Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
1972. május 14., vasárnap lit a kitüntetésig Az bizonyos, hogy nincs még egy olyan termelőszövetkezet a megyében, mint a borsodsziráki Bartók Béla Tsz központi telepén több ipari üzemet, valóságos kis gyárat ismerhet meg az ember. Ezek az ipari üzemek már nem csak jelentős belföldi termelési feladatokat végeznek el, hanem nagy volumenű exportmegrendeléseket is teljesítenek. A vasipari üzemekben elsősorban lakatosok, szerelők, hegesztők dolgoznak, de korszerűen berendezettek a fémmegmunkáló műhelyek is, ahol kiváló szakmunkások dolgoznak Már országszerte híres és ismert a borsodsziráki műanyagüzem, ahol 170 nő dolgozik. Többségük fiatal. Speciális szerkezet Így érthető az is, hogy a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet árbevételének 53 százalékát az ipari tevékenység biztosította 1971- ben. Az összes termelési érték 74 millió forint volt. A nyereség 80 százalékát az ipari tevékenység biztosította. Ezért van az, hogy a gazdaság a speciális termelési szerkezetű termelőszövetkezetek kategóriájába tartozik. Ebben a kategóriában — az elért eredmények és a rohamos fejlődés elismeréseként — tüntette ki a tsz-t a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elismerő oklevéllel. A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet 11 évvel ezelőtt, 1961-ben alakult. Az első esztendőt 1962-ben még 700 ezer forint mérleghiánnyal zárta. A termelési érték 1962-ben mindössze ötmillió forint volt. Most, 1971- ben: 74 millió forint. Az áruértékesítés tíz év alatt az 1962 évinek harmincszorosára nőtt és 1971-ben 73 millió forint volt. A tsz nyeresége 1971-ben: 13 millió 700 ezer forint. Egy dolgozó tag évi jövedelme átlagosan 30 ezer forint, ötszöröse az 1962. évinek. A tsz tiszta vagyona 1971 végén 41 millió forint volt, huszonháromszorosa az 1962. évinek. A biztonsági tartalék jelenleg ötmillió forint. Átcsoportosítás Ezek a számok mindennél többet mondanak és rengeteg töprengést, vitát, meg elvégzett munkát jelentenek. De a fejlődés csak az elmúlt évtized második felében, az utóbbi öt esztendőben gyorsult meg. Öt év óta a Bartók Béla Tsz minden esztendőben megduplázta termelési eredményeit. Ez elsősorban az ipari tevékenység fejlesztésének köszönhető. A tsz mezőgazdasági termelési lehetőségei ugyanis nem a legjobbak Eddigi összes területe mindössze 1550 hektár volt, amiből 1200 hektár a szántó. A terület viszont lejtős, a természeti adottságok és viszonyok mostohák A földek csak nagy anyagi és munkaerő ráfordítással adnak közepes termést. A szükség követelte tehát, hogy ipari tevékenységgel is foglalkozzanak. Ma már a termelőszövetkezet növénytermesztése és állattenyésztése is fejlett, hiszen a viszonylag kis területről az összes bevétel 47 százalékát biztosítja. losivan sikerült? c Hogyan sikerült mindezt elérni? A kérdésre Ráki Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke válaszolt. — Elsősorban közös töprengés és közös munka eredménye ez — mondotta. Úgy érzem, nálunk megfelelően érvényesül a szövetkezeti önkormányzat, a testületi vezetés. A tagság által megválasztott és a tagságot képviselő vezető szervezetek nagyon aktívak. Minden alapvető kérdés a közgyűléseken dől el, de azokat a különböző bizottságok előzetesen alaposan megvitatják és felkészülnek az érdemi döntésekre. — Eredményeink másik nagy forrása a tsz-tagság megfiatalítása. 