Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1975. február 21., péntek óriási ipari bázis bontakozik ki Leninváros térségében. Képünkön az új üzemek és az egyik új lakótelep láthatók. Az idén már termel a HCM új üzeme. Ú] üzemrész a Sajószentpéteri üveggyárban. Lépegető kemence az LKM nemesacél-hengerművében. Épülő új lakótelep Miskolcon, az Avas déli lejtőjén. Korszerű sörgyár Böcsön. A téli hónapokban is zavartalanul haladt a miskolci húskombinát építése. A Szerencsi Csokoládégyár egyik üzemrésze a rekonstrukció után. Laczó József és Szabados György felvételei Négy esztendő Borsodban Jól értelmezett lokálpatriotizmussal, őszinte büszkeséggel szoktunk beszélni róla, hogy Borsod az ország egyik legnagyobb és legnépesebb megyéje. Büszkeségünk nem is alaptalan, hiszen az egykor még szegényes táj az alkotó ember elméje és kétkezi munkája nyomán a felszabadulást követő három évtizedben egyre jobban gazdagodott. Évek múlásával új gyárak, lakótelepek, üzemek és intézmények létesítése fémjelezte gazdagodásunkat. Egy-egy tervidőszak végén kellemes érzés volt visszatekinteni a megtett útra — kijelölve a holnap új és szép távlatait. Most, kissé eltérve a hagyományoktól, nem egy tervi időszak végén, hanem annak befejezése előtt készítünk rendhagyó számvetést megyénk fejlődéséről, azokról a beruházásokról, amelyek negyedik ötéves terv eddig a eltelt, több mint négy esztendejében váltak örömteli valósággá, vagy közös erőfeszítéseink nyomán most haladnak a megvalósulás útján. Járva a megyét, lapozva fotógyűjteményünk archívumában, jó érzés látni, mi minden történt ebben a négy esztendőben Borsodban. Népgazdaságunk csaknem 50 milliárd forintot biztosított megyénkben beruházásokra, s úgy tűnik, e hatalmas anyagi eszközzel Borsod munkássága jól sáfárkodott. Megyénk kétkezi munkásai, alkotó értelmisége megértette, hogy a beruházási feladatok helyes meghatározása, azok teljesítése valamennyiünk közös ügye. S mindaz, amit a negyedik ötéves tervben eddig tettünk, dinamikus fejlődést tartalmaz, mely egyidejűleg biztosítja a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének erősítését, a termelés és a fogyasztás összhangját, valamint a lakosság életszínvonalának növelését. A beruházások eredményeként Borsodban végbemenő gazdasági fejlődés legáltalánosabb vonásai a termelőerők kapacitásának, műszaki, technikai színvonalának, az intenzív fejlesztés arányának további növekedését eredményezték. Mindenfajta teljességre való törekvés nélkül jó érzés beszélni róla, hogy népgazdaságunk tervszerű fejlesztésének részeként ebben az időszakban Leninváros térségében olyan beruházási tevékenység kezdődött meg, amely méreteit tekintve hazánkban eddig egyedülálló. S a megépült új olefinmű jó példájaa a szocialista ipari integrációnak is. Jó ütemben halad a Tiszai Hőerőmű építése, melyből 1979-től 6 milliárd kilowattóra elektromos energia jut az országos hálózatba. Épül a Tiszai Kőolajfinomító, jól halad a Borsodi Vegyikombinátnál az új pvc-üzem létesítése, szemünk láttára, szinte a földből nőtt ’d ? hejőcsabai új cementgyár, mely az idén már termel, megvalósult a Lenin Kohászati Művekben a nemesacél-hengermű építése, Ózdon elkészült a folyamatos acélmű, s ma már sört iszunk a Bocs határában épített Borsodi Sör- és Malátagyár termékeként, elkészül a miskolci húskombinát, befejeződött a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukciója, hogy csak néhányat említsünk, négy esztendő fáradozásának eredményeiből. Rendhagyó számvetés ez a felvillantott képekkel, vázlat azonban egyfajta lehetőség rá, hogy számba vegyük beruházáspolitikai eredményeinket, négy év munkájának gyümölsét, azokat az erőfeszítéseket, amelyek nyomán a szép tervekből merész, de nagyon is reális elmondásokból örömteli valóság lett Borsodban. Paulovits Ágoston ✓