Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-07 / 56. szám
1972. márc. 7., kedd Sokat akart a Szarka Telephely és iparengedély nélkül, csaknem milliós értékű adócsalást követett el egy kisiparos Sokat akart Szarka Ferenc, méghozzá olyan sokat, hogy évi adóbevallásában mintegy 840 000 forint bevételt hallgatott el. A miskolci kisiparos bűnlajstromán azonban még ezen kívül is bőven van adat. S hogy minderre fény derült, az a szerencsi járási népi ellenőrzés tavaly végzett vizsgálatának köszönhető. A járás termelőszövetkezeteinek a beruházásait vizsgálták, s közben feltűnt, hogy több szövetkezet építési alvállalkozói szerződést kötött kisiparosokkal, igen nagy tételű munkák elvégzésére is. S a kisiparosok között találtak olyant is, akinek erre a munkára még iparengedélye sem volt. Mint például Szarka Ferencnek. A vizsgálatot végző szakemberek azonnal jelezték ezt a megyei népi ellenőrzésnek, és a területileg illetékes Miskolc járási-városi NEB- nek. A gyanú a bizottsági célvizsgálat során beigazolódott. Eljárás indult Szarka Ferenc kisiparos ellen adócsalás, forgalmiadó-eltagadás, engedély nélküli telephelyen, iparengedély nélkül végzett tevékenység miatt. Sem telephely, sem iparengedély Szarka Ferenc kisiparos 1963-ban kapott iparengedélyt gépjárműjavító és szerelőipar gyakorlására, nyékládházi telephelyre. E telephelyét azután hatósági engedéllyel Miskolc II. kerületébe helyezte át. Az illetékes hatóságok azonban — bírói ítélet alapján — 1968- ban különböző mulasztásai miatt a II.T sérülésű Csabavezér utcai műhelyében nem engedélyezték tovább a munkát. Szarka ekkor önkényesen új telephelyet létesített az I. kerületi Hadirokkantak útja 60. szám alatt s noha a többször kért engedélyt mindannyiszor elutasították, mégis tovább folytatta kisipari tevékenységét. A kisiparosok számára az ipar gyakorlása a telephely engedélyezéséhez kötött. Eszerint tehát Szarka Ferenc a gépjárműjavító és szerelőtevékenységet 1968-tól jogtalanul végezte. Ezért a Miskolc II. kerületi Hivatal igazgatási osztálya az iparengedélyét tavaly augusztusban bevonta. Tovább bonyolítja azonban az ügyet, hogy Szarka Ferenc a rosszul jövedelmező autójavítói tevékenységgel egy idő után felhagyott, és szinte kizárólag lakatosipari munkákat vállalt, noha e szakma gyakorlására sem iparengedélye, sem telephelye nem volt. Jellemző, hogy 1970-ben gépjármű-javításból összesen csak 1900 forint volt a bevétele, miközben a vizsgálat szerint abban az évben bruttó árbevétele — amely a szinte teljes egészében lakatosipari és építőipari tevékenységből származott — meghaladta az 1,6 millió forintot. S mindezek betetőzéseként kisiparos 1970-ben csak 771 972 forint árbevételt vallott be, és ennek arányában nemcsak jövedelemadót, hanem forgalmi adót is sokkal kevesebbet fizetett be, a törvény szerint előírtnál. Senki sem függett fel rá Kormányrendelet szabályozza, hogy egy kisiparos építőipari karbantartó és felújító munka esetén negyedévenként legfeljebb 50 000 forint, minden más tevékenység esetén negyedévenként legfeljebb 100 000 forint értékű megrendelést vállalhat az állami vállalatoktól, szövetkezetektől, egyéb költségvetési szervektől. Hogyan kerülhetett sor arra, hogy Szarka Ferenc kisiparos, törvényszabta tilalmakat, rendeleteket hághatott át, csaphatott be adóhatóságokat, harácsolhatott össze százezreket, s talán harácsolhatna még ma is, ha nem válik gyanússá az egészen más irányban vizsgálódó szerencsi népi ellenőrzőknek, hogy a szövetkezetek kiutalásaiból túl nagy tételeket kapott ugyanaz a kisiparos? Egyetlen szövetkezeti főr