1971. végén a viszonylag kis területű szövetkezetben 688 tag és alkalmazott volt. Ezek közül 110 nyugdíjas és járadékos. De a tsz-tagság átlagos életkora még így is csak 35 év. A munkaképes, dolgozó tagok és alkalmazottak átlagos életkora 31 év. A fiatalság a vezetésben is mindenütt megfelelően képviselve van. Úgy vélem, hogy a mi fiatal gárdánk nélkül képtelenek lettünk volna azokra a termelési és műszaki teljesítményekre, amelyeket elértünk, amelyekért a kormány elismerését kaptuk. De azzal is tisztában vagyunk, hogy eredményeink viszonylagosak, hogy bőven vannak még tartalékaink. Fiatalok vagyunk. S még valamit: munkánkhoz mindig maximális segítséget és egységes támogatást kaptunk a termelőszövetkezetben működő pártszervezettől, a KISZ-szervezettől és a társadalmi szervezetektől. Velük összefogva a vezetőség igen aktív szocialista munkaversenyt tudott kibontakoztatni s ez növelte a munka termelékenységét. Tagjaink 45 százaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben és 11 szocialista brigádunk áll egymással is versenyben. Tsz-ünkben sok a szakember, 15 fő egyetemi végzettségű. Sok a technikus és a szaktechnikus. A szakemberek nagy többsége fiatal. Úgy is mondhatnám talán, hogy fiatalok vagyunk és tudunk, meg akarunk is dolgozni. Ugyanakkor megbecsüljük az idősebb tsz-tagokat. A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet 1972. január 1-én egyesült a sajószentpéteri Új Élet Termelőszövetkezettel, összes területe az egyesülés után 3450 hektár lett s ebből 2300 hektár a szántó. Az 1972. évi terv és cél: 100 millió forint termelési érték előállítása. Ahogyan Ráki Ferenc tsz-elnök mondotta: — Megkíséreljük még jobb eredmények elérését. Szendrei József Fiatal közgazdászok A Magyar Közgazdasági Társaság 1991. január 12-én határozatot hozott a fiatal közgazdászok országos bizottságának létrehozására. Az országos bizottság feladata, hogy a megyénkben működő közgazdasági társaság keretén belül létrehozza a fiatal közgazdászok megyei CSnoo”ilát. A fiatal közgazdászok Borsod megyei csoportjának tagjai lehetnek olyan egyetemet és főiskolát végzett fiatalok, akik tanulmányaik befejezésével valamely vállalatnál, intézménynél dolgoznak. Továbbá olyan közgazdasági szakiskolát, technikumot végzett fiatalok, akik munkájukkal érdeklődési körüknek megfelelően a közgazdasági témák iránt mélyebb érdeklődést tanúsítanak. A fiatal közgazdászok Borsod megyei csoportja, munkájának elmélyítése és folyamatossá tétele érdekében, 1972. május 19-én, délelőtt 10 órakor a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatóságának tanácstermében, vezetőségválasztó taggyűléssel egybekötött értekezletet tart. ÉSZAKÍl MAGYARORSZÁG 3 Új üzem Az ÉVIG Villamos Kisgépgyárban befejezés előtt áll a 100 millió forintos beruházással épülő törpe motort gyártó csarnok építése és berendezéseinek felszerelése. A tervek szerint november 7-én megkezdődik a próbaüzem. Az új üzemben mosógépekbe és más háztartási készülékekbe való motorokat gyártanak. Képünkön: Gyári Lajos szerelő beállítja a korszerű másoló esztergagépet Fiatalos lendülettel Alig néhány hónapja választották meg Máté Józsefet, bánrévei KISZ-szervezet titkárává, s máris elismeréssel nyilatkoznak munkájáról, tevékenységéről. Az új KISZ-titkár valóban fiatalos lendületet honosított meg tagjai körében, úgy a társadalmi munkában mint a tanulásban. A feladatok mellett természetesen a szórakozásra is jut idő. Máté József jó szervező készségének köszönhető, hogy az eddigi 36 tag helyett, most már 71-es létszámról írhatunk. Majdnem duplájára emelkedett a régi taglétszám, s még további felvételekre is számítanak. Ebben az évben közel 300 óra társadalmi munkát végeztek a fiatalok, községük területén. Főleg parkosításnál segédkeztek Tervezik még a serényfalvi téglagyár dolgozóinak segítését is, szintén önkéntes alapon, társadalmi munkában. Szépen haladnak a KISZ politikai oktatásban is. havonta mintegy 100 fő vesz részt rendszeresen a tanfolyamokon. Elmondható a szervezetről, hogy valóban