Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 127. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1972. június 1. Ratifikálás Moszkvában Nyikolaj Podgornij, Szovjetunió Legfelsőbb Ta­a­nácsa elnökségének elnöke szerdán délután törvényere­jű rendeletet írt alá arról, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége egyhangúlag ratifikált a Szovjetunió és a Német Szö­­­vetségi Köztársaság között 1970. augusztus 12-én aláírt szerződést. A ratifikálásról szóló okmányt Mihail Geor­gadze, a Legfelsőbb Tanács elnökségének titkára is alá­írta. Részt vett az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára is. Ezzel szovjet részről is be­fejeződött az utóbbi évek vitathatatlanul nemzetközi jogi legfontosabb okmányá­nak ratifikálási eljárása, s így a szerződés a ratifikációs okmányok bonni kicserélése­kor hatályba lép. A ratifikációs eljárás befe­jeződését a szovjet főváros­ban érthető elégedettség fo­gadta, mivel ezáltal a Szov­jetunió és a többi európai szocialista ország egyik leg­fontosabb politikai és dip­lomáciai célkitűzése vált va­lóra: a szerződés harnadik cikkelyében ugyanis a felek kötelezik magukat arra, hogy csorbítatlanul tisztelet­ben tartják az összes euró­pai államok területi sérthe­tetlenségét a mai határaik között. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ratifikálta a szovjet—nyugatnémet szerződést. Képünkön: Podgornij államfő (baloldalt) méltatja az aláírást. Az előtérben: Leonyid Brezsnyev Fidel Castro kitüntetése A Magyar­ Népköztársaság Elnöki tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti kapcso­latok, a két ország népei barátságának elmélyítése, valamint a szocialista orszá­gok közötti egység és inter­nacionalista együttműködés, a társadalmi haladás érdeké­ben kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréséül dr. Fidel Castro Ruznak, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának, a kubai forradalmi kormány elnökének a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­­rendjének gyémántokkal ékesített I. fokozata kitün­tetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke szerdán este az Országház Munkácsy-termében nyúj­totta át. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­­­­nácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­­társaság kormánya és né­pünk nevében tisztelettel és elvtársi barátsággal köszön­tötte Fidel Castrót­ kitünte­tése alkalmából. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke köszönő szavaival elmondot­ta, hogy a kubai nép mély szimpátiát és tiszteletet érez a magyar nép, a Magyar Népköztársaság pártja és kormánya iránt, tudatában van annak, hogy Szovjet- Oroszország után közvetle­nül Magyarország volt az az ország, ahol létrejött a munkáshatalom. Majd így folytatta: “ ismerjük kitar­tásukat, szilárdságukat, hő­siességüket a harcban, ame­lyet a reakcióval, a fasiz­mussal szemben folytattak. Ismerjük küzdelmeiket azért, hogy győzelemre vigyék a szocializm­ust, azt a hősies magatartást, amellyel né­pük és pártjuk a legnehe­zebb helyzetekben is síkra­­szállt a győzelemért. Nagyon mély érzéseket táplálunk azok iránt a hős munkások és munkásnők iránt, akik életüket áldozták az ügyért. Emlékezünk az elnyomatá­sokra és a győzelmekre is. Magyarországon véglegesen győzött a szocializmus. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára és a magyar, valamint a kubai delegáció tagjai. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szerdán es­te fogadást adott dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkára, a ku­bai forradalmi kormány el­nöke tiszteletére az Ország­házban. Részt vettek a foga­dáson a kubai kormányelnök kíséretének tagjai is. Nixon Varsóban Nixon amerikai elnök Te­heránból szerdán délután egynapos hivatalos látogatás­ra a lengyel fővárosba érke­zett. A repülőtéren államfőnek kijáró tisztelettel fogadták Nixon elnököt. A várócsar­nok homlokzatát lengyel és amerikai állami zászlók dí­szítették. Díszszázad sorako­zott fel. A magas rangú ven­déget huszonnégy ágyú dísz­­sortüze köszöntötte. A repülőgépből kilépő Ri­chard