Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 258. szám Ára: 80 fillér Kedd, 1911. november 2. Egységes szemlélet, egységes cselekvés Megyei gazdasági aktívaértekezlet Tegnap, november elsején a megyei tanács dísztermében a megye üzemei, vállalatai, párt- és tömegszervezeti veze­tőinek részvételével gazdasági aktívaértekezletet tartottak. Mint az köztudott, ez év október 22-én a Parlamentben or­szágos tanácskozást hívott össze a kormány azzal a céllal, hogy áttekintsék a népgazdaság helyzetét, értékeljék az eddig elért eredményeket és elemezzék a gazdaságban mutatkozó feszültségeket. A tanácskozás fontos célja volt, hogy hozzá­járuljon a reális alapokon álló egységes szemlélet kialakítá­sához, s a további tennivalók meghatározásához. E tanácskozás szerves folytatása volt a tegnapi megyei gaz­dasági aktívaértekezlet, amelyen részletesen megvizsgálták a borsodi problémákat és a megye gazdálkodó szerveinek leg­fontosabb tennivalóit. A tanácskozáson részt vett és az el­nökségben foglalt helyet dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladá­nyi József, a megyei párt-vb tagja, a Borsod megyei Tanács elnöke, Dojcsák János és Deme László, a megyei pártbizott­ság titkárai. A megyei gazdasági aktívaértekezletet, melyen mintegy kettőszázötven fő vett részt, dr. Bodnár Ferenc nyi­totta meg. Mint mondotta: a megyei párt-végrehajtó bizottság a tanácskozás összehívásakor abból indult ki, hogy az orszá­gos aktívaértekezlet szellemében helyileg is megvitassuk ered­ményeinket, gondjainkat és legfontosabb tennivalóinkat. Ez­után a tanácskozás előadója, dr. Ladányi József, a megyei párt-vb tagja, a Borsod megyei Tanács elnöke ismertette megyénk gazdasági helyzetét. Dr. Ladányi József beszéde A megyei tanács elnöke be­széde elején utalt rá, hogy a legutóbbi, parlamenti meg­beszéléshez hasonló, átfogó jellegű tanácskozás régen volt. A gazdasági élet külön­böző területeit illetően azon­ban az elmúlt években több­ször foglalkoztak mind Központi Bizottság, mind a a kormány ülésein, valamint a helyi párt- és tanácsszervek­ben is a gazdálkodás egy­­egy fontosabb területének ér­­tékelésére. A megyei pártbi­zottság legutóbbi ülése pél­dául a megye egyik leg­égetőbb gazdasági problémá­ját, a beruházások helyzetét tűzte napirendre. A parla­menti nagy jelentőségű ta­nácskozás óta eltelt idő alatt találgatások hangzottak arra vonatkozóan, hogy gaz­d­­daságirányítási rendszerünk újabb reformja, a korábbi elvek, elképzelések felülvizs­gálása, sőt, az egész gazda­ságpolitikai koncepció módo­sítása van-e napirenden? E nézetek megalapozatlanságá­nak bizonygatása helyett sze­retném mondanivalómat az­zal kezdeni: szó sincs arról, hogy a meghirdetett gazda­ságpolitika gyakorlati meg­valósítása, a gazdaságirányí­tási reform elveinek a min­dennapi életbe való átülte­tése olyan követelmény elé állította volna­gunkat, melynek népgazdasá­ge tudott volna megfelelni — mondot­ta, majd így folytatta: az aktívaértekezlettel kapcsolat­ban felmerült az a kérdés is, miért kellett ezt a megbe­szélést éppen most napirend­re tűzni ? Azt, hogy éppen most került sor erre a közös megbeszélésre, két körülmény indokolta. Egyrészt, hogy jö­vő évi tervünk és költségve­tésünk most készül, ezért joggal várhatja el a kormány, hogy az időben adott és ka­pott tájékoztatás kölcsönösen kedvezően érezteti majd ha­tását a következő napok konkrét tennivalóinak ki­munkálásánál, másrészt most készült el a vállalati IV. öt­éves tervek összesítése és most jutottunk abba a hely­zetbe, hogy lemérhetjük, milyen összhang van a vál­lalati önállóság alapján ki­alakított és a népgazdasági­­lag elhatározott elképzelések között. Sajnos, több olyan tö­rekvés volt kiolvasható a vállalati tervszámokból, me­lyek arra engednek következ­tetni, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság terület Megyénk gazdasági hely­zete különböző területeinek értékelése során többször hangzottak el kritikai meg­jegyzések a szabályozók ha­tását illetően. Többször hi­vatkoztak vállalatvezetőink ezeknek a szabályzóknak a vállalat szempontjából való ,,káros” hatására, sürgetve megváltoztatásukat. Amikor azonban a sza­bályzó rendszer maira hivatkozunk, hiányossá­elfeled­kezünk arról, hogy gazdasági problémáink többségét nem a szabályozó rendszer hiányos­ságai