Észak-Magyarország, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 217. szám Ara­ u­ miér Szerda, 1971. szeptember 15. Új vetés F­orró és mohó, min­dent hirtelen ne­velő és érlelő nyár után szinte minden át­menet nélkül érkezett meg az őszi idő. Ro­hanva jött, és egész sor munkafeladatot hozott magával a mezőgazda­ságban. Érettek a kukoricák. Nincs szára a burgo­nyának. Sárga a cukor­répa levele. Ásni kell! A napraforgó tányérja száraz. Sietni kell a si­lózással, meg minden­nel, hiszen az idén — az elmúlt esztendővel összehasonlítva — há­rom-négy héttel előbb érett be minden, és már szeptember 15-ét mutatja a naptár. És ez a nap — szep­tember 15. —, a mező­­gazdasági nagyüzemek­ben kialakult új szo­kás, az új tapasztalatok­ szerint az őszi búzave­­tés megkezdésének ide­je. Vetni kell, most már késedelem nélkül és teljes erővel, mert a korai vetés évről évre bizonyítja előnyeit. Bi­­zonyított a múlt nyár is. Azok a táblák fizet­tek leggazdagabban, amelyeken legkorábban került földbe a mag. Régebben — még tíz­tizenöt évvel ezelőtt is — csak szeptember vé­gén, vagy október ele­jén kezdték vetni a bú­zát. Ma már növénytermesztő minden mun­kás tudja, hogy a szep­tember vége — késő. A búzavetés ideális ideje szeptember. Egészen pontosan: szeptember második fele. Megyénkben különö­sen nagy jelentősége van a korai vetésnek. A mi északi vidékün­kön rendszerint kemé­nyebbek a telek, mint másutt, és később tava­­szodik. A korai őszi ve­téssel viszont a növény fejlődésében pótolni le­het azt az időt, ami ta­vasszal elvész. Nem lehet közömbös a korai vetések gazda­sági előnye sem. A több termés ugyanis több bevételt hoz. Márpedig van olyan feladatunk is, hogy évente leg­alább három százalék­kal növeljük a mező­­gazdasági termelés szín­vonalát és gazdasági eredményeit. A vetőgépeket von­­­­tató traktorok az elmúlt napokban már több helyen elin­dultak, vetik a búzát. Az idén viszonylag jól haladt a vetések előké­szítése is. Sokkal több a vetőszántás, az ülepe­dett magágy, mint ta­valy. De vannak még olyan területek is, ame­lyekbe majd búzát vet­nek, s még a szántás sincs elvégezve. Már csak ezért is figyelmez­tető dátum szeptember 15. A búzavetés idejé­nek kezdetét jelzi, ahol most — tehát ko­­­rán — elkezdik a ve­tést, ott, ha szervezet­ten, teljes kapacitással dolgoznak — bízhatnak benne, hogy időben földbe kerül a mag és az új vetés gazdagon fizet a jövő nyáron. (sz. j.) Losonczi Pál útban Phenjan felé Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Magyar Ta­nácsának elnöke útban a KNDK felé tegnap, rövid irkutszki időzés után , a szovjet Távol-Keletre, Haba­rovszkba érkezett. Magyar idő szerint hajna­li négykor hagyta el a nyu­gat-szibériai Omszkot MALÉV IL—18-as különgé­­­­pe, fedélzetén a hivatalos ba­ráti látogatásra a KNDK-ba tartó Losonczi Pállal. Az El­nöki Tanács elnöke és kísé­rete négyórás repülőút után Szibéria fővárosában, Ir­­kutszkban tartott rövid pihe­nőt. Az Angara menti nagy­város ennek a távoli vidék­nek jelentős ipari központ­ja. Közvetlen közelében épült fel a világ egyik legnagyobb, hat tagból álló vízierőmű­rendszere. Újabb négyórás repülés, további két és félezer kilo­méter: a különgép már Ha­barovszkban, az út utolsó szovjet állomásán landolt. Az Elnöki Tanács elnökét a re­pülőtéren a távol-keleti ha­tárterületi székhely vezetői fogadták. Losonca Pál és kísérete Habarovszkban tölti az éj­szakát, majd ma, magyar idő szerint hajnali három órakor tovább indul a KNDK fővá­rosába , Phenjanba. A Szovjetunió területe fe­lett utazva a magyar állam­fő üdvözlő