Észak-Magyarország, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

yiLAG PROLETÁRJAI. EGYES DUETEKI a magyar SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT borsod MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK lapja XXX. évfolyam, 74. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1974. március 29. Kádár János látogatása Szabolcs-Szatmár megyében befejeződött Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Szabolcs-Szatmár me­gyei látogatásának befejező napján, csütörtökön Nyíregy­házán részt vett a megyei pártaktíván. A Móricz Zsigmond Szín­házban megtartott pártak­tívát dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke nyitot­ta meg, majd dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára tartott beszámolót. Bevezetőben hangsúlyozta: nagy öröm és megtisztelte­tés a megye kommunistái számára, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának 1974. március 19—20-i ülése után a Központi Bizottság első tit­kárának jelenlétében adhat­nak számot a X. kongres­­­szus határozatainak végre­hajtásáról, a párt politikai vonalának megvalósulásáról Szabolcs-Szatmár megyében, a megye politikai, gazdasá­gi, kulturális fejlődéséről, a XI. kongresszusra való fel­készülés megkezdéséről. Je­lentette, hogy a X. pártkong­resszus és a megyei pártér­tekezlet határozatainak dön­tő többségét időarányosan teljesítették, illetve folya­matban van a teljesítésük. A továbbiakban hangsú­lyozta: — Az a dinamikus és tö­retlen fejlődés, amely ha­zánkban érvényesül, jellem­ző Szabolcs-Szatmár megyé­re is. — A megye párttagsága bizalommal és várakozással tekint a XI. kongresszus elé, lesz miről számot adni, és ami a legfontosabb, a párt politikája változatlan, töret­len, ami a jelenben és a jö­vőben is a végzett munka legbiztosabb záloga. A megye munkásosztályának, szövet­kezeti parasztságának, értel­miségének politikai közérze­­­te jó, s egyöntetű vélemé­nyét fejezi ki, hogy követ­kezetesen dolgozik a párt po­litikájának a X. kongres­­­szus, a megyei pártértekez­let határozatainak megvaló­sításán. Az aktívan felszólalt Kádár János, aki időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről be­szélt. Kádár János délben a megyei tanácsháza díszter­mében ebéden találkozott a megye párt- és állami vezetőivel, társadalmi életé­nek képviselőivel, közéleti személyiségeivel. Az ebéden Gulyás Emilné dr., a Haza­fias Népfront Szabolcs-Szat­már megyei Bizottságánál­ titkára. Oláh László nyugdí­jas vállalati igazgató, a mun­kásmozgalom régi harcosa és dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára po­hárköszöntőt mondott. Kádár János meleg hangú pohár­köszöntőjében szólt a me­gyében szerzett kedvező be­nyomásairól, s hangsúlyoz­ta: abban a meggyőződés­ben tér vissza látogatásáról,­­ hogy a párt Központi Bi­zottsága, a kormány, népünk mindenkor számíthat a párt gyakorlatban eddig is bevált, helyesnek bizonyult politiká­jának megvalósításában Sza­bolcs-Szatmár megye lakói­ra. A Központi Bizottság első titkára a délutáni órákban visszautazott a fővárosba. Kádár János, az MSZMP KB első titkára beszél a nyíregy­házi nagyaktíván. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese jelentését az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1972. no­vemberi ülésének határoza­taiból adódó állami felada­tok végrehajtásáról. Az utób­bi fél évben egyebek között sor került a népesedési hely­zet javítása érdekében szük­séges intézkedésekre, a férfi- és nődolgozók közötti egyen­lő munkáért egyenlő bér el­vének fokozott érvényesíté­sére, a távlati jogalkotási terv előterjesztésére, a szak­mai bérarányok és szakmai bérek országos táblázatának elkészítésére, a munkaidő­csökkentés további területek­re való kiterjesztésére. Terv­szerűen