Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG - re, (Folytatás az 1. oldalról) üdülőtelek-vásárlásra, vagy turistautazásokra a környező országokba. Az elmúlt évben a terve­zett 71 000 helyett 75 000 la­kás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt javíta­ni kell a lakásépítést és gazdálkodást a központi és a tanácsi szerveknél egy­aránt, összhangban a lakásigé­nyek emelkedésével, roha­mosan bővíteni kell a kom­munális szolgáltatások kö­rét, és ebben az elmúlt évek­ben nem lebecsülendő ered­ményeket értünk el. A tanácsi gazdálkodás 1971. évi tapasztalatai alapjában kedvezőek. Helyesebb arány alakult ki a központi és ta­nácsi pénzalapok között. A beruházásokról Tisztelt képviselő elvtár­sak! A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg vizsgált időszak fejlesztési, a beruházási tevékenységét? 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyor­san növekedtek, mint a nem­zeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 mil­liárd forint volt, a tervezett­nél 11 milliárd forinttal több. A beruházás területén még nem enyhült a feszültség és a befejezetlen beruházások állománya az év végén meg­haladta egy esztendő beru­házási értékének 80 százalé­kát. Tisztelt elvtársak! Napjainkban a munka­­megosztás, a szakosítás mind­inkább nemzetközi méreteket ölt, következésképp külgaz­dasági kapcsolataink alaku­lása fejlődésünk nélkülözhe­tetlen alkotóeleme. Fontos feladat A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyei­nek kihasználása szempont­jából meghatározó számunk­ra együttműködésünk KGST-országokkal, ezen be­­­lül is legfontosabb külkeres­kedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. Kapcsola­taink szilárd alapokon és hosszú, lejáratú megállapo­dásokon nyugszanak. Ezt kí­vánjuk továbbfejleszteni az előttünk álló 15 éves idő­szakra. Hozzákezdtünk a szocialis­ta integráció komplex prog­ramjának megvalósításához. Gazdaságunk intenzív utak­ra való vezetésének feltétele a meglévő kapacitások jobb kihasználása. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy a termelő kapacitások időbeni kihasználása az elmúlt évek­ben javult. Sok területen a modern, korszerű gépi be­rendezések kihasználása nem megfelelő. Nem kedvező a kép az el­használódott, korszerűtlen és amortizált állóeszközök se­lejtezése tekintetében sem. További üzemeltetésük a leg­több esetben konzerválja az elmaradt technikát. Hogyan ítéljük meg ered­ményeinket a tervek tükré­ben? Nyugodtan megállapít­hatjuk, hogy mind az alap­vető gazdasági folyamatokat, mind a költségvetési gazdál­kodást a tervszerűség jelle­mezte. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter beszéde után Ollári István, a Terv- és Költség­­vetési Bizottság előadója emelkedett szólásra. Ollári István Borsod me­gye 10. vk., a törvényjavas­lat előadója beszédében egye­bek között leszögezte: Az elmúlt esztendő gazda­sági fejlődését a tervezett­nek megfelelő ütem jellemezte, növekedése különösen kedvező, volt, hogy a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelé­kenységének emelkedéséből származott, miután az anya­gi termelés ágaiban a lét­szám — összességében — nem változott. A hatékony­ság valamelyes javulása mel­lett végbement gyors fejlő­dés azonban nem volt prob­lémamentes, a létrehozott nemzeti jövedelmet továbbra is meghaladta a belföldi vég­ső felhasználás. — Az elmúlt esztendőben tovább javult a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodá­sa. Az intenzív fejlesztés en­nek ellenére nehézkes, elő­fordul, hogy újabb építkezési igényekkel járó fejlesztési terveket valósítanak meg, noha a régi üzemekben, az elavult termelő berendezé­sek korszerűsítésével, vagy a meglévő kapacitások jobb kihasználásával ugyanazok az eredmények elérhetők len­nének. • • Összefogásra van szükség­ es — A Terv- és Költségvető­Bizottság véleménye — zárta előadói beszédét Ollári István —, hogy a népgazda­ság egyensúlyi problémáinak megoldásához, a tartós ered­mények eléréséhez — a kor­mányzati szervek határozott­sága és felelőssége mellett — a gondok megosztására, a le­hetőségeknek felelős mérle­gelésére, s a döntések végre­hajtásában széleskörű össze­fogásra van szükség. A Terv­ és Költségvetési Bizottság nevében javaslom az ország­­gyűlésnek, hogy az 1971. évi állami költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és rész­leteiben együttesen vitassa meg, fogadja el. A Terv- és Költségvetési Bizottság előadójának beszé­de után szünet következett.­ Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Péter János felszólalása Ebédszünet után Apró An­tal elnöklésével folytatta ta­nácskozását az országgyűlés. Péter János külügyminiszter volt a következő felszólaló. Ez év májusa a nemzet­közi élet alakulásának rend­kívül emlékezetes hónapja marad. Ennek a májusnak a sűrített eseményeit, amelyek természetesen évtizedek erő­feszítéseinek az eredményei, az érti helyesen, aki mö­göttük látja Hirosima és Na­­gaszaki atomfüstfelhőit és a termonukleáris háború esé­lyének szörnyű kataklizmáit. Az utóbbi időben ritkán beszélünk, s a nemzetközi irodalom is ritkán ír arról, hogy változatlanul a termo­nukleáris háború veszélye alatt élünk. Nagyon jelentő­sek ugyan azok a megálla­podások, amelyek eddig lét­rejöttek, de változatlanul ér­vényes ma is a kommunista és munkáspártok 1960-ban megfogalmazott programja: minden demokratikus és bé­keszerető erő fő feladata a termonukleáris háború ve­szélyének az elhárítása. Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, mint korábban, objektív oka van. A legutóbbi két évtized alatt a Szovjetunió úgy vált termonukleáris nagyhatalom­má — a Szovjetunió népei­nek nagy anyagi és szelle­mi áldozatai következtében —, hogy nem képzelhető el ma már olyan másik atom­hatalom, amelyik az elret­tentő megtorlás kockázata nélkül bárhol támadásra vál­lalkozhatna. Ha a termonukleáris há­ború veszélyének elhárítása valóban a fő feladata ma minden jóakaratú nemzetkö­zi tényezőnek, akkor a szov­jet—amerikai viszony javu­lása mindannyiunk közös ér­deke. A moszkvai találkozó, az ott elfogadott megállapodá­sok sorozata, a megállapodá­sok felszíne alatt rejlő sok lehetőség kedvező hatása a ránk váró és általunk is for­málandó események •Mik akkor érvényesül, során ha nem hagyjuk magunkat illú­ziókba­ esetten elkábulni, ha­nem kérlelhetetlen harcokat vívunk, részben kompro­misszumok révén, új kedve­ző eredmények kivívásáért, az emberibb lét, a nemzet­közi béke és biztonság javá­ra, a harmadik világháború és ezzel a termonukleáris háború okainak és lehetősé­geinek kiküszöbölésével. Külügyminiszterünk a vi­etnami helyzetről szólva ki­jelentette: Azt lehet azonban — ta­lán nem alaptalanul — re­mélni, hogy az Egyesült Ál­lamok legújabb tárgyalásai és más nemzetközi érintke­zései során minden eddigi­nél jobban felismerte: mi­lyen javaslatokat kell tennie a fegyveres harcok megszün­tetése, a politikai rendezés érdekében, amelyek elfo­gadhatóak lehetnek a viet­nami felek számára. A jelenlegi nemzetközi vi­szonyok kérdések között az európai értek meg legin­kább a megoldásra. Az európai biztonság ügyé­nek a szuronyok egyensú­lyáról a népek együttműkö­désének új alapjaira való áthelyezése a mai nemzet­közi viszonyok között a vi­lágtörténelem jövőjét befo­lyásoló közös vállalkozása Európa népeinek, a föld minden népe javára. A mi külpolitikánk további lépései tekintetében kormá­nyunk két kérdést vizsgál. Egyrészt a Német Szövetsé­gi Köztársasággal a diplo­máciai felvételek , más­részt az európai biztonsági konferencia előkészítésének a kérdését. A Német Szövetségi Köz­társasággal kapcsolataink jók. Úgy gondolom, hogy tu­lajdonképpen egyikőnk sem hiányolja valamilyen nagy mértékben a diplomáciai kapcsolatokat. Mi mindig azt az elvet képviseltük, s a Német Szö­vetségi Köztársaság képvi­selői általában meg is értet­ték, hogy akkor vesszük fel a diplomáciai kapcsolatokat, amikor ez a két ország ér­dekeit és az európai béke és biztonság ügyét egyaránt szolgálja. A világ mai helyzetében a nemzetközi feltételek kedve­ző vagy kedvezőtlen alaku­lása döntő mértékben a szo­cialista országok együttmű­ködésétől függ. A mi külpolitikánk alap­vető törekvése a szocialista országok egységének ápolá­sa. Mindenekelőtt a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatun­kat tekintjük fontosnak nemcsak a magunk érdeké­ben, hanem — mint koráb­ban kifejtettem — az álta­lános nemzetközi érdekek­nek megfelelően is. A Szovjetunióval való még szorosabb együttműkö­dés távlatait készítette elő a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja együttműkö­dése terén Kádár János elv­társ legutóbbi szovjetunió­beli látogatása és megbeszé­lése Brezsnyev elvtárssal, s a Szovjetunió Pártjának többi kommunista vezetőivel. Erre következett Fock Jenő elvtárs látogatása és Brezs­nyev, valamint Koszigin elv­­társak­kal folytatott tárgya­lása együttműködésünk el­mélyítéséről. Örvendetes,­ hogy közvet­len szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkról nagyon me­leg hangon szólhatok és ezektől a mai kapcsolatok­tól kedvező jövőt várhatunk. ja A kormány arról biztosít­az országgyűlést, hogy külpolitikai tevékenységével minél kedvezőbb nemzetkö­zi viszonyokat igyekszik biz­tosítani a szocializmust épí­tő Magyar Népköztársaság számára. A képviselők ma délelőtt 10 órakor az állami költség­­vetés végrehajtásának meg­vitatásával folytatják mun­kájukat. 