Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
1973. márc. 22., csütörtök Dr. Bodnár Ferenc felszólalása (Folytatás a 2. oldalról.) A megvalósítási idők lerövidítésével kapcsolatban arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a beruházási egyensúly globális megteremtése önmagában még nem teljes megoldás. Ahhoz még párosítani kellene a beruházások szétaprózottságának megszüntetését is. A kormánynak minden lehetséges eszközzel azon kellene munkálkodni, hogy egyrészt a mainál kevesebb számú beruházás megvalósítása legyen egyszerre folyamatban, másrészt az építőipari és szerelőipari kapacitások növelésével, ésszerű átcsoportosításával a beruházási folyamatok szervezési színvonalának emelésével. A kivitelezés jobb koordinálásával a beruházások átfutási ideje valóban rövidíthető legyen. A borsodi lakáshelyzetről Növekvő az a közismert gond, hogy a vállalatok önfinanszírozó képessége — különösen az eszközigényes, alapanyagtermelő ágazatokban — nem tekinthető megfelelőnek. Ezt mi Borsodban fokozottabban érzékeljük. Gyakran mind a dinamikus szintentartási, mind a pótlási igények kielégítése jelentős problémákat okoz, úgy látjuk, hogy az alapanyagtermelő területek jelentős részén a ma érvényben levő önfinanszírozási rendszer továbbfejlesztésre szorul. Szeretném itt azt is elmondani, hogy a kormánynak az utóbbi időben a beruházások érdekében hozott intézkedései Borsod megyében is enyhítették a feszültségeket. Ez elsősorban a nagyberuházásoknál tapasztalható. A kormányszervek további döntéseitől, a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatok és saját javuló munkánktól azt reméljük, és várjuk, hogy a még meglevő feszültségek tovább csökkennek és beruházási feladataink megoldását hatékonyabban szervezhetjük. A kormány elnökének beszámolója részletesen foglalkozik a lakásépítési célok megvalósulásával. Azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a kormány a lakáshelyzet javítása érdekében az utóbbi időben tett. E kérdéseknél engedjék meg, hogy röviden szóvá tegyem a megye, különösen Miskolc város lakásépítésének helyzetét. A IV. ötéves terv Borsod megyében mintegy harminckétezer — ebből Miskolcon tizennégyezer — lakás építését irányozta elő. Több mint fele állami célcsoportos beruházásként valósulna meg. A számok azt tükrözik, hogy a központi szervek messzemenően figyelembe vették, hogy megyénk lakossága — elsősorban munkás városainkban — nem rendelkezik megfelelő lakással és nagyon sok jogos lakásigény kielégítetlen. Megyénkben a IV. ötéves terv induló évében a száz lakásra jutó családok száma száztizenhat volt. A lakásépítési lehetőségek maradéktalan teljesítése esetén is az országosan várható százöttel szemben, az említett lakásellátási mutató száztizennégy körül alakulna. Az elmúlt két év megyei tapasztalatai — az országos tendenciával megegyezőek. A megépült lakások száma összességében elérte a tervezett szintet. Kedvező, hogy a magánlakások jelentős része — elsősorban a városokban — telepszerűen, többszintes épületekben, társasházak formájában valósul meg. Már jelenleg is nagy érdeklődés tapasztalható a munkáslakás-építési akció iránt. Vállalataink, a kérdés politikai jelentőségét megértve , kedvezően foglaltak állást és egyre szélesedő körben keresik az anyagi támogatás konkrét lehetőségeit is. A magánlakásépítés kedvező tendenciája mellett azonban nagy gondunk, hogy az állami lakásépítésben jelentős — az országos átlagnál nagyobb — lemaradás tapasztalható. A megyében megvalósítható lakások számát csökkenti az V. ötéves tervre való átmenet fedezetbiztosításának hiánya is. A különböző kedvezőtlen tényezők együttes hatásaként a helyzetünk úgy alakul, hogy tervezetthez viszonyítva több ezer állami lakást nem tudunk megépíteni a IV. ötéves terv időszakában, ha csak valamilyen hathatós intézkedésekkel nem sikerül mérsékelni, ellensúlyozni