Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 51. szám Ara:80 fillér. Szerda, 1972. március 1. Tavaszi készülődés „Az évszakhoz képest szo­katlanul enyhe idő várható, felszakadozó felhőzettel, he­lyenként futó esővel­’ — hallottuk a Meteorológiai In­tézet előrejelzését február utolsó napjának reggelén. S déltájban már — amerre tegnap megfordultunk —, mindenütt kiskabátban jár­tak az emberek: igazi ta­vaszt, tavaszi készülődést, tavaszi hangulatot hozott február 29-e. Tisztuló repü­lésre elhagyták kaptáraikat a a méhek; sokfelé metszették gyümölcsfákat, ásták kiskerteket, és a homokos, a partos részeken vetették a mákot, a borsót: az évszak­hoz képest tehát nem is szo­katlan, hanem — mondhatni — rendkívüli időjárás volt 1972. február 29-én.­­ — Csak a továbbiakban meg ne tréfáljon bennünket — mondogatták a termelő­­szövetkezetek agronómusai —, hiszen naptári évszak ide, naptári évszak oda, mi már megkezdtük a tavaszi mun­kát. Igazuk van. A mezei em­berek nem tudják elviselni a tétlenséget, ha a tavaszi nap­sugár — mint a tegnapi is — megpirítja a földet. * Nagycsécsen, a VII. Párt­kongresszus Termelőszövet­kezetben Veres Imre agronó­­must kerestük, de mire mi a reggeli órákban odaérkez­tünk, már a „hetedik határ­ban­’ járt: az agronómusnak ilyenkor a földeken a helye — fogadott bennünket Les­­kó Mihály, a tsz elnöke. — És a mi földjeinken renge­teg a tennivaló­: végig kell járni minden táblát, minden parcellát; hol, milyen kárt tett a tél. Mert a tél — bár az évszázad egyik legeny­hébb tele volt, az őszi veté­seket azért megsínylette. De hogy milyen mértékben, még nem tudjuk. Majd a követ­kező­ hetek mutatják meg, hol kell az őszi vetést eset­leg mással pótolni. De fej­trágyázni mindenképpen kell, akár volt káros a tél, akár nem. A gépek tehát a csécsi határban is kivonul­tak a földekre és velük ment Veres Imre agronó­­mus is. Ak­it most már őszig rendszerint csak a határban lehet megtalálni, akár­ esik, akár fúj... * Ónodon, a II. Rákóczi Fe­renc Tsz földjein már a ta­vaszi fagyok idején, amíg a gépekkel nyugodtan a föl­dekre mehettek, elvégezték a fej­trágyázást. Ezt a mun­kát tehát erre az esztendőre letudták. És Szabó István agronómus szerint, sikerült jó minőségben elvégezni, a közös gazdaság őszi vetései megerősödtek, szinte nem is február végi állapotot mu­tatnak. Az agronómus véle­ményét Nagy Gábor tsz-el­­nök is megerősíti: ha az idő­járás így marad, a tsz őszi gabonatábláiról, jó termést takaríthatnak be. De nagy lendületet vett a munka a tsz kertészetében is: az ál­lami kedvezményekkel élve, az idén növelik a dohány­termő területet.­ Úgy terve­zik, hogy csaknem harminc holdon termesztenek Burley­­dohányt, ami szép jövedel­met biztosít. Muhin, Nyékládházán ugyancsak a földeken talál­tuk az embereket és a gé­peket: a tavaszi időjárás mindenkinek munkát ad, a február végi napfény senkit nem hagy nyugodni. Mező­­csát—Mezőkövesd—Miskolc háromszögében a megye dé­li fekvésű járásaiban igazi tavaszi hangulat uralkodott: Er­ődön, Hejőpapiban, Árok­tőn és Bábolnán alig talál­tunk gépeket és embereket a termelőszövetkezetek portáin. * A Bükk déli oldalához si­muló dombvidéken is tava­sziad az időjárás. A sályi Bükkalja Tsz-ben tegnap megkezdhették a tavaszi ár­­pa vetését. Csávási Miklós főagronómus, aki éppen határjárásból érkezett haza, a elmondta: a talajok állapo­ta és az időjárás egyaránt nagy­on alkalmas a vetések megkezdésére. Ma már két nagy teljesítményű vetőgép dolgozik a határban, hogy a 400 holdnyi területen mi­előbb földbe kerüljön a ta­vaszi árpa vetőmag. A Bükkalja Tsz felkészül a korai öntözésre is. Sajnos a sályi patakban alig van víz, és így a víztároló igen lassan töltődik fel. Így is az előző éveknél sokkal koráb­ban megkezdik a 312 holdas nyomócsöves öntözőmű üze­meltetését. Úgy tűnik, tavasz van. Minden perc, minden óra nagyot­ fontos — mondták, s bár a további tavaszi időjá­rás még csalóka lehet, a me­zei ember számára a naptár mégis nagyon fontos dátu­mot mutat: március elseje van!... (Onodvári) * . Mudzsibur Rahman Moszkvába