Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Ma nyílik a vásárhelyi művésztelep miskolci kiállítása elé TORNYAI JÁNOS, Endre Béla... Fénylő nevek a ma­gyar képzőművészetben, s a nagy alföldi város, Hódmező­vásárhely kultúrtörténetében. Századunkban legelőbb ők vállalták, hogy a paraszti sorskérdéseket vásznon és kőben megfogalmazzák, illet­ve ebből a környezetből ke­ressenek modellt, témát ma­guknak. S munkásságukhoz fűződik a vásárhelyi művész­telep létrejötte, amely évti­zedek során európai hírre tett szert. A néppel, a paraszti világ­gal és annak problémái­val való azonosulás máig jellem­zője a Vásárhelyen alkotó művészek Ehhez még munkásságának­ csak sajátosan alföldi, sajátosan magyar ak­­­­centust viselő formanyelvü­­ket, közérthetőségre törő fo­galmazásukat kell említe­nünk, s máris tömören fogal­mazva feltártuk a ,,vásárhe­lyi iskola” lényegét, hatá­rainkon túl gyűrűző sikeré­nek titkát. Mert ahogyan a nagy elő­dök közül például Tornyai már 1929-ben aranyérmet nyert Juss című képével a­­ barcelonai világkiállításon, s a fiatalon elhunyt Kohán György az indiai Delhi mű­pártolóit meghódította dina­mizmustól feszülő, sodró ere­jű alkotásaival, úgy gyűjtö­getik az elismerés babérját a város művészéletének mai reprezen­tánsai. Elég bizonyságként Németh József londoni fogadtatására utalnunk e tekintetben, vagy a velencei hiénáién elisme­rést szerzett Kurucz D. Ist­ván, Csohány Kálmán nevét említenünk, az alföldi táj egy másik festő lírikusával, Fejér Csabával egyetemben, aki­nek minden alkotása gazdá­ra lel évek óta nyugatnémet kiállításokon. A HAJDAN VIRÁGZÓ vásárhelyi gölöncsér művé­szet is feltámadt időközben, s a modern kerámia forma­nyelvén vall a város teremtő ösztönéről. Legrangosabb egyénisége ma az a Végvári Gyula, aki a kerámia „főváro­sában”, Faenzában jutott pár évvel ezelőtt kitüntető arany­éremhez, s akinek szárnyai alatt­ olyan tehetséges fiata­lok bontogatják képességü­ket, mint a közhasznú égetett agyagedényeknek új művészi hitelt kölcsönző Probstner János. Alapítók, s utódok! Együtt adja a vásárhelyi művé­szte­­lep hat évtizedét a Miskolci Képtárban január megnyíló kiállítás. Az 22-én első olyan alkalom, amikor Mis­kolc műpártolói előtt közös tárlattal szerepelnek a vá­sárhelyi művészkolónia el­hunyt, vagy máig munkálko­dó tagjai. Alkotásaik láttán tanúi lehetünk, hogyan te­remtett hagyományt egy kis művészcsoport következetes esztétikai, társadalmi állás­­foglalása. S hogyan teszik élővé, elevenen hatóvá e ha­gyományt a mostaniak még olyan áron is, hogy eltűrik a konzervatívizmus vádját olyan oldalról, ahol a képi ábrázolás leginkább megre­ked valamilyen spekulatív, legfeljebb dekoratív igényű piktúra, vagy szobrászat ki­fejezési formái között. Természetesen nem utasít­juk el az absztrakt, moder­nista törekvéseket, nem ta­gadjuk meg mindenestől a nonfiguratív kifejezési mó­dot. Azzal a szemlélettel szállunk szembe, mely önma­gát egyetlen lehetséges és előremutató képzőművészeti formanyelvnek kiáltva ki, el­veti a hagyományos norma­tívák között maradt festésze­tet, szobrászatot Már csak azért is szembe kell szállnunk az ilyesféle megítéléssel, mert a vásár­helyi művésztelep munkássá­ga mindenkor hűséggel, s korszerű nyelven tudósított az élet jelenségeiről­­­. Mi­ként a közösség létét