Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 170. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1970. július 22. A 39. hét anak, hogy egy hét há­nyadik az esztendőben — nincs különösebb jelentősége. Az idő tartal­mát, akár egyetlen hét eseté­ben is, a benne lejátszódó jelenségek és események ha­tározzák meg. Önmagában nem lenne különösebb jelentősége az 1970. esztendő 30. hetének sem. Más években oda sem figyeltünk erre a hétre, leg­feljebb a totó- és lottószel­vényeken tüntették fel, hogy a 30. hét fogadásai következ­nek. Idén viszont sok ember megjegyzi ezt a hetet. 1970- ben Borsod megyében ezen a héten, július 20-a után kezdődött a búzaaratás, a nyári gabonabetakarítási munkák dandárja. És ez a tény jelentőséggel telíti, kü­lönössé teszi ezt a hetet — elsősorban a mezőgazdaság­ban. Az utóbbi száz esztendő során sohasem késett ennyit az aratás — a búza betakarí­tása —, sohasem fordult elő, hogy az időjárás miatt július végén birkózzon a mezőgaz­daság azzal , amelyet máskor, munkával, ebben az időszakban be szokott fe­jezni. És száz éve, amióta az időjárást pontosan jegyzik, nem volt példa a mostanihoz hasonló természeti jelensé­gekre. Ezt bizonyítják a me­teorológiai adatok is. A 30. hét első napján a középhő­mérséklet 10 fokkal volt ala­csonyabb a sok évi átlagnál. A hőmérséklet minimuma ezen a napon éjszaka a plusz 12 fokot sem érte el. Ilyen időjárási jelenség utoljára 1893. július 19-én fordult elő, amikor 12,1 fokot mértek napi minimumként. Az időjárásnak a rendkí­vüli alakulása a tények bi­zonysága szerint ritka jelen­ség. Egy emberöltőben leg­feljebb egyszer fordul elő. Ezzel vigasztalhatjuk is ma­gunkat, hiszen egy évszázad jegyzett adatai azt bizonyít­ják, hogy jövőre az ideinél kellemesebb tavaszra, nyár­ra, júliusra számíthatunk. Az aratást-betakarítást azonban az idén is el kell végezni. Aligha szükséges hangsúlyozni ennek fontossá­gát. Minden mezőgazdasági üzemben tudják ezt. Lénye­ges, hogy az erők totális mozgósításával, a kapacitások maximális ellensúlyozzuk kihasználásával az időjárás késleltető tényezőit. És most már szükséges az idő maxi­mális kihasználása is, hiszen az esőzések napokra is meg­bénítsák az arató-betakarító erő­­. A idei 30. héten me­gyénk mezőgazdasága belehaladt a munkák tömegébe. Nem lesz könnyű a befejezés. De legalább augusztus 20-ig jó lenne be­fejezni. Egy hónapnyi időnk — négy hetünk — van ad­dig. Még így is minden erőt mozgósítani kell a si­kerért. Szép és jó lenne, ha az alkotmány ünnepét és az államalapító István király ezredik születésnapját az aratás-betakarítás teljes be­fejezésével köszöntené me­zőgazdaságunk Borsod me­gyében (sz. j.) Tímár Mátyás látogatása Szabolcs-Szatmárban Tímár Mátyás, a magyar­­ forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese — Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, honvédelmi miniszter és dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter társaságában — kedden Sza­­bolcs-Szatmár megyébe láto­gatott. A kormány elnökhe­lyettese és kísérete elsőnek az ország legnagyobb vasúti csomópontját, a záhonyi ma­gyar—szovjet határállomást tekintette meg. Az ország gazdasági életé­ben fontos szerepet betöltő határállomás tevékenysége — a Szovjetunióval kiépített szoros kapcsolat, valamint a nemzetközi szállítási forga­lomba való bekapcsolódás ré­vén — egyre erőteljesebb és további forgalomnövekedés­sel kell számolni. A terv sze­rint 1975-ben a jelenlegi 11 millió helyett 17—18 millió, 1980-ban pedig 22 millió ton­na áru átrakására lesz szük­ség. A vendégek a szemle után rövid tanácskozást tartottak a záhonyi állomáson. