Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Ma nyílik a vásárhelyi művésztelep miskolci kiállítása elé TORNYAI JÁNOS, Endre Béla... Fénylő nevek a magyar képzőművészetben, s a nagy alföldi város, Hódmezővásárhely kultúrtörténetében. Századunkban legelőbb ők vállalták, hogy a paraszti sorskérdéseket vásznon és kőben megfogalmazzák, illetve ebből a környezetből keressenek modellt, témát maguknak. S munkásságukhoz fűződik a vásárhelyi művésztelep létrejötte, amely évtizedek során európai hírre tett szert. A néppel, a paraszti világgal és annak problémáival való azonosulás máig jellemzője a Vásárhelyen alkotó művészek Ehhez még munkásságának csak sajátosan alföldi, sajátosan magyar akcentust viselő formanyelvüket, közérthetőségre törő fogalmazásukat kell említenünk, s máris tömören fogalmazva feltártuk a ,,vásárhelyi iskola” lényegét, határainkon túl gyűrűző sikerének titkát. Mert ahogyan a nagy elődök közül például Tornyai már 1929-ben aranyérmet nyert Juss című képével a barcelonai világkiállításon, s a fiatalon elhunyt Kohán György az indiai Delhi műpártolóit meghódította dinamizmustól feszülő, sodró erejű alkotásaival, úgy gyűjtögetik az elismerés babérját a város művészéletének mai reprezentánsai. Elég bizonyságként Németh József londoni fogadtatására utalnunk e tekintetben, vagy a velencei hiénáién elismerést szerzett Kurucz D. István, Csohány Kálmán nevét említenünk, az alföldi táj egy másik festő lírikusával, Fejér Csabával egyetemben, akinek minden alkotása gazdára lel évek óta nyugatnémet kiállításokon. A HAJDAN VIRÁGZÓ vásárhelyi gölöncsér művészet is feltámadt időközben, s a modern kerámia formanyelvén vall a város teremtő ösztönéről. Legrangosabb egyénisége ma az a Végvári Gyula, aki a kerámia „fővárosában”, Faenzában jutott pár évvel ezelőtt kitüntető aranyéremhez, s akinek szárnyai alatt olyan tehetséges fiatalok bontogatják képességüket, mint a közhasznú égetett agyagedényeknek új művészi hitelt kölcsönző Probstner János. Alapítók, s utódok! Együtt adja a vásárhelyi művésztelep hat évtizedét a Miskolci Képtárban január megnyíló kiállítás. Az 22-én első olyan alkalom, amikor Miskolc műpártolói előtt közös tárlattal szerepelnek a vásárhelyi művészkolónia elhunyt, vagy máig munkálkodó tagjai. Alkotásaik láttán tanúi lehetünk, hogyan teremtett hagyományt egy kis művészcsoport következetes esztétikai, társadalmi állásfoglalása. S hogyan teszik élővé, elevenen hatóvá e hagyományt a mostaniak még olyan áron is, hogy eltűrik a konzervatívizmus vádját olyan oldalról, ahol a képi ábrázolás leginkább megreked valamilyen spekulatív, legfeljebb dekoratív igényű piktúra, vagy szobrászat kifejezési formái között. Természetesen nem utasítjuk el az absztrakt, modernista törekvéseket, nem tagadjuk meg mindenestől a nonfiguratív kifejezési módot. Azzal a szemlélettel szállunk szembe, mely önmagát egyetlen lehetséges és előremutató képzőművészeti formanyelvnek kiáltva ki, elveti a hagyományos normatívák között maradt festészetet, szobrászatot Már csak azért is szembe kell szállnunk az ilyesféle megítéléssel, mert a vásárhelyi művésztelep munkássága mindenkor hűséggel, s korszerű nyelven tudósított az élet jelenségeiről. Miként a közösség létét külső tényezők határozzák meg, ahogyan a közösség reagál a befolyásokra, amiként hatásukra emberség dolgában válaszol, s ahogyan önmagán átszűrve a valóságos világot, gazdagabb, érzékletesebb lesz kultúrája, úgy dimenzionáltabb, úgy kifejezője korának ez a festői ouvre. E töltés birtokában, ennek miértjeire válaszolva nyerte el a korszerűség számonkért követelményét! A vásárhelyi képzőművészet, a vásárhelyi iskola immár hatvan éves. E hat évtized keresztmetszetét nyújtja a miskolci kiállítás. A VENDÉGESKEDÉS ugyanakkor alapja lehet két város, Vásárhely és Miskolc további kapcsolatának, további kiállításcseréknek és kölcsönös baráti látogatásoknak, melyek mindkét fél számar a gyümölcsözőek lehetnek. Moldvay Győző Szalay Ferenc: Szabó bácsi Az általános iskolai oktatásról Az általános iskolai hálózat az elmúlt esztendőkben nem kapta meg azt a törődést, figyelmet, amely közoktatásban betöltött szeepe miatt joggal megillette volna — állapította meg Kecskeméten tartott pénteki ülésén az országgyűlés kulturális bizottsága. A képviselők dr. Ortutay Gyula elnökletével az általános iskolai oktatás helyzetét elemezték. Tanácskozásukon részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Bács-Kiskun megye számos tanácsi vezetője. Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes vitaindító referátumában egyebek között hangsúlyozta : társadalmi életünk eredményei között joggal tartjuk számon az általános iskola műveltségi szint emelő voltát, azt, hogy az általános iskolát — a tanköteles kor végéig — a gyermekek 91 százaléka végzi el. Az általános iskola mindjobban teljesíti társadalmi funkcióját: az olvasás, írás és számolás alapelemein túl a diákok túlnyomó többségét ma már a továbbtanulásra készíti fel. Sajátos, az ország települési szerkezetéből adódó gond viszont, hogy gyakran, jelentős színvonalkülönbség van iskola és iskola között, az egész nép számára biztosítandó alapműveltségből nem részesülnek azonos szinten a városokban, illetve a kis településeken, tanyákon élők gyermekei. A referátumokat követő vitában a bizottság határozattá emelte azt a javaslatot, amely társadalmi összefogást sürget a tanyasi, külterületi iskolák problémáinak megoldására. Figyelemre méltó indítványnak tartotta a bizottság, hogy a megszűnt tanyasi iskolák épületeinek eladásából származó pénzt a helyi tanácsok kollégiumi alap létesítésére, gyarapítására használják fel. Az ülésen bírálták az Állami Könyvterjesztő Vállalatot: a képviselők tapasztalatai szerint nem juttatja el kellő mennyiségben a tanyasi vidékekre a különböző iskolai munkafüzeteket, szakkönyveket. A vitában felszólalt Varga Gáborné, megyénk képviselője, az Országgyűlés alelnöke is. NVE 1500-AS ESZTERGAPADRA FORGÁCSOLÓ MUNKÁT VÁLLALUNK. Miskolci Vegyesipari Vállalat, Miskolc, Tüzér u. 1/a. A Miskolci Pamutfonó • KERES 16 ÉVET BETÖLTÖTT NŐI DOLGOZÓKAT FONÓ NŐI MUNKAKÖRBE Betanulási idő 6 héttől 3 hónapig. Jó kereseti lehetőség, 40 órás munkahét, valamint elveszünk FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolci Pamutfonó — Munkaerő-gazdálkodás. Miskolc, József Attila u. 74. sz. 1972. jan. 22., szombat Körzeti könyvtárak az encsi járásban A tapasztalatok évről évre igazolják, hogy a körzeti könyvtárak létrehozása kulturális fejlődésnek szélesebb útját nyitotta meg falun. Ezekben a községekben a könyvállomány a megyei, járási támogatásból, illetve helyi erőforrásokból kielégítően gyarapszik. A helyi tanácsok sok településen komoly segítséget adtak könyvtárak tárgyi feltételeinek biztosításához. A körzetesítéssel új szakasz kezdődött a magyar könyvtárügy történetében. Az anyagi alapok koncentrálása tette szükségessé a kis községek könyvállományának összevonását a körzeti székhelyekre. A könyvtári körzet több községen belül létrehozott fiókkönyvtári hálózat. Lehetővé vált, hogy a kis falvakban lakó, olvasni, művelődni vágyó emberek számára is olyan választék álljon rendelkezésre, amilyen a nagyobb községek könyvtáraiban. Baktakéken kezdődött Megyénkben 1965-ben Baktakéken alakult meg az első körzeti könyvtár főhivatású könyvtárossal. A körzethez 6 kis csereháti község tartozik. Lélekszámukat tekintve 100— 600 lakossal. Az eltelt időben az encsi járásban már négyre emelkedett a körzeti könyvtárak száma. Baktakéket követte a halmaji, ndvajidrányi, hidasnémeti központ A négy körzet életrehívása nem tűnik soknak, ha belegondolunk abba, hogy az encsi járásban nyolcvannégy kisebb-nagyobb település létezik. Ha azonban azt az erőfeszítést, energiát, lelkes tenniakarást vesszük figyelembe, ami a négy körzet létrehozásához szükséges volt, akkor mindenképp szólnunk kell a kezdeményezésről. Csinálták is a maguk erejéből, sokszor elvi és gazdasági támogatás nélkül szervezték státusz, szakember, új épület és dologi vonatkozás hiányában a körzeteket. A cserekönyvcsomagot könyvtárosok esőben,, sárban, a hóban maguk cipelték a naponta egyszer közlekedő autóbuszokhoz. S közben örömmel látták, hogy munkájuk nyomán megvalósulnak a tervek. A körzeti könyvtárak, ha szerényen is, de léteznek. A területrendezés, a közigazgatás reformja nagyban segítette munkájukat. Megoldásra vár Szabó Gyula, az Encsi Járási Könyvtár igazgatója három szempont alapján határozta meg a körzeti könyvtárak feladatát. Ezek: a tervszerű könyvállomány gyarapítása, a kis falvak