Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Kairó magyarázatot kér Az EAK sürgős magyaráza­tot kért az amerikai kor­mánytól azzal a hírrel kap­csolatban, hogy az Egyesült Államok újabb 12 Phantom típusú vadászbombázót szál­lít Izraelnek, s további szál­lítmányok jóváhagyását mér­legeli, a szóbanforgó tran­zakcióról a keddi New York Times számolt be. Az Egyesült Államok — mutat rá az Al Ahram az egyiptomi álláspontot ismer­tetve — figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az EAK-ba irányuló állítólagos szovjet fegyverszállítások ürügyén indított izraeli kam­pány igazi célja a Biztonsági Tanács határozatának szabo­­tálása, a megszállt arab te­rületek kiürítésének megta­gadása. Izrael fokozódó katonai tá­mogatása a rendezés érdeké­ben kifejtett politikai erőfe­szítések kudarcához vezet és a folytatódó izraeli megszál­lás miatt előre látható össze­csapás eszkalációját jelenti. Batov tábornok Budapesten ám A Honvédelmi Minisztéri­meghívására szerdára virradóan Budapestre érke­zett P. I. Batov nyugállomá­­nyi hadseregtábornok, a szovjet háborús veteránok bizottságának elnöke. Batov hadseregtábornok , Zalka Máté egykori harcostársa részt vesz a Zalka Máté szü­letésének 75. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnepi megemlékezéseken. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Brezsnyev Szófiában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (balról az előtér­ben) Georgi Trajkovval, a Bolgár Nemzetgyűlés Elnökségé­nek elnökével, Peko Takovval, a BKP KB póttagjával és külföldi küldöttekkel beszélget a BKP X. kongresszusa ülé­sének szünetében A pakisztáni helyzetről Tikka Khan altábornagy, Kelet-Pakisztán kormányzója és katonai adminisztrátora, hétfőre hadbíróság elé idé­zett öt politikust, közöttük Tadzsuddin Ahmedet, a be­tiltott Avami-liga főtitká­rát és párt első alelnökét, Abdul Z­­annant. Ha a neve­zettek nem tesznek eleget az idézésnek, akkor ügyüket tá­vollétükben tárgyalják le. A kelet-pakisztáni központi hatóságok egyébként újabb felhívásokban követelik az üzemi dolgozóktól, hogy ha­ladéktalanul álljanak mun­kába. Az indiai Calcuttában idő­közben bejelentették, hogy az eltelt négy hét alatt In­diába menekült kelet-pakisz­tániak számát most már kö­rülbelül 400 ezerre teszik. Indiába olyan jelentések érkeznek, hogy Pakisztán ke­leti országrészében folytatód­nak az elkeseredett harcok a központi hatalom erői és Mudzsibur Rahman sejk hí­vei között. Kiváló kitüntetés, másfél millió vendégért Az 1250 tagú Borsod me­gyei Fodrász Szövetkezetben tegnap Koltai Zoltán, KISZÖV elnöke nyújtotta át a a megye kiváló kisipari szövetkezete címet doku­mentáló zászlót és okleve­let. Elmondotta: a KISZÖV vezetősége a döntéskor nagy­ra értékelte a szövetkezet­nek a fodrász- és a kozme­tikai szalonok korszerűsíté­sében kifejtett tevékenysé­gét. Tavaly 1,6 millió forin­tot fordítottak új üzletekre, régiek korszerűsítésére. Az előző évinél 3 millió forint értékkel nagyobb szolgálta­tást végeztek, s ez mintegy másfél millió vendég szépí­tését jelenti. A kitüntetést Reinis Sán­­dorné, a szövetkezet elnöke vette át. Elmondotta, hogy immár 6 éve dolgoznak ki­váló szinten, 5 év alatt csaknem valamennyi üzletü­ket felújították. A kiváló ki­tüntetés átadása alkalmából 7 dolgozónak kiváló, hatnak pedig a szakma ifjú meste­­­re kitüntetést nyújtott át, s brigádnak kitüntetést, pénzjutalmat. Ülést tartott az ózdi városi­üzemi KISZ-bizottság Tegnap, szerdán délelőtt kibővített ülést tartott az ózdi városi­ üzemi KISZ-bi­­zottság. A megyei KISZ vb határozata alapján, ezen a tanácskozáson került sor a városi és az üzemi KISZ-bi­­zottság szervezeti szétválásá­ra. Az újonnan megválasztott városi KISZ-bizottság titká­ra Köteles