Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

yWLAü PRGb&A&áM. k&’*k ± UUklkKI AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZTIMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 281. szám Ara: 1,20 forint Szombat, 1979. december 1. A Legfelsőbb Tanács elfogadta a jövő évi tervet és költségvetést Együttes üléssel folytatta munkáját pénteken délelőtt Moszkvában a­ Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács csü­törtökön külön-külön ülésen vitatta meg a jövő évi nép­­gazdasági és szociális tervet, valamint a költségvetés elő­irányzatát. A pénteki együt­tes ülésen Nyikolaj Bajba­­kov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke válaszolt a képviselők felszólalásaira, javaslataira, hangsúlyozva: a vita meg­mutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető s a szovjet törvényhozás tag­jai maguk is hozzá kívánnak járulni annak végrehajtásá­hoz. A költségvetéssel kap­csolatos felszólalásokra Gar­buzov pénzügyminiszter vá­laszolt. A Legfelsőbb Tanács a tervet és a költségvetést egy­hangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi el­lenőrzéséről szóló törvény­­tervezetet Nyikolaj Tyiho­­nov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese terjesztette elő. Hangsúlyoz­ta: a törvénytervezet előse­gíti a szocialista törvényes­ség fokozott érvényre jutá­sát, még jobban bevonja a dolgozókat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába. A né­pi ellenőrzés feladata, hogy elősegítse az SZKP, a Leg­felsőbb Tanács és a Minisz­tertanács határozatainak megvalósítását, segítse a szovjet állam gazdasági épí­­tőmunkájának sikeres foly­tatását. A nép­­ellenőrzésben ma már mintegy kilencmil­lió szovjet állampolgár vesz részt, 1,3 millió ellenőrző csoport működik. A törvény szabályozza a­­ népi ellenőr­zés szervezetét és hatáskö­rét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkotmányá­val. A törvénytervezetet a Leg­felsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió bí­róságáról, ügyészségéről,­­ a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvédi munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Közpon­ti Bizottság titkára terjesz­tette elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezetet az illetékes bi­zottságok gondosan áttanul­mányozták. A tervezetek el­fogadása szabályozza az igazságügyi szervek munká­ját, fokozottan érvényre jut­tatja a szocialista törvényes­séget. A Legfelsőbb Tanács a törvényeket egyhangúlag el­fogadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munká­ját. A pénteki ülésen részt vettek az SZKP és a szov­jet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. Az ENSZ Cataji Dávid ellen Az ENSZ-közgyűlés pén­tekre virradóra nagy jelentő­ségű határozatot fogadott el, amelyben megbélyegzi az Egyiptom és Izrael által Pa­lesztinai nép és más arab népek érdekeinek semmibe­vételével kötött Camp Da­vid-i különmegállapodást. A határozatban, amelyet 75 szavazattal, 33 ellensza­vazattal, 37 tartózkodás mel­lett fogadtak el, a közgyű­lés érvénytelennek nyilvá­nítja a szerződést a Palesz­tinai nép jövőjének megha­tározása szempontjából, s elutasítja azokat a tételeit, amelyek semmibe veszik, sér­tik vagy tagadják a Palesz­tinai nép elidegeníthetetlen jogait. Egy másik jogerős hatá­rozatában a világszervezet felszólítja a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezetet, hogy egyenjogú félként vegyen részt minden — a közel-ke­leti rendezést célzó — ak­cióban, erőfeszítésben és ér­tekezleten. Ezt a határozatot 117 ENSZ-tagállam támo­gatta szavazatával. Mexikó vétója Jorge­­ Castaneda mexikói külügyminiszter péntek­en hajnalban bejelentette, hogy nem engedik vissz­a ,az or­szágba a jelenleg New York­ban tartózkodó Reza Pahla­­vist, a megbuktatott iráni &a­­hot. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja korábban Mexikóváros melletti rezi­denciáján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba. Irán nem küldi el képvise­lőjét a Biztonsági Tanács szombatra tervezett ülésére — jelentette be pénteki saj­tóértekezletén Szadegh Ghotb­­zadeh iráni külügyminiszter. Mozdony Bangladesbe A Ganz-MÁVAG Vasúti Járműgyárának mozdony gyáregy­ségében az idén 20 Diesel-mozdonyt gyártanak bangladesi megrendelésre. A 600 lóerős mozdonyokra a megrendelést több nyugati cég részvételével lezajlott versenytárgyaláson nyerték el. SiEzgÉE Sírea Tegnap délután­ 1­4 órakor a mezőkövesdi Matyó Háziipa­ri Szövetkezet MSZBT-tag­­csoportja aktívaülést tartott Az aktívaülésen megjelente­ket Fügedi Istvánná, a szö­vetkezet párttitkára köszön­tötte. A rendezvényen részt vett Dem­e László, a megyei pártbizottság titkára is. Az üdvözlést követően Szekeres Mátyásné, a tagcsoport ügy­vezető elnöke tartott ünnepi beszédet. A milliók barátsá­ga gondolatkörbe foglalt be­szédében szólt a magyar— szovjet barátság terén kifej­tett tevékenységről, méltatta annak szerepét a tagcsoport életében, munkájában. A tag­csoport a magyar—szovjet barátság ápolása terén vég­zett kiváló munkájáért ez alkalommal vette át az MSZBT Országos Elnöksége által adományozott oklevelet és MSZBT emlék aranypla­kettet. A Miskolci Akadémiai Bizottság alakuló ülése Mint az ősz elején már részletesen beszámoltunk ró­la, befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia vidé­ki bizottságainak szervezése. Az 1961-ben megalakult Sze­gedi Akadémiai Bizottság után Pécsett, Veszprémben, Debrecenben alakultak bizott­ságok, s a sort a Miskolci Akadémiai Bizottság létreho­zása zárta. Ezzel teljessé lett az MTA vidéki bizottsági há­lóz­at­a. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége ez év márciusában határozatban állapította meg, hogy meg­érettek a feltételek Észak- Magyarország, azaz Borsod- Abaúj-Zemplén megye, He­ves megye, valamint Nógrád megye területére kiterjedő feladatokkal akadémiai bi­zottság létesít­ésére. Ekkor hozták létre a 25 tagú Mis­kolci Akadémiai Bizottságot, amelynek elnöke Zambó Já­nos akadémikus, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra lett, a két alelnöki tisztet Szűcs László, a műszaki tu­dományok kandidátusa, az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskola főigazgatója, va­lamint Bandur Károly, a tör­ténelemtudományok kandi­dátusa, a Nógrád megyei Pártbizottság Oktatási Igaz­gatóságának vezetője tölti be. A bizottság titkára Terplán Zénó, a műszaki tudományok doktora, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A bizottság az azóta eltelt idő alatt fel­mérte a három megye terü­letén működő tudományos minősítésű dolgozókat, hoz­zálátott a szervező munká­hoz. A hivatalos alakuló ülésre tegnap, november 30-án ke­rült sor Miskolcon, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem ta­nácstermében. Zámbó János, a Miskolci­ Akadémiai Bizottság elnöke üdvözölte­­ az alakuló ülésen megjelenteket, a három me­gye pártbizottságainak és ta­nácsainak, valamint Miskolc város Pártbizottságának és Tanácsának vezetőit,, és a társakadémiai bizottságok képviselőit, illetve az ülés valamennyi résztvevőjét. Be­vezetőjében, az akadémiai bizottság céljairól és felada­tairól szólva, többek között azt hangsúlyozta, hogy min­denféle formalizmustól men­tesen szeretnének dolgozni, mert a legkisebb tett is töb­bet ér minden díszes beszéd­nél. Hangsúlyozta, hogy a Miskolci Akadémiai Bizott­ság munkája olyan les, mint a szakbizottságoké, illetve­­ a szakbizottságokban folyó munka határozza meg a tes­tület egészének munkáját. Az a feladat, emelte ki, hogy el­válasszuk a lényegest a lé­nyegtelentől, a döntő kérdé­sekre összpontosítsunk, ne vesszünk el a tetszetős rész­letekben. Igen fontosnak kell tartanunk Zámbó professzor­nak azt a megállapítását, hogy a gazdasági élet kemé­­nyedése közben fokozottan szükség van a szellemi erők összefogására, és most az vár­ható, sőt megkövetelhető a szakbizottságoktól, hogy tette­ikben, munkájukban legye­nek keményebbek, forradal­­miabbak. Szó esik arról is, mondta, hogy bizonyos mű­szaki-, vagy egyetemi-centri­­kusság veszélye áll fenn a miskolci egyetemi bizottság­nál. Ezzel