folyik a kijelölt nagyvállalatok termelési szerkezetének korszerűsítése érdekében szükséges intézke­dések kidolgozása, illetve végrehajtása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi mi­niszter jelentését hazánk és a többi szocialista ország kö­zötti árucsere-forgalmi meg­­állapodásokról és az ezek végrehajtására tett intézke­désekről. A kormány megtárgyalta az igazságügy- és a belügy­miniszter, valamint a taná­csi hivatal elnökének a sza­bálysértési törvény végre­hajtásáról szóló jelentését, különös tekintettel a gazda­sági és vagyoni jellegű sza­bálysértésekre. Egyúttal meghallgatta a legfőbb ügyész tájékoztatóját a törvény vég­rehajtásával kapcsolatos ügyészi tapasztalatokról is. A jelentés megállapította, hogy a szabálysértési tör­vény elérte célját, az eljá­rás gyorsabb és egyszerűbb lett, bevált az eljárás de­mokratizmusát szolgáló köz­ségi szabálysértési bizottsá­gok működése. A legfőbb ügyész tájékoztatója kiemel­te, hogy az eljárások általá­ban megfelelnek a törvé­nyesség követelményeinek. Az ügyészségek rendszeresen figyelemmel kísérik a sza­bálysértési eljárások törvé­nyességének alakulását. A kormány a jelentést és a tá­jékoztatót tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság, valamint az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökei jelentést terjesz­tettek a kormány elé az ár­hatóságok árellenőrző tevé­kenységének és az árellenőr­zések hatékonyságának vizs­gálatáról. A jelentés megál­lapította, hogy az árellenőr­zések száma az utóbbi idő­(Folytatás a 2. oldalon) A frontfejtésen f Üsztök Lajos és Tóth István a berentei bánya frontfejtésén, a maróhengert készíti elő. Fotó: Győri Gyula Mai számunkból iliiiuiiiiiiiiimiiiimimnii Leninváros holnapi arcáért (3. oldal) Rovatunk postájából (5. oldal) Radio­es tv-miser (7. oldal) Gazdaságpolitikai aktív a fiataloknak A KISZ Borsod megyei Bi­zottságának rendezésében tegnap, március 28-án dél­előtt gazdaságpolitikai aktí­vaülést tartottak az ÉMÁSZ székházában a fiatalok kép­viselői számára. Az értekez­leten a megyei KISZ-bizott­­ság rétegtanácsainak tagjai, a járási jogú KISZ-bizottsá­­gok propagandistái, valamint a nagyüzemi KISZ-bizottsá­­gok aktívái vettek részt Az ülést Szabó Pál, a me­gyei KISZ-bizottság titkára nyitotta meg, majd dr. Ju­hász György, a megyei párt­­bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tartott elő­adást a múlt év gazdasági eredményeiről és a követke­ző időszak legfontosabb fel­adatairól. Többek között hangsúlyozta, hogy a politi­kai, gazdasági és társadalmi vezetőknek — köztük termé­szetesen az ifjúsági vezetők­nek is — feltétlenül ismer­niük kell a célokat, s moz­gósítaniuk kell ezek megva­lósítására. Sikerrel folyt a X. pártkongresszus és a IV. öt­éves terv célkitűzéseinek megvalósítása, s a gazdasági növekedés lehetőséget bizto­sít fontos programjaink, köz­tük a lakásprogram gyorsabb ütemű teljesítésére. Az ered­mények fokozásához növel­nünk kell a hatékonyságot. Korszerűbb termékek gyár­tása, korszerűbb technológiák alkalmazása szükséges. Ezzel kapcsolatban az előadó a po­litikai és a szakmai képzett­ség színvonalának emelésére hívta fel a figyelmet. A fia­talok, a mai KISZ-tagok kö­zül kerülnek majd ki a jö­vőben a vezetők, s erre már most fel kell készülniük. Az előadó ismertette a népgaz­daság alapvető területeinek helyzetét, a borsodi eredmé­nyeket és feladatokat, végül pedig az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekről be­szélt. A fiataloknak a gazdasági munkát segítő tevékenységé­ről, a KISZ-szervezetek idő­szerű gazdaságpolitikai fel­adatairól Szabó Pál, a me­gyei KISZ-bizottság titkára tartott előadást. Elmondotta, hogy a vállalatok, üzemek és szövetkezetek munkasikerei­hez a megye mintegy 120 ezer fiatal