György, az OKÜ nagyüzemi­­ KISZ-bizottság titkára pedig Pető István lett. A kibővített ülésen részt vett és felszólalt Juhász György, a városi pártbizott­ság első titkára, Kecskés István, a nagyüzemi pártbi­zottság munkatársa és Hava­si Béla, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkára. A kollektív szerződések K rrt r­a j­z előkészítése Ülést t­artott az S­ZIT elnöksége Tegnap, április 21-én, szerdán délelőtt Mráz Fe­renc elnökletével ülést tar­tott a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának el­nöksége. A tanácskozáson részt vett Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. Az elnökség megvitatta a testnevelés és sport ötéves fejlesztési tervével kapcso­latos szakszervezeti felada­tokat. Mint Tóth József, az SZMT vezető titkára rámu­tatott összefoglalójában, a szakszervezeti szerveknek nagy figyelmet kell fordíta­niuk a testnevelési és sport­fejlesztési tervek megvaló­sítására. Az ülésen az elnökség megtárgyalta és elfogadta a kollektív szerződések meg­kötésével kapcsolatos előké­szítő munkáról szóló jelen­tést. Ehhez a témához kap­csolódott a következő napi­rendi pont, a vállalati törzs­­gárda-szabályzatok készíté­sének tapasztalatairól szóló jelentés is. A törzsgárda­­szabályza­tokkal kapcsolat­ban a vita összefoglalójá­ban az SZMT vezető titká­ra hangsúlyozta, hogy fo­kozni kell a vállalatokhoz hosszú időn át hűséges dol­gozók megbecsülését, ez azonban nem mehet a szo­cialista elosztás elveinek rovására, nem sértheti meg a munka szerinti bérezés követelményeit. ány tanácstagiért vallomása — Itt születtem, itthon nevelkedtem, eddigi éle­temet itt éltem le, munkám is ideköt ehhez a tájhoz. Mióta az eszemet tudom, szerettem a szülőföldemet, sohasem vágyódtam el in­nen. Azt hiszem, úgy isme­rem a községet, mint a te­nyeremet ... Ismerősök az emberek, a házak, az ut­cák, a fák is. Gyerekkorom óta pedig megváltozott ám ez a vidék! Ha nem itt él­nék, aligha ismerném meg, úgy megnőtt és megszépült Izsófalva. — Itthon lettem Soltész Jánosné is. A férjem is ide­való. Az egész rokonság, szüleim, testvéreim is itt élnek. Ahol dolgozom, az AGROKONZUM itteni bolt­jában, csak úgy ismernek, hogy Juliska ... Ide jött Gál András is azzal a hírrel, hogy rám gondoltak a nép­frontban, javasolnának ta­nácstagjelöltnek, a 12-es körzetben. Nem vagyok ije­dős természet, de egy pil­lanatra zavarba jöttem ... — Sohasem felejtem el azt a napot, amikor aztán szemtől szembe álltam az emberekkel, az Egressy Bé­ni utcai választópolgárok­kal. Eljöttek azon az estén vagy harmincan. Férfiak is, nők is hallgatták az elő­adót, aztán egyszerre csak itt is, ott is elhangzottak vélemények, ajánlások, hirtelen a magasba emelte s mindenki a kezét. Csak annyit tudtam mondani: kö­szönöm a bizalmat, s ha megválasztanak, erőmhöz, tudásomhoz képest fogom képviselni a választók érde­keit. Remélem, érezték jelenlevők az őszinte szava­i­kat, érzéseimet fejezték ki e gondolatok. — A társadalmi munkát, a közösségekben való rész­vételt a mi családunk meg­szokta, természetesnek tart­ja. A férjem a pártalap­­szervezetnél vezetőségi tag, s a szakszervezetben is te­vékenykedik. Mióta a na­gyobb fiúnk, Jancsi iskolás — éppen a hetedik eszten­deje —, tagja vagyok a szülői munkaközösségnek. Tavaly megválasztottak el­nökének is. Szeretem azt a munkát, s igyekszem időt találni rá — higgye el, ér­demes. Hálás dolog hogyan mozdulnak meg látni, a szülők, ha arról van szó, hogy tehetnek valamit az iskoláért, a gyerekeikért. — Hogy bírom erővel, s ha megválasztanak tanács­taggá, lesz-e rá időm, ener­giám? A mi családunkban kezdettől fogva megvolt a nagy munkamegosztás. Ki­ki tudja a dolgát. A jelö­lés után a férjem gratulált elsők között, s azt mondta, mindig lehetővé