megvalósították a közösségi szellemben, szocialista módon való együttélés és működés alapelveit. Állandóan képezik magukat, bővítik ismereteiket, s biztosították a kulturált szórakozás lehetőségeit is. Az 1972-es esztendőben már több irodalmi témájú vetélkedőt tartottak, melyeket általában a helybeli általános iskola tanára, Deme Zsigmond irányításával vezettek le. Szabad idejükben általában teadélutánokat, bálokat rendeznek, amelyek bevételéből nyári kirándulásokat szeretnének szervezni. I Milliók és milliók Az elmúlt napok eseményei szinte a tv elé „szögeztek*” mindannyiunkat. Esténként ott ültünk a képernyő előtt, s izgalommal vártuk a Vietnamból érkező híreket. A háború kiterjesztése, az aknák élesre állítása, a bombázások fokozása ismét arról győztek meg mindannyiunkat; nyugtalan a világ, újra és újra föllángol a háború réme. S amikor mindezeket tudva, látva, ökölbe szorul a kezünk, mire is gondolhatnánk másra, mint arra, hogy ellenünk is acsarkodik a gonosz, akinek lételeme a háború és a pusztítás. Igen, ellenünk is! S hogy ez ne következzen be, s hogy Vietnamban is mielőbb megoldják a fegyveres konfliktust, azért mindannyiunknak tenni kell. Mit tehet az egyes ember a békéért? Az öntudatra ébredt ember ősi vágya a béke, az alkotómunka igazi megbecsülésén alapuló és épülő társadalom. A kettő olyan egység, amely nem vágható ketté. Csoda-e, hogy az emberiség lángelméi mind-mind küzdöttek a békéért. Tolsztoj apokaliptikus képek felvázolásával tagadta az öldöklést. A háború és béke felejthetetlen lapjain. Dante a pokol tüzes vérfürdőjében főzi a háborús bűnösöket. Jean Jaurestól, Joliot Curieig és John Bernaltól Bernard Russelig, Albert Schweitzertől Linus Paulingig a béke egész szellemi hadserege küzdött és küzd a háború ellen. A békéért azonban nemcsak a szellemi élet nagyjai, hanem a hétköznapi ember, az úgynevezett utca embere is sokat tehet. S szerencsére a békét ma már nemcsak álmodni lehet, hanem tenni is lehet érte. Persze, ez nem volt mindig így. Az évezredes álom megvalósulása csak azóta lehetséges, amióta a halhatatlan Marx és Lenin tudományos, politikai és erkölcsi géniusza megteremtette a békeharc ideológiáját, s amióta a Szovjetunióban létrejött a földkerekség első szocialista állama, minden korunkbeli törekvés szilárd bázisa. Sőt, a szovjet nép és a vele együtt a szocializmust építő testvérországok ereje és erkölcsi vonzása immár oly nagy, hogy világszerte alapvetően megváltoztak az erőviszonyok. S hogy ez így van, ebben benne van mindannyiunk munkája, elhatározása, tette. Benne van nekünk, magyar békeharcosoknak is az elhatározásunk. A magyar nép — köztük megyénk lakossága is — az elmúlt huszonöt év alatt nagy erőfeszítéssel gyógyította be a második világháború okozta sebeket, s lerakta a szocializmus alapjait, amelyet ma magasabb szinten építünk, haladva a szocializmus teljes felépítése felé. A példátlanul szívós építőmunka eredményeit népünk minden körülmények között meg akarja védeni. Ez a szándék a magyar békemozgalom biztos fundamentuma. S amikor mi idehaza a békéért harcolunk, elsősorba a vietnami háború befejezése érdekében hallatjuk szavunkat. S amikor ezt tesszük, arra gondolunk: teremtő munkával hozzá kell járulnunk, hogy a dús termést ígérően zöldellő határunkat, újjáépített gyárainkat, egyszóval a munka gyümölcsét, ne gázolják le harckocsik, hazánk földjén ne legyen többé háború, városaink szépüljenek, csinosodjanak, az élet egyre szebb, kulturáltabb legyen bennük. Esténként fényárban úsznak utcáink, s nem akarjuk, hogy ezt a fényt szirénák süvítése oltsa ki, nem akarjuk az ablakokat elsötétíteni, nem akarunk háborút. S hogy nálunk béke legyen továbbra is, ehhez az kell: a föld