Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 258. szám Ára: 80 fillér Kedd, 1911. november 2. Egységes szemlélet, egységes cselekvés Megyei gazdasági aktívaértekezlet Tegnap, november elsején a megyei tanács dísztermében a megye üzemei, vállalatai, párt- és tömegszervezeti vezetőinek részvételével gazdasági aktívaértekezletet tartottak. Mint az köztudott, ez év október 22-én a Parlamentben országos tanácskozást hívott össze a kormány azzal a céllal, hogy áttekintsék a népgazdaság helyzetét, értékeljék az eddig elért eredményeket és elemezzék a gazdaságban mutatkozó feszültségeket. A tanácskozás fontos célja volt, hogy hozzájáruljon a reális alapokon álló egységes szemlélet kialakításához, s a további tennivalók meghatározásához. E tanácskozás szerves folytatása volt a tegnapi megyei gazdasági aktívaértekezlet, amelyen részletesen megvizsgálták a borsodi problémákat és a megye gazdálkodó szerveinek legfontosabb tennivalóit. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei párt-vb tagja, a Borsod megyei Tanács elnöke, Dojcsák János és Deme László, a megyei pártbizottság titkárai. A megyei gazdasági aktívaértekezletet, melyen mintegy kettőszázötven fő vett részt, dr. Bodnár Ferenc nyitotta meg. Mint mondotta: a megyei párt-végrehajtó bizottság a tanácskozás összehívásakor abból indult ki, hogy az országos aktívaértekezlet szellemében helyileg is megvitassuk eredményeinket, gondjainkat és legfontosabb tennivalóinkat. Ezután a tanácskozás előadója, dr. Ladányi József, a megyei párt-vb tagja, a Borsod megyei Tanács elnöke ismertette megyénk gazdasági helyzetét. Dr. Ladányi József beszéde A megyei tanács elnöke beszéde elején utalt rá, hogy a legutóbbi, parlamenti megbeszéléshez hasonló, átfogó jellegű tanácskozás régen volt. A gazdasági élet különböző területeit illetően azonban az elmúlt években többször foglalkoztak mind Központi Bizottság, mind a a kormány ülésein, valamint a helyi párt- és tanácsszervekben is a gazdálkodás egyegy fontosabb területének értékelésére. A megyei pártbizottság legutóbbi ülése például a megye egyik legégetőbb gazdasági problémáját, a beruházások helyzetét tűzte napirendre. A parlamenti nagy jelentőségű tanácskozás óta eltelt idő alatt találgatások hangzottak arra vonatkozóan, hogy gazddaságirányítási rendszerünk újabb reformja, a korábbi elvek, elképzelések felülvizsgálása, sőt, az egész gazdaságpolitikai koncepció módosítása van-e napirenden? E nézetek megalapozatlanságának bizonygatása helyett szeretném mondanivalómat azzal kezdeni: szó sincs arról, hogy a meghirdetett gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítása, a gazdaságirányítási reform elveinek a mindennapi életbe való átültetése olyan követelmény elé állította volnagunkat, melynek népgazdaságe tudott volna megfelelni — mondotta, majd így folytatta: az aktívaértekezlettel kapcsolatban felmerült az a kérdés is, miért kellett ezt a megbeszélést éppen most napirendre tűzni ? Azt, hogy éppen most került sor erre a közös megbeszélésre, két körülmény indokolta. Egyrészt, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk most készül, ezért joggal várhatja el a kormány, hogy az időben adott és kapott tájékoztatás kölcsönösen kedvezően érezteti majd hatását a következő napok konkrét tennivalóinak kimunkálásánál, másrészt most készült el a vállalati IV. ötéves tervek összesítése és most jutottunk abba a helyzetbe, hogy lemérhetjük, milyen összhang van a vállalati önállóság alapján kialakított és a népgazdaságilag elhatározott elképzelések között. Sajnos, több olyan törekvés volt kiolvasható a vállalati tervszámokból, melyek arra engednek következtetni, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság terület Megyénk gazdasági helyzete különböző területeinek értékelése során többször hangzottak el kritikai megjegyzések a szabályozók hatását illetően. Többször hivatkoztak vállalatvezetőink ezeknek a szabályzóknak a vállalat szempontjából való ,,káros” hatására, sürgetve megváltoztatásukat. Amikor azonban a szabályzó rendszer maira hivatkozunk, hiányossáelfeledkezünk arról, hogy gazdasági problémáink többségét nem a szabályozó rendszer