a kedvezőtlen tényezőket. lag A lakásépítésre központibiztosított célcsoportos előirányzatot tanácsaink átcsoportosítással mintegy félmilliárd forinttal megemelték. Meg kell azonban említeni, hogy az átcsoportosítások több fontos, a megye fejlődését érintő beruházás visszatartását eredményezték. Mégis úgy ítéljük meg, hogy a lakásépítés olyan politikai kérdés a megyében, amelynek megoldása érdekében az átcsoportosítást meg kell tennünk. A Központi Bizottság novemberi határozata, a kormányzati szervek egyik fontos áradataként jelölte meg Budapest és az öt nagyváros állami lakásépítési előirányzatának arányos megvalósítását. Ez a határozat megyénket, különösen Miskolcot jelentős mértékben érinti. Meggyőződésem, hogy akkor járunk el helyesen, ha a Miskolc városban meglevő feszültségek mérséklését kiemelt feladatnak tekintjük. Eddigi tárgyalásaink, amit a főhatóságokkal folytattunk , azt mutatják, hogy törekvéseinket támogatják. Felmértük lehetőségeinket. Erőnk és lehetőségeink ismeretében bízunk benne, hogy sikeresen megvalósítjuk a Központi Bizottság határozatából adódó feladatokat. Ehhez azonban szükségesnek tartjuk, hogy az arányos lakásépítési cél, a kormány által még az első félévben meghatározásra kerüljön. Bízunk abban is, hogy a KB-határozat és a kedvező kormánydöntés alapján népgazdasági tervben számíatásba vett lakásépítési célkitűzések — ha más összetételben is — de lényegében Borsod megyében is megvalósulnak. A mezőgazdaságról Tisztelt Országgyűlés! A beszámolónak a mezőgazdaságról szóló megállapításaival egyetértve, a továbbiakban megyénk egyik nagy gondjáról: a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről szeretnék szólni. Megyénk százkilencvennégy termelőszövetkezete közül százhuszonegy kedvezőtlen termőhelyi adottságok között, többségük lejtős, belvizes területeken működik. Ezeket a szövetkezeteket a megalakulásuktól kezdve a gazdálkodásban, a fejlesztésben saját erőből meg nem oldható problémák kísérik. Az itt gazdálkodó üzemek a főbb növényi kultúrák terimésátlagában — az országoshoz képest egyébként is alacsonyabb megyei átlagtól — huszonöt-harminc százalékkal, az állattenyésztési hozamokat tekintve pedig 10—15 százalékkal elmaradnak. Viszont e területeken, az egységnyi termelési érték előállításához mintegy tizenöthúsz százalékkal magasabb költségráfordítás szükséges. Vagyoni helyzetük, eszközellátottságuk is kedvezőtlen. Csak a központi döntéseken alapuló üzemviteli megkülönböztetett támogatással érhető el minimális nyereség, amely nem nyújt kellő fedezetet a további fejlesztésre. A személyes jövedelem több mint huszonöt százalékkal elmarad a megye termelőszövetkezeteinek átlagától, nem éri el az évi tizennégyezer forintot. A kedvezőtlen termelőhelyi adottságú üzemek gondjainak megoldása érdekében a megyében hosszú távú fejlesztési programot dolgoztunk ki, amely egybeesik a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. Elsődleges követelménynek tartjuk a jelenlegi termelési szerkezet megváltoztatását, a racionális területhasznosítást, a művelési ágak átrendezését, valamint az ésszerű foglalkoztatottság megvalósítását úgy, hogy a jövedelmezőbb termelés hatására a megkülönböztetett központi támogatási igény mérséklődjék. A megkülönböztetett támogatás rendszerében a fejlesztésre központosított pénzt elsősorban egy meghatározott követelményrendszernek eleget tevő olyan üzemek kialakítására kívánjuk fordítani, amelyek követendő például is szolgálhatnak. Ezekre az üzemekre tervezzük koncentrálni azokat az egyéb fejlesztési beruházásokat is (meliorráció célcsoportos beruházás, kiemelt szarvasmarha ágazatfejlesztési hozzájárulás), amelyekkel a célkitűzések megvalósítása gyorsítható. Segítség a kormánynak Elgondolásaink megvalósítását nehezíti, hogy a művelési ágak változtatásával kapcsolatos módszerek több vonatkozásban