valamennyi táján elnémuljanak a fegyverek, megszűnjön a vérontás, a kalózháború. Ezt a célkitűzést célozza a szovjet kormány most megjelent állásfoglalása, a népek millióinak egységes kiállása amellett, hogy legyen végre béke Vietnamban, s az amerikaiak azonnal szüntessék meg e hős nép ellen indított újabb blokádjukat. Ezt követelik milliók és milliók szerte a világon, köztük mi magyarok is. A magyar békeharcosok ajkáról e napokban még erőteljesebben hangzik a tiltó és tiltakozó kiáltás a háborút folytatók felé: Megálljatok! Gondoljátok meg! A mi éberségünk lankadatlan, figyelünk benneteket, követjük minden megmozdulásotokat, s lesz erőnk kiütni kezetekből a fepiiert! E nemes gondolatokért, célkitűzésekért, azért, hogy Vietnamban is hallgassanak el végre a fegyverek, s e hős nép lelkében is újra nyugalom költözhessék vissza, érdemes és mindannyiunknak kell tennie. Ezt diktálja lelkiismeretünk szava! Fodor László Mit láthatunk a szovjet pavilonban? A. Bormatov, az APN tudósítója a szovjet Országos Kereskedelmi Kamarában felkereste az idei Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet pavilonjának leendő igazgatóját, Alekszandr Csudakovot és megkérte, válaszoljon néhány kérdésére. — A szovjet tudomány és technika eredményeiből mit láthatunk az idei vásáron? — Mindenekelőtt a Lunohod—1 makettjét, az IL—62, TU—134, a TU—144 típusú repülőgépek modelljeit szovjet repülőgépipar büszkeségének a MI—6 jelzésű helikopternek a modelljét, valamint az osztankinói televíziós torony működő makettjét említhetem meg. — Az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei a kommunizmus anyagi-technikai alapját képező nehézipar állandó fejlesztése mellett a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelése, a lakosság részére végzett szolgáltatások körének bővítése újabb lendületet ad az életszínvonal emelkedésének. Mit mutat be ezzel kapcsolatban a szovjet pavilon? - Az idei vásáron a Szovjetunió a kulturális, lakberendezési és használati cikkek széles választékát vonultatja fel. Az „Ekszportlesz” nevű kiviteli egyesülés például bútorokat állít ki, de lesz a pavilonban többféle mosógép, varrógépek, vegytisztítógépek, különféle porszívók, villanykályhák, vasalók, hagyományos és villanyfűtésű szamovárok, sok országban nagy keresletnek örvendő hűtőszekrények. Nagy választékban állítunk ki tévé-készülékeket, köztük a Raduga—701 nevű színes tévét, rádiókat, filmfelvevőket, így a Kvarc-Szuper—8, az Avrora, a Krasznogonszk típusokat. — A szovjet gazdaság jelenlegi fejlettségi szakaszára jellemző, hogy tevékenyen hasznosítja a szocialista integráció nyújtotta lehetőségeket. Milyen példákkal tudná szemléltetni a szovjet pavilonban a Szovjetunió és Magyarország szoros együttműködését? — Aligha van ma országaink gazdaságának olyan területe, amelyet ne szőnének át a gyümölcsöző együttműködés szálai. A hagyományos árucsere mellett mindinkább érvényesülnek új, termelési kapcsolatok. Ennek példájaként a személyautógyártásban megvalósuló magyar— szovjet kooperációt említhetem: a Togliattiban működő autógyárnak Magyaroszág kiegészítő alkatrészeket szállít, amelyek fejében kész autókat kap a Szovjetuniótól. Az állandóan növekvő szovjet—magyar áruforgalom, a baráti, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kifejezésre jutnak a szovjet pavilonban. Az együttműködés példái — és számukat szaporíthatnék — a szovjet—magyar termelési kapcsolatok állandó bővüléséről tanúskodnak. Az a tény, pedig, hogy a Szovjetunió a szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatai, állítja első helyre, törekvéseinek, gazdasági és politikai érdekeinek lényegét mutatja. Kvarc Szuper 8—I. a legmodernebb szovjet filmfelvevő is látható a BNV-n