utazott Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla­desh Népi Köztársa­ság miniszterelnöke kedden egy delegáció élén négyna­pos hivatalos látogatásra Szovjetunióba utazott. A de­­­legáció tagjai még Abdusz Szamad Azad külügyminisz­ter, Nurul Iszlám, az állami tervbizottság alelnöke, to­vábbá a pénzügy- és keres­kedelmi minisztérium állam­titkárai, szakértők és újság­írók. A külön repülőgép útban Moszkva felé, üzemanyagot vesz fel Bombayban és Tbi­lisziben, majd szerdán reg­gel érkezik a szovjet fővá­rosba. A programjában miniszterelnök a moszkvai tárgyalásokon kívül szerepel még egy leningrádi látogatás is, visszaútban pedig egy na­pot tölt Taskentben. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy még a szovjet főváros eseményekben gazdag diplo­máciai életében is kiemelke­dő dátum lesz Mudzsibur Rahmannak, a Bangla­desh Népi Köztársaság miniszter­­elnökének érkezése. A szov­jet rádió és televízió, vala­mint a TASZSZ-iroda mun­katársai az utóbbi napokban több interjút­ kész­ít* lek Daccában Mudzsibur Rah­man sejkkel, s ezekből egy­értelműen megállapítható, hogy Ázsia legfiatalabb ön­álló országának vezetője po­litikailag és érzelmileg ugyancsak nagy reményeket fűz első hivatalos moszkvai látogatásához. A Szovjetuniónak a Bangla­desh Népi Köztársasághoz fűződő viszonya nem igényel­­ kommentárt: az egész­ világ tanúja lehetett, hogy Moszk­va és a testvéri szocialista országok kezdettől fogva tel­jes mellel kiálltak a volt Kelet-Pakisztán népének függetlenségi törekvései mel­lett. A köztársaság a maga ré­széről az el nem kötelezett­séget, a békés egymás mel­lett élést, az imperializmus elleni küzdelmet tekinti kül­politikája alapelveinek. Maga Mudzsibur Rahman „barátsági misszióként” jel­lemezte a napokban szovjet­unióbeli hivatalos látogatá­­­­sát. A katolikus békebizottság ülése Tegnap, február 29-én Mis­kolcon, a Hazafias Népfront Kossuth utcai helyiségében plenáris ülést tartott Borsod megye katolikus békebizott­sága. Az ülésen Hegyi Imre, a népfront megyei titkára tar­tott előadást a népfront­kongresszus előkészületeiről, majd felszólalások hangzot­tak el. Beíratás március 10­/­-én Tudnivalók a jövendő elsősök szüleinek Tegnap, február 29-én saj­tótájékoztatón ismertette a­z elsősök beíratásával kapcso­latos tudnivalókat Marczi­­niák Sándorné, Miskolc vá­ros Tanácsának művelődés­­ügyi osztályvezetője. A tan­köteles gyermekek beíratásá­­ra — országosan — március 10-én és 11-én kerül sor. Ezen a két napon reggel 8 órá­tól 13 óráig, és 14—18 óráig várják a szülőket az iskolákban a szep­temberben induló első osztályok tanítónői. A beíratáshoz a gyermek születési anyakönyvi kivona­tát, illetve a szülő személy­azonossági igazolványát kell magukkal vinniük a szülők­nek. A beiratkozáskor tájé­koztatják a szülőket arról, hogy a gyermek iskolaérett­ségével kapcsolatos egész­ségügyi vizsgálatra m Tiol és mikor kerül sor. Az óvodá­ba járó gyermekek egészség­­ügyi vizsgálatáról az óvónők tájékoztatják a szülőket. A beiratkozással kapcsolatban már kialakultak a hagyomá­nyai a körzeti rendszernek, azaz a legközelebbi iskolába jelentkeznek a gyermekek. Ez alól kivételt­­ csak a testnevelési sza­kosított tantervű osztály­ba jelentkező gyerme­kek képeznek. A Városház tértől a Tiszai pályaudvar felé eső terület­ről a selyemréti 8. sz.­­Álta­lános Iskolába, a Városház tértől a Diósgyőr felé­ lakó gyerekek pedig a 40. sz. Ál­talános Iskolába jelentkez­hetnek, ha ilyen igényük van. Amennyiben a gyer­­(Folytatás a 2. oldalon) / A libanoni helyzetről Az izraeli haderő hétfőn elhagyta Libanon területét. Habbarijába, Kfar Hamamba, Kfar Subába, Frideszbe és Rasa­ja Al.Fukharba. az iz­raeliek által kiürített telepü­lésekbe hétfőn nemcsak gerillák tértek vissza; a li­­­banoni­­ hadsereg alakulatai is bevonultak. Márpedig — mint a UPI bejrúti és Tel Aviv-i híradása sejteti — nem utolsósorban ez volt az izraeliek célja: azt akarták, hogy a „Fatah-vidék” a ge­rilla-támaszpontokkal sűrűn betelepített Délkelet-Libanon a libanoni hadsereg ellenőr­zése alá kerüljön. Ha —mint azt