dolgozója is hoz­zájárult. Az akcióprogramok, az ifjúsági kollektívák vál­lalásai a konkrét gazdasági feladatok megvalósítását szolgálták. Részt vettek a szocialista brigádmozgalom­ban, s több mint ötszáz al­kalommal kezdeményeztek kommunista műszakot. Véd­nökségvállalásaik a legfonto­sabb országos célkitűzések teljesítését segítették. Az elő­adó szólt az ifjúsági parla­mentekkel kapcsolatos fel­adatokról, majd rámutatott, hogy az idei tennivalókat a a KISZ Központi Bizottság által az 1974. április 4-től 1975. április 4-ig terjedő egy évre kidolgozott akcióprog­ram határozza meg. Befejezésül a megyei KISZ VB nevében köszönetét fe­jezte ki a fiatalok elmúlt évi jó munkájáért, s hasonló ak­tivitást kért a további fel­adatok megoldásában. Javaslatok, intézkedések A népesedés helyzete Borsodban Ülést tartott a megyei tanács A népesedéspolitikai fel­adatokról szóló kormányha­tározat megjelenése óta, or­szágszerte mind több fóru­mon készítenek számvetést a szűkebb környezet, egy-egy város, illetve megye népese­dési helyzetéről, s a tenniva­lókról. Ezt tette tegnap dél­előtti ülésén Borsod megye Tanácsa is, amely egyik — s talán legfontosabb — napi­rendként a megye népesedési helyzetével kapcsolatos sok­irányú feladatokat vitatta meg, illetve fogadta el. A dr. Ladányi József ta­nácselnök vezetésével meg­tartott ülésen dr. Zsögön Éva államtitkár, az egészségügyi miniszter első helyettese, va­lamint Csollán Gábor, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának főosztályvezetője is részt vett. Az előterjesztésből kitűnik, hogy néhány demográfiai mu­tató megyénkben kedvezőbb az országos átlagnál. Alapve­tően azonban Borsodra is ér­vényesek azok a tendenciák, amelyek az ország népesedé­si helyzetét jellemzik. Tíz év alatt 51 ezerrel nőtt a megye lélekszáma — ez a ki- és be­vándorlással nem számolva megfelel a természetes szapo­rodásnak, s az országos muta­tónál is jobb. Ám Borsodban az iparfejlesztés következté­ben erőteljes a vándorlás, így az iménti adat nem adhat okot az elbizakodottságra. A miskolci, az edelényi és az ózdi járás kivételével me­gyénkben csökken a falusi lakosság száma. Az elván­dorlás a sátoraljaújhelyi, az encsi és a mezőkövesdi já­rásokból a legnagyobb. Ez­zel szemben Leninváros la­kóinak a száma több mint háromszorosára, Kazincbar­cikáé másfélszeresére nőtt 1960 óta. Országos és megyénkre is jellemző jelenség a születé­sek számának csökkenése, a lakosság elöregedése. A ha­lálozás legriasztóbb adatait a csecsemőhalandóság adja. Borsod e tekintetben 1972-ig igen kedvezőtlen képet mu­tatott. Azóta valamelyest ja­vult a helyzet. Egyes terü­leteken azonban továbbra is ennek megszüntetése az egyik legnagyobb feladat. A me­gyei csecsemőhalálozási átlag 30,4 ezrelék, ugyanakkor Óz­­don 60, az ózdi járásban 40,9 és Kazincbarcikán 36,6 ezre­lék. Ezeken a területeken magas a koraszülések ará­nya, ami minden bizonnyal összefügg a nők nagyobb fi­zikai megterhelésével, nem utolsósorban pedig a levegő szennyezettségével. Hazánkban még mindig igen alacsony a gyermekek szá­ma. E tekintetben Borsod vi­szonylag kedvező helyet fog­lal el, a 100 családra jutó 111 (országos átlag) gyermekkel szemben nálunk 125 a gyer­mekek száma. Ez azonban még mindig kevés. Lényegé­ben erre utalt szóbeli kiegé­szítőjében Varga Gáborné tanácselnök-helyettes, ami­kor elmondotta: a népesedés­­politikai határozat helyesen tűzte ki a célt. Ennek meg­valósítása azonban az eddi­ginél összehangoltabb, terv­szerűbb munkát, s természe­tesen szemléletváltozást, a családdal, a gyermekáldással kapcsolatos közfelfogás át­alakítását kívánja meg. A téma fontosságának meg­felelően számos hozzászólás, javaslat és észrevétel hang­zott el az ülésen. Felszólalt (Folytatás a 2. oldalon)

Next