könyvelőnek, elnöknek vagy pénzügyi szakembernek sem tűnt fel például a korábban említett rendelet amely a kisiparosok vállalásainak felső értékhatárát megszabja. Pedig a NEB jelentése szerint — amint Szűcs István, a Borsod megyei NEB elnöke elmondotta — rendkívül nagy összeget kitevő kiutalásokat is találtak. A Miskolci Építőipari Önálló Közös Vállalkozás például 424 000 forintot, a kenézlői Dózsa Tsz csaknem 253 000 forintot, a prügyi Tisza menti Tsz 124 000 forintot, a Miskolci Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat több mint 106,000 forintot fizetett ki 1970-ben Szarkának. E megrendelők közül egyiknél sem gondolt egyetlen szakember sem arra, hogy az illetékes hatóságoknak jelezze az illető kisiparos gyanúsan nagy árbevételeit. S mi több a kisiparos pénztárkönyvét és adóbevallását ellenőrző, jövedelemadóját meghatározó adóellenőr — aki egyébként Miskolc II. kerületi Hivatala adócsoport vezetője volt — ..nem vette észre” több mint 800 000 forintnyi árbevétel elhallgatását, a kisiparos forgalmi adóját megállapító pénzügyi szakember pedig több mint 70 000 forint forgalmi adó be nem vallására nem figyelt fel. „Népgazdasági” érdekből Nem indult ilyen „fényesen” Szarka Ferenc kisiparos pályafutása. Kezdetben korábbi, még engedélyezett telephelyén bizony csak nagyon kevés autójavítási megrendelést kapott. A pénztárkönyvek tanúsága szerint is kevés munkát végzett, sokszor még adó- és bérleti kötelezettségeinek sem tudott eleget tenni. Hallotta viszont, hogy a megye területén milyen gondot jelent a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, sőt, a vállalatoknak is a kisebb volumenű lakatos- és építőipari szakmunkák időre történő elvégeztetése, ezért egyszerűen szakmát változtatott. Igaz, ezt sem a törvényes keretek között. S noha váltig bizonygatja máris, hogy letette az új szakmában is a szakvizsgát, és erről az illetékes tanácsi szerveket értesítette, ennek azóta sincs sehol, semmiféle nyoma. Tehát szakvizsga, iparengedély és engedélyezett telephely nélkül dolgozott és dolgoztatott alkalmazottaival. Az új szakmában azután hamarosan olyan nagy lett a konjunktúra, hogy egymást követték a nagyobbnál nagyobb, jobbnál jobb megrendelések: Szarka Ferenc mindenféle törvényszabta kötelezettségéről megfeledkezve. ..csak a munkának élt”. Vallomásából idézünk néhány — elképesztően cinikus — sort: „Mulasztásomban nem az öncél — a rosszhiszeműség —„hanem a tsz, a tsz-en keresztül pedig a népgazdaság érdek vezérelt.” , Vajon a csaknem egymilliós adócsalást is „népgazdasági” érdekből követte el?... A sokat tévedő adócsoport vezető Fölmerül természetesen az a kérdés hogy egy munkáját régen végző csoportvezetői funkcióban dolgozó ellenőr, hogyan tévedhetett ekkorát Szarka Ferenc számláinak ellenőrzése során? E tévedések annál is meglepőbbek, miután a magánkisiparosok által végzett munkákról a vállalatok, szövetkezetek, intézmények adatlapokat kötelesek szolgáltatni az illetékes adóhivatalnak, feltüntetve ezeken a magánkisiparosoknak kifizetett összegeket. Az adócsoportvezetőt, Glicza Flóriánt ma már a Miskolc város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának II. kerületi Hivatala határozattal, fegyelmi úton elbocsátotta. Ügyét, Szarka Ferencével együtt, az illetékes bíróságnak adta át. Mint Sóvári Sándor elnök elmondotta, a vizsgálat során egyértelműen bebizonyosodott, hogy az adóellenőr olyan,súlyos mulasztásokat követett el, nagy összegekről szóló adatlapokat egyszerűen figyelmen kívül hagyott, hogy ezeket a vétségeket semmiféleképpen sem lehet sem tévedésnek, sem