külső­­ tényezők határozzák meg, ahogyan a közösség reagál a befolyásokra, amiként hatá­sukra emberség dolgában válaszol, s ahogyan önma­gán átszűrve a valóságos vi­lágot, gazdagabb, érzéklete­sebb lesz kultúrája, úgy di­­menzionáltabb, úgy kifeje­zője korának ez a festői ouvre. E töltés birtokában, ennek miértjeire válaszolva nyerte el a korszerűség szá­­monkért követelményét! A vásárhelyi képzőművé­szet, a vásárhelyi iskola im­már hatvan éves. E hat év­tized keresztmetszetét nyújt­ja a miskolci kiállítás. A VENDÉGESKEDÉS ugyanakkor alapja lehet két város, Vásárhely és Mis­­­kolc további kapcsolatának, további kiállításcseréknek és kölcsönös baráti látogatások­nak, melyek mindkét fél számar a gyümölcsözőek le­hetnek. Moldvay Győző Szalay Ferenc: Szabó bácsi Az általános iskolai oktatásról Az általános iskolai háló­zat az elmúlt esztendőkben nem kapta meg azt a törő­dést, figyelmet, amely közoktatásban betöltött sze­­­­epe miatt joggal megillette volna — állapította meg Kecskeméten tartott pénteki ülésén az országgyűlés kul­turális bizottsága. A képvi­selők dr. Ortutay Gyula el­nökletével az általános isko­lai oktatás helyzetét ele­mezték. Tanácskozásukon részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, dr. Romány Pál, a megyei párt­­bizottság első titkára, vala­mint Bács-Kiskun megye számos tanácsi vezetője. Dr. Gosztonyi János mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes vitaindító referátumá­ban egyebek között hangsú­lyozta : társadalmi életünk eredményei között joggal tartjuk számon az általános iskola műveltségi szint eme­lő voltát, azt, hogy az álta­lános iskolát — a tanköte­les kor végéig — a gyerme­kek 91 százaléka végzi el. Az általános iskola mind­jobban teljesíti társadalmi funkcióját: az olvasás, írás és számolás alapelemein túl a diákok túlnyomó többsé­gét ma már a továbbtanu­lásra készíti fel. Sajátos, az ország telepü­lési szerkezetéből adódó gond viszont, h­ogy gyakran, jelentős színvonalkülönbség van iskola és iskola között, az egész nép számára bizto­sítandó alapműveltségből nem részesülnek azonos szinten a városokban, illet­ve a kis településeken, ta­nyákon élők gyermekei. A referátumokat követő vitában a bizottság határo­zattá emelte azt a javasla­tot, amely társadalmi össze­fogást sürget a tanyasi, kül­területi iskolák problémái­nak megoldására. Figyelem­re méltó indítványnak tar­totta a bizottság, hogy a megszűnt tanyasi iskolák épületeinek eladásából szár­mazó pénzt a helyi taná­csok kollégiumi alap létesí­tésére, gyarapítására hasz­nálják fel. Az ülésen bírál­ták az Állami Könyvterjesz­tő Vállalatot: a képviselők tapasztalatai szerint nem juttatja el kellő mennyiség­ben a tanyasi vidékekre­ a különböző iskolai munka­füzeteket, szakkönyveket. A vitában felszólalt Var­ga Gáborné, megyénk kép­viselője, az Országgyűlés al­elnöke is. NVE 1500-AS ESZTERGAPADRA FORGÁCSOLÓ MUNKÁT VÁLLALUNK. Miskolci Vegyesipari Vállalat, Miskolc, Tüzér u. 1/a. A Miskolci Pamutfonó • KERES 16 ÉVET BETÖLTÖTT NŐI DOLGOZÓKAT FONÓ NŐI MUNKA­KÖRBE Betanulási idő 6 héttől 3 hónapig. Jó kereseti lehetőség, 40 órás mun­kahét, valamint­­ elve­szünk FÉRFI SEGÉD­MUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolci Pamutfonó — Munka­erő-gazdálkodás. Miskolc, József Attila u. 74. sz. 1972. jan. 