Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

1/ 1 / VUAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 153. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1077. július 1. Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parla­mentben folytatta tanácskozását az ország­­gyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács, elnöke, Aczél György, Ap­ró Antal, Biszlui Béla, Lock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, vala­mint a kormány tagjai. Az emeleti páho­lyokban helyet foglalt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszá­molóját a vízgazdálkodás helyzetéről és fel­adatairól. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtár­sak! Korunk egyik jellegzetes­sége világszerte, hogy foko­zódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanak­kor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. Az állampolgárok milliói, amikor nem tűrik, hogy ott­honukban haszontalanul foly­jon el a víz, máris tevőleges részesei a takarékos vízgaz­dálkodásnak. Társadalmi mé­retű gazdálkodási folyamat­­ részesei azok az üzemi mun­kások, vagy termelőszövetke­zeti tagok is, akik hozzáér­tésükkel, lelkiismeretes munkájuk­kal ésszerűen csökkentik a vízfelhasználást és kímélik tisztaságát. Köszönet és elismerés illeti a társadalmi munkások ezreit is, akik szervezetten, vagy öntevékenyen óvják vizeink minőségét. A több, jobb vízért és a vizek pusztításai ellen folytatott munka nemcsak gazdasági, hanem alapvetően társadalom- és életszínvonal­­politikai feladat. A népgazdaság legnagyobb vízhasználója az ipar; az ösz­­szes friss víz több mint h­t százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiket jórészt saját '*) víztermelő létesítmé­nyekből elégítik ki. A belterjes, az iparszerű termelési rendszereket széles körben alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaságunk is új és fo­kozott követelményeket tá­maszt a vízgazdálkodással szemben. Kialakult az egysé­ges mezőgazdasági vízgazdál­kodás, ma már 400 ezer hek­tárt meghaladó területre jut­tathatunk öntözővizet. Magyarországon a társa­dalmi, gazdasági fejlődés fon­tos feltétele, hogy biztonság­ban legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is ki­­t emelkedő; a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország te­rületének egynegyedét, rajta a­ lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A tölté­sek fele már kellő biztonsá­got ad, másik felének kiépí­tése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli ka­tasztrófa kivételével — ön­erőből tud védekezni az ár­vizek ellen. A társadalmi-gazdasági ha­ladás sajátos ellentmondása, hogy a vízigények és a szol­gáltatott vízmennyiség növe­kedésének árnyoldalaként növekszik a szennyezett vi­zek mennyisége. Az ipar és a települések évente fél-bala­­tonnyi szennyvizet bocsáta­nak ki. A növekvő vízigények és a szűkös, szennyező vízkészle­tek egyensúlyának szabályo­zása egyre fontosabb terüle­tévé válik a vízügyi mun­kának. Az egyensúly folyto­nos fenntartását elsősorban a nagytérségi létesítmények biztosítják. A Tisza-völgyi vízpótló rendszer részeként elkészült korábban a tiszalö­­ki, utóbb a kiskörei vízlép­cső és kapcsolódó vízszol­gáltató rendszerének nagy ré­sze. A Dunántúl egyes térsé­geiben fellépő vízhiányok megszüntetésére több tározó és regionális rendszer épült. A borsodi iparvidék vízel­látásának biztosítására to­vább fejlődött az észak­­magyarországi regionális'' vízszolgáltató rendszer. A Balaton vízháztartásának szabályozására elkészült a Sió torkolati mű. A lakosság ellátása egész­séges vízzel — az életszínvo­nal egyik jellemzője. A ve­zetékes vízellátásban részesü­lő lakosok száma a tervidő­szakban további egymillióval növekszik. 1980-ban megkö­zelíti az ország lakosságának háromnegyedét. Folytatjuk a szennyvíztisztító-kapacitá­sok bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempont­ból leginkább érintett váro­sok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kapos­vár, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged —, valamint a leglá­togatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízmi­­nőségvédelmi problémáinak mielőbbi megoldása. A tervidőszak felelősségtel­jes feladata a vizek minő­ségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvé­delmi törvény értelmében cé­lul tűzzük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szeny­­nyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények és az állampol­gárok cselekvő összefogásá­val érhető el. Ezért e helyről is kérünk min­denkit, hogy vizeink tiszta­(Folytatás a 2. oldalon) Jó ütemben épül a miskolci belvárosi lakótelep. Ké­pünkön a „földi irányító” közreműködésével emelik helyére a BÁÉV tréler­kocsijairól az elemeket A szállítási lánc komplex fejlesztése Országos műszaki-tudományos tanácskozás Miskolcon Immár harmadik alkalom­mal rendezik meg Miskolcon a rakodásgépesítési és szál­lítástechnikai konferenciát. Az országos műszaki-tudomá­nyos tanácskozás csütörtökön délelőtt kezdődött a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen. Az ország minden részéből ösz­­szesereglett mintegy kétszáz szakember két napon át foly­tat eszmecserét az anyagmoz­gatás, a rakodás és a szállí­tás gépesítésével összefüggő kérdésekről. A konferencia elnökségé­ben foglalt helyet dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára. Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács elnökhelyettese, dr. Simon Sándor, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. Csolló László, a Köz­ponti Szállítási Tanács titká­ra. A tanácskozáson dr. Ha­vasi Béla, a megyei pártbi­zottság titkára mondott meg­nyitó beszédet. Szólott róla, hogy népgaz­dasági szinten több, mint 1 millió embert köt le az anyag­­mozgatással kapcsolatos fel­adatok megoldása. Ez­ az ösz­­szes foglalkoztatottaknak a húsz százalékát jelenti. Ez igen magas szám. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlett ipari országokban az anyagmozgatást a foglalkoz­tatottaknak mintegy tíz szá­zaléka végzi. A megyei pártbizottság tit­kára elmondotta, hogy Bor­sodban kiemelten foglalkoz­nak az anyagmozgatás racio­nalizálásával, hiszen megyénk nehéziparának nagyarányú fejlesztése megköveteli a munkaerővel való ésszerű gazdálkodást. — Gazdasági életünk fej­lesztésének jelenlegi intenzív szakaszában a hatékonyság növelése, a tartalékok feltá­rása a cél — momiolla a továbbiakban. — Így az anyagmozgatás, a raktározás, a rakodás, valamint a szállí­tás területén is, nagyon ha­tározott előrelépésre, átgon­dolt alkotó tevékenységre és tudatos kezdeményező mun­kára van szükség. A megnyitó beszéd után Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára a szállítási lánc komplex fej­lesztésének időszerű közle­kedéspolitikai kérdéseiről tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. Az első napon még további nyolc előadás hangzott el, amelyet vita kö­vetett. A III. rakodásgépesí­­tési és szállítástechnikai kon­ferencia ma folytatja mun­káját. DIÓSGYŐR ÚJ ARCA. ELŐTÉRBEN A MAJLATHI LAKÓTELEP Fotó: Laczó József Ürlyes gazdálkodás •­­ Ülést tartott a megyei tanács Ülést tartott tegnap a Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács. Az ülésen megjelent dr. Raft Miklós, a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, és Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. A megyei tanács tagjai először meghallgatták és meg­vitatták dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke által a végrehajtó bizottság mű­ködéséről szóló beszámolóját, majd Sánta László, a pénz­ügyi osztály vezetője terjesz­tette elő­­ a megye 1976. évi költségvetési és fejlesztési alappal való gazdálkodásáról szóló jelentést. Az elmúlt évben a taná­csok költségvetési kiadása­­ közel hárommilliárd forint volt. Mind az írásos anyag, mind a szóbeli előterjesztés utalt arra, mivel, hol és mennyiben gyarapodott, szé­pült megyénk. Az említett összegből például 411 milliót a településeken átfolyó vizek mederrendezésére, további 27 milliót belvízelvezetésre for­dítottak. Százezer négyzetmé­terrel nőtt Borsodban a par­kok területe. Az egészségügyi intézmények működése és el­látottsága megfelelt a köve­telményeknek — állapították meg —, azonban továbbra is a betöltetlen orvosi állások magas száma.­­Itt egy gondo­lat erejéig visszautalunk a tegnapi tanácsülés első napi­rendi pontjának témájára: akkor hallottuk, hogy jelen­leg 1­0 orvostanhallgatóval van a megyei tanácsnak ösz­­töndíjszerződése. Reméljük, valamelyest ez is enyhíti majd a gondokait. Az elmúlt évben 207 új kórházi ágyat kantak,­ az egészségügyi intézmények, 109 új bölcsődei, 1232 nap­­köziotthonos óvodai hellyel gyarapodtunk. A tanácsok a bölcsődei dolgozók bérrende­zésére közel négy-, az óvo­dai dolgozók bérezésének javítására pedig nyolc és fél millió forintot fordítottak. Megyénk tanácsainak 1976- ban 3,8 milliárd forintja volt (Folytatás a 2. oldalon)

Next