Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

i­r­d. ­­TLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI ESZÜKMAGYARORSZÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 152. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 197­9­. július 1. Mai számunk tartalmából: Heti világhíradó (2. oldal) Az elnök napja, az elnökök napjai (X oldal) A szendrői útkeresők (5. oldal) Nyűgöd öreg (6. o 1, derűs­ség Idás) Autóra figye­lj, várók, sles! oldal) sb­­au. IRT oldal) Vai-e­­­a ni. (12. orvosság Ellen?­rásdul) A 30- ötéves terv végrehajtásában Számvetés félidőben A központi fejlesztési programok helyzete az­­ 1971—75 közötti időszak­ Az ötéves terv kiemelt feladatai közé tartoznak a központi fejlesztési progra­mok, amelyeknek folyamatos végrehajtása részben már most, főként azonban az 1975 utáni években érezteti hatását. Hol tartunk az ipari programok végrehajtásában az ötéves tervidőszak első félidejében? — E kérdésre a következőkben adtak tájé­koztatást az illetékes minisz­tériumok. A közúti járműprogramot — mint ismeretes — a piaci helyzet változásai miatt bi­zonyos mértékben módosí­tani kellett. A dömperek, traktorok, teherautók vi­szonylag kis sorozatban ké­szültek, gyártásuk gazdaság­talanná vált, helyettük az autóbuszok, a futóművek és egyéb kifizetődő járműipari termékek gyártását fokoz­zák. 1971. január 1-től 1973. június 30-ig Ifi 300 autóbusz készült, a tervidőszak máso­dik felében mintegy 22 000 buszt adtak át, így összesen 17 000-rel több autóbusz gördül ki öt év alatt, az Ika­­rus-gyár kapuján, mint az előző öt évben. A termékszerkezet átala­kításával a Csepel Autógyár teherautók helyett önjáró fenékvázat, ezenkívül — a Hajtómű- és Felvonógyárral közösen — az Ikarus bu­szokba építhető automata sebességváltók gyártását ve­zeti be. A Magyar Vagon, és Gépgyár a hátsó futóművek gyártását fokozza. A könnyűipari rekonstruk­ció 12 milliárdos programjá­ból eddig 8,7 milliárd fo­rintnyi beruházást hagytak jóvá, amelynek megvalósítá­sa kielégítő ütemben halad. A termelés növekedése több ágazatban máris meggyor­sult. A kötöttáru-termelés az idén várhatóan 18 száza­lékkal lesz magasabb, vn.­ 1970-ben. A konfekcióipar­ra a termelés 45 százalékos növelését tervezte, ebből 1973 végéig 25 százalékos növekedés várható. Az alumíniumipari fej­lesztés nyomán mindenek­előtt az alapanyaggyártás bővítésére tettek nagy erő­feszítéseket. A már befeje­zett és megkezdett beruhá­zások a bauxitbányászatban biztosítják a termelés 15 év­re tervezett növelésének 83 százalékát. (Tizenöt év alatt egymillió tonnával növekszik hazánkban a bauxitterme­­lés.) Csaknem ugyanilyen jól haladt előre a 380 000 tonnányi többlet timföldhöz szükségelt, beruházás is: en­nek 79 százaléka valósult meg eddig. A kész- és fél­­­készárugyártás kapacitásbő­vítése lassúbb az előbbiek­nél, de az 50 százalékát már­­tt is elérték. (Folytatás a 2. oldalon) Kedden kezdődik Koszigin ausztriai látogatása A szovjet,­osztrák vi­szonyban gyakorlatilag nin­csenek vitás, sem tisztázat­lan kérdések, ezért Koszigin szovjet miniszterelnök ked­den kezdődő bécsi tárgyalá­sai, amelyek az európai biz­tonsági értekezlettel, vala­mint a bilaterális gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kér­désekre összpontosulnak majd, jó eredményeket ígér­nek. A kormányfői látogatás küszöbén Moszkvában han­goztatják, hogy Koszigin ki­vételesen kedvező légkörben utazik az osztrák fővárosba. Az utazás ténye és időpont­jának megválasztása pedig megfigyelők szerint annak a jelentős szerepnek a hangsú­lyozott elismerését jelenti, amelyet a semleges Ausztria a háború­ utáni időszak nagy részében játszott a nemzet­közi együttműködés fokozá­sában, a kontinens biztonsá­gának megszilárdításában. Kongresszus Moszkvában Huszonkilenc neves finn közéleti személyiség és poli­tikus nyilatkozatot írt alá, amely nagy jelentőséget tu­lajdonít a Moszkvában ok­tóber 2-án megnyíló békce­­világkongresszusnak. A nyi­latkozat aláírói politikai pár­tok és társadalmi szerveze­tek — egyebek között a