kapcsolatban utalt arra Z­­mbó professzor, hogy a feladat a három megye nemzeti kultúrájának és mű­veltségének segítése, az ará­nyok következetes tartása, de természetesen nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a te­rület,­­i megyék sajátossága­it és ezen a területen az iparnak domináns szerepe van. Fülöp József akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia alelnöke köszöntötte ezt követően az új Miskolci Akadémiai Bizottságot és szólt a vidéki akadémiai bi­zottsági hálózatot építő folya­mat lezárulásáról, a tudo­mány és a gyakorlat össze­fogásának, , a koordinálásnak szükségességéről, a szakbi­zottságokra háruló feladatok­ról. Köszönetet mondott a helyi szerveknek a helyiség biztosításáért. (A Miskolci Akadémiai Bizottság majdan, a múzeum elköltözése után, a Szabadság tér 3. alatti épü­letben fog működni, addig a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora biztosított he­lyet szá­mukra.) Drótos László, a Miskolci városi Pártbizottság első tit­kára a város nevében kö­szöntötte a Miskolci Akadé­miai Bizottságot, kiemelve, hogy ez Miskolcnak elsősor­ban nem előnyöket, hanem kötelezettségeket jelent. Szólt a területi tudományszervező és -koordináló feladatokról, a három megyének a népgaz­daságban elfoglalt helyéről és szerepéről, arról, hogy ma különösen fontos és jelentős itt ezen a területen az aka­démiai bizottság létrejötte és működése. A tíz évvel ez­előtt hozott tudománypoliti­kai határozat végrehajtásá­nak helyi felülvizsgálata so­rán megél ja­vítást nyert, hogy még igen sok feladat megol­dása hátra van, több terüle­ten elmaradás tapasztalható. (Folytatás a 2. oldalon.) ­ tartalomból \ iol márványt rejt a fi (3 oldal) Eier a stégernyőn (4 oldal) Nyíl­ ii az egyetemen (4 oldal) Más poilin sirtelrt (5. oldal) Spartműsor 0. oldal) A képviselőcsoport napirendjén A Borsodi Szénbányák Megyénk országgyűlési kép­viselőcsoportja tegnap Királ­­don ülést tartott. Napirenden a Borsodi Szénbányák tevé­kenységével ismerkedtek, en­nek megfelelően az ülés előtt is a bányászatról gyűjtöttek ismereteket. A program 9 órakor kez­dődött Putnokon, a tanács­házán, ahol Nagy Győr Gyu­la, tanácselnök a bányászla­­kás-építésről tájékoztatta a képviselőket. A tervidőszak­ban itt 290 bányászlakás épül meg, az idei évre 54-et adtak át rendeltetésének, a jövő év elején ugyancsak több lakásba költözhetnek be a bányászok. A tájékoz­tató után a képviselők meg­tekintették az építkezést. Ezt követően a vendégek a Putnoki Bányaüzemhez men­tek, ahol Koltai Árpád üze­mi főmérnök és Balogh Bé­la, vállalati főmérnök tájé­koztatta őket. Megtekintették a korszerű diszpécserközpon­tot, a szalaghídszerkezetet, a lejtős akna bejáratát. A lá­togatás során hangzott el a jó hír: a Putnoki Bánya­üzem idei tervét — 484 ezer tonna szén kitermelése — november 29-én teljesítette! Év végéig többletként még mintegy 40—45 ezer tonna szén kitermelésére számíta­nak. A képviselők ezt követően Királdra mentek, ahol a mű­velődési házban tartották meg az ülést. Itt elsőként Béres László, az MSZMP Ózd járási Bizottságának el­ső titkára tájékoztatta őket erről az érdekes, szép járás­ról, melyben már száz évnél korábban is működtek ipari üzemek. A nők foglalkoztatá­sára az utóbbi években 12 helyen alakítottak ki kisebb üzemeket, melyekben a fe­hérneműtől kezdve a villa­mossági cikkeken át az aranyláncig igen sok min­dent gyártanak. A felszere­lésre jellemző, hogy a vala­hol már régen kiselejtezett gépektől a legmodernebb technikáig szinte minden megtalálható. Ami a mező­­gazdaságot illeti: vagy a dombos, eróziós földek, vagy pedig — a Sajó völgyében — a belvizek, árvizek nehezítik a termelést, de például a (Folytatás a 2. oldalon.) Elektronikus mérletek A Metripond Mérleggyárban a hagyományos mérőeszközök mellett ma már korszerű elektronikus mérlegeket és mér­legrendszereket is készítenek. A gazdasági mérleg már az utóbbi javára billen. Egész évi árbevételük 64 százaléka a korszerű elektronikus elemekből összeállított mérőrendszer. i'

Next