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter a munkaerő-hiányra, a gépesítettség hiányaira, a további nagyarányú fejlő­désre tekintettel kérte a kor­mány elnökhelyettesét: tá­mogassa a záhonyi határállo­más további kiépítését, s jár­jon közben, hogy kiemelt beruházásként kezeljék, hogy az ország vérkeringésében még fontosabb szerepet tölt­hessen be, és megfeleljen a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek. Tímár Mátyás közölte, hogy támogatja a kérést és továbbítja a Gazdasági Bi­zottságnak. A záhonyi tanácskozás után a miniszterelnök-helyet­tes és kísérete helikopterrel az árvíz sújtotta szatmári táj központjába, Fehérgyarmatra utazott. Az angol kormány gondjai Kedden délután Brüsszel­ben megkezdődtek a hivata­los tárgyalások Anglia közös piaci felvételéről. A megbe­széléseken Nagy-Britannniát Anthony Barber, a konzerva­tív kormány külügyminisz­ter-helyettese, a Közös Piac hat tagállamát pedig a kül­ügyminiszterek képviselik. A hatok változatlanul fenntartják azt az álláspont­jukat, hogy a belépés alap­­feltétele a közösséget létre­hozó szerződések, az azok alapján életbe léptetett rend­szabályok, törvények, rende­letek stb., és a továbbfejlesz­tésre már kidolgozott irány­elvek elfogadása. Röviden, az európai gazdasági közös­ség múltjának, jelenének és jövőjének elfogadása úgy, ahogyan azt a hatok kialakí­tották. Az angol alsóház kedden folytatta a hétfőn elkezdett vitát Sir Alec Douglas-Home bejelentéséről, amely leszö­gezte a kormány szándékát, hogy felújítja a fegyverszál­lításokat Dél-Afrikának. Az ellenzéki munkáspárt közvet­lenül a bejelentés után in­dítványt nyújtott be, amely felszólítja a Heath-kabinetet, hogy mondjon le tervéről. A munkáspárti javaslatról szer­dán szavaz az alsóház. A brit szakszervezeti főta­nács bejelentette, hogy teljes szolidaritást vállal a hivata­losan múlt csütörtök óta sztrájkoló 47 ezer kikötő­munkással. A meglepetéssze­rű döntést — a szaktanács vezetősége korábban máskép­pen foglalt állást — hétfőn késő este hozta meg a szak­­szervezeti szövetség pénz­ügyi és általános kérdések­kel foglalkozó bizottsága, a legmagasabb szakszervezeti vezető testület. A kormány által létreho­zott vizsgáló bizottság, amelyben Lord Pearson az 1966-os tengerészsztrájk „döntnöke” elnököl, hétfőn zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját és kedden a nyilvánosság előtt folytatta. Tanácsi koordinációs bizottság alakult A Magyar Közlönyben megjelent a kormánynak az a határozata, amellyel a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztályát — hatáskörének növelése érdekében — a Mi­nisztertanács tanácsi hiva­talává szervezi át. Ez a hiva­tal a kormánynak önálló, or­szágos hatáskörű végrehajtó szerve a tanácsok végrehaj­tó bizottságának központi irányításában, valamint az általános tanácsi felügyelet­ben. A jogszabály szerint a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának főbb feladatai közé tartozik a tanácsi végrehaj­tó bizottságok munkájának elemzése és továbbfejleszté­se, tömegkapcsolatainak el­mélyítése is. Ezután az új hi­vatalnál történik — az érde­kelt minisztérium és orszá­gos hatáskörű szervek bevo­násával — azoknak a kor­mány elé terjesztendő jog­szabály-tervezeteknek az elő­készítése, amelyek a tanácsok és szerveik felépítésére, mű­ködési rendjére vonatkoz­nak. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetője tanács­kozási joggal részt vesz a kormány ülésein. Arról is tájékoztat a Ma­gyar Közlöny, hogy — szin­tén kormányhatározat alap­ján — megalakult a tanácsi hivatal mellett működő ta­nácsi koordinációs bizottság. Tizennégy tagja van. A bi­zottság feladatai közé tarto­zik, hogy megvitassa és ös­­­szehangolja a tanácsi tevé­kenységgel kapcsolatos szer­vezeti, működési, hatásköri kérdéseket, s azokban elvi álláspontot alakítson ki. Meggyorsult az őszi árpa aratása A mezőgazdasági üzemek­ből érkező jelentések szerint az esőzések után az ország nagyobb kiterjedésű kein újra megkezdődött vidé­ai aratás. A brigádok azon igyekeznek, hogy először a már korábban beérett őszi árpát takarítsák be. Ezzel a munkával az elmúlt évben július 10—12-ig már min­denhol elkészültek, a késői kitavaszodás és az esős július eleje­ miatt azonban idén eléggé kitolódott. Ezt a növé­nyi kultúrát idén 300 000 holdon termesztik, tehát csaknem 100 000 holddal ki­sebb területen, mint 1969- ben. Mindez azonban nem jelenti, hogy a gabona összes vetésterülete csökkent, a gazdaságok ugyanis százezer holddal több takarmánybú­zát vetettek őszi árpa helyett. Az Alföldön és a déli me­gyékben az őszi árpa három­negyed részét már learatták. Az ország északi megyéiben a munka felével készültek el. Ezeken a vidékeken ugyanis lényegesen több a mélyebb fekvésű rész, ahol a kombáj­nokkal nem tudnak rámen­ni a táblákra, mert a csapa­dék