Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)
1975-09-03 / 206. szám
'fZ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 206. szám óra: 80 fillér Szerda, 1975. szeptember 3. Vietnami nagygyűlés Csepelen Borbándi János és Nguyen Manh Cam beszélt Harminc esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délután nagygyűlést rendezett a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárának kultúrtermében, és Részt vett a nagygyűlésen az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, dr. Molnár Endre, a Budapesti Pártbizottság titkára, továbbá társadalmi és tömegszervezeteink számos vezetője, a Csepel Vas- és Fémművek, a szerszámgépgyár több kiváló dolgozója. Az elnökség tagaja volt Nguyen Manh Cam, Vietnami Demokratikus Köztársaság, és Nguyen Pha Soai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete. Elhangzott a VDK nemzeti himnusza és a magyar himnusz majd — dr. Molnár Bélának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának elnöki megnyitója után — Borbándi János mondott ünnepi beszédet. Borbándi János elöljáróban emlékeztetett arra, hogy 30 esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án alakult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság, majd beszédét így folytatta: — A vietnami nép sok szenvedéssel, nélkülözéssel, kemény harccal és nagy véráldozatokkal, de töretlen hittel jutott el a forradalom győzelméig, egész Vietnam szabadságának kivívásáig. Sikeres küzdelmének alapvető forrása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, és a szovjet népnek a második világháborúban aratott győzelme volt. Európában a hitleri fasizmus, Távol-Keleten a japán militarizmus szétzúzása új lendületet adott a nemzeti felszabadulásért hüzdő indokínai népek forradalmi mozgalmának, amely végül is teljes kudarcra ítélte a hódítók, a régi és az új gyarmatosítók uralmát. A kormány elnökhelyettesének nagy tapssal fogadott szavai után Nguyen Manh Cam emelkedett szólásra. Elöljáróban részletesen szólt a VDK megalakulásának körülményeiről, szólt arról, hogy a vietnami nép a 30 esztendeje kelt függetlenségi nyilatkozat jegyében folytatta három évtizedes harcát függetlenségéért. Meghiúsította a francia imperializmus kilenc évig tartó agresszióját, s óriási elszántsággal vette fel a küzdelmet az amerikai imperializmussal. A nép megvédte országát északon, s teljes egészében felszámolta az amerikai neokolonializmust Dél-Vietnamban. A nagykövet végezetül köszönetet mondott a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar kormánynak és a testvéri magyar népnek azért a támogatásért, segítségért, amelyben a vietnami nép igaz ügyét részesítette. A nagygyűlés művészi műsorral majd az Internacionalé hangjaival ért véget. Képünk: Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi beszédét mondja. Mai számunkból iliiiimiiiiimimimiiiiiin A sínai megállapodás (2. oldal) Nőpolitika miskolci üzemekben (3. oldal) Sport (5. oldal) A Borsodi Szénbányák lyukói műhelyében sok szocialista brigád dolgozik a földalattiak zavartalan munkájának érdekében. A mélyben üzemelő gépek karbantartását, felújítását végzik. Képünkön: a Ságvári Endre ifjúsági szocialista brigád tagjai egy F—6-os elővájógép felújításán dolgoznak. Fotó: Kozák Péter Könyvtárak és a felsőoktatás Tizenöt esztendővel ezelőtt Szegeden tartották első országos egyetemi konferenciájukat az és a főiskolai könyvtárak vezetői. A második alkalommal összehívott konferencia résztvevői tegnap, szeptember 2-án Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen kezdték meg munkájukat. Választ és megoldást próbálnak találni azokra a kérdésekre, amelyeket a növekvő információáradat és információéhség állít a főiskolai és egyetemi könyvtárakkal szemben. A háromnapos konferenciát dr. Simon Sándor, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora nyitotta meg, s a több száz üdvözölhette résztvevő között az országos nagy könyvtárak és a társegyetemek jelenlevő küldötteit is. Az első munkanapon — a plenáris ülésen — három előadás hangzott el. Kanczler Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője felsőoktatásunk helyzetét és elemezte, közeli perspektíváit s részletesen is vizsgálta azt a törekvést, hogy felsőfokú oktatási intézményeinkben módot teremtsünk az ismeretek továbbfejlesztéséhez és az esetlegesen szükséges átképzésekhez. A mind teljesebbé váló felsőfokú oktatás perspektíváival kapcsolatban elmondotta azt is, hogy a 77 —78-as tanévtől kezdődően a Kossuth Lajos Tudományegyetemen könyvtárszakos, a József Attila Tudományegyetemen pedig művészettörténész és régész szakos képzés is lesz. Az egyetemi és a főiskolai könyvtárak országos és JeIstvánné, a Kulturális Minisztérium könyvtárügyi osztályának vezetője tartott előadást. Elmondotta, hogy: jóllehet az oktatási intézmények rohamos fejlődésével a könyvtárhálózat nem tud lépést tartani, az első konferencia óta lényegesen bővült az egyetemi és a főiskolai könyvtárhálózat is. A könyvtárak elsődleges feladata ugyan továbbra is az anyaintézetek oktatási és kutatási feltételeinek biztosítása és segítése, ezt a feladatukat egyre nehezebben látják el egyedül, s ha feladatuknak meg ki vannak felelni, akkor más intézményekkel is együtt kell működniük. Épp az információáramlás nagysága és gyorsasága követeli meg, hogy az egyetemi és főiskolai könyvtárak együttműködjenek az országos