okozzák. Gondoljunk az irreális tervek készítésére, a műszaki előírások figyel­men kívül hagyására, az ön­kényes programmódosítások­ra és megalapozatlan dönté­sekre. Bármilyen furcsán is hangzik, szinte minden gaz­dasági vezető elvárja az ál­lamtól, hogy megfelelő tar­talékokkal rendelkezzen, ak­kor, amikor ő maga elfeled­kezik arról a minimális gaz­dálkodási követelményről, hogy neki magának is tarta­lékokkal kell rendelkeznie saját elhatározásainak meg­valósításához. Ezek után nem is kell különösebben hang­súlyozni, hogy a szabályozó rendszer kritikájával párhu­zamosan önmagunk szemlé­letbeli gyengeségeit is mér­legre kell tennünk. Olyan szabályozó rendszer nem alakítható ki, amely vala­mennyi vállalat, szövetkezet, gazdálkodó egység külön-kü­­lön érdekeit fogja kifejezésre juttatni. Az általános elvek mellett adódhatnak az egyes gazdálkodó egységnél spe­ciális problémák, gondok. Éppen ezért szeretnénk hang­súlyozni az emberi tényezők fontosságát. A vezetők fele­lősségét, alaposságát, sajátos intézkedések megtételét az adott gazdálkodási egységnél a vezető részéről. Különös hangsúlyt kapott a parlamenti beruházások tanácskozásán a helyzetének elemzése, s az itt jelentkező feszültség feloldására való törekvés. A népgazdaság kü­lönböző mérlegeiben jelent­kező feszültségek elsősorban az e téren elkövetett hibákra vezethetők vissza. Ennek lé­nyege igen egysz­erű: a nem­zeti jövedelem növekedésé­nek ütemét meghaladó mér­tékű felhalmozás iSHént. Szemléltetőbben kifejezve: többet költöttünk, mint amit megtermeltünk és a külön­­­bözetet részben a költségve­tésből, részben importból fe­deztük. Súlyosbította a hely­zetet, hogy szemléletté vált: megkezdeni a beruházásokat, de hogy hogyan fejezzük be azokat, arra már kevesebb gondot fordítottunk. A meg­kezdett beruházások elhúzód­tak, nem léptek be határidő­re, így lényeges nemzeti jö­vedelem gyarapodástól es­tünk el. Ehhez kapcsolódtak olyan feszültségek, mint kapacitáshiány, az aláterve­­­­zés, az árak emelkedése, az előkészítés hiánya stb. A me­gyében sem kedvező a beru­házási helyzet. Az 1970-re befejezésre tervezett beruhá­zások közül 24 jelentős be­ruházás húzódott át 1971. év­re, melyeknek teljes bekerü­lési költsége közel 7 milliárd forint. Ez év első felében az évi befejezésre tervezett 52 jelentősebb beruházásból mindössze 9 fejeződött be. A megyében jelenleg folyó 129 nagyobb beruházásnál az eredetileg tervezett költségek 1,4 milliárd forinttal nőttek. Általános tendenciaként kezd­ érvényesülni, hogy az elhatá­rozott, megvalósított beruhá­zások többe kerülnek az elő­irányzottnál. Ennek követ­keztében veszítenek haté­konyságukból. A termékek előállítási költsége a terve­zettnél drágább, a teljesít­ményből, minőségből adódó problémák, a termelés folya­matos ráfordításai a terve­zettnél nagyobbak, így nem hozhatják a várt eredményt. Mindez az ipari és mezőgaz­dasági beruházásoknál egy­aránt tapasztalható. Központi kérdésként szere­pelt az országos aktívaérte­kezleten a munkaerőhelyzet, a rendelkezésre álló munka­erővel való ésszerűbb, haté­konyabb gazdálkodás. Tér­(Folytatás a 2. oldalon) tán a központi és helyi elkép­­zásen elhangzottakhoz kép­­zelések nem vágnak egybe. E csolódva: tekintsük át a mi­­néhány bevezető megjegyzés gye helyzetét és vázoljuk fel után a parlamenti tanácsba­ a legfontosabb feladatainkat. Elhúzódik a beruházások megvalósítása Berlinből Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hétfőn délután befejezte többnapos baráti látogatását az NDK- ban. Brezsnyevnek és Erich Honeckernek, a Német Szo­cialista Egységpárt első tit­kárának gépkocsija 15 óra 20 perckor érkezett meg a Berlin—schönefeldi repülő­térre. A Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság állami himnuszának el­hangzása után Brezsnyev a díszszázad parancsnokának tisztelgését fogadta, majd oroszul búcsúzott el a dísz­századtól. Úttörők virágcso­korral köszöntötték Leonyid Brezsnyevet és kíséretének tagjait. Hétfőn délután visszaérke­zett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének tagja. A vnukovói repülőtéren az SZKP KB főtitkárát Alekszej Ko62ágin, Nyikolaj Podgor­­nij és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Jelen volt Franciaország és az NDK moszkvai diplomáciai képvi­seletének vezetője