Finn Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és Centrum Párt — vezetői. Kö­zöttük vannak: Kalevi Sorsa miniszterelnök, Ahti Kar­ja­­­lainen külügyminiszter. Diplomák átadása az egyetemen Dr. Simon Sándor, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem rektora adta át tegnap, jú­nius 30-án, délelőtt a diplo­mákat a nappali, a levelező tagozatokon, a gazdasági mérnöki szakon és a szer­számgépek automatizálási szakán végzett új mérnökök­nek. Összesen 487 fiatal kap­ta meg a mérnöki oklevelet, s indultak el a termelés leg­különfélébb területeire. A Nehézipari Műszaki Egyetem 1972 73-as tanévé­ben végzett hallgatóinak dip­lomaátadási ünnepségéről la­punk 4. oldalán számolunk be részletesen. mikoczi Fer­ó’ • ' U.­V’?UM .,«r Építőtábor Június 16-án indult a diákok első csoportoa Borsod megyéből a kecskeméti Helvéciai Állami Gazdaságba, hogy segédkezzenek a nyári növényápolási munkála­tokban. A három építőtáborban — Izsákon, J­akabszál­­lóson és Balázspusztán — közel háromszáz középisko­lás diáklány dolgozott a mezőgazdaságban két hétig. Főként a miskolci középiskolákból, de sokan Kazinc­barcikáról, Szerencsről és Edelényből jelentkeztek az építőtáborba. A KISZ Borsod megyei Bizottságának munkatársai — akik egyben a szervezői is a nyári laboroknak — az elmúlt héten látogatást tettek azokon a helyeken, ahol borsodiak is dolgoznak. Egy biztos: lányaink nem vallottak szégyent. (Kép­riportunk az 5. oldalon.) Nagyjavítás kezdik a TVK műtrágyagyárában A Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya-gyára az év első hat hónapjában nagy­szerű termelési sikereket ért el. A gyár dolgozóinak meg­feszített munkája eredmény­­nyel járt: június 30-ig bezá­rólag időarányos tervüket túlszárnyalva, 2600 tonna ammónia- és mintegy 4400 tonna ammonnitrát többlet­tel járultak hozzá a vállalati eredményhez. Most újabb nagy feladat előtt áll a gyár kollektívája. Július 1-én egy hétre leáll a nitrogénműtrágya-gyár, hogy a szakemberek elvégezhessék a szokásos éves nagyjavítást A leállást vasárnap este kezdik meg a technológiai üzemekben és július 2-án, hétfőn reggel a karbantartók birtokukba veszik az egész gyárat. Erre a célra külön ütemtervet készítettek, mely­nek alapján tüzetesen meg­vizsgálják a javításra, reví­zióra szoruló gépeket, beren­dezéseket. A nagyjavításban a kar­bantartókon kívül részt vesznek a társfőosztályok szakemberei, továbbá a nit­rogénműtrágya-gyár üzemelő személyzete is. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a Vegyiműveket Építő- és Szerelő Vállalat dolgozói ha­sonlóképpen bekapcsolódnak a munkába. A gyár vezetői úgy terve­zik, hogy egy hét alatt vé­geznek a nagyjavítással és július 8-án este megkezdhe­tik a termelést. Tájékoztató a forint kiviteli és behozatali szabályairól Az utóbbi időben több külföldre utazó fordult a pénzügyi szervekhez azzal a kéréssel, hogy adjanak tájé­koztatást a forint kivitelére vonatkozó szabályokról és a KGST-országokban való be­váltás lehetőségeiről. Ezzel kapcsolatban az illetékes pénzügyi szervek az aláb­biakat közölték: Személyenként összesen legfeljebb 400 forint, a ha­társzéli forgalomban pedig 50 forintot szabad kivinni Magyarországról, vagy be­hozni az országba. A határ­széli forgalomban kivitt vagy behozott belföldi pénz együt­tes értéke személyenként egy hónap alatt a 200 forintot nem haladhatja meg. Száz forintnál nagyobb címletű belföldi pénz nem vihető ki és nem hozható be. A kivihető forintösszeg azt a célt szolgálja, hogy vis­szatéréskor a Magyarorszá­gon felmerülő költségeket fedezni lehessen. A vámok­mányokon nem kötelező, s nem is szükséges feltüntetni a fent említett forintösszeg kivitelét, illetve behozatalát. A KGST-országok köz­ponti bankjai között létre­jött megállapodás alapján ez az összeg kinntartózkodás­­kor beváltható az illető or­szág pénznemére (pl. a Szov­jetunióban rubelre, Lengyel­­országban zloty-ra stb.). Csehszlovákiában, a jelenleg ott érvényes rendelkezések szerint 130 forintot lehet koronára átváltani. A ban­kok a beváltáskor megkí­vánhatják a magyar varu­ok­­mányok bemutatását.

Next