könyvtárakkal, sőt, nemzetközi kapcsolatokat is építsenek ki. Ehhez a feltételek nem mindig adottak—igen sok könyvtár raktározási gondokkal küzd. Épp ezért sokat várhatnak a könyvtárosok és a kutatók is azoktól a törekvésektől, amelyek mp, ír.TitanjjiayeTvgzBs.xsvcp javíthatnak a meglevő helyzeten. Az egyetemi oktató, nevelő, kutatómunka és az egyetemi könyvtár kapcsolatáról dr. Kozák Imre, az NME rektorhelyettese tartott előadást. Hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy az egyetemi könyvtárak az egyetemi oktató-nevelő munka aktív részeseivé váljanak. Délután a plenáris ülésén öt felszólalás hangzott el. Az előadások és a felkért hozzászólók referátumai felett ma, szeptember 3-án négy szekcióban nyitnak vitát. Alapkőletétel Moszkvában Rövid hír számolt be róla, hogy Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter Moszkvában ünnepélyesen elhelyezte a nemzetközi kereskedelmi központ alapkövét. A szovjet fővárost átszelő Moszkva folyó partján, hathektárnyi területen épülő központ 150 ezer négyzetméternyi területe a világkereskedelem a tudományosműszaki együttműködés bázisa lesz. Mint ahogy Moszkva ma már a világgazdaság egyik lüktető, eleven metropolisa. Nemcsak azért, mert a Kalinyin sugárúton égbe nyúló palota, a nyitott könyvhöz hasonlító KGST-székház hirdeti, hogy a szocialista országok gazdasági szervezetének Moszkva a központja. Ez csak az egyik, persze roppant fontos tényező. Ám a másik sem lebecsülendő: a nyugateurópai tőkés országokkal és az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok dinamikus növekedése. A szovjet külkereskedelmi forgalom 1974-ben a nemzeti jövedelem 10 százalékát adta, míg korábban ez az arány tartósan hat százalék volt. Ezzel látványos vereséget szenvedtek azok a nyugati érvek, amelyek szerint szovjet piac túlontúl szűk, s a ezért kár minden fáradságért, amit a tőkés országok részéről meghódítására fordítanak. Van, aki ezt idejekorán felismerte. Például Armand Hammer, az Occidental Petroleum Corporation idős elnöke — Lenin egykori barátja —, aki egy tv-interjúban megerősítette: mindent elkövet majd a Szovjetunióval korábban kötött, távlati kötelezettségeinek teljesítéséért. A megállapodás értéke dollárt, eléri a húszmilliárd (Zárójelbe kívánkozik, hogy Mr. Hammer cége is részt vesz a Moszkvában épülő nemzetközi kereskedelmi centrum létesítésében.) A szovjet—amerikai gazdasági együttműködés egyébként csupán a legnagyobb kedvezmény elvének megtagadása miatt esett némileg vissza, miután három évig rohamosan fejlődött. Ezzel szemben az NSZK-val például tavaly újabb megállapodás született: földgáz szállítására, nyugatnémet acélcső ellenében és atomerőmű építésére. Rövidesen magas szintű szovjet—olasz tárgyalás témája lesz a kétoldalú gazdasági együttműködés, amelynek lényeges tétele a jelentős itáliai olajimport. Moszkva és London nemrég kétmilliárd dolláros hitelmegállapodást írt alá, egy szovjet —japán egyezmény pedig a szahalini kontinentális talapzat közös kiaknázását teszi lehetővé. Iránnal is jelentős a Szovjetunió együttműködése: hárommilliárd dollár értékű a komplex gazdasági megállapodás. Végül szót érdemel — ha csak címszavakban is — a nyugat-európai tőkés országokkal folytatott szovjet külkereskedelem szüntelen növekedése. Gépek, berendezések és közlekedési eszközök képezik a szovjet import körülbelül egyharmadát. Jelentős ezenkívül a komplett berendezések behozatala éppúgy, mint a nagy mennyiségben vásárolt fogyasztási cikkeké. Az exporttételek között helyet kap a szén, a kőolaj,a villamos energia és a hengerelt ára. Napirenden a közművelődés ügye Tegnap, szeptember 2-án Miskolcon Varga Gábornénak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a megyei közművelődési bizottság. A tanácskozáson részt vett Amrcskó Gusztáv, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Takács Kálmán, az Országos Közművelődési Tanács titkára, Frankl Géza, a Kulturális Minisztérium tanácsi főosztályának képviselője. A bizottság megtárgyalta Szakszervezetek megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront megyei bizottsága közművelődési tervezetéről készített ajánlásokat. A Hazafias Népfront nevében Hegyi Imre, a népfrontbizottság megyei titkára fűzött kiegészítést a beterjesztett ajánlásokhoz. Hangsúlyozta a Népfront művelődési hazafias munkaközösségeinek a közművelődés, az önművelődés elősegítésére irányuló társadalmi tevékenységét. Részletesebben foglalkozott az Olvasó népért mozgalom és a honismereti munka feladataival, s méltatta a tokaji írótábor közművelődési szerepét. Ezután Kiss Béla, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára szóbeli kiegészítőjében elmondotta, hogy a szakszervezetek évente átlag ezer tisztségviselőjüket készítik fel a közművelődéspolitika irányelveinek gyakorlati megvalósítására. Amriskó Gusztáv, a megyei pártbizottság osztályvezetője hozzászólásában úgy értékelte, hogy a Szakszervezetek megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront ajánlásai alkalmas dokumentumok a közművelődési tevékenység továbbfejlesztéséhez. A politikai és a kulturális nevelőmunkában érvényesíteni kell a XI. pártkongresszus közművelődési vonatkozású dokumentumait. Hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádoknak a termelési tevékenységükkel egyenrangú feladata, hogy a közművelődés alapvető közösségeivé is váljanak.