is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosában, Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára társaságában a schönefeldi repülőtéren Poópríij fogadta Apró Antalt Tegnap este a Kremlben Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke fogad­ta országgyűlésünk küldött­ségét. Podgomij meleg szavakkal üdvözölte a magyar delegá­ció vezetőjét és tagjait Em­lékeztetett a magyar és szov­jet vezetők legutóbbi szemé­lyes találkozóira, amelyeken ismét bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság­­ viszonyában nincsenek vitás kérdések, tel­jes a nézetek azonossága minden alapvető kérdésben. Apró Antal válaszában őszinte megelégedéssel nyi­latkozott a magyar parlamen­ti küldöttség szovjetunióbeli látogatásának eddig tapasz­talatairól, tolmácsolta a de­legáció tagjainak köszönetét a gazdag útiprogramért. A magyar parlamenti kül­döttség hétfői színházlátogatással programja zárult. A hét borsodi eseményeiből A hét ismét gazdag lesz eseményekben. Tanácskozá­sok, avatóünnepségek zajla­nak, a megyei ifjúsági mű­szaki hónap megnyitójára és első rendezvényeire is a hé­ten kerül sor. Ezenkívül megye valamennyi területén a ünnepségeket rendeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából. NEB-ülés A Miskolc járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság ma, november 2-án tartja ülését. Az ülés részvevői a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló összefoglaló jelentést vitatják meg. Díszünnepség Fennállásának huszadik év­fordulóját ünnepli a mezőkö­vesdi Matyó Háziipari Szö­vetkezet. Ebből az alkalom­ból díszünnepséget rendez­nek november 4-én, csütörtö­kön a mezőkövesdi községi művelődési központban. Az ünnepség szónoka dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tag­ja, a Borsod megyei Pártbi­zottság első titkára. Hajdúsági hetek Tokajban A Zilahy György Művé­szetbarátok Köre és a debre­ceni Ady Endre Fotóklub ki­állítást rendez a tokaji párt­székházban, melyet dr. Kó­nya László, a fotóklub titká­ra nyit meg november 4-én 17 órakor. Este 18 órakor ke­rül sor az Alföld-est rendez­vényére, ahol az Alföld cí­mű folyóirat főszerkesztője és munkatársai a meghívot­tak. A kiállítás és az irodal­mi est zárórendezvénye Tokajban rendezett nagy si­­­kerű hajdúsági heteknek. Klubkönyvtár-avatás Pénteken, november 5-én klubkönyvtárat avatnak Mis­kolcon, a Szentpéteri kapui lakótelepen. A tízezer kötetes könyvtárat délután 4 órakor Bérczi Béla, a városi tanács elnöke adja át rendeltetésé­nek. Emlékezés november 7-re November 6-án Életünk, utunk címmel kiállítás nyí­lik a Miskolci Galériában. Este 7 órai kezdettel a Mis­kolci Nemzeti Színházban díszelőadás lesz, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából a megyei és vá­rosi pártbizottság és a tanács rendez. Ünnepi köszöntőt Sallós Gábor, a színház Já­­szai-díjas igazgatója mond, majd a színház színművé­szei, tánc- és énekkara, az Avas táncegyüttes, valamint a Nemzeti Színház és a mis­kolci szimfonikusok tagjai­ból alakult zenekar közre­működésével ünnepi előadást tartanak. #1 ír­jel hí­vás m A leszerelésért és a kéért küzdő nemzetközi be­cs nemzeti szervezetek képvise­lői, a leszerelés területén te­vékenykedő tudósok, sza­k­emberek és közéleti személy­­­ségek, akik összegyűltek a Béke-világtanács leszerelő,­ bizottságának kibővített ülé­sén (Moszkvában 1971. októ­ber 30—31-én) felhívták az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, hogy sokszorozza meg a leszerelés problémájának — korunk égető problémájának — megoldására irányuló erő­feszítéseit. A világ továbbra is szen­ved az indokínai háború, a kelet-pakisztáni véres ese­mények, az afrikai gyarma­ti rendszer és fajgyűlölet súlyos következményeitől. Továbbra is feszült a helyzet a Közel-Keleten. Sürgető szükség van jelen­­leg minden állam követke­zetes erőfeszítéseire, annak érdekében, hogy megszilár­duljon a nemzetközi bizton­ság és az emberiség előrelép­jen azon az úton, amely a fegyverektől és a háborúktól mentes jövőhöz vezet. Úgy véljük, hogy a világ­béke szempontjából elsőren­dű jelentőségű lenne, ha ös­­­szehívnák a leszerelési világ­­konferenciát, hogy aktivizál­ni lehessen az államoknak a tömegpusztító fegyverek el­tiltására, az általános és tel­jes leszerelésre irányuló erő­­feszí­téseit

Next