egyszerű mulasztásnak minősíteni. Ugyancsak súlyos — anyagi és erkölcsi — büntetést kapott a Miskolc városi Tanács forgalmi adóellenőre — szintén csoportvezető — a mulasztásaiért. A szándékos összejátszás a magánkisiparossal egyelőre nem bizonyítható. Ha ilyen történt, úgy erről hallgatni mindhármuk érdeke. Az igazságügyi szervek, a bíróság feladata, hogy az igazságot kiderítsék. • Pongrácz György I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szerelik a diósgyőri új telefonközpontot A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Ericsson telefonközpontot készítő gyáregységében sikeresen kezdték az 1972-es évet. Jelenleg a diósgyőri új, négyezer előfizetős központokat szerelik, amelyeket év végére üzembe helyeznek. Képünkön: Olajos Gyula, a Crosbar kapcsolóegységet automata berendezés segítségével ellenőrzi. Felhívás beiratkozásra A miskolci 6. számú Fazekas utcai Általános Iskola értesíti azokat a szülőket, akik e héten az első osztályba íratják 6 éves gyermekeiket, hogy az ének-zenei tagozatit, valamint a kísérleti számtanos első osztályokba szívesen felveszi azokat a gyermekeket, akik e két tantárgy iránt érdeklődést, tehetséget mutatnak. A jelenleg második osztályba járó tanulók közül azokat, akik idegen nyelvet szeretnének tanulni, előjegyezzük a III. orosz nyelvi tagozatú osztályunkba. Azok közül pedig, akik most hatodikosok és érdeklődnek a számtan-mértan iránt, a jelentkezőket előjegyezzük VII. matematika tagozatú osztályunkba. Ezek a tagozatok a szülőktől anyagi áldozatot nem kívánnak, mégis sok többletet nyújtanak a tehetséges gyermekeknek. Jelentkezni lehet március 11-ig naponta 8—18 óra között Miskolcon, a Fazekas utca 6. sz. alatti iskola irodájában. Igazgatóság Dolgozókat alkalmaznak Pamuttextilművek Frottírgyára, Budapest, XIII., Fáy u. 81— 83. felvesz: gyakorlott festődés művezetőt, vegyipari technikumi végzettséggel, gyakorlott szövő művezetőt, 1—2 műszakba lakatos, bádogos, kőműves szakmunkásokat, segédmunkásokat, műszakba segédművezetőt, érettségizett fiúkat segédművezetőnek átképezünk, szövőket, szövőtanulókat 16 éves kortól, szövőelőkészítőbe orsózót, felvetőt, szövő-előkészítő betanulókat 16 éves kortól, hengerest, porszívógépkezelőt, takarítónőt, férfi segédmunkásokat. Bérezés kollektív szerződés szerint. Betanulási idő 3—6 hónap. Betanulás ideje alatt napi 1 Ft-ért ebédet és szükség esetén ingyenes szállást biztosítunk. Jelentkezés Írásban, vagy személyesen az üzemgazdasági osztályon. Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége felvesz 2 fő gyakorlott gyors- és gépírót, valamint 1 fő fiatalkori lányt kézbesítői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint: Jelentkezés az üzemegység számviteli egység vezetőjénél, Hejőcsaba, Téglási u. 4. sz. Adminisztrációban jártas, nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót április 1-i belépéssel alkalmazunk. Jelentkezés levélben, munkahelyek és fizetési igény megjelölésével. Haladás Mg. Tsz, Bécs. A DVTK két fő segédmunkást keres felvételre pályakarbantartási munkák végzésére. 