Nixont Henryk Jab­­lonski az államtanács elnöke, majd Piotr Jaroszewicz mi­­­­niszterelnök üdvözölte. Nixon amerikai elnök pén­teken, közép-európai idő sze­­­­rint hajnali 2.30 órakor fog beszámolni az amerikai nép­nek és a kongresszus két­­ házának a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeiről. Részlet a TVK hól Fotó: Kovács Endréné Növekedett az export A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban szerdán tájé­­j­koztatták az újságírókat az export-import alakulásáról. Exportunk az év első négy hónapjában 24 százalékkal volt magasabb, mint ta­valy ilyenkor, ugyanakkor az import mintegy 10 száza­lékkal csökkent. Ezen belül természetesen jelentősek szóródások. Bizonyos termé­­­kekből, mint például gép­ipari cikkekből az átlagos­nál jóval nagyobb mérték­ben növeltük a kivitelt, bár az import csökkent, gé­s­pekből, golyóscsapágyakból, takarmányból a tőkés orszá­gokból többet hoztunk be, mint egy évvel ezelőtt. Az export növekedése és az im­port csökkenése még nem jelenti azt, hogy külkeres­kedelmünkben egyensúlyi helyzetet sikerült teremteni, a tendenciák azonban min­denképpen kedvezőek, s az 1972-re készített prognózis szerint külkereskedelmünk az idén a tervezettnek meg­felelően alakul. Központi közvetlen beavatkozásra te­hát változatlanul nincs szük­ség. A diósgyőri új lakótelep ifjú lakói Fotó: Szabados György Mai számunkból: A moszkvai csúcs után (2. oldal) Könyvesbolt székekkel (4. oldal) Védett kőtenger (5. oldal) j­’api postánkból (6. oldal) Összehangoltabb energiagazdálkodást! Ülést tartott a Borsod megyei MB Hét termelőüzemben vég­zett vizsgálat, s 17 vállalat­tól, intézménytől kapott in­formáció alapján elemezte tegnapi ülésén a Borsod megyei NEB az energiaellá­tás és -gazdálkodás­­ tapasz­talatait. Szűcs István, NEB elnöke így összegezte a ezt: a vállalatok és az in­tézmények az energiapoliti­kai célkitűzések szellemé­ben végzik munkájukat. Különösen jó tapasztala­tok vannak a nagyüzemek­ben, ahol megfelelő energe­tikai szervezet irányítja, hangolja össze e munkát. Ilyen jó tapasztalatok van­nak az Ózdi Kohászati Üze­mekben, a Lenin Kohászati Művekben, valamint a Sze­rencsi Csokoládégyárban, s a Miskolci Üveggyárban, ahol a központi koncepciók­nak megfelelően erőteljesen csökkentettek a szén, növel­ték a szénhidrogén felhasz­nálását. Egészséges szemlé­letet tükröz, s társadalmi­lag igen előnyös, hogy a két nagy kohászati üzem komp­lexitásra törekszik, segítsé­get igyekszik nyújtani a vá­rosok fűtési gondjainak megoldásában. Így van Ka­zincbarcikán is, ahol a Bor­sodi Hőerőmű a termelőüze­meken túlmenően a város kommunális hőigényeit is igyekszik kielégíteni. Az energia­politikai célki­tűzések megvalósítása a ked­vező tendencia kialakítása olykor sok gond, nehézség ár­án valósul meg. Bőven van tennivalónk a szén, a villamosenergia-, a gázellá­tás tervszerűbbé tételében, a különféle összehangolásában. célkitűzések Például az ÉMÁSZ hosszú távú ter­vet készít, de minden előre­­jelzés nélkül, váratlanul nagy fogyasztók lépnek be, s ez vonatkozik a gázellá­tásra is. A tervek gyakori változása gondot okoz a vá­rosok távfűtési hőigényei­nek kielégítésében is. Van­nak kielégítetlen igények, például propán-bután gázpa­­lackokban, a szervizellátás­ban, a gázellátáshoz szüksé­ges cseretelepekben, s a szállítóeszközökben. A NER- vizsgálat és ülés egy sor hasznos, ésszerű javaslattal igyekszik segíteni a még na­gyobb eredmények elérését. Közismerten nehéz körül­mények között látja el fel­adatát a Miskolci Húsüzem. Még 1969-ben elkészítették, s jóváhagyták a Miskolci Húskombinát beruházási programját. A NEB infor­mációs jelleggel foglalkozott az építéssel. Sajnálatosan, a nem kielégítő előkészítés és egy sor ok következménye­képpen a beruházás össze­gében már a duplájánál tar­tanak, de az építésből vaj­mi kevés valósult meg. A kivitelezővel a szerződést sem kötötték meg, holott a Gazdasági Bizottság dönté­se alapján a Miskolci Hús­kombinátot 1973. decemberé­ben kellene átadni, s ez az információk szerint legfel­jebb egy évvel később való­sulhat meg.

Next