széles körben feltétele­zik — a hadsereg és a ge­rillák között létrejött 1969. évi kairói egyezmény értel­mében a vidék a gerillák „felségterülete” lett, akkor a katonai megszállás az egyez­mény felrúgásával egyenlő. Semmilyen érdemleges jel­zés nincs arra vonatkozóan, hogy a bejrúti kormány az 1969-es megállapodás revízi­ójára törekedne. Mindazon­által Szalam kormányfő a kabinet hétfői, 90 perces üléséről kijövet azt mon­dotta az újságíróknak: kormány és a gerillák viszo­­­­ya megállapodást tett szük­ségessé. De ez a viszony vé­gül is nem egy darab papí­ron, hanem a kölcsönös meg­értésen múlik.” Dr. Bodnár Ferenc előadása a miskolci egyetemen Dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Havasi Bélának, a Miskolci városi Pártbizottság első titkárának a kíséretében tegnap délután a Nehézipari Műszaki Egyetemre látogatott. A ven­dégeket dr. Zámbó János, az egyetem rektora, dr. Sulcz Fe­renc oktatási rektorhelyettes és dr. Romvári Pál, az egye­temi pártbizottság titkára fogadta. Ezt követően Bodnár elvtárs az egyetem vezető oktatóinak az ideológiai tovább­képzés fórumának keretében előadást tartott. — A gazdasági fejlődés, ezen belül a megye társadal­mi, gazdasági előrehaladása a magunk elé tűzött és a már megvalósult tervek, melyek ezernyi szállal kap­csolódnak életünkhöz és munkánkhoz, az utóbbi évek­ben a­­ közvélemény széles rétegét foglalkoztatják. Szük­séges és hasznos, az újabb nagy célkitűzések megvalósí­tása előtt ilyen körben is áttekinteni a tennivalók so­kaságát. Különösen „illeté­kes” hely erre a mi egye­temünk, ahol nagy-nagy mű­szaki, elméleti tudás, veze­tési, szervezési ismeret, ta­pasztalat integrálódik — kezdte beszédét dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. Majd utalt rá, hogy pártunk X. kong­resszusának határozata átfo­gó képet nyújtott népgazda­ságunk helyzetéről és meg­jelölte munkálkodásunk to­vábbi fő irányait. Ezekre az alapelvekre és gyakorlati útmutatásokra épült a IV. ötéves tervprogram, és ezek alapján dolgoztuk ki Borsodi megye középtávú területfej­lesztésének főbb kérdéseit. A IV. ötéves len borsodi célkitűzései A IV. ötéves terv részle­tes elemzése előtt a megyei pártbizottság első titkára körvonalazta megyénk hely­zetét a III. ötéves terv le­zárásával. Majd arról szólt, hogy a IV.­­ötéves terv kü­szöbén a társadalmi terme­lés hatékonyságának eddigi­nél gyorsabb növelését tűz­tük ki célul. A hatékonyság növelését különösen a mun­ka termelékenységének eme­lésével, a fajlagos anyagrá­fordítások csökkentésével, az álló- és forgóeszköz-állo­mány kihasználásának javí­tásával, a fejlesztési eszkö­zök hatékonyabb felhaszná­lásával, a termelési szerke­zet­­ átalakításának meggyor­sításával, a korszerű termé­kek­­ és termelési eljárások bevezetésével, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozásával, a szervezés és a vezetés szín­­vonalának emelésével, a tu­dományos eredmények haté­kony felhasználásával kell megvalósítani. Rámutatott az­ előadó, hogy a gazdasági fej­lődésünk jelenlegi fokán — részben a munkaerő-tartalék csökkenése,­­részben a tech­nikai előrehaladás követel­ményei miatt — mindinkább szükségessé válik következe­tesen rátérni az intenzív irányú gazdaságfejlesztésre. — Mik a IV. ötéves terv célkitűzései? — tette fel a kérdést a megyei pártbizott­ság első titkára. — Mindenekelőtt a szocia­lista­­ társadalmi rendszer teljes felépítésének soron kö­vetkező feladatai, ezen belül is népünk anyagi, szellemi felemelkedésének gyorsabb üteme és az ezt biztosító egyenletes, folyamatos, gaz­dasági fejlődés. A IV. ötéves terv időszakában a várható (Folytatás a 2. oldalon) Nagy vegyipari beruházás A Tiszai Vegyikombinátban épül­ fel az évi 250 ezer tonna etilénkapacitású nagy olefin­üzem, amely a IV. ötéves terv egyik legjelentősebb vegyipari létesítménye lesz. A kivite­lezők ezekben a hetekben — kihasználva a szokatlanul enyhe időjárás nyújtotta lehetősé­geket — a gép- és készülékalapok építését, illetve szerelését végzik. Az idén mintegy 260 millió forintot költenek magas- és mélyépítési munkára

Next