Észak-Magyarország, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

* MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 278. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1971. november 25. Baráti kötelékek K­étnapos tanácskozást tartott a Parlament­ben a Magyar— Szovjet Baráti Tár­saság. A küldöttek munká­ja szép számvetés volt múltról, jelenről, jövőről. A magyar és szovjet nép kapcsolatának ez a repre­zentatív eseménye olyan barátság mindennapjairól tanácskozott, amelyet a tá­volságok nem csökkenthet­nek, inkább mélyebbé for­málnak, amely nemzeti lé­tünk szempontjából is meg­határozó jelentőséggel bír. A testvériség, az együvé­­tartozás érzését és tudatát élteti, erősíti az az önzet­len segítség és támogatás, amelyben az eltelt több mint negyedszázad folya­mán részesültünk. A ma­gyar—szovjet barátság ápo­lása politikánk szerves ré­sze, behatolt a köztudatba, egész társadalmunk közös ügye. Testvérvárosok, test­vérüzemek, diákok és ta­nárok csereutazásai. Nyelv­kurzusok itt és ott. Műsza­kai Brigádok dokumentációcsere­ levélváltásai, amelyeket soha nem kel­lett szervezni, hiszen a ba­rátságnak törvényszerűen megvannak a maga spon­tán megnyilatkozásai. Di­ósgyőrből a munkások tár­sakat keresntek, és az Ural tájáról már érkezik a vá­lasz. Egy gyógyíthatatlan­nak gondolt vesebeteg egészségesen érkezik haza Moszkvából. Lehetetlen mind felsorolni a barátság jeleit és formáit, egyszerű, mély, vagy látványosan színes megnyilatkozásait. A Parlamentben a bará­ti társaság újszerű formái­nak, a tagcsoportoknak a képviselői találkoztak. Ez a tagcsoportforma is a baráti kötelékek elevenségéről és tartalmi gazdagságáról vall. A Lenin Kohászati Művek­ben alakult meg az idén, áprilisban az új szervezeti forma. Húszezer felhívására születtek dolgozó meg országszerte a tagcsopor­tok. Ma már csaknem öt­száz van belőlük, iskolák­tól gyárakig átszövik az or­szágot. Aligha akad ma már fel­nőtt, vagy fiatal, aki ne tudná, mit jelent a név: MSZBT, Magyar—Szovjet Baráti Társaság. 600 kül­dött, sok ezer társadalmi aktíva képviselője tanács­kozott a társaság mai és holnapi munkálkodásáról. A társaság eddig is ered­ményes munkát végzett. Az MSZBT számíthat a párt, az állam és a társadalmi szervezetek támogatására, a közvélemény rokonszenvé­­re, amikor arra törekszik, hogy a­z eddiginél is széle­sebb k­örben ismertesse a szovjet társadalom életét, békeharcát, a szovjet kul­túra és tudomány eredmé­nyeit, még hathatósabban ápolva a két nép barátsá­gét. Köszönet a társadalmi aktíváknak eddigi munká­jáért. Keressék eredmé­nyesen annak útját, ho­gyan lehetne még bensősé­gesebbé tenni a két nép egészét átfogó megbontha­tatlan barátságot. Rendkívüli állapot Pakisztánban Indira Gandhi felhívása A pakisztáni rádió szerdán jelentette, hogy megkezdték a tartalékosok behívását ak­tív szolgálatra. A nyugdíja­zás előtt álló tisztek és al­tisztek behívót kaptak, hogy haladéktalanul jelentkezze­nek a parancsnokságokon. A rádió reggel óta min­­­den híradójában azt állítja, hogy szerdán változatlanul folytatódnak a harcok Kelet- Pakisztán határvidéken. A hírügynökségi jelentésekből kibontakozik, hogy a pakisz­táni hatóságok tervszerűen szítják a háborús pszichózist az országban. A rádió olyan harci da­lokat sugároz, amelyek utoljára az 1965-ös hábo­rú idején szóltak. A televízió oktató filmeket vetít a lakosságnak a lövész­­árok-ásásról, elsősegélynyúj­tásról és más polgárvédelmi tevékenységről. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök szerdán felhívta az ország népét, őrizze meg nyugalmát a pakisztáni fe­nyegetőzésekkel szemben. A parlamentben bejelentette, hogy India nem követi a szük­ségállapot kihirdetésében a szomszédos országot, csak akkor, ha súlyosabb ag­­ressziós cselekmények ezt tennék. Nagygyűlés Pekingben és Kedden Pekingben barátjá­nagygyűlést amelyen felszólalt tartottak, a VDK Kínában tartózkodó párt- és kormányküldöttségnek ve­zetője, Pham Van­ Dong mi­niszterelnök, valamint a házi­gazdák részéről Csou En-laj, az államtanács elnöke. Pham Van Dong a többi között hangoztatta, hogy a Kínai NK törvényes ENSZ- jogainak helyreállításában a történelem feltartóztathatat­lan menete tükröződik. Győ­zelem ez mind a kínai nép, mind a világ népei számára; súlyos veresége annak az amerikai imperialista próbál­kozásnak, hogy Kínát beke­rítsék. Pham Van Dong ezután le­leplezte az Egyesült Államok „vietnamizálási” terveinek lé­nyegét. Csou En-laj beszédében ezután hangoztatta: Az indo­kínai kérdés egyenlő az ame­rikai agresszióval, s az indo­kínai nép ellenállásával. Az indokínai háborút az ameri­kai agresszió indította el, s ez a háború csak akkor ér véget, ha Amerika beszünteti agresszióját — megvonja tá­mogatását az ottani bábrend­szerektől, hogy az indokínai népek függetlenül, idegen be­avatkozás nélkül dönthesse­nek sorsuk felől. Indokína gazdája a vietnami, a kam­bodzsai és a laoszi nép. Önök és csakis önök jogosultak ar­ra, hogy országaik sorsát el­döntsék — hangsúlyozta Cr~ ‘ En-laj. • • Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szerdán a moszkvai nagy K­reml-palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka. Elsőként az ötéves népgazdasági ter­vet, majd az 1972. évi terv­ről szóló beszámolókat, vé­gül a költségvetési beszámo­lót hallgatta meg a Legfel­sőbb Tanács több mint más­félezer küldötte. Az első két napirendi pontról Alekszej Koszigin miniszterelnök tar­tott referátumot. A miniszterelnöki referá­tum a tavaly befejezett nyol­cadik ötéves terv eredmé­nyeinek értékelésével kezdő­dött Koszigin hangoztatta, hogy a terv sikeres teljesíté­se egyben a szovjet állam gazdasági és katonai erejé­nek, továbbá nemzetközi te­kintélyének növekedését eredményezte. Az új ötéves terv is nagy súlyt helyez a nehézipar fej­lesztésére és a szovjet kor­mány változatlanul szüksé­gesnek tartja a fegyveres erők szilárdítását a hadiipar állandó fejlesztése és korsze­rűsítése alapján. A terv szerves részét ké­pezi végül a mezőgazdasági termelés intenzívvé tételének hosszú lejáratú programja, amely magában foglalja a kemizálás, a talajjavítási munkák és természetesen a gépesítés folytatását. A beruházások területén a párt és a kormány fő irány­vonala nem az új építkezé­sek megkezdése, hanem meglevő termelési kapacitá­­­sok rekonslekciója­ és újra­fejlesztése lesz, hangoztatta a szovjet kormányfő. Az ötéves tervben foglalt életszínvonal-programban a szovjet miniszterelnök sze­rint minden család hétköz­napjaiban megmutatkozik majd. A terv az egy főre jutó reáljövedelem 31 száza­lékos növekedését irányozza elő, de nagymértékben nő­nek a bérek, a nyugdíjak, a juttatások is. A szovjet kor­mány elhatározta, hogy foko­zatosan, területenként fogják végrehajtani az általános bér­emeléseket. Az 1972-es elő­irányzatokban például szere­pel az éjszakai pótlékok eme­lése, a pedagógusok általá­nos fizetésemelése, s emellett egyes adóféleségek csökken­tése, vagy eltörlése. A szov­jet dolgozók reálbére 1975- ben átlagban 150 rubel, reál­­jövedelme pedig csaknem 200 rubel lesz. Az életszínvonal-program szerves részeként folytatják a gépkocsigyártás fejlesztését a Szovjetunióban. Ezután a szovjet kormány­fő hangoztatta, hogy egyes gazdasági vezetők nem fordí­tanak kellő gondot a terme­lés tartalékainak feltárására, a munkafegyelem megsértése elleni küzdelemre Beszédének befejező részé­ben Koszigin a szovjet gaz­daság „nemzetközi helyzetét” elemezte. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának délelőtti ülése ezt követően meghallgatta az 1970. évi költségvetési terv teljesítéséről szóló kormány­beszámolót, illetve az 1972. évi költségvetési tervjavasla­tot. ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap, november 24-én ülést tartott az SZMT elnök­sége. Az ülésen részt vett Vaskó Mihály, a megyei párt­­bizottság titkára, Tóth József, az SZMT vezető titkára és dr. Farkas József, a SZOT munkatársa is. Az elnöki ülésen tájékoz­tató jelentés hangzott el a szakszervezeti tisztségviselők minősítésének tapasztalatai­ról, valamint a káderképzés­ről. A fizikai dolgozók tehetséges­gyermekeinek segítésével kapcsolatos jelentés elsősor­ban az ösztöndíjrendszer és az­­ előkészítők helyzetével fog­lalkozott. Örvendetesen emel­kedett az az összeg, amelyet az ösztöndíj adományozására fordítanak. S a jövőben — éppen a folyamatosság bizto­sítása céljából — nagyobb figyelmet kell fordítani a tehetség« általános iskolai tanulóknak felkészítésére is a gimnáziumokra. Az elnökségi ülésen tájé­koztató jelentés hangzott el az 1971—72. évi szakszerve­zeti tömegpolitikai oktatás szervezésének és indításának tapasztalatairól, valamint a gyermekgondozási szabadsá­gon levő anyákkal való fog­lalkozásról. Az elnökség meg­tárgyalta az SZMT 1972. évi költségvetését is. Folytatódtak a magyar—bolgár tárgyalások Szerdán délután az Országházban folytatódtak a magyar— bolgár tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttséget Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a bol­gár tárgyaló delegációt Sztanko Todorov, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnöke vezette. A kedden meg­kezdődött és szerdán folytatódott tárgyalásokon áttekintet­ték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A két ország­­ kapcsolatainak alakulását politikai, gazdasági és egyéb te­rületeken. A tárgyalások az őszinte barátság, a kölcsönös egyetértés jegyében zajlottak le. A tárgyaláson: balról Fock Jenő, vele szemben Sztanko Todorov Szocialista brigádvezetők tanácskozása Ózdon Kitüntettek a­ legeredményesebb brigádot Tegnap, november 24-én, szerdán délelőtt az Ózdi Ko­hászati Üzemek 654 szocia­lista brigádjának — mintegy 11 és fél ezer brigádtagjának — képviseletében a vállalat 115 brigádvezető küldötte tanácskozott. Értékelték a mozgalom kétévi nyeit, s megvitatták eredmé­a kö­vetkező időszak legfontosabb feladatait. A brigádvezetők Liszt Ferenc Művelődési Központban megtartott ta­nácskozásán részt vett töb­bek között Juhász György, az Ózdi városi Pártbizottság első titkára, Kádár Sándor, az SZMT Közgazdasági Bi­zottságának vezetője, Bóta Miklós, a KGM főelőadója, Kormos László, a vasasszak­szervezetek központi vezető­ségének tagja, a Borsodná­­dasdi Lemezgyár szakszerve­zeti bizottságának titkára, kohászati üzem párt-, állami és tömegszer­­vezeti vezetői. A brigádvezetők tanácsko­zását Válóczi Elek, az OKÜ szakszervezeti elnöke nyitotta bizottságának meg, majd Léka Tivadar, a szakszer­vezeti bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt a vállalat brigádmozgalmának eredmé­nyeit, gondjait tartalmazó írásos beszámolóhoz. A ta­nácskozás előadója hangsú­lyozta a brigádmozgalom je­lentőségét, S­ konkrétan utalt arra, hogy a szocialista kol­lektívák felajánlásai és az évről évre jobban kibonta­kozó munkaverseny eredmé­nyeként milyen nagyszerű termelési eredmények szület­tek a kohászati üzemben. A termelés segítése mellett az ÓKÜ brigádjai a társadalmi munkából is kivették részü­ket. Ebben az évben például (Folytatás n ? nl­l­lori Hó, utak, emberek Tél eleji őrjáraton Borsodban­ ­ isY0I11 buár 19-én, Erzsé­­b Cili BEI per napján le­esett a hó. „Első hó, majd el­olvad ...” — gondoltuk. De nem ez történt. A szitálást intenzív hóesés követte, fel­támadt a viharos erejű szél és szombat estére Borsodban negyvenkét útvonal átmene­tileg járhatatlanná vált. Az embereket meglepte a hirtelen jött hóvihar, a vá­ratlan akadályok az utakon, s az emberek, akik általában hajlamosak rá, hogy hirtelen, elhamarkodottan ítéljenek, ez esetben is többféleképpen adtak hangot véleményüknek. Az utast a saját célja vezérli, s ha rövid időre is, benn re­ked a hófúvásban, kellemet­len fizikai, lélektani hatások érik. Ezért egyfelől nem cso­dálkozhatunk azokon a kifa­­kadásokon, amelyeket a hir­telen, s nagy erővel támadó szél az országutakon reked­tekből kiváltott, másfelől az igazsághoz tartozik helyzet (Folytatás a 3. dláatuuj Mni—n­um—otíwr Mífistti Ti 1 ínnni i mi •«•••. w";..­. . v . 4s £».vn

Next