22., szombat Körzeti könyvtárak az encsi járásban A tapasztalatok évről évre igazolják, hogy a körzeti könyvtárak létrehozása kulturális fejlődésnek széle­­­sebb útját nyitotta meg fa­lun. Ezekben a községekben a könyvállomány­ a megyei, járási támogatásból, illetve helyi erőforrásokból kielégí­tően gyarapszik. A helyi ta­nácsok sok településen ko­moly segítséget adtak könyvtárak tárgyi feltételei­n­­ek biztosításához. A körze­­tesítéssel új szakasz kezdő­dött a magyar könyvtárügy történetében. Az anyagi alapok koncent­rálása tette szükségessé a kis községek könyvállomá­nyának összevonását a kör­zeti székhelyekre. A könyv­tári körzet több községen belül létrehozott fiókkönyv­tári hálózat. Lehetővé vált, hogy a kis falvakban lakó, olvasni, művelődni vágyó emberek számára is olyan választék álljon rendelkezés­re, amilyen a nagyobb köz­ségek könyvtáraiban. Baktakéken kezdődött Megyénkben 1965-ben Bak­­takéken alakult meg az első körzeti könyvtár főhivatású könyvtárossal. A körzethez 6 kis csereháti község tartozik. Lélekszámukat tekintve 100— 600 lakossal. Az eltelt időben az encsi járásban már négyre emelke­­dett a körzeti könyvtárak száma. Baktakéket követte a halmaji, ndvajidrányi, hidas­németi központ A négy kör­zet életrehívása nem tűnik soknak, ha belegondolunk abba, hogy az encsi járásban nyolcvannégy kisebb-na­­gyobb település létezik. Ha azonban azt az erőfeszítést, energiát, lelkes tenniakarást vesszük figyelembe, ami a négy körzet létrehozásához szükséges volt, akkor min­denképp szólnunk kell a kez­deményezésről. Csinálták is a maguk ere­jéből, sokszor elvi és gazda­sági támogatás nélkül szer­vezték státusz, szakember, új épület és dologi vonatko­zás hiányában a körzeteket. A cserekönyvcsomagot könyvtárosok esőben,, sárban, a hóban maguk cipelték a na­­ponta egyszer közlekedő autóbuszokhoz. S közben örömmel látták, hogy mun­kájuk­­ nyomán megvalósul­nak a tervek. A körzeti könyvtárak, ha szerényen is, de léteznek. A területrendezés, a köz­igazgatás reformja nagyban segítette munkájukat. Me­goldásra vár Szabó Gyula, az Encsi Já­rási Könyvtár igazgatója há­rom szempont alapján­­ hatá­rozta meg a körzeti könyvtá­rak feladatát. Ezek: a terv­szerű könyvállomány gyara­pítása, a kis falvak jobb könyvellátása, a korszerűbb központi­­ kölcsönzőszolgálat megteremtése. Jelenleg a személyi felté­telek már megteremtődtek a járásban. A beszerzési kere­tek emelése a következő feladat. A jelenlegi átla­gos öt-tízezer forintos keret kevésnek bizonyul. (A Mű­velődésügyi Minisztérium 20 ezer forintban szabta meg a körzetek szerzeményezésre fordítandó keretet.) Az elmúlt évben sem or­szágos, sem megyei támoga­tást nem kaptak berendezé­sek vásárlására az encsi já­rásban. Jelenleg talán ez a legnagyobb gond. Üresen áll 12 kön­­vtárhelyiség Berendezés hiányában ki­használatlanul áll a járás ti­zenkét településének könyv­tárhelyisége. Hiányzik a bú­­torzat, amely a könyvek el­helyezését, a fiókkönyvtárak működését lehetővé tenné. De néha nehézkes a munka az üzemelő intézményeknél is. Sok helyen problémát jelent az újonnan vásárolt könyvek elhelyezése. Már most kevés a könyvespolc. Mi lesz egy­két év múlva? A következő feladatok kö­zé tartozik a klubkönyvtárak számának gyarapítása. Je­lenleg tizenöt működik a já­rásban. A közeljövőben