teszik, hogy ennek a megtisztelő megbízatásnak eleget tudjak tenni... — Érdekel nagyon a falu jövője, Izsófalva további fejlődése. Azon töprengek mostanában, ha megválasz­tanak tanácstaggá, egy szál­lal ismét több lesz, mely ideköt ehhez a tájhoz... Gyárfás Katalin 1971. április 22., csütörtök Huszonöt évvel a kézfogás után Az 1946. április 21-én megnyílt és április 22- én véget ért konferen­ciáról a világsajtó archívu­maiban, a párttörténeti mú­zeumokban számos doku­mentumot, fényképet őriznek. Egy kép ezek közül — bizton lehet állítani — valamennyi jelentős gyűjteményben meg­található. A felvétel Wilhelm Piecknek, Németország Kom­munista Pártja elnökének és Otto Grotewohlnak, a Szo­ciáldemokrata Párt elnökének kézszorítását ábrázolja. Egyetlen pillanatba sűrűsö­dik a kétnapos tanácskozás lényege , és sok évtizedes, nehéz küzdelem. Huszonöt évvel ezelőtt a konferencia határozata kimondta a két német munkáspárt egyesülé­sét, a Német Szocialista Egységpárt megalakulását. Németország keleti felében megvalósult az, amit a mun­kásosztály legjobbjai olyan régen követeltek, ami egye­dül lett volna alkalmas Hit­ler megállítására — a mun­káspártok egysége. A kézfo­gás, az összekulcsolódott uj­jak, a szövetség és a barát­ság szimbóluma az egyesült párt jelképévé vált. Jelvé­nyén ma is ez látható. Hszonöt évvel az esemény után, a lassan történelemmé váló időszakra emlékezve — éppúgy, mint az az egy fény­kép — egy szó hallatszik ki legerősebben a konferencia hozzászólásaiból. Szükségsze­rűség. Szükségszerű volt, hogy kezet fogjanak egymás­sal a munkásosztály pártjai. Európa túl volt történelmé­nek legvéresebb háborúján, és a nagy tanulságokon is túljutott. 1945 júniusában — nem sokkal a fasizmus leverése után — ébredtek már azok az erők, amelyek felismer­ték, mit kell tenni a közöny és a depresszió Németorszá­gában. Az ő erőfeszítéseik vezettek a két munkáspárt egyesüléséhez — és egyenes vonalban az NDK mai ered­ményeihez. S ha ezen a napon az egyesülésre emlékezünk is, érdemes megjegyezni, hogy már 1945-ben, egy évvel ko­rábban létrejött a két német munkáspárt akcióegysége. Ezt bizonyítja 1945. júniusi programjuk. Hiszonöt évvel ezelőtt még a polgári demokratikus át­alakulás megvalósítása, gazdaság talpraállítása volt a a cél. Azóta, negyedszázad alatt döntő változás történt. A Német Demokratikus Köz­társaság ma a világ kilence­dik ipari állama. Az NSZEP megvalósította programját, hű maradt ahhoz a célkitű­zéshez, amelyet huszonöt év­vel ezelőtt nehéz körülmé­nyek között magáénak foga­dott. Megvalósult a munkás­­mozgalom egysége az NDK területén. Az NSZEP a szo­cialista és más országok kommunista és testvérpárt­­jain­ak szilárd szövetségese. Politikai, gazdasági, kultu­rális téren egyaránt megszi­lárdult a demokratikus Né­metország. Sikerült megte­remteni az évszázad leghos­­­sza­bb békés időszakát Euró­pában és német földön. Az 1965-ös VI. párt kongresszusa — a szocializmus programjá­nak elfogadása óta — nagy intenzitással folyik a szocia­lizmus építése a Német De­mokratikus Köztársaságban. Az NSZEP most VIli. kongresszusára készül. Néhány hét választja csak el a 25. születésnap ün­nepségeit a nagy tanácsko­zástól. A huszonöt év alatt megtett út pedig egyenes vo­nalban köti össze a két ese­ményt. A magyar nép meg­becsüléssel és bizalommal köszönti az NDK negyedszá­zados vezető pártját, és to­vábbi sikereket kíván a bé­kéért és a szocializmusért folytatott harcához. Martinteleptől Omassdig Tegnap befejeződtek a vá­lasztási gyűlések, a tanács­tagjelöltek most már csak a szavazás után folytatják a beszélgetést az állampolgá­rokkal. Miskolcon például 38 tanácstagi választógyűlés zaj­lott le az elmúlt napokban. Bizton összegezhetjük máris, hogy a