1972. június 23., péntefc Az Arab Államszövetség Elnöki Tanácsa Mersza Matruh-i ülésének részvevői (balról jobbra: Hafez Asszad szíriai, Idi Amin ugandai, Anvar Szadat egyiptomi és Moammer Kha­­dafi líbiai államfő Izraeli támadás Libanon ellen Több mint negyven ember esett áldozatul szerdán Iz­rael újabb kalóztámadásá­nak, amely a dél-libanoni Hasbaya város és környéke ellen irányult. Az izraeli lé­gierő gépei fedélzeti raké­tákkal és gépfegyverekkel lőtték a város épületeit, s a környező gerillatáborokat, s 30 gerillát, valamint tizen­négy polgári személyt meg­öltek. A sebesültek száma eléri a hatvanat. Szaeb Szalam libanoni mi­niszterelnök szerint a légi­támadás — minden kegyet­lensége ellenére — csupán „elterelő” hadművelet volt, hiszen a libanoni területre hatoló izraeli gyalogos és gépesített egységek Ramia város térségében a határtól alig 100 méterre foglyul ej­tették egy szíriai katonai küldöttség öt tisztjét és a kíséretükben levő libanoni katonákat. Az izraelieknek nyilván értesülésük volt a küldöttség látogatásáról, voltaképpeni céljuk az em­­­berrablás volt. A szíriai külügyminiszté­rium szerdán nyilatkozatban követelte az elrabolt tisztek azonnali szabadon engedé­sét. „Ez a cselekedet újból megerősíti a cionista hatósá­gok agresszív szándékait” — hangoztatta a nyilatkozat. Izrael csütörtökön reggel ismét tüzérségi tűzzel táma­dott két libanoni határfalut — jelentették a helyszínről. A szíriai kormány csütör­tökön felkérte az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának tagjait, hassanak oda, hogy Izrael bocsássa szabadon a Dél- Libanon ellen intézett szer­dai támadás során foglyul ejtett öt szíriai tisztet. A Tel Aviv-i katonai szó­vivő a szerdai kalózakcióval kapcsolatban csak annyit közöltek, hogy a foglyul ej­tett szíriai tiszteket ez idő szerint „alaposan kihallgat­ják”. Óvjuk a legdrágább kincsünket: a vizet A Borsod megyei INEB ülése sokajban Világjelenség a vizek el­szennyeződése. Borsodban 385 ipari, mezőgazdasági, kommunális üzem „termeli” a szennyvizet. A NEB Bor­sod megyei szervei — orszá­gos vizsgálat szerves része­ként — egy sor üzemben vé­geztek alapos elemzést. A vizsgálat tapasztalatait teg­nap, a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Tokaj­ban megtartott ülésén ele­mezték, amelyen részt vett Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője, Fe­jes László, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ivóvizek megóvásával kapcsolatos kormányhatáro­zat végrehajtása azt mutat­ja, hogy — bár itt több éves, évtizedes mulasztásokról van szó, de —, az utóbbi évek­ben a vállalati önállóság, a progresszív bírságok hatása­ként biztató fejlődés mutat­kozik. Szűcs Istvánnak, a NEB Borsod megyei elnökének ve­zetésével tartott tanácskozá­son elismeréssel beszéltek az LKM-ről, amely a régi be­­­rendezések korszerűsítésével, tatabányai szabadalom hasznosítása nyomán sokat tett a víz tisztításáért. Elis­meréssel beszélt a TVK, az ÓKÜ ilyen erőfeszítéseiről, a drótművekről, ahol technoló­giai változtatással csökkentik a víz szennyeződését. Elhangzott, hogy nem bír­­­ságolni akarnak, hanem meg­előzni a gondokat, hiszen a büntetésből befolyt összegek­ből jelentős támogatást ka­pott a TVK, a BVK, az ÓKÜ, az LKM és a DIGÉP. Jogos óhaj, hogy Borsod „súlyának” megfelelően a bírságokból több összeget hagyjanak a megyében, s ebben nagyobb önállóságot kell biztosítani a helyi szerveknek. Gondjainkra — mint Ve­­zse Sándor,az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta — az ENSZ is felfigyelt. A meg­egyezés alapján a világszer­vezet egészségügyi szerveze­te egymillió dollárral, s or­szágunk száz­millió forinttal segíti Magyarországon a Du­na, valamint a Sajó műsze­res ellenőrzését. Ezenkívül szükségesnek látszik a szom­szédos baráti országgal való együttműködésben a határnál a nagy víztisztító berendezés építése. Juhász György elvtárs fel­szólalásában hangsúlyozta: fokozottabban kell ellenőriz­ni, hogy az új beruházások­nál­­ megfelelően törődjenek a víz és a levegő szennyeződé­sének megakadályozásával. A víz védelmében legfontosabb feladatunk: a Hernád felső szakaszán a szennyeződés megszüntetése, a perkupás víztározó építése, a Miskolci központi szennyvíztisztító be­rendezés építésének meg­­gyorsítása.

Next