nők. A jelenlegi tisztázatlagyakorlat nehézkes, s a felmerülő kérdések jogi rendezése is sürgető igény. Úgy vélem, hogy fejlesztési elgondolásaink központi minősítése, támogatása jelentős mértékben segítené a kormánynak azt a fáradozását, amely a gazdaságtalan tevékenységek csökkentésével, a gazdaságos termelés bővítésével összefüggő feladatok megoldására irányul. Mindez elősegíthetné közös gazdaságaink nagy hányadában, de másutt is ennek a jelentős gondnak a véglegesebb megoldását. Ezért kérem Fock elvtársat, hogy a kormányzati szervek elé kerülő javaslatainkat hathatósan támogassa. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy pártunk bevált, helyes politikáját követve, a X. kongresszus határozatait eredményesen valósítjuk meg. Joggal lehetünk optimisták, még ha tanácskozásainkon gondok, a megoldásra váró feladatok kerülnek is előtérbe. De ez a politika, amelyet pártunk több mint másfél évtizede folytat, bevált, kiállta a gyakorlat próbáját és népünk további felemelkedésének, jobb életének reális programját tartalmazza. Célunk, a népgazdaság alapjainak további erősítése, az életszínvonal emelése, a szocialista társadalom teljes felépítése, amely már emberileg kiszámítható időn belül megvalósul. A további jó és eredményes munkához, a nemzetközi és belpolitikai feltételek adottak. Továbbra is azon kell fáradoznunk, Borsod megyében is, hogy a X. kongresszus határozatait, a negyedik ötéves terv célkitűzéseit minél eredményesebben valósítsuk meg. A kormány munkájáról szóló beszámolót elfogadom, azt a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. . .Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter felszólalását követő vita után az ülést berekesztették. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja munkáját, ÉSZAK-MAGYARORSZÁG & Diósgyőrött, a 100-as számú Szakmunkásképző Intézetben jól felszerelt tanműhelyben oktatják a jövő szakmunkásait. A gyakorlati foglalkozásokon a tanulók modern gépeken ismerkednek a szakmával Fotó: Fojtán László Ülést tartott az SZMT Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel az SZMT elnöksége ülést tartott, amelyen részt vett Veres Sándor, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A tanácskozáson — Tóth Józsefnek, az SZMT vezető titkárának elnökletével — a megye ipari üzemeiben végrehajtott bérintézkedések tapasztalatait vitatták meg. A párt múlt év novemberi határozata nyomán az állami iparban, az állami kivitelező tett építőiparban megvalósíközponti bérrendezés kihat Borsod ipari munkásainak, művezetőinek, valamint a családtagok életszínvonalának alakulására. A megyében foglalkoztatott 240 ezer emberből 154 ezer 300 dolgozó munkás, művezető. A központi bérintézkedés a dolgozók jelentős részét, mintegy 120 ezer ipari, építőipari munkást, művezetőt érintett, s vonatkozik ez 77 vállalatra — ebből 22 tanácsi, s mintegy 30 országos vállalat megyénkben levő gyáregységére, üzemére. A nagyipari, építőipari munkások erkölcsi és anyagi megbecsüléséről igen sokat mond az, hogy a 25 nagyvállalatnál, építőipari szervezetben dolgozik a központi bérintézkedésre jogosult munkások, művezetők 88 százaléka. A központi bérfejlesztésből nagyvállalataink az ipari átlag felett kaptak. Így például az LKM és az ÓKU 8,5 százalék helyett 9,1—9,2 a BVK és a TVK 7,6 százalék helyett 8 százalékot. A KB határozatának helyes értelmezését tükrözi, hogy az üzemek, építő szervezetek a saját forrásból történő bérfejlesztést is a munkás, alkalmazotti bérek arányában osztották el. Figyelemmel voltak a nehéz fizikai munkát végzők fokozottabb anyagi megbecsülésére. Differenciáltak a több műszakban, a folyamatos munkarendben dolgozók többletdíjazásának érdekében, a nők fokozottabb anyagi megbecsüléséért. Különösen vonatkozik ez a kiemelt szakmákra, a kulcsfontosságú munkakörben dol elnöksége gázokra. Több vállalatnál , a