Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
J&ÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEKl AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 126. számára: 1,28 forint Péntek, 1979. június 1. A szovjet párt- és kormányküldöttség csütörtöki programja Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs átadta az Októberi Forradalom Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának Bensőséges ünnepséggel kezdődött csütörtökön délelőtt • Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének és a vezetésével hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttségnek a programja. A vendégek a Parlament delegációs termében a magyar munkásosztály képviselőivel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő jubileumi munkaverseny csepeli kezdeményezőivel, az országos mozgalomban élen járó kollektívák, szocialista brigádok, üzemi, vállalati közösségek küldötteivel, állami díjasokkal, a szocialista munka hőseivel találkoztak. Leonyid Iljics Brezsnyev Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával együtt érkezett a terembe, ahol már ott voltak a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai: Andrej Gyemiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Arhipov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Viktor Dobrik, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Lvovi területi Pártbizottság első titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Politikai, társadalmi közéletünk számos vezetője vett részt a forró hangulatú baráti összejövetelen. Ott voltak: Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Maróthy László, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Pója Frigyes külügyminiszter, Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Biró Györgyné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A legnagyobb budapesti munkáskerületek vállalatainak, kommunistáinak képviseletében ott volt a találkozón Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára, Garai Vilmos, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Kovács Károly, a XIII. kerületi Pártbizottság első titkára, Zarnóczi József, a X. kerületi Pártbizottság első titkára, Szer Ferenc, a XXI. kerületi Pártbizottság titkára. A szovjet párt- és kormányküldöttség és a magyar dolgozók képviselőinek találkozóján Leonyid Iljics Brezsnyev mondott beszédet: — Kellemes kötelességet teljesítek ma: átadom Vörös Csepel dicső munkáskollektívájának az Októberi Forradalom Érdemrendet. Kötelességem kétszeresen is kellemes, mivel magamat is csepelinek tartom. Jól emlékszem arra a találkozásra a gyár dolgozóival, amikor a törzsgárdatag megtisztelő címet adományozták nekem. Vörös Csepelnek olyan önéletrajza van, amelyre méltán lehet büszke minden munkás, technikus, mérnök, mindenki, aki a csepeli üzemekben dolgozik. Most két olyan eseményről szeretnék szólni, amellyel Vörös Csepel nemzetközi híre sok vonatkozásban összefügg. Mindenekelőtt a csepeliek aktív részvételéről a Magyar Tanácsköztársaság megteremtésében. És bár abban az időben Magyarországon a néphatalom nem maradhatott fenn, a Tanácsköztársaság nagy, lelkesítő segítség volt Szovjet-Oroszországnak. A második — a maga nemében szintén nagy jelentőségű — esemény 1977 januárjában történt. Vörös Csepelről hangzott el akkor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő munkaversenyre szóló felhívás. A csepeliek mintha csak átvették volna a távoli 1918-ból érkező stafétabotot. Lendületük egy tőről fakadt a moszkvai rendező pályaudvar munkásainak lelkesedésével, amelyben Lenin a munkához való kommunista viszony csíráit látta. Csepel kollektívája képes volt kifejezni azt, ami szinte a levegőben volt. Éppen ezért vették át a csepeliek kezdeményezését a testvéri országokban és ezért indulhatott útjára nemzetközi méretekben az októberi jubileum tiszteletére hirdetett munkaverseny. Nagyon jó az, elvtársak, hogy a munkásosztály internacionalista osztály volt és maradt. A Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista ország munkássága, a tőkés országok munkásmozgalma szinte naponta bizonyítja magas fokú internacionalista öntudatát, bajtársiasságát, az igaz ügyért harcoló népekkel való szolidaritását. Egyik nagyszerű példája ennek a hős Vietnam támogatása. Valójában éppen a munkásmozgalom internacionalizmusához kötődnek döntő mértékben az emberiségnek a békéhez, a szabadság, a jóakarat és az igazság eszméinek diadalához fűzött reményei. Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy átadjam a szovjet dolgozók szívélyes, testvéri üdvözletét a magyar munkásosztálynak, minden magyar dolgozónak. (Folytatás a 3. oldalon) Leonyid Iljics Brezsnyev május 31-én a Parlamentben a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet. Képünkön: Ernszt Antal, a Csepel Művek pártbizottságának első titkára átveszi a kitüntetést. Képünkön: Gáspár Sándor beszél a parlamenti ünnepségen Már az aratásra készülnek a mezőkövesdi Matyó Tsz autószervizében, ahol a tehergépkocsikat készítik elő a nyári, nagy szállítási munkákra. Képünkön az egyik szerelőt, Visznek! Gáspárt látjuk munka közben. Ma délután a rádióban és a tv-ben Leonyid Brezsnyev és Kádár János beszédet mond A szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása alkalmából pénteken délután 3 órai kezdettel Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mond a Magyar Rádióban és Televízióban. A beszédeket a rádió 18 óra 30 perckor, a televízió pedig 20 órakor megismétli. lavulla gyakorelmes Ülést tartott Miskolc város Tanácsa Tegnap Miskolcon, az I. kerületi Hivatal nagytermében ülést tartott Miskolc város Tanácsa. Elsőként a költségvetés és a fejlesztési alap 1978. évi tervének teljesítéséről számot adó jelentés került a tanács testülete elé. Az elmúlt évben a visszafogottabb korszerűsítés mellett is javult a város közvilágítása, a megyeszékhely jelentős összegeket költött a közterületek, parkok karbantartására, rekonstrukciójára, utak, hidak felújítására. Fejlődött az egészségügyi szolgáltatás, javult a gyógyítás színvonalát javító műszer- és gyógyszerellátottság. A fejlesztési alap felhasználása is a terveknek megfelelően alakult, a lakásépítés üteme az elmúlt évben tovább javult, az átadásokra havonta került sor, így a beköltözések nem húzódtak el az év végére. Tovább épült Miskolc határában a szennyvíztisztító-mű, elkészült az előülepítő és a klórozó. Sokat költött a város tavaly a helyi közlekedés fejlesztésére is. A tanács az 1978. évi költségvetéssel és a fejlesztési alappal való gazdálkodásról számot adó jelentést elfogadta. Ezt követően került napirendre a gyermekellátás helyzetéről szóló jelentés megvitatása, Csótai Jánosnak, a városi tanács elnökhelyettesének szóbeli kiegészítője után. Miskolcon a bölcsődék saját konyhával rendelkeznek — egy kivételével — és kapacitásuk megfelel a követelményeknek. Az óvodák közül 37-nek van saját konyhája, a többi intézményben pedig csak melegíteni lehet az ételeket. Az óvodai konyhák többnyire túlterheltek. Számottevően javult az ellátás, azzal, hogy a vendéglátó vállalatok immár csaknem hétszáz adag ebédet adnak az óvodásoknak naponta. Az elmúlt években fejlődött a napközis ellátás, jóllehet az igényeket így sem lehet kielégíteni. Az általános iskolák konyhái túlterheltek, olyannyira, hogy a kötelező előírásokat csak erőlködés árán tudják betartani. Évről évre többet vállal a vendéglátóipar ezekből a gondokból és napjainkban is rendelkezik még „szabad kapacitással”, ha többnyire nem is az étkeztetést igénylő iskolák szomszédságában, ami viszont az ételszállítás, melegítés szükségességét veti fel. Az iskolai konyhák árubeszerzéséről is szó esett, felvetődött a tanácsülésen, hogy miért vásárolnak az intézményeket ellátó konyhák a boltoktól, amikor a nagykereskedelmi árak kedvezőbbek? Miskolc némelyik gyermekintézményének napi igénye olyan kevés, a hűtőkapacitása olyan szűk, hogy gyakran csak néhány kilós beszerzésről lehet szó a tartósan nem tárolható élelmiszerekből, és ezért kényszerülnek az árubeszerzők a boltokba, a piacra. Az étrend, az ételek minősége is nagyító alá került és ennek eredményeképpen elmondható, hogy a konyhák vezetői többnyire szem előtt tartják az életkori sajátosságok és a táplálkozási követelmények összhangját. A bölcsődékben az étrend és az ételek minősége is jónak mondható. Az oktatási intézményekben lehetne változatosabb az étrend, jobban kihasználhatnák az idényszerűséget (nyári, nyár végi zöldség-, gyümölcsdömpinss) és javíthatnának a húsfelhasználás arányain is.