jobb könyvellátása, a korszerűbb központi kölcsönzőszolgálat megteremtése. Jelenleg a személyi feltételek már megteremtődtek a járásban. A beszerzési keretek emelése a következő feladat. A jelenlegi átlagos öt-tízezer forintos keret kevésnek bizonyul. (A Művelődésügyi Minisztérium 20 ezer forintban szabta meg a körzetek szerzeményezésre fordítandó keretet.) Az elmúlt évben sem országos, sem megyei támogatást nem kaptak berendezések vásárlására az encsi járásban. Jelenleg talán ez a legnagyobb gond. Üresen áll 12 könvtárhelyiség Berendezés hiányában kihasználatlanul áll a járás tizenkét településének könyvtárhelyisége. Hiányzik a bútorzat, amely a könyvek elhelyezését, a fiókkönyvtárak működését lehetővé tenné. De néha nehézkes a munka az üzemelő intézményeknél is. Sok helyen problémát jelent az újonnan vásárolt könyvek elhelyezése. Már most kevés a könyvespolc. Mi lesz egykét év múlva? A következő feladatok közé tartozik a klubkönyvtárak számának gyarapítása. Jelenleg tizenöt működik a járásban. A közeljövőben még eggyel gyarapodnak. Rövidesen átadják a telkibányai klubkönyvtárat, amelyet a „100 falu — 100 könyvtár” mozgalom keretében a megyei tanács, a járási hivatal és a községi tanács közös anyagi támogatása teremtett meg. Kovács László íjra kedvezményes akció! SZOMBATTÓL SZOMBATIG JANUÁR 22-TŐL 29-IG női, férfi- és gyermekkabát 40 ° s árengedménnyel igen olcsó áron vásárolható a BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT miskolci és megyei boltjaiban A magányosság és társadalmon kívüliség drámája Ugo Betti kamaradarabjának próbáján . Lassacskán egyetlen hang, amit hallottam, a kecskék álmos mekegése volt... Teljes csend, csak a kecskék... Szinte magának mondja mindezt Agatha, az özvegy, amikor hajdani férjével együtt töltött keserves emlékű esztendeit idézi, s ugyanakkor vall életéről, magányosságáról a Kecskeszigetre került idegen férfinak, Angelonak. * Első nagy párosjelenetünkben, amely az első felvonás második felét csaknem kitölti, roppant feszült drámai töltésű párbeszéd zajlik a két, egymást először látó ember között. Angelo számító, Agat, ha tartózkodó, határozottan ellenséges, sőt gyűlölködő hangot üt meg, de gyűlölködésében már parázslik az ellenkező érzületbe váltó szenvedélyesség. Amikor túlzottan bizalmasnak érzett megjegyzése után arcul csapja a férfit, a kemény ütés talán neki már jobban fáj, már inkább simogatna. S később amikor lánya és sógornője felvillanyozódását látva kiutasítja házából Angelot, ugyanakkor vissza is várja, mert tudja, ennek így kell lenni. A Miskolci Nemzeti Színház balett-termében, a Játék, szín soron következő bemutatójának próbáján láttuk ezt a jelenetet. Sallós Gábor rendezői irányításával Ugo Betti Bűntény a Kecskeszigeten című kamaradarabját próbálták. Agatha Kovács Mária, Angelo Pákozdy János. A sógornő Máthé Eta és Zoltán Sára, váltással, a lány Balogh Zsuzsa. Egy öregember a világból Pálffy György. Amikor a tizenkilenc éve halott olasz szerző darabjának szövegkönyvét olvastam, szinte mellbevágott az a komorság, az a visszafojtott érzelmektől nehéz levegő, amely a drámából áradt. Magányos, a társadalmon kívül élő emberek tragédiába torkolló drámája a Bűntény a Kecskeszigeten, amely most alakul szövegkönyvből feszült színpadi játékká a Játékszín parányi játékterén. * A háttér még csak jelzés, a szereplők utcai ruhában vannak. Emlékpróba van. Sallós Gábor nem szakítja meg minduntalan a próbát. Hosszú-hosszú részek után állítja meg a színészeket, mondja el észrevételeit, kívánalmait, hogy a részlet ismétlésében már saját koncepciójának megvalósulását vehesse esetleg bírálat alá. Alakul a játék. A látott próbarészleten Kovács Máriának és Pákozdy Jánosnak jutott a nagyobb szerep, Máthé Eta és Balogh Zsuzsa egy kisebb jelenetben sejttettek a próba részvevőivel valamit abból, ahogyan a szigeten magányosan élő, városba, társaságba és férfira vágyó lány és férfiközelségtől fiatalasszony tüzet fogását majd érzékeltetni fogják. Kovács Mária próbán látott játéka őszinte érdeklődést kelt a premier iránt, s nagy várakozással nézhetünk Pákozdy János újabb feladatának megoldása elé. * A Bűntény a Kecskeszigeten elsősorban stúdiódarab. Stúdium a rendezőnek. Studium a színésznek, érdekes élmény ígérete a nézőnek. (bm)