szakmunkások a központi és vállalati bérfejlesztésnél nagyobb arányú bérfejlesztésben részesültek. Az LKM- ben a 13,1 százalékkal szemben 14, a DIGÉP-ben a 11,4 százalékkal szemben 13 százalékkal növelték a szakmunkások bérét. A vállalatoknál általában széles körben ismertették a KB-határozat szellemében végrehajtandó intézkedést. Több üzemben — az LKM- ben, a DTGÉP-ben, a BÉM- ben — a béremelések végrehajtásához személyekre szóló, tételes jegyzék készült, s ezeket az üzemekben ki is függesztették. A vállalatok többségében a bérintézkedéssel kapcsolatos agitációt felhasználták a feladatokra való mozgósításra, az üzem- és munkaszervezés javítására, a hatékonyság növelésére. Ezek a kezdeményezések már most éreztetik előnyös hatásukat. Az elnökségi ülésen megvitatták az üdültetés elmúlt évi tapasztalatait, s az esedékes tennivalókat is. Tettekkel segíteni! A jelölő gyűlések krónikájából Közügyeket, egy egész város vagy falu gondját és feladatait elemző, értékelő felszólalások, a megoldáshoz vezető utat jelző észrevételek és javaslatok — mindez együtt adja a most zajló jelölő gyűléseken az április 15-én tartandó tanácsválasztásra való felkészülés lényegét, mondanivalóját és szerepét. Okosan és otthonosan, a szűkebb pátriát szerető, a fejlődéssel lépést tartani akaró választók nemcsak igényeket támasztanak, hanem tettekkel segítenek. Ez derül ki a számvetésekből, erre utalnak a jelöltnek adott bizalom megnyilvánulásai is. A bizalom légkörében mindenütt nagy felelősséggel folynak a tanácstagi jelölőgyűlések. A községeket, „szűkebb pátriát” érintő kérdésekben sokan kértek szót a szerencsi járásban is. Rátkán például a községi vízvezetékrendszer társulásos alapon való megszervezését sürgették. A hozzászólások — „nagy és kis” dolgokban egyaránt — elsősorban közügyekben emeltek szót, ugyanakkor sok helyen vállaltak és vállalnak társadalmi munkát egy-egy feladat megoldására. Ebben a községben például — mint Ruszkai József vb-titkár elmondta — 1,5 kilométer járda építését tervezik társadalmi munkában. Új gondok is adódnak, öt házban még nincs villany, további tizenkét ház építése pedig még tart. A lakók 3—3 ezer forinttal járulnak hozzá a villanyhálózat fejlesztéséhez. Mint azt a jelölő gyűléseken kifejtették: az oszlopok helyének kiásásába „besegítenek”. Vannak persze olyan javaslatok és észrevételek is, amelyek csak hosszabb távon oldhatók meg. Ilyen a Mező utca korszerűsítése, felújítása. A munkálatok megkezdéséhez 1,5 millió forint kellene, de ilyen összeggel egyelőre nem rendelkezik a tanács. Könnyebb a helyzet viszont az új autóbuszmegállót illetően. A Tállyán, a jelölő gyűléseken zömében a kedvezőtlen útviszonyokat hozták szóba. Hegedűs Ferenc vb-titkár elmondta: ismerik, jogosnak tartják a kifogásokat, de a tanács erőforrásainak túlnyomó részét jelenleg a községi vízmű építésére fordítják. Több felszólaló foglalkozott az utak, terek tisztításával, a közkutakkal és a közvilágítással is. Az utak állapotával kapcsolatosan a község vezetői tárgyalásokat kezdenek a bányával és az AKÖV-vel, a több mint másfél kilométeres út használatából eredő költséghozzájárulásról. Mádon többen is szóvá tették a község úthálózatának problémáit, valamint a vízműtársulás létrehozását. Ebben a községben eddig a több mint 30 jelölő gyűlésen mintegy 300 hozzászóló — többek között — szóvá tette: a falu elhanyagolt útjain társadalmi munkát eddig csak a lakók végeztek, holott a saját tulajdonban levő utakat több üzem, a Borkombinát, ásványbánya, a szakszövetkezet is használja. A nehéz járműveknek is része van az utak elhasználódásában. Az üzemek azonban mindeddig egyáltalán nem segítettek rendben tartásukban. * A jelölő gyűlések tapasztalatai alapján elmondható: mindenütt őszintén, nagy felelősségtudattal foglalkoztak a gondokkal, a problémákkal, s tettek javaslatokat azok megoldására. H. G.