízéves a vegyipari védnökség Szolgálja jobban a nevelést Tegnap délelőtt folytató­dott Kazincbarcikán a vegy­ipari védnökségi konferen­cia. Azok a fiatalok mond­ták el véleményüket a moz­galomról, akik a három bor­sodi vegyiüzemet építő, sze­relő vállalatokat képviselték. A kilenc hozzászólás tulaj­donképpen folytatása, kiegé­szítése volt az első napon hallottaknak. Az ma már vi­­tathatalan, az élet bizonyí­totta be, hogy a vegyipar fe­letti KISZ-védnökség szüksé­ges és eredményes volt. Az is bizonyos,­ hogy ez a mozga­lom 10 év óta sem szürkült el. Tehát él, aktív és friss hatóerő. S éppen ez a bizto­sítéka a fejlődésnek, a to­vábblépésnek, mely ma épp olyan szükségszerű, mint a mozgalom születése volt, 10 évvel ezelőtt. Ezt fejezi ki az intéző bizottság februári ha­tározata is, mely a gazdasá­gi mechanizmus körülményei között mint új célt határozza meg, hogy a védnökségi munka a gazdasági feladatok megoldásán kívül jobban se­gítse az ifjúság, a KISZ-fia­­talok nevelését. Védnökséget ott vállaljon a jövőben a KISZ, ahol valóban szükség van a fiatalok lelkesedésére, helytállására. Más szóval a legfontosabb népgazdasági beruházások, fejlesztések fö­lött. Az ország különböző vidé­keiről jött fiatal küldöttek örömmel szóltak arról fejlődésről, amelynek ered­­­ményeit a Borsodi Vegyikom­binátban láthatták. Mint mondták, büszkeség tölti el őket, hiszen a gyár a magul, és sok társuk munkájának gyümölcse is. Többen kérték a BVK-ról készített filmet hogy elvihessék majd válla­latukhoz, s bemutathassák a fiatal és idős szakmunkások­nak egyaránt, hova kerültek azok a berendezések, ame­lyeket a Ganz-MÁVAG-ban­, a Láng Gépgyárban, a Lenin Kohászati Művekben, a Di­ósgyőri Gépgyárban, az Ózdi Kohászati Üzemekben, a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű­ben és a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban készí­tettek. Az értekezlet Németh An­talnak, a megyei KISZ-bizott­­ság titkárának záró szavaival ért véget. Délután a küldöt­tek Aggtelekre kirándultak, ahol megtekintették az Eu­­rópa-hírű cseppkőbarlangot. Cigánd nagyközség A nagyközséggé nyilvání­tott Cigánd ünnepi tanács­ülésén Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára, e terület országgyűlési képviselője adta át a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak oklevelét. Ünnepi be­szédében, melyben a cigán­­diakat köszöntötte, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében elismerését fejezte ki az eddig végzett munká­ért, egyben vázolta azt a programot is, amely újabb nagy feladatokat ró a nagy­község lakóira és a helybeli vezetőkre. A rang, a meg­tiszteltetés, amely a megye többi nagyközségeivel együtt Cigándot is érte, kötelez, mindenekelőtt arra, hogy a várost megközelítő szinte­­kell biztosítani a lakosság kommunális, kereskedelmi,­­ szociális, egészségügyi és kul­turális ellátása tekintetében Az ünnepi tanács ülésen részt vett dr. Németh Pál elvtárs, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első tit­kára. Majoros László elvtárs, a járási tanács vb-eln­öke is, aki a járási szervek, a felet­tes hatóság nevében ugyan­csak elismerését és gratulá­cióját fejezte ki. A díszes okmányt, amely Cigány nagyközséggé nyilvánításá­nak tényét rögzíti. Rem­es Ferenc vb-elnök vette át Vaskó Mihály elvtárstól.

Next