táviratot küldött N. Podgorníjnak, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének. U Thant búcsú sajtóértekezlete U Thant kedden délben, ENSZ-főtitkár az ENSZ- közgyűlés 26. ülésszakának megnyitását megelőző szo­kásos sajtóértekezlet kereté­ben elbúcsúzott a világszer­vezet New York-i központ­jában akkreditált újságírók­tól. Közölte, hogy amennyi­ben az 1972. január 1-vel lejáró főtitkári megbízatá­sának végéig különleges ese­mények nem indokolják, ak­kor ez a mostani sajtóérte­kezlete egyszersmind az­­ utolsó, amelyet ebben a mi­nőségében tart. Az ENSZ-főtitkár búcsú sajtóértekezletének befejezé­seként üdvözölte és melegen méltatta a leszerelési világ­értekezlet összehívására elő­terjesztett szovjet kormány­­javaslatot. Hangsúlyozta, hogy az „érdekes új vonáso­kat tartalmaz” és azt a re­ményét fejezte ki, hogy az ENSZ tagállamai „nagy fi­gyelmet szentelnek majd a szovjet javaslatnak”. Mai számunkból: A brüsszeli három pont (2. oldal) Kölcsönös bizalommal (3. oldal) Holnapután premier (4. oldal) Egy nagy lábon élés története (5. oldal) A Csorba-telepi tó jövőjéről (7. oldal) Tímár Mátyás folytatta chilei tárgyalásait Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese hét­főn, helyi idő szerint dél­előtt Cantuarias bányaügyi miniszterrel tárgyalt. A meg­beszélésen szóba került a chilei rézbányászat fejlesz­tésében való közreműködé­sünk lehetősége, tárgyaltak a bányászati berendezések ma­gyar exportjáról is. Salvador Allende elnök hétfőn az elnöki palotában ebédet adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Az ebéden Salvador Allende és Tímár Mátyás pohárköszön­­­tőt mondott. A Chilei Köz­társaság elnöke egyebek közt a következőket mondta: “ Mi itt a Csendes-óceán déli részén az antiimperialis­­ta küzdelem részesei va­gyunk. Olyan kontinens ez ahol a harc sajátos útjaira van szükség, de kétségtelen, hogy a szocializmushoz veze­tő úton fel kell használnunk a szocialista országok tapasz­talatait, okulnunk kell téve­déseikből és sikereikből. — Köszönöm, hogy itt vannak, látogatásuk hasznos Chilének. Tímár Mátyás pohárkö­szöntőjében hangoztatta: — Nagy figyelemmel, ér­deklődéssel tekintünk Chilé­re, különös jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy itt a szocializmus építésének út­jára léptek. Tudjuk, értékel­jük, hogy mindaz ami itt történik — jelentőségét és ta­pasztalatait tekintve — túlnő Chile határain. Tímár Mátyás a délutáni órákban Carlos Concha egészségügyi miniszterrel a tárgyalt. A megbeszéléseken magyar gyógyszerek­ és gyógyszer alapanyagok, to­vábbá orvosi műszerek és kórházi berendezések szállí­tásának kérdései kerültek szóba. Hétfőn, a késő délutáni órákban ismét tanácskozott a magyar—chilei gazdasági vegyesbizottság. Este Császár Ferenc, ha­zánk santiagói ideiglenes ügyvivője fogadást adott a nagykövetségen Tímár Má­tyás és kísérete tiszteletére. A fogadáson megjelent Sal­vador Allende köztársasági elnök és a kormány több tagja. Szerelők a magasban Felújításra kerül a királdi szénosztályozó. A régi, el­avult „faalkotmányt” vasszerkezetre építik át. A mun­kát a Farkaslyuki Központi Üzem dolgozói végzik. Képünkön: szegecselik az előre gyártott vasszerkezetFotó: Laczó József A megye kereskedelmének fejlesztési feladatai Legfontosabb a források pontos felmérése Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes felszólalása a megyei tanács vb-ülésén Tegnap délelőtt dr. Ladá­nyi József tanácselnök elnök­lésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az első, egyben a legfonto­sabb napirendi pont megtár­gyalásán részt vett