44 órás munkahét, bérezés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: DVTK- stadion, sportiroda, naponta 8— 16 óráig. Gépkocsivezetőket és szállítási segédmunkásokat alkalmazunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Miskolci Köztisztasági Vállalat, Miskolc, József Attila u. 65. sz. Az első találkozás a néphadsereggel Enyhe, tavaszi lehelő a reggel. A járási székhely megszokott hétköznapját, életritmusát éli. Zötyögő szekerek a főutcán, hangosan, sivítva tülkölő vontatók, fürge, de annál sárosabb GAZ- gépkocsik, siető emberek. Fél kilenc után megélénkül a forgalom. Kisebb-nagyobb csoportokban sokszoknyás nénik, sarcos, csizmás bácsik, minit, vagy maxit viselő fiatalok áramlanak a Főtér irányába. Feltűnik egy csoport fiatal. Kicsit hangosak a fiúk. Egymást lökdösik, ugratják, megjegyzéseket tesznek a lányokra. A hosszú hajú, a lengő nadrág éppúgy megtalálható, mint az illedelmesen nyírt, alig két-három centis haj, a szolid, sötét ruha. A fiúk a művelődési központ elé érnek, elcsitul zaj. Mintha valamitől meg ijedtek volna A bejáratnál nemzetiszínű zászlókat lenget az enyhe szellő, s a kapuban egy katonatiszt áll.’ A Magyar Néphadsereg egy tisztje fogadja őket. — Gyertek fiúk! Csak bátran, nem kell megijedni — mondja mosolygósan, egyiket-másikat barátságosan hátba veregetve. Feloldódik a feszültség, egymás után lépnek be a kapun. A fogadtatás láthatóan jó hatást váltott ki. — Menjetek be a nagyterembe, tegyétek le a kabátotokat, foglaljatok helyet — szólal meg ismét a honvédtiszt és visszamegy a kapuhoz, mert újabb csoport érkezik. A fiúk valahogy megint elbátortalanodnak, félszegen néznek körül ■ a teremben ... — No srácok! Azt hiszem, mi sem sokáig viseljük ezt a gúnyát — mondja egy hosszú hajú szőke a többieknek, s meglobogtatja a rézszögekkel sűrűn , dekorált farmer dzsekijét. — Pedig két-három évig még szívesen hordanám ... — Ülj már le, és legyél csendesen — figyelmeztetik többen is a hangoskodót. Az ajtón felirat: „ADATFELVÉTEL”. , Nyugdíjas bácsikák, korosodó hölgyek ülnek az asztalok mögött. Kérdőívek, kartonok hevernek előttünk. Egy fiatal törzsőrmester ül sarokasztalnál, előtte is kartonok, és a még ki nem állított KATONAIGAZOLVÁNYok. Kis idő után feláll, majd az összeszedett személyi igazolványokkal tér vissza, s munkához lát. Kiállítja a megfelelő okmányokat. Ez az első állomás ... A teremben elcsitul a zaj. Az asztalnál a honvédtiszt áll és beszél. Beszél a haza védelméről, alkotmányunkról, a honvédelmi kötelezettségről, s arról, hogy ez a korosztály is közel érkezett ahhoz az időamikor nyilvántartásba veszik, s megkapja a katonakönyvet is. A fiúk legnagyobb része csillogó szemekkel figyeli a beszédet. Bátran kérdeznek, sok minden érdekli, izgatja őket. Családi, iskolai gondok, felmentés, tanulási lehetőségek ... Újabb felirat: „ORVOSI VIZSGÁLAT”. A hosszú asztalnál a bizottság: a megyei kiegészítő parancsnokság egy tisztje, a községi tanácsi hivatal vezetője, a járási rendőrkapitányság tisztje, az orvos ... Lassan delet mutat az óra, amikor* az első fiatalt beszólítják orvosi vizsgálatra. Testsúly, magasság, szem, fogak, mirigyek ... Az orvos alaposan megvizsgál mindenkit. Van, aki nem tud rejtett betegségéről, s itt derül ki. Gyógykezelésre utalják. Egyik megköszöni, a másik egyszerűen csak tudomásul veszi. A vizsgálat után a bizottság elé kerülnek a fiúk. Akkorra már mindent tudnak róluk: hol dolgoznak, mennyi a keresetük, hány testvérük van, szüleik élnek-e, milyen betegségek fordultak elő a családban ...? A bizottság tagjai beszélgetnek a fiúkkal. Mérlegelik a családi helyzetüket, továbbtanulásukat, s figyelembe veszik azt is, ha valaki a minél előbbi bevonultatását kéri. A sorkötelesek tartózkodása, félelme hamar elszáll. A baráti, szinte atyai hang minden gondot, nehézséget felszínre hoz. Bátran, őszintén beszélnek, kérnek. S mielőtt a szobából kilépnek, megkapják a KATONAIGAZOLVÁNYt. Nézegetik, forgatják a zöld könyvecskét. Amikor hazafelé indulnak, az alezredes nevetve néz utánuk: — Még a járásuk is más lett... Szép katonák lesznek ... Felföldi György