választópolgárok kö­zül azok vettek részt a be­szélgetéseken, találkozásokon, akiknek észrevételük volt a várossal, körzetükkel kapcso­latban. Egyébként már a jelölő­gyűléseken kirajzolódott, hogy a választópolgárok köz­érdekű ügyekért-bajokért emelnek szót, ehhez kérik a majdani tanácstagok segítsé­gét. Jellemző volt, hogy a je­lölőgyűléseken a 944 miskolci felszólaló közül mindössze kilenc foglalkozott egyéni panasszal. A legutóbbi tanácstagi vá­lasztógyűlésekre is ez a jel­lemző. Legtöbben az útra, a járdára, illetve a javító-szol­gáltató kisipari tevékenység­re vonatkozó észrevételeket tettek. Városszéli gondok Hétfőn tartották például a 100. számú választókörzet ta­nácstagi jelöltjének, Tóth István, 35 éves nyomdai revi­zornak választási gyűlését a 114. sz. Szakmunkásképző Intézetben. Nem lesz könnyű dolga az itteni tanácstagnak, hiszen a választópolgárok még azt is felvetették, hogy jó lenne Miskolcon óvó­vagy tanítóképző létesítése a leánygyermekek továbbtanu­lásának biztosítására. De nem lesz könnyű dolga — megválasztása esetén — az első ízben tanácstagjelölt Vindt Mártának sem. Az LKM-ben dolgozó, 26 éves darukezelőnő a Miklós utcai Általános Iskolában tartot­ta választógyűlését. Olyan kérdések foglalkoztatják vá­lasztóit, mi az oka, hogy kör­zetükben egyik tejboltban 1 forint 50 fillér, a másikban 2,10 a csecsemőtej ára. A 47. sz. választókörzet ta­nácstagjelöltje Sári László, 40 éves mozdonyvezető, aki 1967 óta kerületi tanácstag volt. A beszélgetés színtere a Forgács utcai Általános Is­kola kultúrterme volt. Első­sorban a martintelepi gon­dokról esett szó, így a vá­lasztógyűlés szinte egyenes folytatása lett Gácsi Miklós képviselőjelölt rétegtalálko­zójának, amelyen a közleke­dés dolgozói vettek részt és sok martintelepi problémáról szóltak. A martintelepiek az elha­nyagolt utakról, utcákról pa­naszkodtak, amelyek nem­csak az elakadó gépkocsik­nak okoznak bosszúságot, ha­nem a lakóknak is, akiknek utcájában nem tud bemenni a mentő, a Köztisztasági Vál­lalat gépkocsija és nem jut el odáig a tüzelő sem. A 49. számú választói kör­zetben kettős jelölés történt. Az először jelölt Keszthelyi Zoltán MÁV-lakatos egyenlő eséllyel indul az 1969 óta ta­nácstag Kemény Jenővével. Bármelyiküket választják is meg, martintelepi gondokkal kell megbirkóznia, azzal kérdéssel is kell majd fog­a­lalkoznia, miért nincs mozi, vendéglő, nyilvános telefon — holott kisebb telepeken van. Társadalmi munkában Természetesen nemcsak kérésekkel fordulnak a vá­lasztók a jelöltekhez. Titkó István városi tanácstagjelölt, az LKM rendésze például Görömbölyön tartotta válasz­tói gyűlését. A két felszólaló nemcsak panaszkodott. Da­­ragó Jánosné elmondta: Németh I. utca lakói társa­a­dalmi munkafelajánlást tet­tek, hogy a vízvezeték-háló­zat építése­ során kiássák az árkot. Érdekes választási zajlott le április 15-én gyűlés Mis­kolc egyik legperiférikusabb körzetében, Ómassán. A gyű­lésen Hámori József és Kádas Imre, a 6. számú körzet kép­viselőjelöltjei és Debreczeni Ferenc tanácstagjelölt részt vett. Egyébként hatvan­is öten jelentek meg az ómas­­sai beszélgetésen, és tizen­hárman fel is szólaltak. Egy járattal többet! A hegyek között rejtőzködő kis településnek sok gondja van, például hogy a 15-ös autóbusz csak a nagyüzemi műszakváltást veszi figye­lembe. Az ott élők kérik, hogy legalább egy járattal több legyen. Kérik azt is, hogy szabályozzák a Garad­­na-patakot, szállítsanak min­dennap tejet, javítsák a ke­nyérellátást, az ifjúság pedig sportpályát szeretne. Az ómassai gondokról pedig mér csak azért is szólni kell, mert Debreczeni Ferenc, az MRT miskolci stúdiójának techni­kusa a tanácstagj­elölt, aki Lillafüreden lakik, s Hámor is 9 kilométernyire esik Ómassától.

Next