átáztatta a talajt. A búza betakarításán or­szágszerte nagy erővel dol­goznak. Saj­tótáj­ékoztató az elektrotechnikai vándorgyűlésről és a vasas dalosü­nnepről Csaknem két minden esztendőben évtizede, az or­szág más-más jelentős, vidé­ki ipari központjában ren­dezi meg vándorgyűlését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A választás ezút­tal Miskolcra esett. Az idei országos találkozó alkalmá­val a különféle villamos mo­torok, transzformátorok és más, erősáramú berendezé­sek felhasználási tapasztala­tait vitatják meg a szakem­berek. A 18. elektrotechnikai ván­dorgyűlés programját és cél­kitűzéseit tegnap, július­ 21- én, kedden délelőtt, a MTESZ miskolci székházában ismer­tették az újságírókkal a ren­dező egyesület vezetői. Az idei szakmai találkozón az öt esztendeje, Veszprémben megtartott 13. vándorgyűlés vitáját folytatják majd szakemberek. A villamos be­­­rendezéseket gyártó és fel­használó vállalatok képvise­lői cserélik ki egymással ta­pasztalataikat, észrevételei­ket. A mostani vándorgyűlés érdekessége, hogy a felhasz­nálók és a gyártók­­ szere­pet cserélnek. Míg korábban a berendezések gyártói tar­tottak előadásokat, s a fel­használók a hallottak alap­ján mondták el észrevételei­ket, most elsősorban a fel­használóké lesz a szó, a gyár­tóknak pedig ezek alapján kell válaszolniuk. Több mint 450 szakember részvételével holnap, csü­törtökön délután kezdi meg munkáját a 18. elektrotech­nikai vándorgyűlés. A meg­nyitó előadás a magyar erős­áramú iparral szemben tá­masztott követelményekkel, a negyedik ötéves terv cél­kitűzéseivel foglalkozik. Pén­teken és szombaton két szek­cióban vitatják meg a szak­emberek a különféle villa­mos berendezések felhaszná­lásával kapcsolatos tapaszta­latokat, követelményeket. szombati záróülés témája­­ a szigetelőanyagok fejlődése lesz. * Ugyancsak tegnap délelőtt Fülöp László, a Bartók Béla Művelődési Központ igazga­tója tájékoztatta a sajtó munkatársait a július 25-én kezdődő vasas halosünnep eseményeiről. Elmondotta, hogy a művelődési központ egyik célkitűzése: ápolni a munkáskultúra, ezen belül elsősorban a dalosmozgalom hagyományait. A vasas da­­losünnepre olyan kórusokat hívtak meg — tizenkettőt —, melyeknek fenntartói vagy kohászati üzemek, vagy pe­dig valamilyen kapcsolatban állnak a 200 éves Lenin Ko­hászati Művekkel • A vasas gazdag programja dalosünnep felett a vasas-szakszervezet és helybeli nagyüzemek vállal­a­tak védnökséget Azt szeret­nénk, ha maradandó élményt nyújthatnánk az üzemek dol­gozóinak, a régi dalosoknak és a város lakosságának. Re­méljük, hogy a részt vevő kórusok is szép emlékekkel térnek majd haza városunk­ból. Mi mindent megteszünk ezért A zökkenőmentes „le­bonyolítást” 300 társadalmi aktívánk is segíti — mon­dotta a művelődési központ igazgatója. A július 25-től 28-ig tartó, nagyszabású kórustalálkozó rendezvényeire a város leg­különbözőbb pontjain kerül sor. Több olyan rendezvény is lesz — mint például a 25-i ünnepi hangverseny a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szak­­középiskolában —, amelyre a kórusmozgalom veteránjait is meghívták. Július 27-én pedig a művelődési központ­ban adnak ajándékműsort azoknak a kohászati dolgo­zóknak, akik 35 éves mun­kájukért aranygyűrűt kap­nak az LKM-től, alkotmá­nyunk ünnepe tiszteletére. Külsőségeiben is reprezen­tatívnak ígérkezik a vasas dalosünnep. A közreműködő kórusokon kívül 11 együttes képviselte­ti magát három-három tagú küldöttséggel a nagyszabású találkozón. Hajnali csendélet Kifutásra kész autóbuszok a 3. sz. AKÖV központi telephe­lyén. Fotó: Szabados György. 883 millió forint az árvízkárok A vállalatok, intézmények, tanácsok eddig 883 millió fo­rintot ajánlottak fel fejlesz­tési alapjukból más vállala­tok és közületek árvízkárai­nak enyhítésére; ebben az összegben nincsen benne az a 176 millió forint, amely a károsult lakosság közvetlen megsegítésének számláján gyűlt össze. Sok üzemből érkezik hír arról, hogy a fejlesztési alap­ból felajánlott összegeket a kongresszusi versenyben ha­tékonyabb munkával, na­gyobb nyereség elérésével, fokozott takarékossággal pó­tolják, s egyben a nemzeti jövedelem növeléséhez is a tervezettnél nagyobb tékben járulnak hozzá.mér­

Next