hiányosságai okozzák. Gondoljunk az irreális tervek készítésére, a műszaki előírások figyelmen kívül hagyására, az önkényes programmódosításokra és megalapozatlan döntésekre. Bármilyen furcsán is hangzik, szinte minden gazdasági vezető elvárja az államtól, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, akkor, amikor ő maga elfeledkezik arról a minimális gazdálkodási követelményről, hogy neki magának is tartalékokkal kell rendelkeznie saját elhatározásainak megvalósításához. Ezek után nem is kell különösebben hangsúlyozni, hogy a szabályozó rendszer kritikájával párhuzamosan önmagunk szemléletbeli gyengeségeit is mérlegre kell tennünk. Olyan szabályozó rendszer nem alakítható ki, amely valamennyi vállalat, szövetkezet, gazdálkodó egység külön-külön érdekeit fogja kifejezésre juttatni. Az általános elvek mellett adódhatnak az egyes gazdálkodó egységnél speciális problémák, gondok. Éppen ezért szeretnénk hangsúlyozni az emberi tényezők fontosságát. A vezetők felelősségét, alaposságát, sajátos intézkedések megtételét az adott gazdálkodási egységnél a vezető részéről. Különös hangsúlyt kapott a parlamenti beruházások tanácskozásán a helyzetének elemzése, s az itt jelentkező feszültség feloldására való törekvés. A népgazdaság különböző mérlegeiben jelentkező feszültségek elsősorban az e téren elkövetett hibákra vezethetők vissza. Ennek lényege igen egyszerű: a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét meghaladó mértékű felhalmozás iSHént. Szemléltetőbben kifejezve: többet költöttünk, mint amit megtermeltünk és a különbözetet részben a költségvetésből, részben importból fedeztük. Súlyosbította a helyzetet, hogy szemléletté vált: megkezdeni a beruházásokat, de hogy hogyan fejezzük be azokat, arra már kevesebb gondot fordítottunk. A megkezdett beruházások elhúzódtak, nem léptek be határidőre, így lényeges nemzeti jövedelem gyarapodástól estünk el. Ehhez kapcsolódtak olyan feszültségek, mint kapacitáshiány, az alátervezés, az árak emelkedése, az előkészítés hiánya stb. A megyében sem kedvező a beruházási helyzet. Az 1970-re befejezésre tervezett beruházások közül 24 jelentős beruházás húzódott át 1971. évre, melyeknek teljes bekerülési költsége közel 7 milliárd forint. Ez év első felében az évi befejezésre tervezett 52 jelentősebb beruházásból mindössze 9 fejeződött be. A megyében jelenleg folyó 129 nagyobb beruházásnál az eredetileg tervezett költségek 1,4 milliárd forinttal nőttek. Általános tendenciaként kezd érvényesülni, hogy az elhatározott, megvalósított beruházások többe kerülnek az előirányzottnál. Ennek következtében veszítenek hatékonyságukból. A termékek előállítási költsége a tervezettnél drágább, a teljesítményből, minőségből adódó problémák, a termelés folyamatos ráfordításai a tervezettnél nagyobbak, így nem hozhatják a várt eredményt. Mindez az ipari és mezőgazdasági beruházásoknál egyaránt tapasztalható. Központi kérdésként szerepelt az országos aktívaértekezleten a munkaerőhelyzet, a rendelkezésre álló munkaerővel való ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodás. Tér(Folytatás a 2. oldalon) tán a központi és helyi elképzásen elhangzottakhoz képzelések nem vágnak egybe. E csolódva: tekintsük át a minéhány bevezető megjegyzés gye helyzetét és vázoljuk fel után a parlamenti tanácsba a legfontosabb feladatainkat. Elhúzódik a beruházások megvalósítása Berlinből Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hétfőn délután befejezte többnapos baráti látogatását az NDK- ban. Brezsnyevnek és Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt első titkárának gépkocsija 15 óra 20 perckor érkezett meg a Berlin—schönefeldi repülőtérre. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság állami himnuszának elhangzása után Brezsnyev a díszszázad parancsnokának tisztelgését fogadta, majd oroszul búcsúzott el a díszszázadtól. Úttörők virágcsokorral köszöntötték Leonyid Brezsnyevet és kíséretének tagjait. Hétfőn délután visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa elnökségének tagja. A vnukovói repülőtéren az SZKP KB főtitkárát Alekszej Ko62ágin, Nyikolaj Podgornij és más hivatalos személyiségek fogadták. Jelen volt Franciaország és az NDK moszkvai diplomáciai képviseletének vezetője is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára társaságában a schönefeldi repülőtéren Poópríij fogadta Apró Antalt Tegnap este a Kremlben Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke fogadta országgyűlésünk küldöttségét. Podgomij meleg szavakkal üdvözölte a magyar delegáció vezetőjét és tagjait Emlékeztetett a magyar és szovjet vezetők legutóbbi személyes találkozóira, amelyeken ismét bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonyában nincsenek vitás kérdések, teljes a nézetek azonossága minden alapvető kérdésben. Apró Antal válaszában őszinte megelégedéssel nyilatkozott a magyar parlamenti küldöttség szovjetunióbeli látogatásának eddig tapasztalatairól, tolmácsolta a delegáció tagjainak köszönetét a gazdag útiprogramért. A magyar parlamenti küldöttség hétfői színházlátogatással programja zárult. A hét borsodi eseményeiből A hét ismét gazdag lesz eseményekben. Tanácskozások, avatóünnepségek zajlanak, a megyei ifjúsági műszaki hónap megnyitójára és első rendezvényeire is a héten kerül sor. Ezenkívül megye valamennyi területén a ünnepségeket rendeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából. NEB-ülés A Miskolc járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság ma, november 2-án tartja ülését. Az ülés részvevői a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló összefoglaló jelentést vitatják meg. Díszünnepség Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet. Ebből az alkalomból díszünnepséget rendeznek november 4-én, csütörtökön a mezőkövesdi községi művelődési központban. Az ünnepség szónoka dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára. Hajdúsági hetek Tokajban A Zilahy György Művészetbarátok Köre és a debreceni Ady Endre Fotóklub kiállítást rendez a tokaji pártszékházban, melyet dr. Kónya László, a fotóklub titkára nyit meg november 4-én 17 órakor. Este 18 órakor kerül sor az Alföld-est rendezvényére, ahol az Alföld című folyóirat főszerkesztője és munkatársai a meghívottak. A kiállítás és az irodalmi est zárórendezvénye Tokajban rendezett nagy sikerű hajdúsági heteknek. Klubkönyvtár-avatás Pénteken, november 5-én klubkönyvtárat avatnak Miskolcon, a Szentpéteri kapui lakótelepen. A tízezer kötetes könyvtárat délután 4 órakor Bérczi Béla, a városi tanács elnöke adja át rendeltetésének. Emlékezés november 7-re November 6-án Életünk, utunk címmel kiállítás nyílik a Miskolci Galériában. Este 7 órai kezdettel a Miskolci Nemzeti Színházban díszelőadás lesz, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából a megyei és városi pártbizottság és a tanács rendez. Ünnepi köszöntőt Sallós Gábor, a színház Jászai-díjas igazgatója mond, majd a színház színművészei, tánc- és énekkara, az Avas táncegyüttes, valamint a Nemzeti Színház és a miskolci szimfonikusok tagjaiból alakult zenekar közreműködésével ünnepi előadást tartanak. #1 írjel hívás m A leszerelésért és a kéért küzdő nemzetközi becs nemzeti szervezetek képviselői, a leszerelés területén tevékenykedő tudósok, szakemberek és közéleti személységek, akik összegyűltek a Béke-világtanács leszerelő, bizottságának kibővített ülésén (Moszkvában 1971. október 30—31-én) felhívták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy sokszorozza meg a leszerelés problémájának — korunk égető problémájának — megoldására irányuló erőfeszítéseit. A világ továbbra is szenved az indokínai háború, a kelet-pakisztáni véres események, az afrikai gyarmati rendszer és fajgyűlölet súlyos következményeitől. Továbbra is feszült a helyzet a Közel-Keleten. Sürgető szükség van jelenleg minden állam következetes erőfeszítéseire, annak érdekében, hogy megszilárduljon a nemzetközi biztonság és az emberiség előrelépjen azon az úton, amely a fegyverektől és a háborúktól mentes jövőhöz vezet. Úgy véljük, hogy a világbéke szempontjából elsőrendű jelentőségű lenne, ha összehívnák a leszerelési világkonferenciát, hogy aktivizálni lehessen az államoknak a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az általános és teljes leszerelésre irányuló erőfeszítéseit