még eggyel gyarapodnak. Rövide­sen átadják a telkibányai klubkönyvtárat, amelyet a „100 falu — 100 könyvtár” mozgalom keretében a me­gyei tanács, a járási hivatal és a községi tanács közös anyagi támogatása teremtett meg. Kovács László íjra kedvezményes akció! SZOMBATTÓL SZOMBATIG JANUÁR 22-TŐL 29-IG női, férfi- és gyermekkabát 40 °­­ s árengedménnyel igen olcsó áron vásárolható a BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT miskolci és megyei boltjaiban A magányosság és társadalmon kívüliség drámája Ugo Betti kamaradarabjának próbáján . Lassacskán egyetlen hang, amit hallottam, a kecskék álmos mekegése volt... Teljes csend, csak a kecskék­... Szinte magának mondja mindezt Agatha, az özvegy, amikor hajdani férjével együtt töltött keserves emlé­kű esztendeit idézi, s ugyan­akkor vall életéről, magá­nyosságáról a Kecskeszigetre került idegen férfinak, An­­gelonak. * Első nagy párosjelenetünk­ben, amely az első felvonás második felét csaknem ki­tölti, roppant feszült drámai töltésű párbeszéd zajlik a két, egymást először látó ember között. Angelo számító, Agat, ha tartózkodó, határozottan ellenséges, sőt gyűlölködő hangot üt meg, de gyűlölkö­désében már parázslik az el­lenkező érzületbe váltó­ szenvedélyesség. Amikor túl­zottan bizalmasnak érzett megjegyzése után arcul csap­­ja a férfit, a kemény ütés talán neki már jobban fáj, már inkább simogatna. S ké­sőbb amikor lánya és sógor­nője felvillanyozódását lát­va kiutasítja házából Ange­­lot, ugyanakkor vissza is várja, mert tudja, ennek így kell lenni. A Miskolci Nemzeti Szín­ház balett-termében, a Játék, szín soron következő bemuta­tójának próbáján láttuk ezt a jelenetet. Sallós Gábor ren­dezői irányításával Ugo Betti Bűntény a Kecskeszigeten című kamaradarabját pró­bálták. Agatha Kovács Má­ria, Angelo Pákozdy János. A sógornő Máthé Eta és Zol­tán Sára, váltással, a lány Balogh Zsuzsa. Egy öregem­ber a világból Pálffy György. Amikor a tizenkilenc éve halott olasz szerző darabjá­nak szövegkönyvét olvastam, szinte mellbevágott az a ko­morság, az a visszafojtott érzelmektől nehéz levegő, amely a drámából áradt. Magányos, a társadalmon kí­vül élő emberek tragédiába torkolló drámája a Bűntény a Kecskeszigeten, amely most alakul szövegkönyvből fe­szült színpadi játékká a Já­tékszín parányi játékterén. * A háttér még csak jelzés, a szereplők utcai ruhában vannak. Emlékpróba van. Sallós Gábor nem szakítja meg minduntalan a próbát. Hosszú-hosszú részek után állítja meg a színészeket, mondja el észrevételeit, kí­vánalmait, hogy a részlet is­métlésében már saját kon­cepciójának megvalósulását vehesse esetleg bírálat alá. Alakul a játék. A látott pró­barészleten Kovács Máriá­nak és Pákozdy Jánosnak jutott a nagyobb szerep, Máthé Eta és Balogh Zsuzsa egy kisebb jelenetben sejt­tettek a próba részvevőivel valamit abból, ahogyan a szi­geten magányosan élő, város­ba, társaságba és férfira vá­gyó lány és férfiközelségtől fiatalasszony tüzet fogá­sát m­ajd érzékeltetni fogják. Kovács Mária próbán látott játéka őszinte érdeklődést kelt a premier iránt, s nagy várakozással nézhetünk Pá­kozdy János újabb feladatá­nak megoldása elé. * A Bűntény a Kecskeszige­ten elsősorban stúdió­darab. Stúdium a rendezőnek. Stu­dium a színésznek, érdekes élmény ígérete a nézőnek. (bm)

Next