dr. Juhár Zoltán, belkereskedelmi mi­niszterhelyettes is. A testület tagjai elsőként a kereskedelmi osztály jelen­tését vitatták meg, amely a megye kereskedelmi és ven­déglátó hálózatának helyzetét, valamint a IV. ötéves terv fejlesztési feladatait ismer­tette. A jelentés az elmúlt éveket értékelve megállapít­ja, hogy a III. ötéves terv időszakában a fejlesztésben érdekelt vállalatok és szövet­kezetek körülbelül 400 millió forintot fordítottak a háló­zat fejlesztésére, amely több mint 100 millió forinttal ha­ladja meg a II. ötéves terv beruházásainak értékét. Bolthálózatunk a kétségte­lenül nagy arányú előrelépés ellenére sem felel még meg az igényeknek. Ebben jelen­tős szerepet játszik, hogy az üzlethálózat 70 százalékát a kis alapterületű, döntően egyszemélyes egységek teszik ki, s hogy a III. ötéves tervre előirányzott fejlesztésből el­maradt körülbelül 10 ezer négyzetméternyi boltépítés, illetve bővítés. Az elmondottakból látható, hogy a IV. ötéves tervben igen nagy és nehéz felada­tok állnak előttünk a keres­kedelmi hálózat fejlesztésé­ben. Eddigi számítások sze­rint az ezek megoldásához szükséges beruházásokra 532 millió forint pénzügyi fede­zet áll majd rendelkezésünk­re. Igény ezzel szemben 749 millió forint értéket kitevő összberuházásra lenne. A hi­ányzó 217 millió pótlására vi­szont nincs is lehetőség. Sőt, úgy tűnik, hogy az 532 millió sem biztosított még teljesen. E napirendi ponttal kapcso­latban felszólalt dr. Juhár Zoltán, belkereskedelmi mi­niszterhelyettes is. A IV. ötéves terv fejlesz­tési feladatairól szólva hang­súlyozta: el kell érni, hogy az új lakótelepek építésekor a járulékos beruházások közül ne maradhassanak el a ke­reskedelmi egységek kivitele­zései. Továbbá — a Gazdasá­gi Bizottság és a Politikai Bizottság határozatával össz­hangban — csak olyan beru­házást, fejlesztést szabad en­gedélyezni, amelynek bizto­sítva van a pénzügyi fedeze­te. Tehát a legfontosabb ten­nivaló alaposan felülvizsgál­ni, felmérni a fejlesztések biztosítékát adó pénzügyi forrásokat. De az ezek után véglegesített programot vi­szont, minden erővel mara­déktalanul, s a lehető legrö­videbb időn belül meg kell valósítani. A miniszterhelyet­tes ezek után külön nyoma­tékkal szólt a boltok és ven­déglátó üzemek gépi felsze­reltsége intenzív fejlesztésé­ről. B. P. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Ülést tartott tegnap az or­szággyűlés kereskedelmi bi­zottsága. Az ülésen, amelyen Varga Gáborné, az ország­­gyűlés alelnöke is részt vett, két fontos szövetkezeti té­mával foglalkoztak. Az el­sőt, a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot dr. Szilbe­­reky Jenő igazságügyminisz­­ter-helyettes terjesztette elő, s ismertette annak főbb vo­ Második napirendi pont­ként a szövetkezeti kereske­delem szerepével, feladatai­val foglalkozott a bizott­ság; erről a témáról Mol­nár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoz­tatta a képviselőket. El­mondta, hogy az ország csak­nem háromezer helységében van jelen a szövetkezeti ke­reskedelem. Részletesen szólt a szövet­kezeti kereskedelem előtt álló feladatokról is. Az el­képzelések szerint folytatják az ésszerű, s egyben gazda­ságos forgalom- és hálózat­szervezést, szem előtt tart­ják azt a fontos elvet, hogy a lakosság a mindennapi szükségleti cikkeket közvet­lenül a falujában vásárol­hassa meg, míg az értéke­sebb, tartós fogyasztási cik­kekhez az ellátási közpon­tokban — járási, megyei székhelyeken — juthat hoz­zá. A vitában kifejtette vé­leményét Bollók Józsefné és Mráz Tibor országgyűlési képviselő is.

Next